Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)

2012-03-31 / 77. szám, szombat

24 Szalon PROGRAMAJÁNLÓ Sándor Iván az írók Boltjában Budapest. Frissen megjelent Kalligram-könyvet mutatnak be április 5-én (csütörtökön) 16 órakor az írók Boltjában. Az éjszaka mélyén 1914 című Sándor Iván-regény a jelenkori tör­ténelmünk gyökereit, előzményeit kutatva száz évet halad vissza az időben, egészen az első világháborúhoz. A művet, melyből tavaly több részletet közöltek magyarországi folyó­iratok és irodalmi portálok (év végi összevont számában az Élet és Irodalom), Margócsy István és Závada Pál mutatja be; a beszélgetést Mészáros Sándor vezeti, (cs) KÖNYVESPOLC Nova Posoniensia Misad Katalin és Csehy Zol­tán (szerk.) Nova Posoniensia Pozsony, Szenczi Molnár Albert Egyesület és Kalli­­gram, 2011 A kötet a Comenius Egyetem magyar tanszéke csapatának (oktatóinak és doktoranduszai­­nak, hallgatóinak) munkássá­gába nyújt betekintést, három fő fejezetben: a nyelviben, az iro­dalmiban és egy szépirodalmi­ban. Az első fejezet öt tanul­mányt tartalmaz: Lanstyák Ist­vánét (A nyelvi ideológiák né­hány általános kérdéséről), Misad Katalinét (Intézménynév­­standardizálás kisebbségi hely­zetben. A szlovák iskolatípusok magyar nevének megállapítá­­sa), Bilász Boglárkáét (Magyar diáknyelv határon innen és túl), Szilvási Andreáét (A magyar mint idegen nyelv Szlovákiá­ban) és Hizsnyai Tóth Ildikóét (A magyar mint idegen nyelv esete a levéltár szakos hallgatók kép­zésével a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán). Az irodalmi rész nyolc szerzője és szövege: Mészáros András (Italo Calvino szerint a hamisítvány), Csehy Zoltán (Antológiaszerkesztési elvek és önláttatási stratégiák kisebbségi kontextusban), Dušík Anikó (Ján Chalupka német nyelven álnéven kiadott regényéről), Zuzana Drábeková (Daniel Katz finn író regényeinek humorje­gyeiről), Kuklis Katalin (Ady­­drámaóravázlat), Kacsinecz Krisztián (Lágeripar és lágeriro­dalom), Bolemant Lula (Nők a magyar irodalom határvidéke­in), Beke Zsolt (Legéndy Jácint Központi Zóna című versesköte­téről). A szépirodalmi összeállí­tásban válogatás a pozsonyi ma­gyar tanszék hallgatóinak iro­dalmi terméséből; benne: Veres István, Kilácskó Tímea, Veres Erika, Vaszily Tímea, Kacsinecz Krisztián, Csépe Katicza, Sebők Szilárd, Gubó Mária és Czucz Enikő munkái. A kötethez elő­szó, rövid idegen nyelvű össze­foglalók és a szerzőket bemutató kislexikon is tartozik. NOVA POSONIENSIA Komáromi Szalon a Mokka kávéházban Téma: Dilemma Beszélgetés egy budapesti és egy kassai kiállításról Vendég: Németh Ilona és Koronczi Endre képzőművészek Az est házigazdája: Hadas Miklós szociológus Helyszín: Mokka kávézó, Révkomárom, Megye utca 11. Időpont: 2012. április 4., szerda, 18:00 A belépés díjtalan, a szervezők mindenkit szeretettel várnak. SZALON ÚJ SZÓ 2012. A MÁRCIUS 31. www.ujszo.com PUHA JÓZSEF Tisztelt lányok, hölgyek, asszonyok, kérem, ne ugorják át a CD-ajánlót a következő idézet elolvasása után! „Úgy szégyellem, de főzzél nekem, mosogass el, aztán menjél in­nen!” - hallható az első dalban. A hímsovinisztának tűnő szer­zemény valójában azt az üzene­tet hordozza, hogy a gyen­gébbnek tartott nem nélkül ne­künk, férfiaknak felkopna az ál­lunk. Nyilván azért a Főzzél nekem cíművel indul a nagy­lemez, mert a Velőrózsák gasztrozenekarnak nevezi ma­gát. Korábban sportzenekar volt (fogalmam sincs, miért), aztán változtattak a tagok, mi­vel sportolni egyikük sem sze­ret. Jókat enni annál inkább. A Velőrózsák Lovasi András egykori jobbkezének, Kispál András gitárosnak az együttese. 2010 nyarán alapította a Kispál és a Borz pályafutása egyik do­bosával, Tóth „Csülök” Zoltán­nal és Percsy Zoltán basszusgi­tárossal. Az utóbbival középis­kolai osztálytársak voltak, és a Keselyűk Esztrádzenekar, majd a Vadkans nevű együttesben zenéltek. Aztán útjaik elváltak. Percsy Szabó család néven ho­zott létre zenekart, Kispál pedig Lovasiékkal folytatta karrierjét. A zenészek a Velőrózsák névre gyorsan ráleltek, az megegye­zik a Kispál és a Borz 2000-es stúdióalbumának címével. Az énekesüket viszont hónapokig keresték. 2011 márciusában ta­láltak rá Pavlicsek László sze­mélyében. Őt ismerhetjük az egy nagylemez erejéig mű­ködött, azt 2001-ben megjelen­tető Éden duóból. Csülköt ta­valy szeptemberben Bajkai Fe­renc váltotta. A kvartett zenéje az énekes orgánuma révén üt el leginkább a Kispál és a Borzétól. A kompo­nálásból Kispál és Pavlicsek mel­lett Püspöki Péter is kivette a ré­szét - őt énekesként is kipróbál­ták, de annak nem vált be. A CD tizenhárom könnyed, változatos felvételt vonultat fel. A fülbemá­szó, szövegileg bombaerős Fele­ségdalt ismerhetjük a Petőfi rá­dióból. („Kicsi feleségem, ne sztrájkoljál, nézd a fotón ott a­zá­­lompár! A­z én szívem a tiéd lesz, a te szíved meg a zenyém, yel.”) A lassúbb szerzemények közé tartozó Ébren arról szól, hogy minden relatív, nézőpont kérdé­se. („És úgyis attól függ, hogy honnan nézem, hogy te aludtál el, vagy én maradtam ébren.”) A punkos lendületű, ironikus Ki­beszélve azt sugallja, hogy az ember csak a szülőföldjén bol­dogulhat, még akkor is, ha mife­lénk nem túl rózsás a helyzet. („Külföldön nem pusztul ki annyi védett állat, külföldön még, aki meghalt, az is feltámad. Külföldön egyszerűen jobb.”) Az Igaz sem volt a zenészek fiatal­ságát eleveníti fel, és azt a mával hozza párhuzamba. („Az igaz­gatóhoz naponta jártunk, ránk nem hatott a szó. A sors fintora, meglehet, hogy most te vagy az igazgató.”) A szintén nosztalgi­ázó, britpopos Svéd gyermek­versek címűben Püspöki, a szö­vegíró felidézi azt a történetet, amikor harmadikos korában a legjobb sportoló volt, és­ cserébe a Svéd gyermekversek című könyvet kapta ajándékba. A zá­ró, Biztosan... című zeneszám az egykori Kispál és a Borz ked­venc témáját vesézi ki: a Holdról és a Napról szól.­­­A Hold a köd mögött csökkenőben állandóan csuklik, túl sok dalszövegíró írta meg, szegény, sose nyugszik. Na meg a Napról nem is szólva, akad dal számtalan, pihenni kell, hát ezért váltják egymást biztosan.”) A Hamburgerkovács laza rockalbum. Képzavarral élve: tapasztalt zenészek már-már tö­kéletes bemutatkozása. CD-AJANLO Velőrózsák: Hamburgerkovács FOLYÓIRAT A SZALONBAN A Kalligram, márciusban TALLÓS ISTVÁN Az aktuális szám Grendel Lajos A háló című kisregényé­nek újabb részletével kezdődik (2. rész), s folytatódik Keme­­nes Géfin László regénye is (Fehérlófia 7: Kalandozások könyve; 2. rész), nemkülönben a februári számban elkezdett Márton László-próza (Rettentő jó ember). Ezt az epikai hár­mast Kibédi Varga Áron versei követik (Igeragozás, Fény nél­kül Négyen, Kezdet), aztán Kerber Balázs versei (Hazafelé, Este, Nem értem), majd Zalán Tibor két versciklusa (és né­hány haiku 6., és néhány haiku 7.). A lírát három kispróza szakítja meg: Gödény Balázs novellája (Kerüljük a sötétsé­get!), Ján Beňo novellája (Úton a várból, Vércse Miklós fordításában) és Réti Attila kisprózája (Blaník). Úri Asaf két versét (A pisztáng, Fra Angelico) a költő Lanczkor Gá­bor és a fotográfus Varga Far­kas Médeia alszik című lírai-vi­zuális eseményszáma követi („Event. Játszódik a Maros ti­szai torkolatánál, a két folyó­test közé beékelődő erdős­bokros félsziget végében. Sze­replők: Hajóvontatói, Hajó­­vontató2, Maros [nő], Tisza [férfi]”). Kacsinecz Krisztián két verse következik (Boncasz­talt foglalnék egy személyre, Tömeggyilkos), s a szépiro­dalmi részt Szappanos Gábor novellája (Szindbád, a felhőosz­­lató) zárja. Az „ennek a percnek a városát” című összeállítás min­denekelőtt részletet közöl Len­gyel Péter 1978-as regényéből, a Cseréptörésből, melyet Ba­­tsányi Sándor kommentárjai látnak el (természetesen be­vonva a vizsgálódásba Lengyel Péternek a tíz évvel későbbi, Macskakő című regényét, hi­szen a kockaköveknek, az út­burkolatnak van itt központi szerepe), ezekhez pedig láb­jegyzetekben Wesselényi-Ga­­ray Andor fűz megjegyzéseket. A sort - merthogy az építész kritikusnak a kockaváros, a térbeli elrendezés, a kép- és az emlékkockák egymás mellé rendelése ügyében mind a vá­rosról, mind a szövegről to­vábbi személyes mondanivaló­ja is van - Wesselényi-Garay Andor lábjegyzeteit esszéje zárja. Perec László esszéje (In­tézményeken és irányzatokon kívül. Hamvas Béla és a magyar filozófia) Hamvas kívülállósá­­ga, korának filozófiai áramla­taihoz és kereteihez nem tar­tozása mellett érvel. Végül öt kritika: Zólya Andrea Csilla a Deltái haggada című képes gu­­lágtörténetet (Szűcs Teri és Szabó Péter könyvét) elemzi; Reichert Gábor A kommunista aszketizmus esztétikája című, az irodalomtörténetet etikai­esztétikai szempontból vizsgá­ló Szolláth Dávid-opust; Onder Csaba Szécsi Noémi új regé­nyét (Nyughatatlanok); Balaj­­thy Ágnes a Hideg bűnök című Csobánka Zsuzsa-versesköte­­tet; Szűcs Balázs Péter pedig a Kurt Vonnegut esszéit, előadá­sait, forgatókönyvet és interjút közreadó Vámpéterek, roma és nagybömbök című könyvét (ford.: Révbíró Tamás). Szerkeszti: Csanda Gábor. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com

Next