Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1974-10-18 / 247. szám, péntek
GONDOLATOK AZ IDEI ORSZÁGOS NÉPDALVERSENYRŐL Terebélyesedő mozgalom Néhány nappal ezelőtt feje- népzene, másik alkotó elemeződött be a „Tavaszi szél vi- falusi népzene, másnéven pazet áraszt“ elnevezésű népdal- rasztzene.“ ... „Városi népzeverseny. Szándékosan haszná nének, más néven népiesinálom a népdalverseny elneve- zénének azokat az egyszerűzést, mert a szakemberek és szerkezetű dallamokat nevező nézők is meggyőződhettek betjük, amelyeket többnyire az arról, hogy ez a verseny már azi osztályból származó dilettúlnőtte a népdalok egyszerű társ szerzők komponálták, és interpretációját. A vetélkedő- amelyek elsősorban az úri őszben egyre nagyobb teret kaptályban terjedtek el; a paraszt az a nézőpont, mely a népdalt osztályban vagy egyáltalán hozza előtérbe az énekes-pro- nem vagy csak aránylag kodukció mellett. nőn, az úri osztály közvetíté A népdalnak ez a térhedésével. Nálunk ezeket a dalokat tála jelentős kultúrpolitikai magyar nóta néven ismerik.“ esemény. Az a tény, hogy a hat Kodály Zoltán ezt írja: „A évvel ezelőtt elindult népdal- népies műdalok a 19. századénekesek vetélkedője mozganak különösen a második felé- Holec Ilona, az I. kategória rommá terebélyesedett és az ben árasztották el Magyaror- győztese a döntő egyik legéreddigi versenyek folyamán ki- szágot. Uralkodó műfaj aztékesebb teljesítményét nyúlkristályosodott, rendkívül pozi- egyszólamú strófás dal; főképp tortatív eredménynek számít, hallomás útján terjed; minden-Nem vagyok különösebb híve ki tud egy csomó dalt, bár sosem meghirdetésekor felhívtuk a statisztikának, de ebben az basem látta írva, vagy nyom a résztvevők figyelmét arra, esetben éppen a statisztikai tutra. Többnyire megjelentek hogy az országos döntőbre való adatok bizonyítják legjobban ugyan, de nem szokás kottából jutásukat, népdalgyűjtésükkel a jelentős fejlődést. 1970-ben énekelni őket. szerzett külön pontok is előre-172 szólóénekes, 23 éneklő Népdalversenyünkben minőíthetik. Ezt már az 1972-es csoport, 5 citerazenekar vett denről így még nem esett szó, népdalversenyben is propagálrészt a versenyen, tehát össze- de gyakorlatban már a járási tuk de sajnos kevés eredménysen 478 személy. döntőkön is érvényesítettük nyer i. Akkor csupán 261 dallam 1972-ben 336 szólóénekes, 57 ezt az elméletet és kiszűrtük érkezett be. Az idei versenyünkéneklő csoport, 11 citerazenekar az értéktelen zenét. Mindenre már 1476 dallamot küldtek és 7 népi hangszeren játszó igyekezetünkkel azon voltunk, ha magnetofonszalagon, melyszólista szerepelt, ami 1093 hogy a csehszlovákiai magyar hős 523 volt az elfogadható, jó személyt tesz ki. ság népzenei hagyományának változat. Külön öröm volt szá-1974-ben 283 szólóénekes, legszebb gyöngyei kerüljenek munkra, hogy néhány éneklő 118 éneklő csoport, 17 citera- előadásra. csoport, mint a bušincei buzenekar és 2 népi hangszeren Eleinte többektől hallottunk sajt spelský Sokolecí (ipolyjátszó szólista szerepelt, vagyis olyan aggályoskodó megyegy- szakállasi), kovacovcei (ková-1786 személyzést, hogy a magyar nótához CSjj már ezekből a saját gyűj-A számbeli gyarapodás rég- szokott közönség nem fogadja tésü értékes népdalokból álltinkább az éneklő csoportoknál majd olyan érdeklődéssel sze totta össze műsorát. Ma ezek észlelhető. Ez természetes, hisz két a dalokat, mint a megszo- a csoportok tovább folytatják éppen a közös éneklés öröme kozt és közismertebb nótákat. a gyűjtőmunkát és az értékelés az, ami a falusi embereket Szerencsére ez az aggályoskó- tanulságai alapján még értékeösszehozza, dás indokolatlan volt. Éppen több, tisztább anyag beküldése Két kitűnő zeneszerzőnknek, az idei verseny bizonyítja a re számíthatunk. Bartók Bélának és Kodály legjobban, hogy a közönség Az eredmények összegezése-Zoltánnak köszönhetjük, hogy még nagyobb érdeklődést takar mindig felmerül a kérdés: ma már pontosan el tudjuk hangsított a verseny iránt, mint hogyan tovább Többféle elgontárolni az értékes népzenét a az előző években. Újra egy beddás létezik véleményünk selejtes műdalról. Bartók Béla szédes adat: ez évben országos i{«ní „na a „Mi a népzene“ című íráso- viszonylatban a rendezvényein eredményeképpen tudjuk majd bán a következőképpen itterben 15 038 néző vett részt. a további utat megszabni erről a kérdésről: „A népzene Ehhez a kvalitatív fejlődés- éneklő csoportok számbeli gyakérféle anyagból tevődik össze.hez tartozik a népdalverseny tangolása arra kötelezi az irá Fgyik alkotó eleme a népies nyel párhuzamosan megindított yító szerveket elsősorban a műzene, más néven a városi népdalgyűjtői mozgalom. A ver CSEMADOK. KB* titkárságát és a a Népművelési Intézetet, hogy csoportok vezetői részére mielőbb rendezzen olyan találó'~íQ!rr',mi közét ahol a további munkák, IrKPH távlatait megvitathatják. Jf JK iK:8' Befejezésül még két ötvend !§ hetes hírt említek meg, amely szorosan összekapcsolódik a szólista és két éneklő csoport műsoráról az OPUS hanglemezgyártó vállalat felvételt készített, s a lemez a közeljövőben elején jelentet meg „Édesanyám rózsafája“ címen egy Mindkét publikáció fontos ha- népdal propagálásával. Az 1972- v§s ... y&jfl es Tavaszi szél... népdal vérpadi seny országos döntőjén legmap fa _agasabb pontszámot elért két m mtm __________________ ________ ___________ kötetre való palóc népdalt. A népdal nemcsak örömöt nyújt, hanem fiatalít is. Erről tárkövet jelent zenei anyagyőzött meg bennünket a fiatalos lendülettel daloló 78 esz- nyelvünk népszerűsítésében. rendes Illés István.PRANDL SÁNDOR felvételei) ÁG TIBOR „Szabadság, a te jegyedet akarom viselni, amíg élek“ — írta börtönnaplójába 1939- ben Déry Tibor, akit Gide „Utazásom a Szovjetunióban“ című művének lefordításáért két havi ítélt Horthy szabadságvesztésre bírósága. Napjaink egyik legismertebb magyar írója ma ünnepli nyolcvanadik születésnapját. Élete és életműve értékelésére csak avatott esztéta vállalkozhat, mi legfeljebb vázlatosan rajzolhatjuk fel a nyolc évtizedes életút különös, szeszélyesen kanyargó ábráit. Déry 1917-ben Lia című elbeszélésével lépett be az irodalmi életbe és Osvát, a nagy felfedező indította el a pályán, jóllehet soha nem volt a nyugatos eszmék hordozója és stílusváltozásait olyan állomások jelzik, mint a romantika, a misztikum, a szürrealizmus, az expresszionizmus , és csak fokozatosan jutott el realizmushoz (Szemtől szembe, Befejezetlen mondat]. Kétségtelen, hogy szabadságvágya vezette a szocialisták, a kommunisták táborába, történelmi tény, hogy a Magyar Tanácsköztársaságot az írói Direktórium tagjaként szolgálta, hogy 1934-ben részt vett a bécsi munkásfelkelésben, majd Budapesten, a fasiszta megszállás időszakában, az ellenállási mozgalomban. A felszabadulás után a Tanúk, a Tükör és az Itthon Déry tar 8§ éves című nagyszerű drámáiban vallott a múltról és az új életről, majd a Felelet című alkotásában, a munkásosztály történelmi szerepét megörökítő realista regényben, a valóságszeretet bizonyítékát adta, de az új rend nehéz korszakának hűségprópájában nem tudott helytállni és megfeledkezett börtönnaplója jelszaváról, arról, hogy a szabadság nem azonos az anarchiával és a humanizmus csak a haladás felé tárulhat. Déry Tibor ma a szocializmust építő Magyar Népköztársaság megbecsült és egyik legolvasottabb íróművésze és úgy érezzük, hogy Oleg Rosszijanovnak, a magyar irodalom kiváló szovjet tudósának a Déry-portréja közelíti meg legjobban a valóságot. Rosszijanov az Inosztrannaja Lityeratura című moszkvai világirodalmi folyóiratban foglalkozott Déry Tibor A napok hordaléka című könyvével és tanulmányában megálllapította: „Nem olyan egyszerű megtalálni a helyes utat és távolról sem lehet egyetérteni mindennel, ami a 60-as, 70-es évek cikkeiben található“ —, de — írja az orosz tudós — „... az író maga harcol korántsem szándékolt rezignációjával, ellenállván a csüggedésnek.“ Rosszijanov úgy látja, hogy Déry abszolutizálja a civilizáció ellentmondásait, de ezt a kétkedést saját gondolataira is vonatkoztatja és a szovjet esztéta éppen ezt a belső küzdelmet értékeli az író esszéiben, amelyekben Déry feleletet keres arra, hogy „első-e az igazi „béke“, az értelem régen várt földi királysága és a teljes, az általános szociális harmónia?“ E kérdések megválaszolásához, a vívódásokat feloldó és megoldó szintézis kialakításához kívánunk Déry Tibornak erőt és időt! PÉTERFI GYULA AZ ÖTVENÖTÖDIK Beszélgetés Ján Rákossal, a Szlovák Nemzeti Színház igazgatójával Holnap este kerül sor E. Bryl és K. Gärtner zenés játékának a bratislavai bemutatójára. Ez a Lengyelországban és máshol is nagy népszerűségnek örvendő darab lesz a Szlovák Nemzeti Színház ötvenötödik színházi évadjának első premierje. Az idei évad célkitűzéseiről, a legilletékesebbtől, a színház igazgatójától kértünk tájékoztatást. 9 Kérjük, röviden ismertesse, olvasóinkkal, hogy az idei évad dramaturgiai tervét milyen szempontok szerint állították össze. — Színházunk számára az idei évad több szempontból is jelentős. Ez a sorrendben ötvenötödik évadunk, amelyben igyekszünk művészi munkánkkal méltóképpen megünnepelni a Szlovák Nemzeti Felkelés, valamint hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. Elsősorban arra törekszünk, hogy olyan színműveket adjunk elő, amelyek komoly érdeklődést váltanak ki a szakemberek és a közönség körében, s hozzájárulnak szocialista színházművészetünk további fejlődéséhez. Mondhatnám azt is, hogy kötelességünknek érezzük a vonzó és tartalmas színművek bemutatását, hiszen elsősorban így tudjuk meghálálni a közönség érdeklődését. Tavaly az egész évben több mint kilencven százalékos volt a látogatottságunk, s ez az érdeklődés előreláthatólag az idén sem csökken. Nemcsak kötelességünknek tartjuk, hanem felelősséget is érezünk az iránt, hogy mit játszunk közönségünknek. • Milyen darabokat láthatunk az idei évadban? — Ha megengedi, csupán a Hviezdoslav Színház és a Kis Színpad műsortervét ismertetem, hiszen az opera- és balettegyüttesünk repertoárját már ismertettük az Önök olvasóival. A Hviezdoslav Színházban az Üvegre festve című mai lengyel zenés játékkal nyitjuk az idei bemutatók sorát. Egy héttel később Kis Színpadunkon láthatja majd a közönségünk N. Simon Aranyos fiúk című színművét. A Hviezdoslav Színházban adjuk elő a tragikusan elhunyt tehetséges szovjet drámaíró, A. Vampilov Az elmúlt nyáron történt című drámáját. Utána O’Neil Marco Pólóját és Shakespeare Lear királyát visszük színre. Felszabadulásunk évfordulója tiszteletére a tervek szerint egy új színművet mutatunk be. Az sem elképzelhetetlen, hogy egy mai cseh szerző alkotásával is megismerkedhet a közönségünk. Minden a drámaíróktól függ, többen is ígértek új drámákat, meglátjuk mennyi készül el teljesen az idei évadban. Mi rugalmasak vagyunk, s azt hiszem ez a helyes. A Kis Színpadon a már említett darabon kívül J. Jílek Szilveszter, C. Goldoni Két úr szolgája és I. S. Turgenyev Előeste című alkotását mutatjuk be. ® Nyilván ebben az esztendőben is nemcsak a szlovák fővárosban láthatják majd a színház társulatát. — Valóban az idén is több vendégszereplésre készülünk. Részt vettünk hazai színházaink Banská Bystrica-i szemléjén, s ugyancsak ott leszünk a szovjet színművek idei csehszlovákiai fesztiválján is. A tervek szerint felszabadulásunk jubileumát szlovákiai és csehországi körúttal köszöntjük majd. Szeretnénk kisebb városokban sőt falvakban is fellépni, s számot adni művészi munkánkról. Ezenkívül ebben az évadban több művészünk és rendezőnk szerepel vendégként a különböző hazai és külföldi társulatoknál. — Van-e jelentősebb változás a színészállományban? — Nincs. Ambiciózus és valóban jó kollektívánk van, semmi okunk tehát a különösebb változásokra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne foglalkoznánk rendszeresen az utánpótlás kérdésével. Ebben az évadban is, úgy mint az elmúlt években, több tehetséges főiskolai hallgatót láthatunk majd vendégként színházunk színpadjain. Végezetül hadd tegyek föl egy kényesnek tűnő kérdést. Milyen a Szlovák Nemzeti Színház és a kritikusok közötti kapcsolat? — Egy szóval felelhetnék, s azt mondhatnám, hogy jó, de úgy érzem ezzel kapcsolatban valamit még el kell mondanom. Természetesnek tartjuk, ha olykor egy-egy kritika, avagy más cikk megjelenése után bizonyos feszültség keletkezik közöttünk és a kritikusok között. Abban sincs semmi különös, ha egy-egy előadásról nekünk és nekik más a véleményünk. Azt viszont tiszta szívvel elmondhatom, hogy sohasem haragudtunk meg senkire, sőt még csak nem is nehezteltünk rá, ha nemcsak dicsért bennünket, hanem olykor el is marasztalta színészeink, avagy rendezőink tevékenységét. Nincs is rá semmi okunk, hiszen meggyőződésünk, hogy a célunk közös: mindannyian még színház tartalmasabb és vonzóbb létrehozásán fáradozunk, s úgy hiszen ez a legfontosabb. Biztosra veszem, hogy a most induló évadban sem lesz ez másképp. Közösen munkálkodunk majd nemes céljaink valóra váltásáért. SZILVÁSSY JÓZSEF Sikeres bemutatkozás A kolozsvári Napoca-vonósnégyes Bratislavában A Bratislavai Zenei Ünnepségeken nagy sikerrel vendégszerepelt a Kolozsvári Állami Filharmónia Zenekarának vonósnégyese, a Napocka-kvartett. Hangversenyükre a Klarisszák koncerttermében került sor. Már a hangverseny elején örömmel tapasztalhattuk, hogy a kiváló művészek által alkotott vonósnégyes magas színvonalon képviseli hazáját, Romániát. Az enyhén romantikus érzékenységgel előadott Mozart G-dúr kvartettjét stílusa kereteit pontosan betartva, újszerű felfogásban tárták elénk. Megelevenedett a gáláns bécsi rokokó világa és a benne titkon fájó mozarti lélek. Magával ragadott a remekmű gyors iramainak sodrása, pezsgő zeneisége. Wilhelm Berger, a német származású romániai zeneszerző hazánkban kevésbé ismert. Vonósnégyesében meglepően érett, kiváló komponistaként ismerhettük meg. A kolozsvári vendégművészek műsorának súlypontját Bartók VI. vonósnégyesére helyezték. A Napoca-vonósnégyes itt valóban tudása legjavát nyújtotta. Tökéletes technikai biztonságuk révén megrázó erővel tolmácsolták Bartók csodálatos zenéjét, a második tétel torz képeinek szarkasztikus humorát. Autentikusan fogalmazták meg a zseniális zeneszerző kegyetlen igazmondását, a magány furán lappangó szorongatottságát, a szürrealista bizarságból tisztán kicsengő népi motívumait. Ruha Istvánnak, a vonósnégyes vezetőjének világhírű káprázatos virtuozitása, mély zenei átérzése vezette, ösztönözte társai játékát. Horváth László másodhegedűs bámulatos tisztasággal gazdagította Ruha pompás játékának kontúrjait. Fülöp László brácsájának jellegzetesen szép hangzásával és főleg a Bartók vonósnégyes szólóbevezetőjének átérzett, leszűrt egyszerűsége vált felejthetetlenné, hangszínekkel Dula Jakab meleg fogta egységbe a kvartett pontos, kiegyensúlyozott játékát. A bratislavai közönség hálás tapssal búcsúzott romániai vendégeinktől. Reméljük, hamarosan viszontlátjuk ezt a nagyszerű vonósnégyest. REITER ISTVÁN új sz 1974. X. 18.