Új Szó, 2021. január (74. évfolyam, 1-24. szám)

2021-01-14 / 10. szám

KÖZÉLET 2021. január 14. | www.ujszo.com 2 I A járvány miatt kevesebb volt a baleset DEMECS PÉTER Pozsony: Az elmúlt tíz évben nem történt az országban olyan kevés közúti baleset, mint tavaly. Összesen 11856 karambolt jegyeznek a rendőr­ségi statisztikák, ami éves szinten 1881 balesettel keve­sebb, ráadásul halálesetekből is kevesebb volt. A rendőrség szerint mindez annak köszön­hető, hogy a koronavírus­­járvány idején jelentősen csökkent az emberek mobilitása, kevesebb volt az autó az utakon. Tavaly összesen 244 ember halt meg karambolok során, ami 2019-hez képest 21 esettel kevesebb­­ az or­szág megalakulása óta ez a második legalacsonyabb adat. S bár tavaly 36- tal kevesebb, 1541 részeg sofőr oko­zott balesetet, a rendőrség szerint to­vábbra is komoly problémát jelent az országban az ittas vezetés. Rekordok dőltek meg A balesetek során elhunyt sze­mélyek 59 százaléka a gépjárműben vesztette életét, a halálesetek 19 százalékát képezték gyalogosok, ami az ország történetében az ed­digi legalacsonyabb adat. A moto­rosok alkották a halálesetek 13, a kerékpározók pedig a 9 százalékát. A legtöbb haláleset (45) a Zsol­nai kerületben történt, a legkeve­sebb pedig Eperjes megyében (17). Az egymillió lakosra jutó 41 halá­los áldozattal Szlovákia a szomszé­dos országok közül a második a 37 áldozattal rendelkező Ausztria után, harmadik helyre került Cseh­ország az egymillió főre eső 43 ál­dozattal. Mint minden évben, tavaly is az elsőrendű utakon történt a legtöbb baleset, a legkevesebb pedig autó­pályákon. A közúti biztonság szempontjá­ból tavaly a pénteki nap volt a leg­veszélyesebb, főként a délutáni órák, a legtöbb ember viszont szer­dán délelőtt történt közúti balesetek során halt meg. A legtöbb karam­bol, összesen 26, augusztusban tör­tént, a legkevesebb, hét pedig de­cemberben. Módosuló szabályok Karambolokra a leggyakrabban (46%) a sofőrök figyelmetlensége vagy felelőtlensége miatt kerül sor, például mert a sofőr telefonált veze­tés közben, más okból nem figyelt az útra, vagy nem adott előnyt a gyalo­gosnak. A halálos kimenetelű bal­esetek többsége is leggyakrabban az ilyen figyelmetlenség miatt történt. A második leggyakoribb ok a gyors­hajtás. Bubos Rumanovsky, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedés­­rendészeti osztályának parancsnoka szerint, mivel a sofőrök nem tudnak leszokni a telefon használatáról ve­zetés közben, módosítani fogják a vonatkozó szabályokat. „A cél, hogy a telefon használata vezetés közben már ne csak kihágás, hanem rendkí­vül szigorú szabálysértés legyen, hogy pénzbírságon kívül eltilthassák a vétkezőket a gépjárművezetéstől. A vonatkozó törvénymódosítás már át­esett a tárcaközi egyeztetésen” - nyi­latkozta Rumanovsky azzal, hogy az új szabály a második fél évben lép­hetne hatályba. Arról is szó esett, hogy az Európai Unió helyreállítási alap­jából fogják finanszírozni az objektív felelősség elvének százszázalékos működéséhez szükséges kame­rarendszer kiépítését. Tavaly is az elsőrendű utak voltak a legveszélyesebbek Alacsony bérek, még több állástalan MOLNÁR IVÁN A koronavírus-járvány második hulláma miatt több ágazatban az elmúlt időszakban tovább romlott a helyzet. A vendéglátásban novemberben több mint 25 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma, a reálbér pedig több mint az ötödével maradt el az egy évvel korábbitól­ Pozsony. Legfrissebb, szerdán közzétett felmérésében a Statiszti­kai Hivatal is elismeri, hogy a fog­lalkoztatottsági mutatók továbbra is lehangolóak. A hivatal ezúttal a no­vemberi adatokat vette górcső alá, ezekből pedig kiderül, hogy az ága­zatok többségében folytatódtak az elbocsátások. „Mivel a járványügyi megszorítások az őszi hónapokban is leginkább a turizmust sújtották, így az sem meglepő, hogy az alkal­mazottak száma ebben az ágazat­ban csökkent a leglátványosabban” - nyilatkozta Bubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője. A ven­déglátásban több mint 25 százalék­kal csökkent az alkalmazottak szá­ma az egy évvel korábbihoz képest, vagyis mára minden negyedik szál­lodai alkalmazott kénytelen más megélhetés után nézni. Az éttermi alkalmazottak 13, az építőiparban dolgozók 7, az iparban foglalkoz­tatottak 6 százalékát bocsátották el. Elenyésző mértékű növekedést csak egyes szolgáltatásokban és az IT-ágazatban mértek. Mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy a fizetések is a vendég­látóiparban csökkentek a leglátvá­nyosabban. Az inflációt is figye­lembe vevő reálbérek a szállodai al­kalmazottak esetében több mint 21 százalékkal estek vissza az egy év­vel korábbihoz képest, csökkent azonban az éttermekben, a közleke­désben, a raktározásban és az autó­értékesítőknél dolgozók reálbére is. A kiskereskedelemben ezzel szem­ben 8, az IT-ágazatban pedig 7 szá­zalékos növekedést mértek, és nagyjából hasonló ütemben nőtt a reálbér az iparban is. A Statisztikai Hivatal által vizs­gált ágazatok közül a fizetési top­listát ezúttal is az IT-ágazat vezeti, ahol novemberben a bruttó átlagbér elérte a 2372 eurót. Az iparban ez 1494, a nagykereskedelemben 1240, az autójavítóknál és -kereskedőknél 1166, a közlekedésben és raktáro­zásban 1142, a kiskereskedelemben 889, az építőiparban pedig 846 euró volt. A legrosszabbul továbbra is a szállodai és az éttermi alkalmazot­takat fizetik, az előbbiek bruttó havi átlagbére novemberben 692, az utóbbiaké 534 euró körül mozgott. Hogy az elkövetkező időszakban milyen irányt vesz a foglalkozta­tottság és a bérszínvonal, az Korsnák szerint attól függ, hogyan sikerül Szlovákiának és az ország legfontosabb kereskedelmi partne­reinek visszaszorítani a járvány to­vábbi terjedését, és persze attól is, milyen gyorsan tudják beoltani a la­kosságot a vírus ellen. „A szlovák ipar a jelenlegi számításaink szerint leghamarabb a jövő év végére tér­het vissza a járvány előtti szintekre” - tette hozzá az UniCredit Bank elemzője. A vendéglátásban több mint 25 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma (TASR-felvétel) Mire számíthatnak idén az adózók? MOLNÁR IVÁN A járvány miatt egyelőre nem tervezik a jövedelemadó beval­lás későbbre halasztását, a helyzet romlása esetén azon­ban még változhat a helyzet. A pénzügyminiszter szerint Szlo­vákiára újabb adóreform vár. Pozsony. „A pénzügyminiszté­rium egyelőre semmi okát nem lát­ja annak, hogy a jelenlegi járvány­helyzet miatt idén későbbre ha­lasszuk a személyi jövedelemadó bevallásának a végső határidejét” - jelentette be a szerdai kormányü­lést követően Eduard Heger pénz­ügyminiszter. A tárcavezető szerint azonban, ha tovább romolna a hely­zet, számukra nem okoz gondot a határidő kitolása. A jelenleg érvényes szabályok szerint így idén március 31-éig kell eljuttatni az adóhivatalnak jövedelemadó-bevallást, és a ki­a számított adót is addig kell befizet­ni. „Nem árt azonban tudni, hogy a bevallást és az adó kifizetését bár­miféle indok nélkül idén is három hónappal lehet elhalasztani” - tette hozzá a miniszter. A halasztást ele­gendő írásban jelezni az adóhiva­talnak. Akik élnek ezzel a lehető­séggel, azoknak június 30-ig van idejük a bevallásra. A járványra való tekintettel a pénzügyminisztérium arra is fel­hívta a figyelmet, hogy akinek bár­miféle olyan anyagi gondjai akad­nak, amelyek miatt nehézségei adódhatnak az adózás szempontjá­ból, azok minél hamarabb vegyék fel a kapcsolatot az adóhivatallal, hogy még időben megoldást talál­janak. „Minden egyes esetet egyé­nileg bírálnak el, és a becsületes adózók igényeinek igyekeznek eleget tenni” - tette hozzá Heger. A szaktárca arra is felhívja a figyel­met, hogy a vállalkozók által fize­tett gépkocsiadó bevallásának a végső határideje idén kivételesen nem a szokásos időben, január 31- én, hanem március 31-én lesz. Eduard Heger szerdán azt is be­jelentette, hogy a szlovák adó- és járulékrendszer egy újabb átfogó reform előtt áll, amelynek a részle­teit az elkövetkező hetekben sze­retnék bemutatni. „Ami biztos, hogy a jövőben szeretnénk csök­kenteni az alkalmazottak és a vál­lalkozók adóterheit, ezzel párhuza­mosan azonban nő majd a vagyon­adó” - ismerte el a tárcavezető, aki szerint elsősorban a vagyonosab­baktól szeretnének több adót be­szedni.

Next