Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-15 / 87. szám, hétfő
Cl Külföld Megöltek több al-Kaida-tagot Bagram. Az Afganisztánban állomásozó nemzetközi biztonsági erő katonái megöltek több feltételezett al-Kaidatagot - közölte a koalíció szóvivője. Bryan Hilferty elmondta, először az ellenség támadott, de a nemzetközi haderő a szárazföldről és a levegőből válaszcsapást mért rájuk a Kabul melletti bagrami repülőtérnél. Egy másik térségben az al-Kaida több feltételezett tagját vették őrizetbe. (MTI) Meghalt a volt belügyminiszter Belgrád. Belehalt sérülésibe Vlajko Sztojiljkovics. A volt szerb belügyminiszter azután lőtte fejbe magát, hogy a jugoszláv parlament alsóháza elfogadta a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködésről szóló törvényt. Ez alapján Sztojiljkovicsot az elsők között adhatták volna ki Hágának. Öngyilkos lett Miodrag Kovács, a jugoszláv kormány egészség-, munka- és szociálisügyi minisztere is. (MTI) Ojdanics önként feladja magát Belgrád. Önként feladja magát a Nemzetközi Törvényszéknek Dragoljub Ojdanics, a jugoszláv hadsereg volt vezérkari főnöke, akit háborús bűncselekmények elkövetésével vádol a hágai bíróság. „Rögtön elfoghatnak, nem fogok megszökni és nem fogok rejtőzködni. Törvény kötelez arra, hogy Hágába menjek” - mondta Ojdanics. (MTI) Himlő elleni oltóanyagot kértek London. Nagy-Britannia kormányzata sajtóértesülés szerint 16 millió adag himlő elleni oltóanyagot rendelt, miután március közepén Dick Cheney amerikai alelnök arra figyelmeztette Londont, hogy Irak biológiai támadással válaszolhat egy esetleg ellene irányuló csapásra. Amerikai jelentések szerint Szaddám Huszein iraki vezető minden rendelkezésére álló fegyvert bevetne, ha országát megtámadnák. (MTI) Nem szökik el (Reuters-felvétel) Börtönben a volt államfő Asuncion. Négy év börtönre ítélte a bíróság Paraguayban az ország volt elnökét, Juan Carlos Wasmosyt, mert államfőként közpénzekből 50 millió dollárnak megfelelő összegű kölcsönt juttatott a csőd szélén álló paraguayi Fejlesztési Banknak. A magyar származású Wasmosy 1993 és 1998 között vezette az országot. (MTI) Gyermekek az áldozatok Katmandu. Három gyermek életét vesztette, négy megsérült, amikor pokolgép robbant Nepálban egy iskola mellett. A merényletet a maoista lázadók követhették el. (MTI) Miután Jasszer Arafat palesztin vezető elítélte a terrorcselekményeket, találkozhatott Colin Powell amerikai külügyminiszterrel Mosolyszünet az ostromgyűrű mögött Rámalláh. Colin Powell amerikai külügyminiszter hasznosnak és konstruktívnak nevezte Jasszer Arafat palesztin vezetővel folytatott tegnapi megbeszélését, de közölte: nincs előrelépés a tűzszünet irányába. ÖSSZEFOGLALÓNK Powell és Arafat három órán keresztül tanácskozott egymással a palesztin vezető izraeli harckocsikkal és katonai járművekkel körülzárt és részben lerombolt rámalláhi főhadiszállásán. Powell a tárgyalások után rövid közleményben utalt rá, hogy a felek véleményt cseréltek az előrelépést segítő különböző elképzelésekről, részletekkel ugyanakkor nem szolgált. Az AP lehetségesnek mondta, holnap újabb Powell-Arafat találkozó lesz. Arafat azt kérte Powelltől, hogy érje el az izraeli katonák azonnali kivonulását a ciszjordániai városokból és falvakból. A palesztin vezető szóvivője szerint az amerikai külügyminiszter általános tájékoztatást kapott a megszállt területeken kialakult helyzetről. Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló kijelentette: a palesztinok ígéretet tettek arra, hogy mérséklik az izraeliek elleni erőszakos cselekményeket, de csak miután Izrael megszünteti a ciszjordániai városok és falvak tizenhat napja tartó zárlatát. Lapzártánk után az amerikai diplomácia vezetője Ariel Saron izraeli miniszterelnökkel találkozott, és megpróbálta rávenni őt a ciszjordániai kivonulásra, egyúttal önmérsékletet kért. Arafat azok után találkozhatott Powellel, hogy szombaton elítélt az „izraeli vagy palesztin polgári személyek ellen irányuló minden terrorcselekményt”. A nyilatkozatot a WAFA palesztin hírügynökség ismertette arab nyelven. Az Arafat és vezető tanácsadóinak találkozója után született nyilatkozat külön is elítélte a 6 izraeli halálát és 89 sebesülését okozó pénteki jeruzsálemi öngyilkos merényletet. Egyúttal bírálta a palesztin városok ellen két hete indított izraeli offenzívát is, amelynek során palesztin fegyveresek a ciszjordániai Dzsenínben és Nábluszban heves harcokat vívtak az izraeli katonákkal. Mint az AFP és az AP megjegyezte, a pénteki jeruzsálemi merénylet óta az Egyesült Államok részéről erős nyomás nehezedett Arafatra, hogy ítélje el az erőszak alkalmazását. Colin Powell az eredeti tervek szerint szombaton találkozott volna Arafattal, ám a merénylet után elhalasztotta a megbeszélést és jelezte: nem kívánja felkeresni a palesztin elnököt, ha az nem ítéli el a terrorizmust. Izrael szombaton visszautasította Jasszer Arafatnak a terrorizmust elítélő nyilatkozatát és kettős játékkal vádolta meg a palesztin elnököt. Ariel Saron izraeli kormányfő diplomáciai tanácsadója, Danny Ayalon Arafatra célozva azt hangoztatta, hogy semmilyen értékkel nem bír egy ilyen elítélő nyilatkozat egy olyan ember részéről, aki a leginkább felelős a terrorizmusért. „Tetteket várunk, nem pedig szavakat” - tette hozzá a tanácsadó, hangsúlyozva, hogy a hat izraeli életét kioltó pénteki jeruzsálemi öngyilkos merényletet a palesztin elnök vezette Fatah mozgalomhoz kötődő egyik csoport vállalta magára. Szalah al-Tamaari palesztin tárgyaló elfogadhatatlannak nevezte Ariel Saron izraeli kormányfőnek azt a javaslatát, hogy a betlehemi Születés Templomában magukat elbarikádozó palesztinok csak a száműzetés vagy az izraeli börtön között választhatnak. „Sosem fogadják el a száműzetést. Ez az ő hazájuk” - jelentette ki. Izraeli lapjelentések szerint csaknem az egész országban törölték a zsidó állam megalakulásáról megemlékező, szerdára tervezett ünnepségeket, mert újabb merényletektől tartanak palesztin szélsőségesek részéről. A Jediót Ahronót úgy tudja, hogy Tel Avivban és Jeruzsálemben lesznek csak ünnepélyek, rendkívüli biztonsági intézkedések közepette. Az izraeli hadsereg a hét végén átkutatta több palesztin minisztérium és oktatási intézmény épületeit Rámalláhban és a Jordán folyó nyugati partjának más palesztin településein. Palesztin közlés szerint a katonák dokumentumokat és számítógépes feljegyzéseket foglaltak le, illetve számítógépes mágneslemezeket semmisítettek meg egyebek közt a Palesztin Hatóság felügyelete alatt működő egészségügyi minisztériumban, felsőfokú oktatási intézményekben és egy művelődési központban is. A hadsereg tagadta az egészségügyi minisztériummal kapcsolatos információt, de azt megerősítette, hogy ciszjordániai hadműveletének keretében folytatja a fegyverek és a körözött személyek felkutatását. Az izraeli vezetés mindazonáltal bejelentette: feloldják a „zárt katonai körzeteket” Ciszjordánia területének legnagyobb részén. A szigorú korlátozások azonban fennmaradnak Betlehemben, Rámalláhban, ahol ostromgyűrű zárja körül továbbra is Arafat főhadiszállását, valamint Dzsenínben, ahol az elmúlt hetek legvéresebb eseményei zajlottak. (Reuters-felvétel) Már a poszterét is őrzik Tüntetések az erőszak ellen Folytatódtak a tüntetések az izraeli-palesztin erőszak beszüntetése ellen a térségben és több európai országban is. Németországban összesen mintegy 30 ezren, Londonban 10 ezren vonultak fel a palesztinok mellett tüntetve. Helsinkiben háromezren tiltakoztak az izraeli hadművelet ellen. Lisszabonban több százan élő láncot alkottak az izraeli nagykövetség és az ENSZ helyi képviselete között, nemzetközi békeerők küldését sürgetve, franciaországban 30 ezren vonultak fel. A Jordán folyó nyugati partján, a Dzsenínbe vezető egyik út mentén háromezer izraeli is felvonult a hadművelet leállítását követelve. (MTI) Venezuela egy hétvége alatt több politikai vezetőt is elhasznált Chávez elnök gyorsan visszatért ÖSSZEFOGLALÓNK Caracas: Lemondott az ideiglenes kormány Caracasban tegnap hajnalra virradóra. Eközben mindössze két nappal elűzése után visszatért az elnöki palotába a venezuelai elnök, Hugo Chávez-jelentette a CNN. A puccsistákat állítólag letartóztatták. A visszatérő Hugo Chávez televíziós beszédében az ország egyesítését ígérte, és tagadta a hadsereg pénteki bejelentését, miszerint lemondott volna. Chávezt hivatalosan ismét államfői tisztségébe iktatták. Chávez azt is bejelentette, hogy nem lesz boszorkányüldözés, ugyanakkor egyes források szerint letartóztatták Pedro Carmonát, és kormányának tagjait, valamint a puccsért felelős tiszteket. Az ideiglenes kormány első feje Pedro Carmona üzletember, és közgazdász volt, aki egyben a venezuelai gyárosok szövetségének elnöke is. Elsőként lefújta a sokak szerint általa szervezett Chávez ellenes általános sztrájkot. A hadsereg vezérkara által támogatott Carmona azt is megígérte, hogy visszaveszik az állami olajvállalattól elbocsátott dolgozókat. Az általános sztrájkot kiváltó fő okok az állami olajvállalatnál történt elbocsátások és a vállalat élére kinevezett új vezérkar - állítólag Chávez saját emberei - voltak. Szombaton a hadsereg is Carmona ellen fordult, mert az elnök megpróbálta feloszlatni a parlamentet, és a legfelsőbb bíróság testületét is. A tábornokok azzal vádolták, hogy aláaknázza az ország demokratikus intézményrendszerét. Kifogásolták azt is, hogy az ügyvivői testületbe túl kevés szakszervezeti képviselőt választott. Ezek után az országgyűlés az Chávez alelnökére Diosdado Cabellóra esküdött fel, így szombat éjjel Carmona is távozott. Cabello az országos rádiónak adott beszédében azt mondta, hogy addig kíván elnök lenni, ameddig Chávez elnök hatalmát vissza nem állítják. Chávez helikopterrel érkezett vissza tegnap hajnalban az elnöki palotába, amit a hozzá végig hűséges nemzeti gárda 3000 katonája őrzött. Chávez két napot a Caracastól 150 kilométerre fekvő karibi Orchilla-szigeten kényszerült eltölteni. Az elnöki palota, a Miraflores előtt összegyűlő Chávezhívek a himnuszt énekelve ünnepelték az elnök visszatérését. A Chávez kormányzat főügyésze szerint az elnök nem mondott le, hanem puccsal távolították el. Washington Chávezt hibáztatta a válság kialakulásáért, miközben Kuba végig kitartott Chávez elnök mellett. Több latin-amerikai ország - a többi között Argentína, Mexikó és Paraguay - is bejelentette, nem ismerik el az új kormányt szabad választások nélkül. Politikai egyezség a jelentősebb osztrák pártok között a Benes-dekrétumok kérdésében Ausztria kárpótlási alapot akar MTI-TUDÓSÍTÁS Bécs: Ausztria a Benes-dekrétumok kapcsán a hétvégén felvetette a kárpótlások kérdését is: elsőként Andreas Khol, a koalíciós Osztrák Néppárt (ÖVP) frakcióvezetője szólt erről, hozzá nyomban csatlakozott Peter Westenthaler, a koalíciós jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) frakcióvezetője, majd Josef Cap, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) parlamenti csoportjának vezetője is. Ahol kifejtette: a Beness-dekrétumok ügyének megoldásához kárpótlási alap szükséges, ezen kívül a dekrétumok diszkrimináló, „osztrákellenes” részeit ki kell iktatni Csehország jogrendjéből, és végül a jövőbe mutató nyilatkozatot kellene tennie Prágának, amelyben egyértelműen „holt jogtalanságnak” minősíti a dekrétumok érintett passzusait. Kholt támogatásáról biztosította Peter Werstenthaler, az FPÖ frakcióvezetője, aki emlékeztetett egyben arra is, hogy pártja már régebben felvetette a kárpótlások kérdését. Westenthaler nyomban közös fellépést ajánlott a kérdésben a koalíciós partnernek. „Világossá tennénk a csehek számára, hogy nagyon is itt az ideje a kárpótlási alap létrehozásának és a szudétanémet származású osztrák honfitársak kárpótlásának” - mondta a szudétanémet szervezetekkel szoros kapcsolatot ápoló FPÖ politikusa. Josef Cap, az SPÖ frakcióvezetője is úgy vélekedett: egy kárpótlási alap, amely jelképes anyagi kárpótlást ad, hozzájárulna a konfliktus elsimításához. Cap ugyanakkor kevéssé okosnak nevezte, hogy ahol éppen most állt elő a kárpótlások nyilvános követelésével, s úgy vélte, tekintettel a felforrósodott csehországi hangulatra, a majdani új kormánnyal kellett volna tárgyalásos úton megtalálni a megoldást és Prágára kellett volna hagyni annak közzétételét. ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 15. Moszkva egyenrangú beleszólási jogot kap NATO-orosz paktum MTI-HíR Róma: Megállapodás született a NATO és Oroszország között arról, hogy Moszkva bizonyos kérdésekben egyenrangú beleszólási jogot kap a döntéshozatali folyamatban - jelentette be Silvio Berlusconi olasz kormányfő. Az egyezményt a NATO-külügyminiszterek május közepi izlandi találkozóján szentesítik, és az észak-atlanti szövetség tagországainak vezetői, illetve az orosz elnök is aláírják május végén Olaszországban. Berlusconi szerint Oroszország teljes NATO-ba illeszkedésének első lépéséről van szó. A megállapodás szerint újfajta fórum alakul a szövetség és Oroszország között, ahol már nem 19 plusz 1 állam, hanem húsz egyenrangú partner ül majd egy asztalnál, és alakít közösen stratégiát - bár egyelőre csak bizonyos területeken. Az egyezményt állítólag azokon a telefonbeszélgetéseken véglegesítették, amelyeket Berlusconi Vlagyimir Putyin orosz államfővel, George Bush amerikai elnökkel és George Robertson NATO-főtitkárral folytatott. Washington azonnal üdvözölte a NATO- orosz csúcstalálkozóról szóló bejelentést. Berlin merényletnek tartja a dzserbai robbanást Már nyolc német áldozat ÖSSZEFOGLALÓNK Berlin/Tunisz: Tizenkettőre emelkedett a tunéziai Dzserbában, a zsinagógánál történt robbanás halálos áldozatainak száma. Német források szerint szombatra egy újabb német halt bele sérüléseibe és ezzel nyolcra emelkedett a robbanás német áldozatainak száma. Csütörtökön egy cseppfolyós gázt szállító jármű robbant fel, amikor nekivágódott a helyi zsinagóga falának. A helyszínen életét vesztette a teherautó sofőrje, egy idegenvezető, valamint a zsinagóga két alkalmazottja. Berlinben antiszemita merényletnek tekintik a történteket, a tunéziai kormány szerint ugyanakkor baleset történt. Joschka Fischer német külügyminiszter hangoztatta: a berlini kormány mielőbb minden kétséget kizáróan tisztázni akarja a csütörtöki robbanás okát Tüntetés és ellentüntetés az osztrák fővárosban Összecsapások Bécsben MTI-HÍR Bécs: Tizenhét tüntető és 33 rendőr sérült meg, amikor baloldali tüntetők összecsaptak a Wehrmacht kiállítás ellen tiltakozó jobboldali tüntetők védelmére kivezényelt rendőrökkel. Alig száznál több szkinhed gyűlt össze két jobboldali szervezet felhívására a Wehrmacht második világháborús szerepét bíráló kiállítás ellen tiltakozni Bécs belvárosában. A baloldal a jobboldali tüntetők ellen hívta híveit demonstrációra. Az összecsapások a rendőrséggé akkor történtek, amikor a több hullámban a helyszínre érkező mintegy 3500 főnyi baloldali felvonuló közötti radikálisok be akartak hatóni a bécsi Hősök terére.