Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-29 / 274. szám, szombat
20 Szalon UJSZO 2014. NOVEMBER 29. www.ujszo.com Az ország középkori politikáját elsősorban nem a vármegyékben körülhordozott véres kard alakította, hanem az uralkodócsaládok házassága Vérvonalak Európa szívéhez Ha felmerül bennünk a „magyar királyi dinasztia” fogalma, kivétel nélkül mindannyian az Árpád-házra gondolunk. Néhányan talán még azt is hozzáteszik: igen, ők voltak az igaz magyar királyok, nem úgy, mint később az Anjouk és a Habsburgok. De ha vesszük a fáradságot, és előhalásszuk az Árpád-ház családfáját, azzal szembesülünk, hogy uralkodóink felmenői között alig találni magyarokat. BAKA L. PATRIK írásunk az eddigi feltérképezésekkel szemben a hangsúlyt nem csupán az Árpád-házból származó uralkodókra, tehát a férfiágra helyezi, hanem igyekszik a valóságnak megfelelő jelentőséget tulajdonítani a dinasztiába bekerült női ágnak, tehát a királynéknak is. Halkan megjegyezzük, hogy országunk történetét és középkori politikáját elsősorban nem a vármegyékben körülhordozott véres kard alakította, hanem sokkal inkább az uralkodócsaládok között megköttetett házasságok. Egy másik cél annak a gondolatnak az árnyalása, hogy az Árpád-ház 1301-es, férfiági kihalásával véget ért volna a tulajdonképpeni magyar királyok uralkodása. Az őket követő Anjouk genealógiai és családi szempontból ugyanis éppolyan jogos királyai voltak Magyarországnak, mint az Árpádok. Dinasztikus házasságok A dinasztikus házasság az uralkodócsaládok között, jellemzően meghatározott politikai céllal létesülő házassági kapcsolat, amely együtt jár az érintett államok közötti szövetség létrejöttével. Az ilyesfajta házasság bevett gyakorlat volt az ókortól kezdve a középkoron át egészen a huszadik századig. Napjainkban, a modern, alkotmányos monarchiák korában már elvesztette jelentőségét. Az Árpád-ház a honfoglalást és az államalapítást követően fokozatosan betagozódott Európa régi dinasztiáinak sorába. Mint ilyen, gyakorta kötött dinasztikus házasságot más uralkodói famíliákkal, időnként azonban alacsonyabb rangú családokkal is házasságra lépett, jellemzően az országon belüli viszonyok elegyengetése érdekében. Érdemes elmondani, hogy a bizánci írók művei alapján az Árpád-ház egészen az időszámításunk előtti harmadik századig vezethető vissza. Eszerint még az ázsiai Hun Birodalom megalapozója, Mao-tun fejedelem is az ősüknek számít, az Isten ostorának mondott Atillával és az Európára törő hunok vezérével, Balambérral együtt. Ezek a feljegyzések persze mitizáló és a kontinuitást bizonyítani kívánó -jellegük révén fenntartásokkal kezelendők, a honfoglaló Árpád fejedelemről azonban, akinek a nevét a dinasztia családneve is tükrözi, már érdemleges adataink vannak. Az első Árpádok Taksony fejedelem több szempontból is az általunk vizsgált dinasztia kulcsfigurája, hiszen bár első királyaink az ő elsőszülöttjének, Gézának a leszármazottai, az 1046 és 1301 közötti összes Árpád-házi király Géza öccsének, Mihálynak és az ő fiának, Vazulnak az utóda, írásunk ilyenformán Taksonyt tekinti az Árpád-ház „alapkövének”, az ő személye jelölné a más házakkal és családokkal még kapcsolatba nem került, „tiszta” dinasztiát. Az ő fiai azonban - mivel Taksonynak nem magyar, hanem besenyő felesége volt - már más néphez is köthetők. A továbbiakban tehát,ahogy lépcsőzetesen haladunk előre, az Árpád-házba bekerülő újabb és újabb hercegnők családfáját egészen Taksony generációjáig igyekszünk felkutatni, hogy diagramjaink mindvégig arányosak maradjanak. Először tekintsük át Géza fejedelem leszármazottainak dinasztikus kapcsolatait. „Gyula [erdélyi fejedelem] nemzett két leányt, egyikük Karold, másikuk Sarolt, Szent István király Anyja” - írja Anonymus Gesta Hungarorumában, igazolva Géza fejedelem feleségének kilétét. Sarolt bekerülése a dinasztiába a formálódó ország egységét volt hivatott megszilárdítani. Mivel azonban ő ugyancsak Magyarország szülötte, diagramunkon az Árpádoknak kijáró színnel jelöltük. Géza nagyfejedelem elkötelezett híve lett a nyugati kereszténységnek, így egyértelmű volt, hogy fiának egy nyugati hatalom hercegnőjét kívánta felségül megszerezni. A választás a kor egyik legjelentősebb családjának sarjára esett, a Liudolf-, avagy Szász-házból származó bajor hercegnőre, Gizellára. Gizellán (Civakodó) Henrik bajor herceg és Burgundi Gizella leánya volt. Apai nagyszülei I. Henrik bajor herceg (Liudolf-ház) és Bajor Judit (Luitpold-ház) voltak. Mindkét család Bajorországhoz köthető, így a két dinasztiát egyazon színnel jelöltük. Gizella anyai nagyszülei a Welf-házból származói. (Békés) Konrád, Burgundia királya és Bellay Adelheid voltak. Bellay Adelheid nem dinasztia sarja, így diagramunkban őt is a burgundiak közé soroltuk. Gizella királynéról még elmondható, hogy I. (Madarász) Henrik német királynak, a Német-római Szent Birodalom megalapozójának volt a dédunokája. Gizella és István gyermekeinek története igen tragikus. Az elsőszülött fiú még kisgyermekként meghalt, Imre pedig egy szerencsétlen baleset áldozata lett (1031-ben vadkan sebezte halálra). Halálával férfiágon el is hervad az Árpád-ház Géza nagyfejedelemhez köthető ága. Az alábbiakban, a terjedelmi keretek miatt nem áll módunkban hasonló részletességgel foglalkozni az összes király genealógiai kapcsolataival, ehelyett inkább néhány meghatározó és érdekes példára térünk ki, és az ábrázolásra szorítkozunk: IV. (Kun) László és testvére, Mária, nápolyi-szicíliai királyné adatait közöljük. Ősök és százalékok Összefoglalás gyanánt megjegyezzük, hogy Taksony fejedelemtől III. Andrásig terjedően milyen dinasztiákkal került kapcsolatba az Árpád-ház. Csak azokat a házakat tüntetjük fel, amelyekkel a magyar uralkodói család a rokoni viszonyon túl vérségi kapcsolatba is került, tehát a házasságokból utód (ok) is fogant (ak). Közvetlen kapcsolat (királynéink bizonyítottan egyenes férfiági leszármazottai, tehát tagjai a következő uralkodói dinasztiáknak) : Barcelonai-ház, Courtenay-ház, Hauteville-ház, Laszkarisz-ház, Liudolf-ház, Piast-ház, Rurik-ház, Száli-ház, Vukanovics-ház. Közvetett kapcsolat (királynéink az előzőeken túl bizonyítottan rokoni és vérségi kapcsolatban álltak a következő uralkodói házakkal): Angéloszház, Ascarida-ház, Bagratuniház, Candiano-ház, Capetingház, Diogenész-ház, Dukászház, Jelling-ház, Jiménez-ház, Karoling-ház, Kilikiai-ház, Kometopoulosz-ház, Komnénoszház, Monomachos-ház, Moszuli-ház, Orseolo-ház, Premyslház, Réthel-ház, Széphajú-ház, Welf-ház, Wessex-ház, Yngling-ház. Az Árpád-ház utolsó uralkodója III. Andrást volt, az ő ága viszont nem folytatódott, hiszen leánya, Erzsébet zárdába vonult. Más a helyzet azonban IV. (Kun) László királyunk testvére, Mária nápolyi és szicíliai királyné utódaival, akik közül nemcsak trónkövetelők kerültek ki, hanem az ország új királya, I. (Anjou) Károly Róbert is. Többen úgy tartják, hogy az Árpád-házat követően idegen királyok ültek a magyar trónra. Vajon valóban így van? IV. László király és Mária esetében, ha Taksony generációs szintjén vizsgálnánk a családfát, teoretikusan 4096 őst találnánk. Ténylegesen ennél kevesebbről van szó, hiszen vannak átfedések. 4096-ból ezért beszélhetünk az egyetlen Árpádházi ős, Taksony helyett aránylagosan 3-ról. Ez kerekítve 0,07%-ot jelent. Ha nem csupán Taksony szintjét tekintenénk át, hanem számításba vennénk mind a tizenhárom generációt, akkor ugyancsak teoretikusan 8191 őst találnánk. A valóságban persze itt is léteztek átfedések, a 13. Árpád-házinak tekintendő ős helyett tehát - az arányokra ügyelve - 19-et kellene számon tartanunk. Ez kerekítve 0,23%-nak felelne meg. I. Károly Róbert, aki az Anjouk közül elsőként foglalta el a magyar trónt, Árpád-házi Mária unokája volt, tehát az ő esetében plusz kétgenerációnyi őssel kell számolnunk. Ez 16 384 személyt jelent. Károly Róbertnek ebből - az átfedéseket megint csak nem azonosítva - Taksony generációs szintjén ugyanúgy 3 (0,018%) őse volt Árpád-házi, minden generációt számba véve pedig a 32 767 felmenőből 19 (0,061%). Ezek valóban igen csekély értékek, ám ha IV. (Kun) Lászlónak születetett volna gyermeke, s általa még unokája is, az arány ugyanez maradna. Konklúziónkat egy kérdő mondatba tömörítenénk: Genealógiai téren IV. (Árpád-házi) Lászlóval összehasonlítva I. Anjou Károly Róbert valóban idegen királynak számított Magyarországon? Nem kétséges, hogy tizenhárom generáció alatt - számokban kifejezve - egyre csak szűkült a házat megalapozó ősökhöz fűződő kapcsolat, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a dinasztia elvesztette volna a magyar néphez kötődő öntudatát. Általuk is levonható a következtetés, hogy nem az ősök vére, származása és családneve emel valakit egy - vagy akár több - nemzetség nagyjai közé, hanem az iránta érzett felelősség és a helytállás. Az Árpádok, illetve leány- és férfiági leszármazottaik egyaránt így léptek hőseink csarnokába, nekünk pedig mind a mai napig így kellene tekintenünk rájuk. A szerző a komáromi Selye János Egyetem hallgatója. A szöveg egy megegyező című tudományos diákköri munka kivonata. Arisztokrata családok, Cseh Királyság FM 10/6 Zichy Mihály: Szent Imre a ravatalon (Képarchívum) SZENT IMRE HERCEG ROKONI KAPCSOLATAI Bellay Adelheid, Burgund Királyság 12,5% Árpád-ház 12,5% Welf-ház, Burgund Királyság 12,5% Luitpold Bajor Hercegség 12,5% Sarolt, az erdélyi gyula lánya 25% Liudolf-ház (Szász-ház), Bajor Hercegségé,5% Besenyő törzs 12,5% Grafikon: UJ SZÓ IV. (KUN) LÁSZLÓ MAGYAR KIRÁLY ÉS MÁRIA, NÁPOLYI-SZICÍLIAI KIRÁLYNÉ Árpád-ház, Magyar Királyság F<1% 50% Uras nagyzsupán magyar feleséget?) 1<1 °/a Besenyő törzsbéli lány Kun Erzsébet, Szejhán fejedelem leánya Kometopoulosz-ház, Bolgár Cárság Bagratuni-ház, Örmény Királyság I <1% Kilikiai-ház, Kilikiai Fejedelemség I <1% Arisztokrata családok, Örmény államok I <1% Liudolf-ház, Német-Római Császárság I <1% Száli-ház, Német-Római Császárság Nemesi családok, Német-Római Császárság 12% Bolgár herceglány / Adelheid, Piast-ház Piast-ház, Lengyel Királyság I <10/,° Gőgös Sigrid, lengyel-poemrániai hercegnő (?) I <1% Slowianska Emnilda, Lausitz/Lusatia I <1% Obodrita Estrid és Töve, Vend törzsek F. Premysl-ház, Cseh Királyság 1 <1% Diogenész-ház, Bizánci Császárság I <1% Komnénosz-ház, Bizánci Császárság I <1% Monomachosz-ház, Bizánci Császárság I <1% Angélosz-ház, Bizánci Császárság 1 2% Dukász-ház, Bizánci Császárság I <1% Laszkarisz-ház, Bizánc/Nikaiai Császárság H 6% Patrícius családok, Bizánci Császárság 17% Karoling-ház, Nyugati Frank Királyság II 10/° Capeting-ház, Francia Királyság I <1% Rollo-ház, Normandia, Francia Királyság I. Franda nemesi csal? □ 4% Welf-ház, Burgund Királyság I <*°/,° Rurik-ház, Kijevi Nagyfejedelemség I <1% Orosz fejedelmi és bojár családok 12% Jelling-ház, Dán Királyság F<1% Dán úri családok F<1% Ynglingi ház, Svéd Királyság F<10% Vukanovics-ház, Szerb Nagyzsupánság I <1% Wessex-ház, Britannia 6 <1<y° Eadgyth Swanneshals, Britannia I <10/,° Moszuli Abu Taglib, Moszuli Emirátus I <10/° Réthel-ház, Jeruzsálemi Királyság (francia) I <1% Chatillioni-ház, Antiokheiai Fejedelemség (francia) I <1% Hauteville-ház, Sziciliai Királyság F<10/° Szicíliai úri családok P 410/0 Széphajú-ház, Norvég Királyság I <1% Úri családok, Norvég Királyság F<10/,°