Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-16 / 64. szám

PRESSZÓ ■ 2019. MÁRCIUS 16. KIÁLLÍTÁS 13 www.ujszo.com Magyar „aranyásók” a Vadnyugaton Az 1849-es magyar emigránsok kaliforniai aranylázban játszott szere­pét vizsgálja a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Kalifornia aranya - Magyar „aranyásók” a Vadnyugaton címmel nyílt kamarakiállítása. JÉ első igazán­­ világméretű r­W aranyláz, a a M­M California JL JL Gold Rush, 1848. január 24-én kezdődött, ami­kor James W Marshall Colomában (Kalifornia) aranyrögre bukkant A felfedezés hite néhány éven belül emberek százezreit csábította a vi­lág minden tájáról Kaliforniába, ahol a becslések szerint az első öt év folyamán 370 tonna ara­nyat termeltek ki. Kalifornia, amely csak 1850-ben vált az Amerikai Egyesült Államok tagállamává, ebben az időben maga volt a hamisítatlan és kegyetlen Vadnyugat, ahol csak a legbátrabb és legkeményebb férfiak maradtak életben és értek el sikereket. Xantus János magyar ter­mészettudós, utazó 1857-ben így jellemezte levelében ezt az embert próbáló világot: „Csaknem büntetlenül követtetnek el itt naponta öldöklések és rablá­sok mindenütt, mint valami ren­des dolgok és műtétek, s még csak álmodni sem lehet, mikor jövend normális helyzetbe a társaság.” Ebbe a közegbe, erre az ekkor még fejletlen, vad vidékre csöppent be féltucatnyi magyar emigráns, köztük 1848-as magyar honvéd­tisztek is. A Kaliforniába érkezett magyarok nem egyszerű aranyásó­nak álltak, noha szinte nincstelenül kezdték, rövidesen azon kevesek közé tartoztak, akik valóban meg tudtak gazdagodni az aranylázból. Természettudományos ismerete­iknek és műszaki képzettségüknek köszönhetően emelkedtek ki a sze­rencsevadászok tömegéből, és igazi sikertörténetet vittek végbe. Róluk így írt Xantus: „Örömmel jegyzem fel, levelemet bevégzendő, hogy valamennyi itt tartózkodott, vagy még itt tartóz­kodó hazánkfia meggazdagodott. [...] Hírneves kalandor hazánkfia, Haraszti Ágoston Gr. Vassal és Urnay­, néhai honvéd kapitánnyal társaságban van; egy bankjok, és pénzváltó hivataluk van; ezenkívül egy gőzerőre alkalmazott aranyol­vasztó és tisztító gyáruk van, s már­is millionairek; pedig üzletük csak most indul igazán virágzásnak.” Az erdélyi arisztokrata család­ból származó Wass Sámuel gróf 1851 őszén alapította meg társa­ival, Molitor Ágostonnal, Uznay Károllyal és Főmet Kornéllal a Wass, Molitor & Co. nevű céget, amelyhez később Haraszthy Ágos­ton, a kaliforniai szőlészet és borá­szat későbbi atyja is csatlakozott. A vállalat a bányamérnöki fel­adatokon túl nemesfémolvasztást és -hitelesítést is vállalt. Ebben az időben többtucatnyi nemesfém­finomító vállalat (assaying office) jött létre abból a célból, hogy az aranyásók által a folyókból mosott vagy bányászott aranyrögöket és aranytartalmú homokot feldol­gozzák, finomítsák, majd arany­­rudakba öntve fizessék ki velük a beadókat. A Wass, Molitor & Co. a legmodernebb technológiát al­kalmazva 48 órán belül vállalta az aranyásók által beadott nyersarany feldolgozását és kifizetését, szem­ben az Amerikai Egyesült Államok hivatalos finomítójával, amely ezt a folyamatot nyolc nap alatt haj­totta végre. Mivel az Egyesült Ál­lamok szövetségi pénzverdéje csak 1854-ben nyílt meg San Francis­cóban, a kínzó készpénzhiányt főként magáncégek által kibocsá­tott aranydollárok elégítették ki. ... ezeket az aranyakat beolvasztották, így nagyon kevés maradt fenn belőlük. A Wass, Molitor & Co. 1852 és 1855 között négy címletben - 5, 10, 20 és 50 dollár - bocsátott ki aranypénzeket. Wass Sámuel 1855-ben egy soro­zatot ezekből az aranypénzekből megküldött a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Az ajándék sorozat­ból 3 db (5,10, 50 dollár) jelenleg is az Éremtár gyűjteményében ta­lálható. Ezek a darabok tekinthe­tőek meg a kiállításon. A Wass, Molitor oí Co. cég által kibocsátott aranypénzek világ­­viszonylatban is meglehetősen ritkák. Ugyan a cég fénykorában naponta 7-8000 dollár értékű aranypénzt bocsátott ki, később ezeket az aranyakat beolvasztották, így nagyon kevés maradt fenn be­lőlük. A kiállításon a három darab aranypénz mellett látható egy ere­deti, autográf Wass Sámuel-levél is 1852-ből, amelynek írója kereset­len szavakkal tér ki a cég pénzki­bocsátására is. A látogatók a Wass­­féle pénzverde érmeritkaságain, Wass Sámuel autográf levelén, va­lamint aranyásók és a korabeli Ka­lifornia fotóin keresztül fedezhetik fel a ,48-as magyar emigránsok történetét a kiállítás május 28-i zárásáig. (MTI, MNM) A Az 50 dollár jelenleg is az Éremtár gyűjteményé­ben található *■ Wass, Molitor 81 Co., 10 dollár Az erdélyi arisztokrata családból származó­­ (1814-1879) az 18A8-1849-es ”"bad "«ha­l el New Yorkba, majd a' ) és 1850. szeptember yalesi együtt érkezett me 51 0S a Wass. Molitor Sf finomítójával S’ hajtotta végre címletben aranylé példányt elküldte* A Wass Érdeklődők a Magyar Nemzeti Múzeum Kalifornia aranya - Magyar „aranyásók" a Vadnyugaton című kamara­tárlatán (Fotók: MTI, MNM) Michelangelo Dávid-szobra miatt túlzsúfoltság van a firenzei galériában T­úlzsúfoltságra panaszkodik a Mi­chelangelo Dávid­­szobrát is bemutató firenzei Galleria DelTAccademia igazgatója. Cecilie Hollberg egy interjújában elmondta, hogy három éve tartó hivatali ideje alatt évi 1,4 millióról 1,7 millióra emelkedett a látogatók száma. A német Hollberg az egyetlen külföldi nő, aki olasz állami múze­umot vezet. Egy kulturális reform keretében került az intézmény élére, melynek célja az olaszországi múzeumok bürokratikus rendsze­rének modernizálása volt. „Az volt a cél, hogy a múzeumokat a 19. századból a 20. századba katapultáljuk. Az világos volt, hogy ez nem egyszerű. De ami ránk várt, túl van minden képzelőerőn” - hangsúlyozta Hollberg. Bár a Galleria Del­ Accademia - el­sősorban a világhírű Dávid-szobor miatt - Olaszország leglátogatot­tabb intézményei közé tartozik, a munkakörülmények igazán „kalandosak” - fogalmazott az igazgató. Mint elmondta, a klíma­­berendezés 40 éves, nincs ruhatár, az elmúlt években a vízellátást meg kellett duplázni, az internetet pedig modernizálni. „Néha egy nap kellett ahhoz, hogy egy e-mailt megnyissak” - mondta Hollberg, aki szerint a galéria munkaerőhi­ánnyal is küzd. (MTI)

Next