Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-04 / 103. szám
2 I Már kevésbé bízunk a védőoltásokban NAGY ROLAND IBOS EMESE Pozsony: Szlovákia lakosságának kevesebb mint fele biztos abban, hogy az oltások hatákony védelmet nyújtanak a súlyos megbetegedések ellen - derült ki az Európai Unió legújabb, Eurobarometer-felméréséből. A Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) adatai alapján a beoltott gyermekek száma fokozatosan csökken, s elérheti a kritikus alsó határt is. A legfrissebb közvéleménykutatások szerint az emberek egyre kevésbé hiszik el, hogy az oltások segítségével megelőzhetővé válnak a súlyos betegségek. Szlovákiában a megkérdezettek mindössze 48 százaléka volt teljesen biztos benne, hogy az oltások valóban hatékonyak lehetnek. Ugyanakkor elég magas azoknak az aránya, akik beoltatnák magukat, de nem biztosak benne, hogy valóban elkerülhetik a megbetegedéseket — a válaszadók 36 százaléka mondta ezt. A résztvevők 8 százaléka úgy gondolja, hogy nem érdemes beoltatnia magát (közülük 3 százalék biztos a véleményében, 5 százalékuk pedig kételkedik). További 5 százalék válaszolta, hogy az adott betegségtől függ az oltás hatékonysága, 3 százalék pedig nem tudott állást foglalni a kérdésben. Elmaradunk az átlagtól Az oltások hatékonyságába vetett bizalom terén Szlovákia elmarad a nyugati és északi tagországoktól. Az emberek leginkább Dániában (81%), Hollandiában (76%) és Svédországban (70%) bíznak az oltásokban. Ezekben az országokban értelemszerűen alacsony azoknak a száma, akik teljesen elutasítják a vakcinákat, arányuk nem haladja meg az 1 százalékot. A szomszédos országokhoz képest azonban Szlovákia nem áll rosszul: Magyarországon (44%), Lengyelországban (42%) és Ausztriában (32%) is kevesebben bíznak az oltásokban, mint nálunk. Csehországban a megkérdezettek 52 százaléka biztosan beoltatná magát, ugyanekkora az uniós átlag is. A védőoltások megítélése Romániában és Litvániában a legrosszabb, itt az emberek 8 százaléka teljesen biztos benne, hogy az oltások megbetegedéseket okoznak. A felmérés készítői a vakcinák elutasításának okait is vizsgálták. Nálunk a legtöbben azért nem oltatják be magukat, mert nem érzik szükségesnek a vakcinák kínálta védelmet (35%). A megkérdezettek 29 százaléka hivatkozott arra, hogy nemrégiben kapott védőoltást, 26 százalékuk pedig állítja, hogy a kezelőorvosuk nem tájékoztatta őket megfelelően a beadandó oltásokról. További 10 százalék szerint az oltások mellékhatásai túlságosan veszélyesek, 6 százalék pedig drágának tartja a vakcinákat. Elértük a kritikus határt A Közegészségügyi Hivatal legújabb adatai szerint Szlovákiában a gyermekek 95 százaléka kapta meg a kötelező védőoltásokat. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez az arány néhány évvel ezelőtt még 98 és 99 százalék között mozgott. Az emberek véleménye 2010-től kezdett megváltozni, azóta fokozatosan csökken a beoltott gyermekek száma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az oltások csak akkor nyújtanak megfelelő védettséget, ha az adott régióban az emberek legalább 95 százaléka be van oltva, különben fennáll a járvány veszélye. Szlovákia éppen a kritikus határon mozog, néhány megbetegedés esetében azonban már 95 százalék alá csúszott. Ide tartozik a mumpsz, a kanyaró és a rubeola elleni oltás, melyet a gyermekek egyetlen vakcina formájában kapnak meg. A Közegészségügyi Hivatal példaként a Tőketerebesi járást említi, ahol az utóbbi fél évben 165 kanyarós megbetegedést regisztráltak. Költséges oltások Dolán Rózsa infektológus arra figyelmeztet, hogy mivel a védőoltások ingyenesek, az emberek nem tudatosítják, hogy az államnak ez komoly költséget jelent. „Rendkívül hosszú út vezetett odáig, hogy az egyes országok megvegyék az oltóanyagokat és használják azokat” - magyarázza a szakember. Emlékeztet, hogy azokban az országokban, ahol háború van, mint például Szíriában, ott nem oltják a gyerekeket. Anyagiak hiányában például Ukrajnában sem zökkenőmentes az oltás, így ezekben az országokban terjedhet a vírus és szedheti áldozatait. „1984-ben dolgoztam Afrikában, Líbiában számos gyermek halt meg, mert nem kapta meg azokat a védőoltásokat, melyek nálunk ingyenesek. Ott végül a szülőket úgy ösztönözték, hogy az ételjegyet a kötelező oltások beadásához kötötték” - mondta Dolán Rózsa. Félrevezető weboldalak Az oltásokba vetett bizalom leginkább az interneten terjedő álinformációk következtében ingott meg az emberekben. A legtöbben ugyan azt állítják, hogy a kezelőorvosukhoz fordulnak segítségért, azonban aggasztóan magas azoknak a száma is, akik internetes honlapokat keresnek fel. Szlovákiában a válaszadók 77 százaléka orvosnál tájékozódik, azonban 16 százalékuk megbízik a weboldalakban, 5 százalékuk pedig a közösségi médiák felületein olvasott információkban is. Szlovákiában a gyermekek 95 százaléka kapta meg a kötelező védőoltásokat, ez a járványkitörés veszélyének alsó határa (TASR-felvétel) AB: 24 jelöltről szavaznak Pozsony. A parlament alkotmányjogi bizottsága a hét második felében meghallgatta az alkotmánybírói posztra jelentkező 24 bírójelöltet, s valamennyien zöldet kaptak a bizottságtól. A parlament már harmadszor fut neki a bírójelöltek megválasztásának. Legközelebb május 21 -én szavazhat a plénum. A 24 jelölt között két új jelentkező van. Ismét indul a posztért Pfundtner Edit, a Híd igazságügyi államtitkára és Radoslav Procházka, a jelenlegi kormány korábbi koalíciós partnere. Mivel Andrej Kiska államfő a parlament által legutóbb megválasztott nyolc bírójelölt közül négy helyett csak hármat nevezett ki, a szakemberek között sincs egyetértés arról, hány bírójelöltet kellene megválasztania a plénumnak. Eredetileg a kilenc megüresedett alkotmánybírói posztra a parlamentnek 18 bírójelöltet kellett volna megválasztania. Kiska kijelentette, hogy a korábban megválasztott öt bírójelöltet nem utasítja el, továbbra is számol velük. Információnk szerint a kormánykoalíció még nem egyeztetett a jelöltekről, erre a napokban kerülhet sor. (ie) KÖZÉLET r Évről évre egyre kevesebb a magyar CZÍMER GÁBOR A Statisztikai Hivatal tanulmánya szerint 2018-ban 451900 magyar élt az országban. A demográfus szerint a következő népszámlálás még ettől is kisebb számot mutathat majd. A hivatal a 2011-es népszámlálás adataiból kiindulva igyekszik minden évben arra következtetni, hogy miként változott az egyes nemzetiségek lélekszáma. A 2011-es felmérés azonban eléggé pontatlan, hiszen sokan nem töltötték ki a nemzetiségre vonatkozó kérdést, vagy egyáltalán nem adták le az adatlapot. „A 2011-es népszámlálás ezer sebből vérzett” - mondta Gyurgyík László demográfus, és hozzátette, szakmai becslése szerint 2011-ben a szlovákiai magyarok száma 480 ezer lehetett, míg a népszámlálás során csak 458 400 személy vallotta magát magyarnak. A szakember elmondta, a Statisztikai Hivatal két népszámlálás között egyszerűen a népmozgalmi adatok, vagyis a születés, a halálozás és a migráció egyenlegét számolja ki az egyes évekre. Az alacsony gyermekvállalási kedv jellemző a kisebbségek képviselőire, kivéve a romákat. A többségi szlovákok termékenységi mutatói is kedvezőbbek a kisebbségekre vonatkozó értéknél. Gyurgyík azonban kiemelte, a most publikált számokat statisztikai módszerekkel állították elő. A 2021 -„A magyarok száma a 2021-es népszámlálás során mindenképpen alacsonyabb lesz". Gyurgyík László demográfusben esedékes valós felmérés nagyban eltérő értékeket mutathat. „A magyarok száma a 2021-es népszámlálás során mindenképpen alacsonyabb lesz, mint a 2020-as statisztikai érték” — mondta. A valós mérésben az emberek dönthetnek úgy, hogy nem magyarnak, hanem például szlováknak vallják magukat. Ez azt jelenti, hogy a többségi nemzethez asszimilálódnak. A szakember szerint a népszámlálási adatokat két alapvető tényezőcsoport fogja befolyásolni. Az egyikbe tartozik a születés, a halálozás, a migráció és főleg az asszimiláció, a másik csoportot pedig a módszertani adatfelvételi problémák jelentik. „Ha kérdezőbiztosok végeznék a felmérést, akkor minden bizonnyal sokkal magasabb válaszadási arányt sikerülne elérni” — mondta Gyurgyík. A roma közösségre vonatkozó számokról Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos elmondta, a Statisztikai Hivatal által publikált adatok nem alkalmasak arra, hogy valós képet adjanak a romák lélekszámáról. „Már csak azért sem, mert egy sokkal kisebb számmal dolgoznak,mint ami a romák esetében a valóság” - mondta Ravasz. Hozzátette, a következő hónapokban publikálják majd a Roma Közösségek Atlaszának újabb kiadását, amely sokkal pontosabb adatokat tartalmaz majd. Az országban élő nemzetiségek lélekszámának alakulása Az adatok ezer főben értendők. • Forrás: Statisztikai Hivatal 2019. május 4. | www.ujszo.com Tegnap volt a sajtószabadság világnapja Pozsony. Az újságírók szabadsága és biztonsága elsődleges a munkájuknál - emlékeztetett a szlovákiai Lapkiadók Szövetsége (AVT) a sajtószabadság világnapján, hozzátéve: a szabad újságírás a dezinformációk elleni harc kulcsa. A szövetség szerint ezen a napon nemcsak hódolni kell a szabad sajtó előtt, hanem arra is rá kell irányítani a figyelmet, elfogadhatatlan, hogy az újságírókat megfigyelik. Az AVT emlékeztetett a Smer képviselői által kidolgozott sajtótörvénymódosításra, amelyben automatikus válaszadási jogot biztosítanának a politikusoknak ahelyett, hogy még több figyelmet fordítanának az újságírók védelmére. Nagy-Britannia szlovákiai nagykövetsége Facebook-posztban közölte: a szabad sajtó a demokrácia egyik alappillérére. Rámutatott, hogy a világon a lakosság pusztán 13 százalékának érhető el a szabad sajtó, és hogy még soha annyi erőszakos cselekményt nem követtek el újságírók ellen, mint tavaly. Ezért júliusban megszervezi Londonban az első nemzetközi konferenciát a sajtószabadságért, amelyen politikusok, diplomaták, újságírók és akadémikusok közösen hívják fel a figyelmet a szabad sajtó védelmére. (TASR)