Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-09 / 34. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 9. Beszélgetés Glatz Ferenccel, a Magyar Tudományos Akadémia májusban leköszönő elnökével Leszorítanak a nagy nyelvek Glatz Ferenc egész pályája során különös érdeklődéssel kutatta Magyarország, a határon túli kisebbségi közösségek és a környező országok viszonyát, egymásra hatását. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) májusban leköszönő elnökével beszélgettünk. FÁBIÁN ÉVA Mi jellemzi Ön szerint a 21. századot? Az én felfogásom szerint a 21. századot a különböző típusú identitások fogják jellemezni - a szociális identitás, a családi identitás, a nemek közötti identitás, a korosztály-identitás, és természetesen a két legerősebb identitás, amelyek a 19-20. században rögzültek: az állampolgári és a nemzeti. Hoz valami változást országaink EU-csatlakozása? Úgy gondolom, hogy az európai integrációval halványulni fog az állampolgári identitás mindenható ereje, amelyik a 19-20. század nemzetállami virágzásnak köszönhetően minden mást elnyomott. A polgárok magukat a közösséggel azonosították. Úgy gondolom, hogy az integrált Európában a nemzeti identitás erősebb lesz, mint az állampolgári vagy legalábbis növekedni fog a súlya. És növekedni fog a súlya az egyéb identitásoknak is. Ez azért nagyon lényeges, mert ez szabja meg a következő évtizedekben a politikai és a tudományos programokat is. Egyre nagyobb erővel kell vizsgálnunk az etnikai, a szociális identitásokat és az állami adminisztráció minden államban azt szeretné, ha az állampolgári identitás maradna az egyedüli lényeges identitás a közösségben. >>:A legfontosabb, hogy a térségben az emberek saját anyanyelvükön sajátíthassák el a világ leghaladottabb ismereteit. * Ez ellen sokan tiltakoznak. Máris a szociális, a nemzeti és egyéb identitások javára billent a mérleg. Gondolja csak el, most vezetik be az eurót: a nyugat-európai államoknak át kell adniuk bizonyos jogosítványokat.Átadják a pénzügyi jogosítványt, ami ötezer éve az egyik legfontosabb attribútum, a nemzetállamok átadják az integratív szervnek a földügyi jogosítványokat és a kjíilpolitikát, amelyek szintén ötezer éves hagyományok. Tehát a hadügy, a pénzügy és a külügy kikerül a nemzetállam kezéből, és európai szintre emelkedik. Ugyanakkor mindazok a jogosítványok, amelyek a lokális társadalommal foglalkoznak, így a nemzeti oktatás, kultúra, szocialitás, egészségügy fenn marad az országok szintjén. Ha úgy tetszik az állam szolgáltató funkciói kerülnek előtérbe. Mit jelent az állam szolgáltató funkciója? A szolgáltató funkcióban én a legfontosabbnak tartom, hogy a polgárok számára biztosítsanak versenyhelyzetet és esélyegyenlőséget. Ahhoz, hogy már a gyermekek esélyegyenlőségben éljenek, ahhoz nem utolsó sorban az kell, hogy anyanyelvi szinten, tehát az óvodától egészen az egyetemi szintig anyanyelvi képzésben részesüljenek. Ezekre különböző elképzelések vannak, fontosabbnak tartanék egy államközi egyezményt. A legfontosabb, hogy a térségben az emberek saját anyanyelvükön sajátíthassák el a világ leghaladottabb ismereteit. Magyarországon természetesen ez a kérdés ugyanúgy vita tárgya, mint Szlovákiában vagy Romániában, mert ezeknek az államoknak a határai sosem estek egybe az etnikai határokkal, s Segíthetne egy esetleges határrevízió? Úgy gondolom, hogy föl kell adni minden korábbi elképzelést arra vonatkozóan, hogy ezeket az állami területigazgatási határokat közös nevezőre hozzák. Nem látom annak értelmét, hogy határokat módosítsanak Közép-Európában. Nemcsak azért, mert nincs politikai realitása, hanem azért is, mert értelmetlen. Ez egy olyan kevert társadalom, annyira együtt élnek szlovákok, magyarok, horvátok, cigányok, hogy akárhogy is igazítanák a határokat - láttuk ezt már 1918-ban, 1938-41-ben - nem tudnak jó határokat húzni. Van egy másik kísérlet, amit 1945 és 1947 között próbáltak megvalósítani, a kitelepítés, hogy a kisebbséget kitelepítik a többségi nemzet területére. A magyarországi szlovákokat kidobták és átvitték Szlovákiába, onnan a magyarokat ide, a németeket megpróbálták hazatelepíteni. Én ezt még az állatokkal sem csinálnám meg, hogy a megszokott élőhelyeikről az egyik pillanatról a másikra kitelepítsem, ez egy embertelen megoldás volt. Akkor milyen megoldást javasolna? Olyan kisebbségvédelmet kell megvalósítani ebben a térségben, amely az anyanyelvi kultúra egészére, a szokásrendszerére kiterjed, és ennek részeként fogom fel akadémiai elnökként a kisebbségi tudományosság támogatását. Ez azt is jelenti, hogy a kisebbségnek egy saját értelmiségi elitjét segítjük. Ha vannak olyan emberek, akik abból élnek, hogy ők a nemzetiség (főleg a magyarországi kisebbségek képviselői - a szerk. megj.) irodalmi, nyelvi kultúrájának a függetlenített funkcionáriusai és munkásai, mert tanszéken oktatják ezt a nyelvet, akkor őket segíteni kell. Milyen a kapcsolat a Magyar és a Szlovák Tudományos Akadémia között? Úgy gondolom, hogy egyrészt az Európai Unión belül a két ország között sokkal jobb, mit a politikai együttműködés. Tárgyalunk egy, a kisebbségeket érintő pontról is. Létrehoztuk az együttműködési irodát Pozsonyban, itt pedig egy magyarországi szlovák irodát. Ezek az irodák szervezik majd a mindennapok szintjén a szlovák és a magyar kutatócserét, ami természetesen ki kell, hogy terjeszkedjék SS A magyaroknak, szlovákoknak, románoknak meg kell érteni, hogy sokkal több a jövőbeli közös érdekük, mint amit a múltban fel tudnak tárni. V nemcsak a társadalomtudományos vizsgálatra, hanem a nyelv javításának a feltérképezésére is. Remélem, hogy a soknyelvűség kérdésében még az év végéig nemcsak szlovák-magyar, de más tekintetben is tudunk határozott programot állítani. Akadémiai szinten a románokkal is jó a viszony. De ez csak az akadémiák szintje. Tökéletes félreértés az, amikor azt hiszik ezek a közép-kelet-európai kisnemzetek, hogy nekik a másik kisnemzet a vetélytársuk. A szlovák nyelvet nem a magyartól kell félteni, a magyart pedig nem a szlováktól vagy a bolgártól, hanem attól, hogy a nagy nemzeti nyelvek teljesen le fognak minket szorítani, ezért nekünk ki kell dolgozni egy nyelvi stratégiát, hogy mi legyen a kis nyelvekkel Közép-Európában. És itt a magyaroknak, szlovákoknak, románoknak meg kell érteni, hogy sokkal több a jövőbeli a közös érdekük, mint amit a múltban fel tudnak tárni. Ha ezt nem érti meg a szlovák és a magyar értelmiség, akkor együtt fogunk elpusztulni. Közösen kell kidolgoznunk egy nyelvi stratégiát, hogy mi legyen a kis nyelvekkel Közép-Európában (Somogyi Tibor felvétele) Malíková: a Markant meghamisítja a felméréseket „Leszázalékolási” vád ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. „Anna Malíková saját szemszögéből értelmezi az eredményeket” - reagált Grigorij Meseznikov politológus, a Közérdekű Kérdésekkel Foglalkozó Intézet (IVO) elnöke a nemzeti elnökasszony bírálatára. Ugyanis miután az SNS 4,5 százalékot szerzett a legutóbbi felmérésben, Malíková azzal vádolta meg a Markant ügynökséget, hogy a kormánykoalíció befolyása alatt ál. Ráadásul nem elég 800 személyt megkérdezni - ahogyan a Markant csinálja -, legalább 1000 fős mintából kell kiindulni. Meseznikovot Malíková „szakértelme” megmosolyogtatja, a Markant fél tucat másik ügynökséggel vizsgálja a közvéleményt, és a manipuláció kizárt. „Az általuk használt minta is elégséges a pártok pillanatnyi támogatottságának felmérésére. Nem szabály, hogy ezer főt kell megkérdezni” - magyarázta lapunknak Meseznikov. Az ügynökségek kölcsönösen ellenőrzik egymást, összehasonlítják felméréseiket, és a közvélemény-kutatók azonnal kizárnák azt, aki megpróbálná manipulálni az eredményeket. Ilyesmire a politológus szerint csak egyszer volt példa, amikor a népszavazás előtt a HZDS elnöke egy meg nem nevezett ügynökség felmérésére hivatkozva hangoztatta a referendumon várható magas részvételt, ám soha nem derült ki, milyen ügynökségről volt szó, és más felmérések nem igazolták Meciar állítását. „Malíková asszony elégedetlen pártja támogatottságával, ami nem az ügynökség hibája, hanem a kettéosztódott, botrányokkal fémjelzett párté. Malíková a SNS legnagyobb problémája” -jegyezte meg Meseznikov. Egyébként a Slota-féle PSNS 3,2 százalékot ért el a felmérésben, s a két szám kiadja a volt SNS korábbi 7-8 százalékos támogatottságát. (sza) A bűnbanda savban maratta szét az árulók tetemeit Lecsaptak az alvilágra TASR-HÍR Pozsony. A rendőrség csütörtökön szétvert egy kiterjedt pozsonyi alvilági bandát - jelentette be tegnap Jaroslav Spisiak. Az országos rendőrfőkapitány-helyettes közölte, több mint négyszáz rendőr összeahangolt munkájával végrehajtott akció során 15 személyt tartóztattak le, köztük a banda vezérét. „Ennyire mélyrehatóan még bűnözők egyetlen csoportját sem sikerült felszámolnunk” - nyilatkozta Spisiak. Úgy véli, sikerült megingatni a pozsonyi alvilág saját érinthetetlenségébe vetett hitét. A Pozsonyban, Nagymihályban, Rózsahegyen és Zsolnán végrehajtott összesen 44 házkutatáson kétmillió koronát, több lőfegyvert és robbanószerkezetet foglaltak le. A banda gazdasági csalással, fiktív ügyletekkel és más bűncselekményekkel az eddigi ismeretek szerint több mint 150 milliós koronás forgalmat bonyolított, s beavatkozásával a rendőrség több mint 50 millió korona összértékben hiúsított meg tranzakciókat. A bűnbanda lelkén a rendőrség eddigi tudomása szerint legalább öt gyilkosság szárad, de több eset kapcsán is nyomozás indult. Az „áruló” tagokat különös kegyetlenséggel kivégezték, majd holttestüket savval szétmaratták. Ötpercenként egy bűncselekmény Pozsony. Tavaly átlagban ötpercenként követtek el egy-egy bűncselekményt - az egész évben több mint 93 ezret -, s a rendőrség eddig közel 51 ezerre derített fényt. 2001-ben 129 gyilkosság történt, tehát átlagban 67 óránként egy, naponta ketten vetettek önkezükkel véget életüknek. (TASR) Közélet 5 WKKKKKKM röviden Weiss: veszélyes a státustörvény Pozsony. A magyar nemzet nyolcvan év utáni egyesítésének terve a Magyarország és más államok polgárai közti intézményi és jogi kötelékek megteremtésével Európa számára biztonságpolitikai szempontból sem előnyös - jelentette ki Peter Weiss, a parlament külügyi bizottságának elnöke Norbert Bass biztonságpolitikai kérdésekért felelős német kormánymegbízottal folytatott tegnapi tárgyalása után. (TASR) Kettős állampolgárságot javasol az MVSZ Budapest. „A Magyarok Világszövetsége elszomorítónak tartja a szlovák parlament kedvezménytörvénnyel kapcsolatos döntését. Azt várja el az unióba és a NATO-ba törekvő Szlovákiától, hogy tegye rendbe saját szénáját, törölje a benesi dekrétumokat, melyek a XXI. századi Európa szégyenfoltjai” - jelentette ki Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke. A szövetség javasolja a magyar kormánynak, hogy terjesszen elő törvénytervezetet, mely az európai joggyakorlat szerint lehetővé teszi, hogy a benesi dekrétumok értelmében kollektív bűnösnek számító szlovákiai magyarok felvehessék a magyar állampolgárságot szülőföldjük elhagyása nélkül. (ú) Nézettebb a Markíza, hitelesebb az STV Pozsony. A Szlovák Televízió híradóját naponta a lakosság közel 38%-a nézi, és 88%-uk hitelesnek tartja. A Markíza esti hírműsorának magasabb, közel 45%-os a nézettsége, ám nézőinek csak háromnegyede bízik a hírek tényszerűségében - derült ki az STV közvélemény-kutató intézetének felméréséből. (TASR) Szlovák-francia drogellenes program Pozsony. Háromnapos konferencián értékelték ki a szlovák-francia drogellenes együttműködés első évét, amely egymillió eurós Phare-támogatásban részesült. Mária Chmelová, a kormányhivatal drogfüggőséggel foglalkozó bizottságának tagja lapunknak elmondta, a konferencia célja az egyes minisztériumok és a kábítószer-fogyasztás ellen küzdő szervezetek tevékenységének összehangolása volt. (lpj) A lakosság 52,6%-a NATO-párti Pozsony. Tavaly novemberhez képest januárra 1,2 százalékkal, vagyis 52,6 százalékra nőtt Szlovákia NATO-csatlakozásának lakossági támogatottsága - derül ki a Focus közvélemény-kutató ügynökség felméréséből. A csatlakozás feltétlen hívének azonban csak a megkérdezettek 24,8 százaléka mondható. Az ország NATO-taggá válását a válaszadók 17,4 százaléka biztosan nem támogatja, s további 18 százalék is inkább erre hajlik. (TASR) Dzurinda bizalmi szavazást kérhetne Pozsony. „Bízom benne, hogy Mikulás Dzurinda az Ivan Miklós kormányalelnök elleni indítványt összeköti az egész kormány iránti bizalmi szavazással” - nyilatkozta lapunknak Grigorij Meseznikov, aki szerint így tisztázódnának az erőviszonyok, és az SDE-nek, valamint az SOP-nek is színt kellene vallania. A politológus meggyőződése szerint a Miklós menesztésére tett kísérlettel a szlovák gázművek magánosítását próbálják meghiúsítani. (sz) Az MKP kiáll Ivan Miklós mellett Pozsony. Az MKP képviselői nem értenek egyet a gazdasági miniszterelnök-helyettes menesztésével, ezért a jövő szerdai rendkívüli ülésen nem szavazzák meg az ellene benyújtott ellenzéki indítványt. A pénteki számunkban megjelent híradásban Duray Miklós MKP-képviselő Miklóssal és a kormányfővel kapcsolatos, Twist rádióbeli nyilatkozatát szerkesztőségünk rosszul értelmezte, a magyar honatya ugyanis nem állította, hogy megszavazza Miklos leváltását. (sza) Be kell fejezni az SPP magánosítását Pozsony. Ivan Miklos miniszterelnök-helyettes szerint fontos, hogy a belpolitikai hullámverés ellenére a kormány töretlenül folytassa a Szlovák Gázművek (SPP) privatizációs folyamatát. A politikus szerint esetleges leváltása „rossz hatást gyakorolna az ország gazdaságára és Szlovákia külföldi megítélésére.” Miklós fájlalja, hogy a kormányválság éppen akkor fenyeget, amikor az uniós fejezetek lezárásához fontos törvények előkészületei folynak. E törvényeket július végéig kellene elfogadni. (SITA) Egy zsákban Afganisztánnal? Pozsony. Túlzó a brüsszeli Nem szokványos út című kiállításon Szlovákiát olyan államok közé sorolni, mint Afganisztán vagy Ekvádor - véli Alexander Patkoló, a Szlovákia Roma Kezdeményezés elnöke. A tárlaton az is kipróbálható, milyen a szlovákiai romák élete, Szlovákiát pedig azon államok közé sorolják, ahonnan az éhség, a háborúk és az üldöztetés elől menekülnek az emberek. Patkoló szerint a kiállítás szervezői nem jogosultak értékelni a hazai helyzetet, és hozzáállásuk jelzi, az EU-tagállamok a romakérdés terén másként ítélik meg Szlovákiát, mint a térség többi országát. (SITA) Közösen pályázhatnának a szomszédos települések Uniós pénz a megyéknek TASR-HÍR Trencsén. A megyék már nyáron támogatást nyerhetnek az Európai Unió előcsatlakozási alapjaitól - jelentette ki Mária Kadlecíková. Az integrációs miniszterelnök-helyettes közölte, a kormány minden megyében létrehoz egy központot, amely segít az önkormányzatoknak a támogatások megpályázásában. A munkát a kormányhivatal felügyelné, minden megyéért külön alkalmazott felel majd. A szakértői posztok megteremtését az unió több mint 20 millió euróval segíti. Kadlecíková jelezte, Szlovákia a közeljövőben változtatna azon a stratégiáján, amellyel az ISPA-program környezetvédelmi támogatásait pályázza meg. A kormányalelnök javasolja, hogy a kisvárosok a közeli településekkel közös csatornahálózatra és szennyvíztisztítókra kérjenek támogatást Brüsszeltől, mert az unió a legalább negyvenezer ember igényeit kielégítő beruházásokat részesíti előnyben.