Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-21 / 218. szám

KÖZÉLET 2022. szeptember 21. | www.ujszo.com 2 Míg mások vitáznak, az egyetemek bezárnak BUGÁRANNA Pozsony Az egyetemeket ös­­­szeomlás fenyegeti e meg­emelkedett energiaárak mi­att, a minisztériumok azonban továbbra is egymásra muto­gatnak a kompenzációt ille­tően. Juhász György, a ko­máromi Selye János Egyetem (S­JE) rektora bízik benne, hogy a felsőoktatási intézmé­nyek bezárására végül nem kerül sor. A Szlovák Rektori Konferencia (SRK) múlt heti nyilatkozatában az egyetemek ellehetetlenülésének megelőzésére hívta fel a figyelmet, a kormánytól többek közt azt kérik az intézményvezetők: „kompenzálja a felsőoktatási ágazatot a példátlan energiaválság okozta kiesésekért”, ellentétes esetben november 17-től bezárják a kapuikat és nem teljesí­tik tovább a küldetésüket. A komá­romi Selye János Egyetem vezetője hangsúlyozta, a bezárás formájáról még egyeztetni fognak, ezt a lépést azonban végső megoldásnak tartja. „Bízom benne, hogy nem kerül rá sor” - nyilatkozta lapunknak, majd hozzátette, egyelőre nem született döntés arról, hogy az energiakölt­ségek miatt áttérnek a távoktatás­ra, a konkrét intézkedéseket még az akadémiai szenátussal, az igazgató­­tanáccsal és az akadémiai közösség­gel is konzultálni fogják. Megoldás helyett kifogás A pénzügyminisztérium hétfőn bejelentette, az iskolákat érintő ener­giaválság kezelésére 30 millió eurót hagytak jóvá. Tegnap közölték azt is, az egyetemeket érintő energiakölt­ségek enyhítésére szintén keresik a megoldást, jelenleg azonban az ok­tatási minisztériumtól várják a fel­sőoktatási intézmények kiadásaival kapcsolatos adatokat. Az iskolaügyi tárca a TASR hírügynökségnek kül­dött állásfoglalásban kiemelte, au­gusztusban aktualizált árakkal ismét elküldte a költségvetési intézkedésre irányuló kérvényt a pénzügyminisz­tériumba. „Eduard Heger (OEaNO) kormányfő, akit ideiglenesen az ok­tatási minisztérium vezetésével bíz­tak meg, teljes körű tájékoztatást kapott a helyzetről” - szögezik le. Juhász szintén megerősítette, ebben az évben már 2-3 alkalommal elküld­ték a szükséges információt. Ami a konkrét számokat illeti, tavaly meg­közelítőleg 200 ezer eurót fizetett a komáromi egyetem a villamos ener­giáért, illetve a gázért. Az idei köz­­beszerzési ár eléri a 480 ezer eurót, a rektor szerint a megtakarítási in­tézkedéseknek köszönhetően sikerül ugyan kicsit lefaragni az összegből, de így is jóval 100% feletti energia­ár-emelkedésre számít. „Az előzetes piackutatások alapján még ennek az összegnek is a háromszorosa várha­tó” - jegyezte meg a januári árvág­tára utalva. Milliók hiányoznak Branislav Gröhling (SaS) volt ok­tatási miniszter a Denník N lap sze­rint meg van győződve róla, hogy az iskoláknak szánt 30 millió euró nem lesz elegendő. A volt kormánytag szerint 56 millió eurót kérvényeztek, melyből 20 milliót a felsőoktatási in­tézmények energiakiadásainak fede­zésére, a további 36 millió eurót pe­dig az alap- és középiskolák költsé­geinek átfizetésére használtak volna. A pozsonyi Comenius Egyetem (UK) a hétfői ünnepélyes tanév­nyitón rámutatott, az idei év leg­nagyobb kihívása az energiavál­ság kezelése lesz. „A legnagyobb szlovákiai egyetemnek csak az idei évben 5,5 millió euró hiányzik az energiára” - áll a lapunkhoz eljut­tatott sajtóközleményben, melyben kiemelik, az év végéig le van kötve a villamos energia ára, a jövő évi árat azonban megsaccolni sem tud­ják, tekintve, hogy piaci áron kapják majd a szolgáltatást. „A fűtésen való spórolással vagy annak korlátozá­sával az egyetem 10-15%-kal tudja csökkenteni a fogyasztást, miköz­ben a drágulás több száz százalé­kos nagyságrendű. Valós a veszé­lye annak, hogy az egyetem nem tudja üzemképes állapotban tartani az épületeit” - figyelmeztet az egye­tem szóvivője, majd hozzátette: az egyetem az összeomlás szélén állva tájékoztatta az oktatási és pénzügy­minisztériumot egyaránt, de konk­rét választ és pénzügyi támogatást sem kaptak. Heger tegnap beszédet mondott a besztercebányai Bél Mátyás Egye­tem (UME) ünnepélyes tanévnyitó­ján, ahol megismételte, nem kell félni az energiaválságtól. „Hiszem, hogy november 17-e a diákok hősiességé­nek ünnepe lesz, nem pedig az isko­lák bezárásának a napja” - jelentette ki az egyetem 30 éves évfordulóján. A Szlovák Rektori Konferencia szerint - ha az állam nem kompenzálja a felsőoktatási ágazatot a példátlan energiavál­ság okozta kiesésekért - az egyetemek november 17-től bezárják a kapuikat és nem teljesítik tovább a küldetésüket (TASR-felvétel) Végül ellenzéki támogatással ment át Kollárék javaslata NAGY ROLAND A parlament szeptemberi ülé­sének első programpontja az az alkotmánymódosító javas­lat volt, amely lehetővé tenné a választási időszak lerövidíté­sét. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Sme­rodina által beter­jesztett javaslat mellett az el­lenzék lobbizott, Boris Kol­lárók legfőbb szövetségese, az OlLaNO azonban nem volt együttműködő. A módosítást ennek ellenére a második olva­satba utalták. Pozsony. Egyhétnyi „kényszerpi­henő” után elindulhatott a parlament szeptemberi ülése, amelyen több mint 140 programpontról kell tárgyalni­uk a képviselőknek. Az ülésnek ere­detileg már egy héttel ezelőtt kellett volna kezdődnie, de akkor a plénum nem volt határozatképes, ugyanis az ellenzéki képviselők - köztük az SaS frakciója - nem jelentkeztek be a szavazás során. Összesen 71 kép­viselő szavazott, viszont a megnyi­táshoz legalább 76 voksra van szük­ség. Richard Sulíkék (SaS) akkor azt mondták, azért nem jelezték a rész­vételüket, mert szerették volna letesz­telni, mennyire erős a koalíció nél­külük. Ezen a héten azonban már az SaS frakciójának többsége jelen volt, csakúgy, mint a Smer és a Hlas kép­viselői is, így végül 117-en jelentkez­tek be az ülés megnyitásakor. Kollárék javaslata A programpontok közül elsőként arról az alkotmány­módosító javaslat­ról tárgyaltak, amelyet a Sme­rodina két képviselője, Milos Svrcek és Petra Hasselová terjesztett be. A módosí­tás értelmében népszavazással vagy akár parlamenti szavazással is le le­hetne rövidíteni a választási idősza­kot. Boris Kollár, a Sme­rodina elnö­ke a hétvégén jelezte, mindenképpen azt szeretné, ha először erről a pontról egyeztetnének, így végül előrébb is került a programban. A javaslat abból a szempontból szokatlan, hogy bár a koalíció ter­jesztette be, mégis az ellenzéki képvi­selők jelezték előre, hogy támogatni fogják, ilyen viszonylag ritkán fordul elő a szlovák parlamentben. A Smer és a Hlas képviselőinek hozzáállá­sa nem meglepő, hiszen ők már hó­napok óta egy népszavazás kiírásán dolgoznak, amellyel az előrehozott választást szeretnék kiharcolni. Két­szer már sikerült is elegendő aláírást gyűjteniük a referendum kihirdeté­séhez (a második alkalommal már a szélsőjobboldali Republika is csat­lakozott az akcióhoz), de Zuzana Ca­­putová köztársasági elnök mindkét esetben az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy vizsgálja felül a kez­deményezésben szereplő kérdéseket. A második próbálkozásnál a két kér­désből ugyan csak az egyiket találta problémásnak az államfő, de Ficóék ezt akkor is úgy értékelték, hogy Ca­­putová szétverte a népszavazás esé­lyét, így nekik értelemszerűen az ér­dekükben állt a Sme­rodina javaslata mellett szavazni. Matovic is felbukkant Ennek megfelelően a tárgyalást Erik Tomás, a Hlas képviselője kezd­te meg, aki arról próbálta meggyőz­ni az OEaNO frakcióját, támogassa Boris Kollárék javaslatát. Tomás fel­idézte Igor Matovic (OEaNO) azon nyilatkozatát, amelyet a pénzügy­­miniszter akkor mondott, amikor az Alkotmánybíróság 2021 nyarán az ellenzék első népszavazási kezde­ményezéséről kimondta, hogy nincs összhangban a szlovák alkotmánnyal. Matovic ekkor élesen bírálta Caputo­­vát, amiért az Alkotmánybírósághoz fordult, és azt mondta, támogatná a referendum kiírását. A vitában maga a pénzügyminisz­ter is szót kért, aki most teljesen más szellemben nyilatkozott. Azt mondta, jelen helyzetben csak a bolondok sza­vaznának egy ilyen javaslat mellett, hiszen ezzel tulajdonképpen előké­szítenék a maffiózók és a fasiszták kormányra kerülését. Matovic felszó­lította az SaS képviselőit, hogy tart­sák be a korábban tett ígéretüket, és ne verjék szét a kisebbségi kormány­zásra kényszerülő koalíciót. Boris Kollárt azonban nem kritizálta azért, mert a frakciója képviselői beterjesz­tették a javaslatot. A szakmaiság hiánya Milan Vetrák (OEaNO), az alkot­mányjogi bizottság elnöke szerint az elképzelés önmagában nem rossz, vi­szont számos szakmai kérdés merül fel, amelyeket ez a javaslat nem old meg. Peter Kremsky, az OEaNO kép­viselője szerint éppen az a probléma, hogy a módosításról nem alkotmány­­jogi, hanem politikai vita zajlik. Úgy véli, az ellenzék minden lehetőséget igyekszik megragadni arra, hogy újra hatalomra kerülhessen. Kifogásolta például, hogy a javaslat már 2023 ja­nuárjától életbe lépne. Szerinte csak akkor lenne tisztességes ez a megol­dás, ha a következő választási ciklus­ra vonatkozna. „A szabályokat előre le kell fektetni. Ez olyan, mintha egy futballmérkőzésen az utolsó 10 perc­ben döntenék el, hogy kézzel is lehet játszani” - jelentette ki Kremsky. Az SaS hozzáállása A vitába beszállt Richard Sulik is, aki immár az SaS frakciójának képvi­selőjeként, nem pedig gazdasági mi­niszterként jelent meg a plénumban. A pártelnök elmondta, egyetért azzal, hogy a választási ciklus lerövidítése az alkotmány része legyen, ezért a frakciójuk az első olvasatban támo­gatni fogja a javaslatot. „Lehetőséget kell adni az állampolgároknak, aki­ket nyilvánvalóan átvertek a válasz­tási ígéretekkel, hogy elmondhassák, ők nem erre szavaztak, és változást akarnak” - fogalmazott Sulik. Meg­jegyezte, ő személy szerint magát a népszavazási opciót is támogatná, de a frakción belül erről nincs egyetér­tés, úgyhogy egy módosító javaslatot nyújtanának be második olvasatban. Ondrej Dostál (SaS) igazságügyi ál­lamtitkár korábban azt mondta lapuk­nak, ő úgy tudná elképzelni a javas­lat elfogadását, ha csak parlamenti szavazással lehetne lerövidíteni a választási időszakot, népszavazással nem. Hasonló elképzelése van Mária Kolíková (SaS) korábbi igazságügyi miniszternek, szerinte a cseh modellt kellene követni, amely egyfajta „ön­feloszlatást” jelentene, vagyis ha a parlament 90 képviselője így döntene, és az államfő is jóváhagyná, akkor megbukhatna a kormány, és előreho­zott választás következne. Végül az ellenzék és a Sme­rodina együttműködése elegendőnek bizo­nyult ahhoz, hogy a javaslat első ol­vasatban átmenjen. Kérdéses, mi lesz­ az SaS módosító javaslatával, hiszen Robert Fico és Peter Pellegrini előre jelezte, ők nem értenek egyet ezzel az elképzeléssel. Richard Sulik több mint két év után újra az SaS frakciójának képviselője­ként foglalt helyet a parlamentben. Elmondta, személy szerint támogatná a választási ciklus népszavazással való lerövidítését, de a frakción belül erről nincs megegyezés. (TASR-felvétel)

Next