Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-08 / 260. szám
2 RÖVIDEN A Pátria kassai frekvenciát akarna Pozsony. A szlovák közmédia (RTVS) magyar rádióadója, a Pátria rádió is versenybe száll annak a 34 szabad hullámhossznak az egyikéért, amelyet most versenypályázatra bocsátott a Frekvenciatanács. A magyar adó számára kulcsfontosságú lenne, hogy Kassán FM frekvenciát szerezzen. Az RTVS a mostani versenypályázatban csak a kassai és eperjesi frekvenciát igényli a tanácstól. Ezek ugyanis csak közösen ítélhetők oda a nyertes pályázónak. A két frekvencia használatára a közmédián kívül még ketten jelentkeztek. Az egyik a POWER DEVELOPMENT s.r.o., a másik jelentkező pedig az FM media s.r.o., amely siker esetén egy új rádióadót, a Rádió Goldiest indítaná el a megszerzett frekvencián. (Ú) Hétfőn aláírják a megnem támadást Pozsony. A Progresszív Szlovákia (PS) és a Spolu koalíciója hétfőn délelőtt megnemtámadási szerződést köt a korábbi államfő, Andrej Kiska vezette Zal’udí párttal. A megállapodás aláírását már többször elhalasztották, egyszer pedig a PS/Spolu koalíció gyorsfutár közvetítésével szerette volna azt megkötni. Ezt a lehetőséget azonban Kiska visszautasította. Szerinte egy ilyen dokumentum aláírását személyesen kell megoldani. Végül a szerződést, amelyhez még nyáron a KDH is csatlakozott, a felek hétfőn a sajtó képviselőinek jelenlétében írják alá. (czg) Négy év börtön Mosnárnak Pozsony. A Pozsonyi Kerületi Bíróság négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Vladimír Mosnárt testi sértés előkészítésében való bűnrészesség miatt. A vád szerint Mosnár azzal kereste meg az ismerősét, Denis D.-t, hogy egy teleszkópos gumibottal verjen meg egy orvost, és ha ez nem használna, gyújtsa fel az autóját. Fizetségként 1500 eurót ígért neki. Az ügyben összesen négy személy érintett. Molnárnak a legenyhébb végrehajtási fokozatú büntetés-végrehajtási intézetben kell letöltenie a büntetését. A vádlott január óta letartóztatásban van a Bastemnákgyilkosság miatt is. (TASR) Tegnaptól Vivo! lett a Pólus plázából Pozsony. 25 millió euró ráfordítás árán alaposan megújult, és tegnap újra megnyitotta kapuit Szlovákia első korszerű üzletközpontja, a pozsonyi Pólus City Center, amely immár Vivo! néven működik tovább. Az Immofinanz ingatlanfejlesztő a felújítás során arra is ügyelt, hogy új boltokkal gazdagodjon a pláza: a korábbihoz képest 35 új üzlet nyitott, 10 pedig megújult a 36 ezer négyzetméter eladóterületen, emellett helyet kapott a Lidl élelmiszerbolt is. (jó) 2019. november 8.1 www.ujszo.com KOZELET SZALAY HAJNALKA Pozsony: Határok megnyitása, szólásszabadság és jobb munkalehetőségek - ezekben is javult a helyzet a bársonyos forradalom óta egy felmérés szerint. Az ezerfős mintán alapuló Go4insight felmérése szerint a megkérdezettek 45%-a gondolja, hogy az 1989-es rendszerváltás előtti időszakhoz képest javulás, hogy megnyitották a határokat, amellyel lehetőség nyílt a korlátlan utazásra, valamint a külföldi tanulmányokra. Ez a leginkább értékelt pozitív változás az előző rezsimhez képest, amelyet főleg a 40 év körüliek értékelnek nagyra, akik maguk is átélték a rendszerváltást. Elégedett középkorúak A megkérdezettek több mint negyede szerint az elmúlt 30 évben jelentősen javult az életszínvonal, amely az emberek számára főleg az üzletekben lévő áruhoz való jobb hozzáférést, a magasabb fizetéseket, és a háztartások jobb gazdasági helyzetét jelenti. Kiemelik azonban a fiatalok számára elérhetővé vált lehetőségeket is. Ezeket főleg a középkorú válaszadók, a 40 és 59 év közöttiek tekintik pozitív változásnak. A 40 év alattiak számára főleg a szólás- és vallásszabadság, valamint a több információhoz való hozzáférés terén jelentett előrelépést a rendszerváltás. A válaszadók továbbá kiemelték a jobb munkalehetőségeket, a szabad piacot és a társadalom demokratikus berendezkedését. Az idősek fanyalognak A megkérdezettek egy jelentős része szerint azonban nem volt ennyire rózsás az elmúlt 30 év. A válaszadók majdnem 30%-a véli úgy, hogy az életszínvonal magasabb volt a szocialista (Cseh)Szlovákiában, mint jelenleg. Ez alatt főleg a gazdasági helyzetüket, a jelenlegi alacsony fizetéseket és nyugdíjat, a lakhatáshoz való rosszabb hozzáférést és az élelmiszerek gyengébb minőségét értik, így legfőképp a 60 év felettiek, közülük is az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők gondolkoznak. Ugyanezen korosztály magasabb végzettséggel bíró tagjai úgy vélik, 1989 óta az emberek közötti kapcsolat lett rosszabb. A középkorúak szerint rosszabbodott a helyzet a munkahelyek terén, azaz növekedett a munkanélküliség. Ismételten igaz az, hogy a 60 év fölöttiek negatívabbak, szerintük rosszabb lett a szociális ügyi és az egészségügyi ellátás, az iskolarendszer, és nőtt a bűncselekmények száma is. A magasabb társadalmi osztályokba tartozók a jogállamiság hiányosságaira tekintenek negatívan, viszont ők a bársonyos forradalmat általánosságban pozitívként értékelik. Ambivalens válaszok A felmérés készítői rámutatnak arra, hogy a rendszerváltás megítélése számos esetben nem teljesen fekete vagy fehér. Még azok is, akik úgy gondolják, hogy az 1989 előtti időszakban az átlagemberek jobban éltek, találnak pozitívumokat a bársonyos forradalom utáni években, mint például a határok megnyitását és az ezzel járó utazás lehetőségét. Ennek ellenpéldája, hogy azok is, akik pozitívan viszonyulnak 1989 utáni évekhez megjegyzik, hogy az emberek közötti kapcsolatok terén romlott a helyzet, valamint azt is, hogy nőtt a bűncselekmények száma. Ők érzékenyebbek a jogállamiság hiányosságaira is. Nem egyértelmű '89 megítélése A határok megnyitását a többség pozitívumnak tekinti (TASR-felvétel) Háttérbe kerül a készpénz ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában ugyan még mindig a készpénz dominál, egyre népszerűbb azonban a kártyás fizetés. A Szlovák Bankkártyaszövetség (ZBK) tegnap, az általa kezdeményezett készpénzmentes napon tette közzé az ezzel kapcsolatos legfrissebb elemzését. Pozsony: Manapság az összes fizetés nagyjából 40 százalékánál használjuk a kártyánkat, míg a fennmaradó 60 százalék készpénzes fizetés, elsősorban vidéki környezetben, a kisebb városokban dominál még mindig a készpénz - derül ki a Szlovák Bankkártyaszövetség friss adataiból. A szakmai szervezet a kártyás fizetés népszerűsítése érdekében tartotta meg idén is a készpénzmentes napot, amely ezúttal november 7-ére esett, és amelynek a célja, hogy felhívja a figyelmet a kártyás fizetés előnyeire". Milan Bednár, a ZBK elnöke szerint a 60 százalékos arány a készpénzfizetések esetében magasnak tűnhet, az európai átlag azonban ennél magasabb, nagyjából 80 százalék körül mozog, vagyis Szlovákia még mindig a jobban teljesítők közé tartozik. „A kártyás fizetés minél szélesebb körű elterjedése az állam számára is fontos, hiszen ezzel sikerül kifehéríteni a gazdaságot, növelve az adóbevételeket” - tette hozzá Ladislav Kamenicky pénzügyminiszter, aki szerint az újítások bevezetése szempontjából Szlovákia az európai élvonalba tartozik, megemlítve az érintésmentes fizetés népszerűségének a töretlen növekedését is. A készpénzmentes napról - amely idén már a harmadik évfolyamába lépett - bővebben egyébként a www.dendezhotovosti.sk honlapon tájékozódhatnak. A kártyás fizetés terjedése mellett Szlovákiában egyre többen élnek azonban az internetes banki szolgáltatások nyújtotta lehetőségekkel is. Az IMAS International piackutató társaság legfrissebb felmérése szerint a lakosság 78 százaléka a számítógépén vagy a mobiltelefonján keresztül intézi a banki ügyeit. Régiónkból ezzel csak a cseheknek sikerült megelőzniük bennünket, nyugati szomszédunknál a lakosság 80 százaléka állítja, hogy a pénzintézetek ügyfeleiként is élnek a modern technika adta lehetőségekkel. Magyarországon ugyanakkor ezt a megkérdezettek csupán 49, Romániában pedig a 33 százaléka ismerte el. „Szlovákiában az előző évhez képest 10 százalékkal nőtt az internetes bankolást igénybe vevők aránya, ami a leggyorsabb növekedés az egész régiónkban” - nyilatkozta Lenka Buchláková, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Az internetes banki szolgáltatásokat használók között azonban Szlovákián belül is látványos különbségek vannak. A 15 és 29 év közötti korosztálynak például a 92 százaléka él ezzel a lehetőséggel, míg az ötvenen felülieknek nem egész kétharmada. A felmérés szerint a férfiak (82%) nyitottabbak az új technológiákra, mint a nők (74%). A banki ügyintézés mellett azonban látványosan nő azok száma is, akik otthonról, a számítógép mellől vásárolnak. Az online üzletekben az IMAS International által megkérdezettek 61 százaléka vásárol ruházatot, cipőket, táblagépeket, televíziókat, okostelefonokat és egyéb elektronikai eszközöket. Minden második ember már a repülőjegyet és a szállodai szobát is interneten foglalja le, az élelmiszer-vásárlást ezzel szemben a lakosság alig ötöde intézi online. (mi, TASR) A nagyobb városokban előtérbe került a kártyás fizetés (TASR-felvétel) Szlovákia fékez, Magyarország nem Brüsszel/Pozsony. Látványos fékezés vár a szlovák gazdaságra idén és az elkövetkező években is - derül ki az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (EcFin) csütörtökön közzétett előrejelzéséből. Míg tavaly 4%-os növekedést produkált a szlovák gazdaság, az ország bruttó hazai terméke (GDP) az EcFin szerint idén már csak 2,7, jövőre 2,6, 2021-ben pedig 2,7%-kal nőhet. A brüsszeli testület szerint Szlovákia legjelentősebb kereskedelmi partnereinek gyengélkedése miatt a jövőben az eddigiekhez képest is nagyobb ütemben eshet vissza a kivitelünk, a gazdaság motorja így - a továbbra is növekvő béreknek és a csúcsokat döntögető foglalkoztatottságnak köszönhetően - a hazai kereslet lesz. A munkanélküliség látványosabb csökkenésére azonban már nem számíthatunk, az állástalanok aránya idén történelmi mélypontra, 5,9%-ra esik vissza. Az árak idén 2,7, jövőre 2,5, 2021-ben pedig 2,2%-kal nőhetnek, miközben a legnagyobb árvágtát az elkövetkező években is az élelmiszerek esetében jósolják, tovább nőnek azonban a rezsiköltségek és a szolgáltatások is drágulnak. A brüsszeli elemzők szerint a kormány jövőre még felelőtlenebbül gazdálkodik majd, mint idén: az államháztartási hiány idén várhatóan a GDP 0,9%-a lesz Szlovákiában, ami 2020-ban 1,2 százalékra nőhet. Javította a magyar bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát az Európai Bizottság, az előzőleg becsült 3,7%-kal szemben idén 4,6%-os gazdasági bővülés várható, ami a 3. legmagasabb érték az EU-ban. (mi, TASR)