Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-12 / 108. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 12. Tudományhirdetés 15 Attól nem kell tartani, hogy bármelyik törmelék is ütközne a Földdel Egy haldokló üstökös darabjai az égen Figyelemre méltó események történnek ezekben a napokban a Föld közelében: a Schwassmann és Wachmann német csillagász által 1930-ban felfedezett és róluk elnevezett üstökös látványos változásokon megy át. Egyre több darab szakad le az üstökös magjáról, mostanára már több mint hatvan darabot számlálhatunk meg az égen. MÉHES OTTÓ Természetesen nem mindegyik válik fényessé és kisebb távcsővel vagy esetleg szabad szemmel is láthatóvá, de akad közöttük olyan darab mint például az ún. B rész amely május 12. és 16. között akár szabad szemmel is láthatóvá válhat. Az üstökös története Érdekes az üstökös története, mivel a felfedezése után (a keringési idejét valamivel több mint öt évre becsülték meg) nagyon sokáig eltűntnek nyilvánították, és csak 1979-ben találták meg újra - ekkor is nagyon halvány fényű volt. Amikor 1995- ben újra távcsővégekre került, érdekes események zajlottak le a megfigyelők előtt: hirtelen fényességváltozásoknak és -növekedéseknek, ill. az üstökösmag felrobbanásának és lassú széthullásának lehettek tanúi. Az egyes darabok tovább morzsolódnak, újabb részek válnak le, és ezek lassan távolodnak egymástól. Újabb felfényléseket észlelhetünk, ill. egyszerre több fényesebb darabot is megfigyelhetünk az égbolton. Az üstökös fő részei az ún. B, C, G és B (a C az eredeti üstökös). Az üstökös legfényesebb darabjait, a C, G és főleg a B-t a mellékelt ábra szerint lehet megtalálni az égbolton május 12. és 16. körül a Hattyú csillagképben. Legjobb késő este, ill. hajnalban kezdeni a keresést. A B darab fényessége 4-5 magnitúdó között lesz, így már szabad szemmel is meg lehet majd pillantani. A legjobb azonban egy vadásztávcsővel kutatni utána, és halványabb ködösséget keresni a csillagok között, amely a haldokló üstökös egyik darabja lesz. Miért robbant szét az üstökös magja? A robbanást főképp a porózus anyag és a nagy bolygók, főleg a Jupiter gravitációs hatása idézhette elő - 1953-ban pl. az üstökös csak kb. 135 millió kilométerre közelítette meg a Naprendszer legnagyobb bolygóját. Az üstökös anyaga inkább egy lazán összefogott „szemét” keveréke (szikla és por, amelyet megfagyott gázkeverék tart össze). Amikor napközelbe kerül, az egyes gázok felhevülnek és elillannak, amely folyamat hozza létre az üstökös jellegzetes ködös légkörét és később a csóváját. Az üstökös magja azonban a pályája során különböző gravitációs hatásoknak van kitéve, ami lazíthatja az anyagot, és a napközelben feltörő gázok dramatikus robbanásokkal szabadulnak fel a mélyből - óriási darabokat szakítva le az eredeti magból. Az üstökös csekély gravitációs mezeje ezeket nem tudja visszatartani, és lassan elhagyják az anyatestet. A leszakadozott darabok önálló pályákon keringenek majd tovább a Nap körül, lassan elhalványodnak, és valószínű, hogy az üstökös örökre eltűnik. Ami maradhat utána, erős meteorraj vagy akár eső formájában figyelhetjük majd meg valamikor a jövőben. Végtelen hívások + SMS Jöjjön át a T-Mobile-hoz, és beszélgessen a végtelenségig! Ön is használhatja a két kedvezmény egyedi összekapcsolását. Beszélgessen a végtelenségig, és küldjön SMS-t 1 koronáért bármelyik hálózatba. Az új Végtelenségig + SMS csomaggal mindez havonta csak 199 Sk (áfa nélkül). A végtelen hívások a T-Mobile hálózatán belül érvényesek 19-től 7 óráig, s bármelyik hálózatba küldhet 1 koronás (áfa nélkül) SMS-eket 7-től 19 óráig. A programok szolgáltatásának feltételei megváltozhatnak a szolgáltatások korrekt használatának elvei alapján. A program díja, 199 Sk, akkor érvényes, ha az ügyfél aláírja a 12 hónapra szóló, szerződéséhez csatolt függeléket. Az ajánlat 2006. VI. 30-áig érvényes, és megváltoztatásának jogát fenntartjuk. Ügyfélszolgálati vonal: 12345 ■ www.t-mobile.sk BP-6-11884 A kis állatnak és az embernek azonos a legfontosabb stresszhormonja, a cortisol Az aranyhörcsög evéskényszere MTI-JELENTÉS Washington. Stresszhelyzetben az aranyhörcsögök éppúgy túl sokat esznek, mint némely ember - állapították meg amerikai kutatók. Az aranyhörcsögök emiatt túlsúlyossá válnak. Egy kísérletben két hörcsögöt tettek egy ketrecbe, miközben normális körülmények között egy állat egyedül lakik. Minél többször kerültek a rágcsálók ilyen körülmények közé, annál többet ettek, miközben a kontrollcsoportban lévő hörcsögtársaik teljes nyugalomban voltak, és nem híztak. A kutatók úgy vélik, az aranyhörcsög ideális vizsgálati alany ahhoz, hogy az embereknél stressz által kiváltott súlygyarapodás okait feltárják. A Wissenschaft című német internetes lap az amerikai Georgia állam egyetemén végrehajtott kísérletsorozatról azt írja, hogy további vizsgálatoknak kell kimutatniuk: az egerek és patkányok stresszhelyzetben miért viselkednek másképpen, mint a hörcsögök. Timothy Bartnes, a vizsgálat vezetője ezt azzal magyarázta, hogy az aranyhörcsögnek és az embernek azonos a legfontosabb stresszhormonja, a cortisol, miközben a többi rágcsálónál másfajta hormon működik. Ez fölveti azt a kérdést is, hogy vajon milyen mértékben felelős a cortisol hormon az evéskényszerért. (TASR/ AP-felvétel)