Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-27 / 147. szám
8 I Damaszkusz. A szíriai hadsereg két település elfoglalásával kettévágott egy lázadók kezén lévő keskeny területsávot az ország délnyugati részén lévő Deraa tartományban - jelentette a Hezbollah libanoni síita szervezet. A hadsereg és a vele szövetséges milíciák egy hét óta támadják intenzíven a Deraa keleti részén lévő, felkelők ellenőrizte területsávot. A 70%-ban a lázadók kezén lévő tartomány kényes terület, mert szomszédos Jordániával és az izraeli megszállás alatt lévő Golánfennsíkkal is. A szíriai légierő gépei a térségben kb. 150 hordóbombát dobtak le. (MTI) Szíria: izraeli rakéták romboltak Damaszkusz. Becsapódott két izraeli rakéta tegnapra virradóra a damaszkuszi repülőtér közelében - az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű civil szervezet szerint a rakéták a Hezbollah libanoni síita szervezet fegyverraktárait találták el. A hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy az utóbbi években a szíriai főváros repülőterének a környékét számos olyan támadás érte, amelyet Izraelnek tulajdonítottak, és ezek célpontjai olyan létesítmények voltak, amelyeket Iránhoz kötődőnek tartottak, ide tartoznak például a Hezbollah objektumai is. (MTI) KÜLFÖLD MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Tripoli/Párizs/Berlin: Líbiában nem lesznek menekültközpontok - mondta Ahmed Maitik, az ENSZ által elismert líbiai kormány miniszterelnökhelyettese. Merkel szerint nem készül el a teljes menekültügyi csomag a csütörtöki uniós csúcson. Osztrák hadgyakorlat kezdődött a szlovén határ közelében a menekültek elleni védekezésre való felkészülés jegyében. „Határozottan ellenezzük, hogy bármilyen menekültközpont legyen líbiai területen, ez ütközne a líbiai törvényekkel” - mondta Ahmed Matik, a líbiai kormány alelnöke, ezzel elutasítva Olaszország javaslatát. Matteo Salvini olasz belügyminiszter előzőleg azt javasolta, hogy menekültközpontokat kellene létrehozni Líbia déli határa mentén. Matík nem csupán elutasítón nyilatkozott. „Támogatunk minden líbiai nemzeti programot, amely olasz közvetítéssel az unióval való partnerségünkön alapul. Líbia sokat szenvedett már (a migrációtól), akárcsak Olaszország, ha nem többet” - fogalmazott a líbiai politikus. Hozzátette, hogy szeptember elejére Líbia meghívta az olasz felet és az európai partnereket a migrációról szóló értekezletre. Salvini kitartott amellett, hogy menekültközpontokat kell létrehozni Líbia déli határánál, nem pedig Európában, ahogy azt eredetileg Franciaország javasolta. A migránsok addig lennének ezekben, a Nigerben, Maliban, Szudán és Csád területén felállított központokban, amíg Európában el nem bírálnák menedékkérelmük megalapozottságát. EU-csúcs: nincs megoldás Nem készül el a menekültügyet európai uniós szinten szabályozó teljes csomag a tagállami vezetők csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján - mondta Angela Merkel német kancellár. A Pedro Sánchez spanyol kormányfővel folytatott megbeszélése után a sajtótájékoztatón elmondta: jó hír, hogy a menekültügyről szóló hét irányelv közül öt esetében már sikerült megegyezésre jutni, a „nem nagyon jó hír” pedig az, hogy két irányelven tovább kell még dolgozni. Az egyik a menekültügyi eljárások szabályozásáról szól, a másik pedig az ún. Dublin IV. rendelet, amely egy szolidaritási mechanizmusról is rendelkezik. Horst Seehofer német belügyminiszter és pártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) a kétnapos uniós csúcs végéig adott haladékot Merkelnek, a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjének arra, hogy európai szinten, két- vagy többoldalú megállapodások révén rendezze az EU-ban már regisztrált, mégis Németországba beutazni szándékozó menedékkérők visszafordításának ügyét. Hánykolódó mentőhajó A spanyol miniszterelnök hangsúlyozta, országába az idén eddig az egy évvel korábbinál 64%-kal több menedékkérő érkezett, 2017-ben pedig 100%-os növekedést regisztráltak az előző évhez képest. Pedro Sánchez kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy Spanyolország az Aquarius nevű francia mentőhajó után hajlandó-e fogadni a Mission Lifeline nevű német civil szervezet mentőhajóját is, amely 230 hajótöröttet szállít. A francia kormányszóvivő szerint európai megoldás látszódik kirajzolódni a mintegy 230 migránssal a fedélzetén Máltánál megrekedt Mission Lifeline mentőhajója számára, amely várhatóan Máltán köthet ki. A kormányszóvivő elmondta, Emmanuel Macron francia államfő beszélt a megoldásról Joseph Muscat máltai miniszterelnökkel. „Franciaország kész egy stábot a helyszínre küldeni a menedékkérelmek egyéni elbírálására” - hangsúlyozta a francia kormánytag, emlékeztetve, hogy ugyanez történt a napokban az Aquarius mentőhajó esetében, amely végül a spanyolországi Valenciában kötött ki több mint 600 emberrel a fedélzetén, miután sem Olaszország, sem Málta nem nyitotta meg előtte a kikötőit. Az ott kikötött migránsok mintegy fele Franciaországban kért menekültstátuszt. Ausztria erőt mutat . Hadgyakorlatot kezdett több száz osztrák katona és rendőr a szlovén határ közelében a menekültek elleni védekezésre való felkészülés jegyében. Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár azt mondta: a hadgyakorlattal azt akarják jelezni, hogy még egyszer nem fog előfordulni olyan helyzet, mint 2015-ben, a menekültválság csúcspontján, amikor emberek ellenőrzés nélkül haladhattak át a határokon. Herbert Kickl belügyminiszter pedig arról beszélt a spielfeldi hadgyakorlat kezdetére összegyűlt újságíróknak, hogy az az ország, amely nem képes a határait megvédeni, elveszti a szavahihetőségét. Az osztrák hatóságok szerint az 500 rendőr és 200 katona részvételével tartandó hadgyakorlaton azt fogják gyakorolni, hogyan lehet megállítani egy nagy csoport illegális bevándorlót. A gyakorlaton első ízben vetik be a Puma elnevezésű, új osztrák határvédő alakulatot. Szlovénia jelezte: nem értenek egyet az osztrák hadgyakorlat üzenetével. Július 1-jén hat hónapra Ausztria veszi át az Európai Unió soros elnökségét, amelynek egyik központi kérdéseként fogják kezelni az illegális bevándorlást. Az osztrák kormány mielőbb változást szeretne előidézni az európai migrációs és bevándorlási politikában. RÖVIDEN Tovább nyomul a szíriai haderő Migráció: tart az útkeresés A júliustól az EU soros elnökségét betöltő Ausztria a hadseregét teszteli a migránsok miatt Bevetésben a Puma határvédő egység. Hadgyakorlatot kezdett több száz osztrák katona a menekültek elleni védekezésre való felkészülés jegyében. (Sita/ap) Erdogan tarolt Németországban Berlin. Csaknem kétharmados többségben Recep Tayyip Erdogant támogatták a törökországi elnökválasztáson részt vett németországi törökök. Az újraválasztott államfő magas támogatottsága révén új lendületet vett a németországi török közösség társadalmi integrációja körüli vita. Németországban él a legtöbb határon túli török, a kb. 3 milliós közösség 1,44 millió tagja rendelkezik török választójoggal. A hivatalos adatok szerint Recep Tayyip Erdoganra szavazott a résztvevők 64,8%-a, az elnökválasztással egybekötött parlamenti választáson pedig 55,7%-os volt az államfő vezette kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja támogatottsága, azaz magasabb mint az anyaországban. (MTI) Lembergi pogrom: gyilkosság a vád Lemberg Gyilkosság elkövetésével gyanúsította meg az ukrán ügyészség a kárpátaljai magyar romák átmeneti tábora ellen a hétvégén Lembergben (Lviv) elkövetett, halálos áldozatot követelő pogrom 20 éves, lembergi szervezőjét. A bűnüggyel összefüggésben a rendőrség 14 személyt vett őrizetbe, a többségük három helyi köziskola 16 és 17 éves tanulója. Arszen Avakov ukrán belügyminiszter tegnap kijelentette, hogy a romaellenes pogrom szálai Oroszországba vezetnek. (MTI) Általános sztrájk bénította meg Argentínát, a dél-amerikai országban leállt a tömegközlekedés, a légitársaságok törölték járataikat, az ipar és kereskedelem szintén leállt, miután a CGT szakszervezet 24 órás munkabeszüntetést hirdetett Mauricio Maori elnök gazdaságpolitikája ellen. A sztrájk a mindennapi élet szinte minden részét érintette. A szakszervezetek a magas inflációra hivatkozva új bérmegállapodást akarnak. A tiltakozó akció egyben a kormány megszorítási intézkedései ellen is irányul, amelyeket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az 50 milliárd dolláros kölcsön folyósításának feltételeként szabott meg. Cserébe Buenos Aires beleegyezett a költségvetési hiány gyors lefaragásába. (Tasrap) Kilakoltatott bevándorlók Rendőrök számoltak fel tegnap egy migránstábort a Párizshoz közeli Saint-Denis egyetemen, ahova még januárban a rektor engedélyével a diákok egy csoportja telepítette be az illegális bevándorlókat. A rendőrség könnygázzal oszlatta szét a migránsokat támogató diákokat és aktivistákat, majd az afrikai bevándorlók ellenállás nélkül kimentek az épületből. (MTI) 2018. június 27.1 www.ujszo.com Betart a macedón elnök Szkopje. Gjorge Ivanov macedón elnök bejelentette: nem hajlandó aláírni az ország nevének megváltoztatásáról szóló törvényt, amelyet a szkopjei parlament a múlt szerdán fogadott el. A köztársasági elnök tudatta, alkotmányellenesnek tartja a névváltoztatásról szóló jogszabályt, és azt az eljárást is, amelynek keretében az erről szóló macedón-görög egyezményt a parlament ratifikálta, ezért nem íja alá. Most írta: politikájának és a 2014-es választási programjának egyik alappillére az, hogy nem fogadja el az alkotmány módosítását a névváltoztatás értelmében, ezért semmi olyat nem ír alá, ami ezt elősegítené. A macedón és a görög miniszterelnök két hete jelentette be, hogy 27 év után kompromisszumos megállapodás született a görög-macedón névvita rendezésének módjáról, és a délszláv államot ezentúl Észak-Macedóniának fogják hívni. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Görögország eddigi ellenkezésének feladásával megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, és várhatóan a NATO is hamarosan felveszi az országot a tagjai közé. A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, az alkotmány azonban nem utalt Jugoszláviára. Zoran Zaev miniszterelnök közölte, a nép megkérdezése nélkül biztosan nem változtatják meg az ország nevét, így ősszel népszavazást tartanak a kérdésben. Zaev bejelentette, ha a népszavazás megbukik, lemond tisztségéről. (MTI)