Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-09 / 34. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 9. Növényvédelmi szaktanácsadó a leggyakoribb palántakárosítókról. Jócskán a vetés megkezdése előtt ajánlatos gondoskodni a növények védelméről Csávázással védett vetőmag Az elmúlt években a ter­mesztési költségek jelentős megnövekedése miatt sok kertészkedő fokozatosan áttért az otthoni palántane­velésre. Az alábbi tanácsa­dó elsősorban azoknak szól, akik maguk állítják elő a palántát. CSERES ZOLTÁN Sok termelő már felismerte, hogy a jó minőségű palánta kinevelésé­hez elengedhetetlenül szükséges a megfelelő palántanevelő talaj, il­letve földkeverék. Mielőtt a mag­vetést megkezdenénk, győződjünk meg arról, hogy a talaj nem tartal­maz-e a termesztendő növényre káros anyagot, például gyomirtó­­szer-maradványt. Számos kórese­tet, betegséget a talajban levő, a növényt, zsenge palántát mérgező vegyi anyagok okoznak, miattuk a magvakból nem fejlődnek ki élet­képes palánták. A szermaradvá­­nyokat jól kimutatja a gyorsan csí­rázó saláta vagy mustármag. Ha ezek jól fejlődnek, azaz semmilyen torzulást vagy elhalást, hervadást nem tapasztalunk rajtuk, akkor a talaj a növényre káros anyagot nem tartalmaz. A kórokozók ellen a vetés előtt úgy védekezhetünk, hogy a magvakat csávázzuk. Mivel napjainkban a vetőmag-előállító üzemek a mag­vak előzetes kezelését a tasakon is felültetik csávázott (moreno osi­­vo) felirattal, a vetendő magot csak akkor kell otthon csáváz­nunk, ha ezt a jelölést a tasakon nem találjuk. A paprika esetében a vetőmaggal leggyakrabban a veszélyes paprika­­mozaik-vírus vihető át. E vírus ellen a magot 2 százalékos (10 liter vízbe 20 dkg vegyszer) nátriumlúgban (NaOH) 10 percig kell áztatni, majd a magot tiszta vízzel többször leöb­lítjük. A csávázást feltétlenül gumi­kesztyűben végezzük! A paradi­csommagot a maggal is terjedő pa­radicsom-mozaik betegség, vala­mint a paradicsom baktériumos be­tegsége ellen kell csávázással véde­ni. A paradicsom esetében azonban nagyon helyénvaló az óvatosság, mivel a mag nagyon érzékeny a vegyszerekre - csak egy kicsivel magasabb vegyszertöménység is csírakárosodáshoz vezethet. Az uborkamagot a baktériumos és gombás eredetű betegségek ellen kell csávázni. Ugyanez érvényes a káposztafélékre is. A mai vetőmag­kínálatban azonban már csak na­gyon ritkán fordulnak elő olyan magok, amelyek az említett beteg­ségek ellen nincsenek kezelve. A magvetés előtt kell megkezdeni a palántadőlés elleni védelmet is. A vetésre előkészített talajt gomba­ölőszerrel kell beöntözni, a perme­tezés nem elegendő. A beöntözésre használjunk Captan hatóanyagú Merpan 50 WP, 0,25 %-os tömény­ségben (ez a szer Magyaországon Orthocid néven kapható) és Fun­­dazol 50 WP (0,1%), vagy Merpan és Topsin M 70 WP (0,15%), vagy Previcur 607 SL (0,25%) és Funda­­zol 50 WP (0,1%). Az állati kár­tevők közül a drótférgek, a csere­bogárpajor, a bársonylégy lárvái, a vakondtücsök és a mocskospajor A szermaradványo­kat jól kimutatja a gyor­san csírázó saláta, valamint a lótetű és a meztelencsi­gák pusztíthatják a zsenge palántá­kat. Ezen kártevők ellen a sikeres beavatkozás titka a korai védeke­zésben rejlik, ezért a vegyszeres beavatkozást már a vetés előtt el kell végezni, vagy el kell kezdeni. A vetés előtt elsősorban a diazinon hatóanyagú Diazinon 10 G vagy Basudin 10 G garnulátum (200 gramm/m3, vagy 60 gramm/m2) adagolását javasoljuk. Ezt a hatóa­nyagot ugyanis a csírázó növények is jól tűrik és a meztelencsiga kivé­telével valamennyi felsorolt kár­tevő ellen jó védelmet nyújt. Ha a szereket időben alkalmazzuk, még a vakondtücsköt is eredményesen írtja. A fűtött fóliasátrakban gyak­ran jelentős kárt okozó fonálférge­ket is gyéríti, illetve gátolja az el­szaporodásukat. A szerek további előnye, hogy nincs munkaegész­ségügyi és várakozás idő, tehát a talajfertőtlenítést követő napon már dolgozhatunk a fertőtlenített területen. Az előírt nagyon kis mennyiségű anyag egyenletesen kiszórható fűrészpor, homok vagy egyébb anyag keverésével. Fontos, hogy a granulátumot egyenletesen szórjuk ki a talajra. A vakondtücsök ellen a leghatékonyabban a már említett Diazol 60 EW vagy Basudin 600 EW szerekkel védekezhetünk, ha azokat melasszal vagy korpával ke­verünk és csomókba (2-3 dkg/m2) kihelyezzük. A csalétkek kihelyezé­sét, ott ahol várható a károsító meg­jelenése, 4-5 nappal a vetés előtt kezdjük meg. A csalétkeket az esti órákban szórjuk ki. Ha szükséges, a folyamatot ismételjük meg. A meztelen csigák ellen is jóval a magvetés előtt kezdjük a védeke­zést Mesurol Schenckenkorn vagy Mesurol Alimax (0,5 gramm/m2) szerekkel. A csalétket a palántane­velő ág legnedvesebb, legmele­gebb pontján szórjuk ki. Nagyon fontos, hogy a kiszórt néhány szem csalétket deszka, cserép rongydarab vagy műanyagdarab­bal takarjuk le, így tartósabb és jobb csigaölő hatásra számítha­tunk. Egyetlen kezelés nem ele­gendő. Csigaölő csalétkek hiányá­ban porított szuperfoszfáttal, mészporral is védekezhetünk. Ar­ra azonban ügyeljünk, hogy a ki­helyezett szerek a növényekkel ne érintkezzenek, mert azokat el­pusztítják. A szerző a Központi Mezőgazda­­sági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet komáromi részlegének munkatársa A paradicsommag nagyon érzékeny a vegyszerekre. Egy kicsivel maga­sabb vegyszertöménység is csírakárosodáshoz vezethet. (Illusztráció) A januári felmelegedés során kiderült, hogy a gyenge méhcsaládok nem bírták ki a kemény decemberi fagyokat Elhanyagolták a méhek beteleltetését JÓKAY TIBOR Zseliz. A tél kellős közepén be­köszöntött januári tavasz lehetősé­get nyújtott a méhcsaládoknak a tisztuló kirepülés elvégzéséhez. A kedvező időjárás csak Dél-Szlovákia melegebb tájait érintette, a 250 mé­ter tengerszint feletti magasság fö­lött fekvő tájakon már nemigen re­pülték ki magukat a méhek. Ritka jelenség, hogy a tél közepén plusz 13 fok fölé emelkedik a hőmérséklet. Ez lehetővé teszi a ki­repülő méheknek, hogy ne dermed­jenek meg. Az utóbbi tíz évben a méhészek nem tapasztaltak hason­ló felmelegedést. Jó dolog, ha a tele­lés közepén a méhek meg tudnak szabadulni az őszi, repülés nélküli időszak beállta óta a végbelükben felhalmozódott ürüléktől, mert messze van még a tavasz. Az idei ja­nuár végi kirepülés sok mindent el­árult. Egyes méhészetekben a csalá­dok 40-50%-a kipusztult, a mínusz 18 és mínusz 21 fokos fagyokat a gyenge, de még a közepes erősségű családok sem bírták ki. Nagyon sok méhcsaládnak már a beteleltetés elején is gyenge volt az erőnléte. A méhészek nagy része alábecsüli a méhatka (varoa destruktor) tevé­kenységét. Nem védekeztek kellőképpen a parazita ellen az egész idény folyamán, ez okozta a családok őszi legyengülését. A para­zita gyengíti a család immunrend­szerét és ellenállóképességét más veszélyes méhbetegségekkel szem­ben is. Gyengül a megviselt csalá­dok tisztogató ösztöne, ami a költés­­meszesedés, nozéma betegség és a költésrothadás malmára hajtja a vi­zet. Az utóbbi a legveszélyesebb, mert az egész családot el kell égetni. A tavalyi nyár végén a Lévai járás­ban 5 alapszervezetben közel 400 méhcsalád vált a lángok martaléká­vá. Ezzel talán sikerült megakadá­lyozni, hogy további néhány ezer család essen áldozatul a veszélyes kórnak, amelynek kórokozói a ba­cillus larvae wite elnevezésű bakté­rium spórái. A kór csak a méheket támadja, az emberre veszélytelen. Nagy port vert fel az év elején a cseh sajtó, amikor néhány szlovák ere­detű mézmintában kimutatták e baktérium spóráit. Szlovákia mé­hésztársadalma nem mondható ép­pen fiatalnak, és a szaktudásban is nagy hiányosságok észlelhetők. Ve­szélyt jelentenek továbbá a csak a haszonra öszpontosító méhészvál­lalkozók, mert nem képesek ügyelni a sok méhcsalád egészségi állapotá­ra. Szlovákia méhészállománya az utóbbi tíz év folyamán 470 ezer csa­ládról 230 ezerre apadt. Már most a tél közepén hozzávetőleg 10 száza­lékos méhhullást könyvelhetünk el. A tél a méhészetben március végéig tart, mert csak ettől kezdve indul be a folyamatos méhrepülés, nektárho­zam. Vajon hány méhcsalád válik még addig az elhanyagolt betelelte­tés és a szeszélyes tél áldozatává? A januári napos idő kicsalta a méheket (Illusztrációs felvétel) Mr Agrárvilág WI Németország AG­RÁ­R­MORZSÁK beismerte a hibát Berlin. A német szakhatóságok beismerték, hogy hiányosságok merültek fel a szarvasmarhák szivacsos agysorvadását (BSE) vizsgáló laboratóriumokban. Ki­derült, hogy a tesztelést olyan munkahelyeken is végezték, ahol nem rendelkeztek a német szakhatóságok engedélyével. Két tartományban összesen 53 ezer szarvasmarhát teszteltek olyan magánlaboratóriumok­ban, amelyek nem rendelkeztek akkreditációval. A botrányt te­tézi, hogy a hús egy részét Oror­­szországba és Svédországba szállították. A maradékot a szakhatóságok döntése értelmé­ben meg kell semmisíteni. Az EU­ fogyasztóvédelmi főbiztosa felszólította Berlint a hiányossá­gok kiküszöbölésére. (P-o) vezérigazgatója. (P-o) Visszafogják a cso­ki gyártást Prága. A Nestlé Cesko társaság az olomouci Zora és a holesovi Sfinx csokoládégyáraiba össz­pontosítja az édesipari termé­kek előállítását, a prágai Ori­­onban a termelést 2004-ig foko­­­­zatosan csökkenti, a Hodonín melletti Marysa gyárat pedig teljesen bezárja. A változások következtében mintegy ötszáz ember elveszíti munkáját, vi­szont a termelésüket csaknem megduplázó üzemekben száz új munkahelyet teremtenek - adta hírül a Právo című prágai napilap. A termelés ilyen mértékű átszervezésének célja a versenyképesség növelése a kö­­zép-kelet-európai piacon - je­lentette ki a lapban Bruno Le Ch­ié, a Nestlé Cesko társaság VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. február 11-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,350 Lengyel zloty 11,485 Angol font 68,526 Magyar forint (100) 17,349 Cseh korona 1,333 Svéd korona 4,576 Dán korona 5,702 Szlovén dollár (100) 19,049 Japán jen (100) 36,226 Svájci frank 28,776 Kanadai dollár 30,302 USA-dollár 48,536 A várható uniós támogatások diszkriminálnák Szlovákiát Veszélyben a hazai piac ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Abban az esetben, ha az Európai Unió Szlovákia számára jóváhagyja az alacsony termelési kvótákat, az alacsony termelési hozzájárulást, ellenben az ország­nak teljesen liberalizálnia kell a pi­acát, akkor piacunkat elözönlik az erősen dotált uniós termékek - mondta Lubomír Micek, földművelésügyi minisztérium eu­­­rópai integrációs és vidékfejleszté­si szekciójának igazgatója. Szlová­kia világosan leszögezte: az Euró­pai Unió tervezett támogatása, amely az EU-ba újonnan belépők számára csupán a régi tagoknak juttatott dotáció 25 százalékát ér­né el, számunkra elégtelen mér­tékű. Az agrárszakember szerint ezzel az Unió nem teremtene egyenlő esélyeket, hiszen míg az osztrák gazda a jövőben 100 szá­zalékos, addig a szlovákiai farmer csak 25 százalékos támogatáshoz jutna, ami vitathatatlanul diszkri­minációt jelent. Ezért a mezőgaz­dasági tárca a többi illetékes inté­zetekkel karöltve gazdasági előta­nulmányokat végez, amelyeket az Unióval folytatott tárgyalások so­rán használnak fel. Micek adatai szerint a szlovákiai mezőgazdá­szok az elmúlt 10 évben a költség­­vetésből az uniós támogatási szint 20 százalékát sem kapták meg, rá­adásul a Csehországban és Ma­gyarországon folyósított dotációk­nak is csupán az 50 százalékát ér­ték el. Részben ennek is köszön­hető, hogy az elmúlt 10 évben a hazai mezőgazdasági termelés vo­lumene 30-50 százalékkal csök­kent, s a kapacitások kihasználtsá­ga szintén mérséklődött. (ú, s)

Next