Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1987-03-31 / 75. szám, kedd

Levelezőink írják Fáradhatatlan lányok és asszonyok Példásan tevékeny a nőszövet­ség ipolynyéki (Vinica) 210 tagú alapszervezete dr. Szurovi Mária irányításával. A tagok között vannak háztartásbeliek, mezőgazdasági dolgozók, hivatalnokok, pedagógu­sok, ipari munkások és nyugdíjasok. A lányok és asszonyok aktívan részt vesznek a faluszépítésben, és szük­ség esetén a mezőgazdaságban is számíthatnak segítségükre. Sokan közülük a polgári ügyek testületének tagjai. Fontosnak tartják az idős ál­lampolgárokkal való törődést. Mol­nár Gizellának, a testület elnökének irányításával és a helyi essz anyagi támogatásával idén is megrendezik a nyugdíjasnapot. Az összejövetelre műsort készítenek. A szervezet tagjai közül kikerült képviselők aktívan dolgoznak a hnb kereskedelmi, iskolaügyi, lakásügyi, szociális és pénzügyi bizottságában. Nagyon jó az együttműködésük a községi könyvtár és a művelődési ház vezetőségével. Az olvasókör Terebessy Teréz vezetésével már többször szervezett író-olvasó talál­kozót. Februárban a művelődési ház nagytermében kézimunka-kiállítást rendeztek. A téli hónapokban sem feledkeztek meg a testedzésről, a helyi alapiskola tornatermében he­tente egyszer sportoltak. A nőszövetség tagjai fáradhatat­lanul tevékenykednek a falu kulturá­lis és társadalmi életének fellendíté­se érdekében. Idei tervükben szere­pel egy hidegtálkészítési tanfolyam megszervezése, a taglétszám növe­lése, közös kirándulás és színházlá­togatás, valamint az új óvoda építé­sénél 280 óra társadalmi munkában való ledolgozása. Gonda Gáborné Tevékeny önkéntes tűzoltók így jellemezhetők a dacsókeszi (Kosihovce) önkéntes tűzoltók, akik tavaly kilenc tűzoltóversenyen vet­tek részt. Az év folyamán két tűz megfékezésében közreműködtek. Kiszivattyúzták a szennyezett kutak vizét, kitisztították a községet ke­resztülszelő patakot. A Stihársky László elnök irányításával tevékeny­kedő tűzoltószervezet tagjainak tár­sadalmi aktivitása is dicséretet érde­mel. A Nemzeti Front választási programjának megvalósításában 420 órát, a tűzoltóberendezések karbantartása és a patak tisztítása során pedig 210 órát dolgoztak tár­sadalmi munkában. A nagy októberi szocialista forra­dalom 70. évfordulójának tiszteleté­re három új tag és három önkéntes véradó megnyerését, 600 kilo­gramm papír összegyűjtését és 800 óra társadalmi munkában való ledol­gozását vállalták. Bodzsár Gyula Harmincnégy évvel ezelőtt lépett be a Stara Tura-i Chirana vállalathoz Michal Tilinger géplakatos. Közel harminc évig volt gépjavító. Jelenleg a nyomás- és gázmérőgyártó üzemrészleg karbantartóinak vezetője. Munkáját példásan végzi, s a kollektívájáva­ arra törekszik, hogy a gépek meghibásodása miatt a gyártás ne szüneteljen. Michal Tilinger a vállalat legjobb dolgozója, a szocialista munkaverseny győztese, a brigádmoz­galom aranyjelvényének birtokosa, s nemrég megkapta az Elektrotech­nikai Ipar Érdemes Dolgozója kitüntetést. Mató Pál felvétele Vállalásuk értéke öt és fél millió A Szlovák Magnezitművek kalino­­vói üzemének dolgozói tavaly 30 kollektív és 47 egyéni kötelezettség­vállalást tettek. Ezek főleg a gazda­sági feladatok és az éves terv idő előtti teljesítésére összpontosultak. Az igyekezetük eredménnyel járt, mivel a szocialista munkabrigádok hozzájárulásával a 8. ötéves terv­időszak első évének tervét már de­cember 18-án teljesítették. Az üzem kötelezettségvállalásá­nak eredeti értéke 833 ezer korona volt. Később 2 millió 183 ezer koro­nára módosították. Az év végi érté­keléskor kiderült, hogy ezt a vállalást is 256,2 százalékra - 5,6 millió koro­nára - teljesítették. Az üzem dolgozói élenjárnak a korszerű munkamódszerek alkal­mazásában. Eddig 3 kollektívában Felkészültek az indulásra A dióspatonyi (Orechová Potôň) Barát­ság Efsz-ben a gépjavítók a tervezett határidőre üzemképessé tették a tavaszi munkák első szakaszához szükséges gé­peket. A márciusi kemény téli időjárás miatt azonban késik a talajelőkészítés és a vetés. Ezzel szemben az ősziek fejtrá­gyázását kevésbé akadályozta a kemény fagy. A lapályos területek kivételével min­denütt elszórták a nitrogéntartalmú mű­trágyákat, ahol pedig jég borítja a talajt, az olvadás után repülőgép segítségével végzik el a fejtrágyázást. A legutóbbi felmérés szerint a 610 hektár őszi búza jól telelt. Az egyedszám is jobb a tavalyinál, de a felfagyás veszélye még nem múlt el. Amint az időjárás engedi, 200 hektáron a korszerű gépek segítségével megkez­dik az árpa vetését. Huszonöt hektáron vetnek borsót, százhetvenen cukorrépát, és 105 hektáron végeznek alávetést. Krascsenics Géza vezették be a brigádrendszerű mun­kaszervezést és javadalmazást. Va­lamennyi esetben bevált, és az idén újabb kettőben vezetik be. A dolgozók szép eredményeket értek el az újítómozgalomban. Ta­valy 40 újítási javaslatot adtak be, ebből 32-őt elfogadtak 28-at az év végéig bevezettek a termelésbe, és ez 712 128 korona gazdasági hasz­not hozott. Trešťanský Mária Szerény körülmények között Muzslán (Mužla) a művelődési házban szerényen húzódik meg a könyvtár. Létezését az épület falán csak egy kis tábla jelzi. Ám bepillant­va a falak mögé a harminc négyzet­­méternyi helyiség tele van polcok­kal, s azok könyvvel. Nyolcezer­­kétszázhat kötet áll az olvasók ren­delkezésére, ebből 2200 gyermek­könyv. Hetente három délután van kölcsönzés. A könyvtárat, amelynek háromszáznyolcvan állandó olvasó­ja van, 1981 óta Bircsák Edit vezeti. Szorosan együttműködik a helyi tö­megszervezetekkel, valamint az alapiskola pedagógusaival. Tavaly háromszor szerveztek vásárlással egybekötött könyvkiállítást. A kert­barátok zöldség-, virág- és kézi­­munka-kiállításán a könyvtár szak­könyvekkel vett részt. Az idén három filmvetítéssel egybekötött mese­délutánt terveznek az óvodások és kisiskolások részére. Márciusban, a könyvhónap alkalmából kiállítást és tagtoborzást tartanak. Egész év­ben hirdetőtáblán propagálják a legfrissebb termékeket és a szovjet irodalmat. A könyvtáros reméli, hogy a tervezett helyiségcsere enyhít a zsúfoltságon, s nyugodtabb légkör­ben sikeresebb munkát végezhet. Ulrich Gyuláné A múlt és jelen kapcsolata Kassán (Košice) a Kukučín utcai Középfokú Építőipari Szakmunkás­képző Intézetben megnyílt a forra­dalmi hagyományok szobája, ahol a tanulók közelebbről megismerked­hetnek a múlttal, elmélyíthetik a pol­gári nevelés órákon tanultakat. Az emlékszoba anyagában nem véletlenül került előtérbe Fábry Jó­zsef kőművesnek, a szabadságért harcoló kommunistának a személye, aki a Rozsnyói (Rožňava) járásban élt és tevékenykedett. Az ifjú kom­munisták sorába 1924-ben lépett, s két év múlva a szervezet titkára lett. Kommunista hitvallásáért a hú­szas évek végén Kassán bebörtö­nözték. Kiszabadulása után a Petőfi Sándor Partizánbrigád politikai biz­tosa, később parancsnoka lett. Ér­demeiért több kitüntetést - a parti­zánjelvény I. fokozatát, a Magyar Népköztársaságtól a Szabadságharc Érdemrend első fokozatát és három szovjet kitüntetést­­ kapott. A felsza­badulás után 1945-ben a rozsnyói járási pártbizottság titkára lett, majd két év múlva Magyarországra költö­zött, ahol 12 éve halt meg. A szakmunkásképző intézet igaz­gatósága a forradalmi hagyományok szobájának ünnepélyes megnyitá­sára meghívta Fábry József özve­gyét, aki a férje életéről és tevékeny­ségéről összegyűjtött dokumentu­mokat és anyagokat értékes tár­gyakkal egészítette ki. A családi fényképeken kívül az iskolának ajándékozta férje partizán-egyenru­háját és néhány személyi tárgyát. Kép és szöveg: Jolana Nováková Országos szeminárium Szerszám, termelékenység, fejlesztés elnevezéssel Érsekújváron (Nové Zámky) tartották a forgácsoló szerszámok anya­gaival foglalkozó szakemberek II. orszá­gos szemináriumát, melyet a Csehszlo­vák Műszaki-Tudományos Társaság a helyi szerszámkutató intézetben műkö­dő szervezetének tagjai rendeztek. A kétnapos szemináriumot főleg a szerszámtervezők és a speciális szer­számokkal foglalkozó szakemberek szá­mára tartották. Az előadások célja az volt hogy a résztvevőket megismertessél, a forgácsoló szerszámok anyagainak a gépiparban való szélesebb körű fel­használási lehetőségeiről. Tomáš Lang mérnök, a kutatóintézet igazgatója előadásában a gyorsmegmun­kálással és a keramikus vágóanyagok felhasználásával foglalkozott, amelyek ki­­fejlesztése és gyakorlati alkalmazása mérföldkövet jelent a gépipar ezen ága­zatában. A szeminárium további előadá­saiban ismert hazai szakemberek ismer­tették a résztvevőkkel a forgácsoló szer­számok anyagainak fejlesztésében elért legújabb eredményeket. Tárnok István p m UíaJíiíuu Szociális juttatások a sorkötelesek és családtagjaik számára M. P.: Az egyetemet tavaly fejez­tem be. A feleségem az egészség­ügyben dolgozik és jelenleg váran­dós ( első gyermekünk megszüle­tését június elejére várjuk). Április elsején kezdem meg kötelező kato­nai szolgálatom teljesítését. Ezzel kapcsolatban tudni szeretném, mi­lyen szociális juttatásokat kérhetek és hol? Attól tartok ugyanis, hogy a családom nagyon rossz helyzetben lesz, míg be nem fejezem katonai szolgálatomat, hiszen a feleségem havonta 1400 koronát keres (én 1900 koronát), ám a négyszobás szövetkezeti lakásunkért ezer koro­nát fizetünk. A családja anyagi helyzetéért né­zetünk szerint nem kell aggódnia. A felesége valószínűleg a szülés várható időpontja előtt négy héttel megkezdi anyasági szabadságát és ezzel egyidőben folyósítani kezdik számára az anyasági segélyt (mun­ka-, illetve ünnepnapokként a tiszta napi munkabére 90 százaléka összegében). A szülést követően jog­igénye keletkezik a szülési segély­re is (ez egyszeri juttatás, kétezer korona összegben). A szülési se­gélyre való jogigényt az anyakönyv­vezetőnél kapott nyomtatvány kitöl­tésével és a munkahelyén való bea­dásával érvényesítheti. Az anyasági segélyt valószínűleg nem a szokásos 26 hétig folyósítják majd a feleségének, hanem 36 hé­tig, mivel komoly okokból egyedülál­lónak tekinthető (lásd a 88/1968 .b sz. törvény 10 § (2) bekezdését). Az anyasági segély folyósítása idejé­nek eltelte után gyermekgondozási segélyt igényelhet a munkahelyén (ez egy gyermekről való gondosko­dás esetében havi 600 korona). A családi pótlékra való jogigényt ajánljuk az ön betegségi biztosításá­ból (az ön jelenlegi munkahelyén) érvényesítsék. Az említett juttatásokon kívül a gyermek megszületésének napjá­tól a feleségének és a gyermekének valószínűleg joga keletkezik az ún. ellátási hozzájárulásra (az ellátatlan gyermekre 300 korona, a feleségére havi 650 korona járna). Az ellátási hozzájárulásra való jogigényét a lakóhelyük szerint ille­tékes helyi illetve városi nemzeti bizottságon kell érvényesíteni az előírt nyomtatvány kitöltésével. Az ellátási hozzájáruláson kívül még a katonai szolgálat megkezdé­se előtt kérvényezheti, hogy járulja­nak hozzá a lakás használatáért fizetett térítéshez (lakbérhez) addig míg ön a katonai szolgálatát teljesíti. Ezt a kérvényt szintén a lakóhelyük szerint illetékes helyi, vagy városi nemzeti bizottságon kell beadni, és az továbbítja a járási nemzeti bizott­ság szociális osztályának döntésho­zatal céljából. Ez az utóbbi hozzájá­rulás azonban önkéntes, vagyis alapjában véve nincs rá jogigénye. Megítélésének előfeltétele az, hogy a háztartásban élők tiszta jövedelme nem haladja meg a fejenkénti 800 koronát Ha azonban a felesége vá­randós, egy személlyel többet kell számolni (vagyis csökken az egy főre jutó tiszta jövedelem). Ezért a kérvényéhez ajánljuk csatolják a felesége terhességéről szóló orvo­si igazolást is. Továbbá, a katonai szolgálata megkezdése előtt legalább 3 nappal a munkáltatója köteles kifizetni az átlagos havi keresetének megfelelő munkabér megtérítését a szolgálat első két hetének idejére, feltéve, ha legalább 3 hónapja tart már a mun­kaviszonya vagy az egyetem befeje­zése után az az első munkahelye (lásd a Munka Törvénykönyve 125. §). Ugyanakkor az előbb említett feltételek valamelyikének teljesítése esetében joga keletkezhet ún. mun­­kabérmegtérítéses szabadnapokra is (utazási napokra). A katonai szol­gálat megkezdése előtti héten jogá­ban áll legfeljebb egy szabadnapot venni igénybe a személyes és csa­ládi ügyei elintézése céljából. Mun­kabér-megtérítés jár az ún. utazási napokra is, feltéve, hogy ezek miatt elesik keresetétől. Egy utazási nap­ra van jogigénye akkor, ha a behívó parancsban megjelölt helyre a lakó­helyétől több mint hat óráig tart az út azokkal a közlekedési eszközökkel, melyeket jogában áll igénybe venni, és két utazási napra akkor, ha az út több mint 18 óráig tart. További utazási napra keletkezik jogigénye, ha olyan távol dolgozik családja ál­landó lakhelyétől, hogy a munkahe­lyéről a lakóhelyére való utazás több mint hat órát vesz igénybe. Jubileumi jutalom D. J.: 23 évig dolgoztam az utolsó munkáltatómnál, ahonnan nyugdíjba vonultam. Tudomásom szerint ilyen­kor minden ledolgozott évre száz koronát adnak. Én azonban csak ezer koronát kaptam amikor nyug­díjba mentem, s ezt azzal magya­rázták, hogy a többit más címen adták. A jutalom, amelyet kapott, nyilván jubileumi jutalom. Ezt lehet ugyanis legfejlebb 2500 korona összegben megítélni a dolgozónak az első nyugdíjbamenetele alkalmából. A Szövetségi Munkaügyi és Szociá­lis Minisztérium 159/1970. Zb. sz. rendelete felhatalmazza a vállalatok (illetve más szocialista szervezetek) vezetőit arra, hogy meghatározzák a jubileumi jutalom kiutalásának kö­zelebbi feltételeit és a jutalom­­ összegét a dolgozó érdemeivel és vállalatnál ledolgozott éveivel összhangban. A jubileumi jutalom kiutalása tehát minden egyes eset­ben a dolgozó egyéni értékelésének eredménye (és ezt kellene tükröznie a jutalom összegének is). Ezért helytelen lenne az olyan gyakorlat, amikor szinte automatikusan, min­den ledolgozott évet száz koronával jutalmaznának, hiszen így figyelmen kívül hagynák a dolgozó munkafe­gyelmét, munkájának minőségét, kezdeményezőkészségét stb Az említett rendelet értelmében a dolgozónak alapjában véve nem is keletkezik perelhető joga a jubileumi jutalomra sem az első nyugdíjbame­netele alkalmából, sem a rendelet­ben említett más jelentős évfordulók esetében. Ilyen jogigényt nem ala­pozhat meg a vállalat belső szabály­zata, az igazgató utasítása, de még a kollektív szerződés sem (a kollek­tív szerződés erről szóló rendelke­zése semmis lenne). Öröklés M. K.: 1968-tól, azaz nyolcéves koromtól a nagymamám nevelt. Az édesapám kapta rám a családi pót­lékot, de ő semmivel sem járult hoz­zá az eltartásomhoz. Még akkor sem adott egy fillért sem, ha a nagy­mamám ruhára vagy cipőre kért tőle pénzt. A nagymama egy éve meg­halt, és az édesapám azt követeli, hogy fizessem ki az örökségből. Szeretném tudni, köteles vagyok-e megtenni, esetleg visszakaphat­­nék-e valamit abból a családi pótlék­ból, melyből soha egy fillért sem láttam. Ha a nagyanyja nem végrendel­kezett az ön javára, illetve nem ta­gadta ki a fiát, akkor a törvényes öröklés rendje szerint csupán az édesapja tekinthető örökösnek A törvényes öröklés rendje szerint ugyanis elsősorban az örökhagyó házastárs és gyermekei örökölnek. Az örökhagyó unokája csak akkor örökölhet, ha az örökhagyó gyerme­ke visszautasította az örökséget, vagy ha az örökhagyó kitagadta, vagy akkor ha érdemtelen az örök­lésre, mert szándékos bűntettet kö­vetett el az örökhagyó házastársra esetleg gyermekei sérelmére vagy elítélendő cselekményt az örökha­gyó végakarata ellen (pl. megsem­misítette a végrendeletet). Ön tehát a közjegyzői hagyaték­­átadó végzés, esetleg a bírósági ítélet értelmében köteles a hagyaté­kot édesapjának átadni. Nem perel­heti vissza a családi pótlékot sem, annak ellenére, hogy az a juttatás a törvény szerint „kizárólag a gyer­mekekről való gondoskodás célját szolgálja“. Ha a nagymamája ko­rábban panaszt tett volna a fia mun­kahelyén működő üzemi szakszer­vezeti bizottságon, a családi pótlé­kot a 88/1968 Zb. sz. törvény 27. (1) bekezdés értelmében közvetlenül neki fizették volna a továbbiak­ban. (m-n.) ÚJ SZÓ , 1987. III. 31

Next