Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-21 / 218. szám
KÖZÉLET 2022. szeptember 21. | www.ujszo.com 2 Míg mások vitáznak, az egyetemek bezárnak BUGÁRANNA Pozsony Az egyetemeket összeomlás fenyegeti e megemelkedett energiaárak miatt, a minisztériumok azonban továbbra is egymásra mutogatnak a kompenzációt illetően. Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem (SJE) rektora bízik benne, hogy a felsőoktatási intézmények bezárására végül nem kerül sor. A Szlovák Rektori Konferencia (SRK) múlt heti nyilatkozatában az egyetemek ellehetetlenülésének megelőzésére hívta fel a figyelmet, a kormánytól többek közt azt kérik az intézményvezetők: „kompenzálja a felsőoktatási ágazatot a példátlan energiaválság okozta kiesésekért”, ellentétes esetben november 17-től bezárják a kapuikat és nem teljesítik tovább a küldetésüket. A komáromi Selye János Egyetem vezetője hangsúlyozta, a bezárás formájáról még egyeztetni fognak, ezt a lépést azonban végső megoldásnak tartja. „Bízom benne, hogy nem kerül rá sor” - nyilatkozta lapunknak, majd hozzátette, egyelőre nem született döntés arról, hogy az energiaköltségek miatt áttérnek a távoktatásra, a konkrét intézkedéseket még az akadémiai szenátussal, az igazgatótanáccsal és az akadémiai közösséggel is konzultálni fogják. Megoldás helyett kifogás A pénzügyminisztérium hétfőn bejelentette, az iskolákat érintő energiaválság kezelésére 30 millió eurót hagytak jóvá. Tegnap közölték azt is, az egyetemeket érintő energiaköltségek enyhítésére szintén keresik a megoldást, jelenleg azonban az oktatási minisztériumtól várják a felsőoktatási intézmények kiadásaival kapcsolatos adatokat. Az iskolaügyi tárca a TASR hírügynökségnek küldött állásfoglalásban kiemelte, augusztusban aktualizált árakkal ismét elküldte a költségvetési intézkedésre irányuló kérvényt a pénzügyminisztériumba. „Eduard Heger (OEaNO) kormányfő, akit ideiglenesen az oktatási minisztérium vezetésével bíztak meg, teljes körű tájékoztatást kapott a helyzetről” - szögezik le. Juhász szintén megerősítette, ebben az évben már 2-3 alkalommal elküldték a szükséges információt. Ami a konkrét számokat illeti, tavaly megközelítőleg 200 ezer eurót fizetett a komáromi egyetem a villamos energiáért, illetve a gázért. Az idei közbeszerzési ár eléri a 480 ezer eurót, a rektor szerint a megtakarítási intézkedéseknek köszönhetően sikerül ugyan kicsit lefaragni az összegből, de így is jóval 100% feletti energiaár-emelkedésre számít. „Az előzetes piackutatások alapján még ennek az összegnek is a háromszorosa várható” - jegyezte meg a januári árvágtára utalva. Milliók hiányoznak Branislav Gröhling (SaS) volt oktatási miniszter a Denník N lap szerint meg van győződve róla, hogy az iskoláknak szánt 30 millió euró nem lesz elegendő. A volt kormánytag szerint 56 millió eurót kérvényeztek, melyből 20 milliót a felsőoktatási intézmények energiakiadásainak fedezésére, a további 36 millió eurót pedig az alap- és középiskolák költségeinek átfizetésére használtak volna. A pozsonyi Comenius Egyetem (UK) a hétfői ünnepélyes tanévnyitón rámutatott, az idei év legnagyobb kihívása az energiaválság kezelése lesz. „A legnagyobb szlovákiai egyetemnek csak az idei évben 5,5 millió euró hiányzik az energiára” - áll a lapunkhoz eljuttatott sajtóközleményben, melyben kiemelik, az év végéig le van kötve a villamos energia ára, a jövő évi árat azonban megsaccolni sem tudják, tekintve, hogy piaci áron kapják majd a szolgáltatást. „A fűtésen való spórolással vagy annak korlátozásával az egyetem 10-15%-kal tudja csökkenteni a fogyasztást, miközben a drágulás több száz százalékos nagyságrendű. Valós a veszélye annak, hogy az egyetem nem tudja üzemképes állapotban tartani az épületeit” - figyelmeztet az egyetem szóvivője, majd hozzátette: az egyetem az összeomlás szélén állva tájékoztatta az oktatási és pénzügyminisztériumot egyaránt, de konkrét választ és pénzügyi támogatást sem kaptak. Heger tegnap beszédet mondott a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem (UME) ünnepélyes tanévnyitóján, ahol megismételte, nem kell félni az energiaválságtól. „Hiszem, hogy november 17-e a diákok hősiességének ünnepe lesz, nem pedig az iskolák bezárásának a napja” - jelentette ki az egyetem 30 éves évfordulóján. A Szlovák Rektori Konferencia szerint - ha az állam nem kompenzálja a felsőoktatási ágazatot a példátlan energiaválság okozta kiesésekért - az egyetemek november 17-től bezárják a kapuikat és nem teljesítik tovább a küldetésüket (TASR-felvétel) Végül ellenzéki támogatással ment át Kollárék javaslata NAGY ROLAND A parlament szeptemberi ülésének első programpontja az az alkotmánymódosító javaslat volt, amely lehetővé tenné a választási időszak lerövidítését. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Smerodina által beterjesztett javaslat mellett az ellenzék lobbizott, Boris Kollárók legfőbb szövetségese, az OlLaNO azonban nem volt együttműködő. A módosítást ennek ellenére a második olvasatba utalták. Pozsony. Egyhétnyi „kényszerpihenő” után elindulhatott a parlament szeptemberi ülése, amelyen több mint 140 programpontról kell tárgyalniuk a képviselőknek. Az ülésnek eredetileg már egy héttel ezelőtt kellett volna kezdődnie, de akkor a plénum nem volt határozatképes, ugyanis az ellenzéki képviselők - köztük az SaS frakciója - nem jelentkeztek be a szavazás során. Összesen 71 képviselő szavazott, viszont a megnyitáshoz legalább 76 voksra van szükség. Richard Sulíkék (SaS) akkor azt mondták, azért nem jelezték a részvételüket, mert szerették volna letesztelni, mennyire erős a koalíció nélkülük. Ezen a héten azonban már az SaS frakciójának többsége jelen volt, csakúgy, mint a Smer és a Hlas képviselői is, így végül 117-en jelentkeztek be az ülés megnyitásakor. Kollárék javaslata A programpontok közül elsőként arról az alkotmánymódosító javaslatról tárgyaltak, amelyet a Smerodina két képviselője, Milos Svrcek és Petra Hasselová terjesztett be. A módosítás értelmében népszavazással vagy akár parlamenti szavazással is le lehetne rövidíteni a választási időszakot. Boris Kollár, a Smerodina elnöke a hétvégén jelezte, mindenképpen azt szeretné, ha először erről a pontról egyeztetnének, így végül előrébb is került a programban. A javaslat abból a szempontból szokatlan, hogy bár a koalíció terjesztette be, mégis az ellenzéki képviselők jelezték előre, hogy támogatni fogják, ilyen viszonylag ritkán fordul elő a szlovák parlamentben. A Smer és a Hlas képviselőinek hozzáállása nem meglepő, hiszen ők már hónapok óta egy népszavazás kiírásán dolgoznak, amellyel az előrehozott választást szeretnék kiharcolni. Kétszer már sikerült is elegendő aláírást gyűjteniük a referendum kihirdetéséhez (a második alkalommal már a szélsőjobboldali Republika is csatlakozott az akcióhoz), de Zuzana Caputová köztársasági elnök mindkét esetben az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy vizsgálja felül a kezdeményezésben szereplő kérdéseket. A második próbálkozásnál a két kérdésből ugyan csak az egyiket találta problémásnak az államfő, de Ficóék ezt akkor is úgy értékelték, hogy Caputová szétverte a népszavazás esélyét, így nekik értelemszerűen az érdekükben állt a Smerodina javaslata mellett szavazni. Matovic is felbukkant Ennek megfelelően a tárgyalást Erik Tomás, a Hlas képviselője kezdte meg, aki arról próbálta meggyőzni az OEaNO frakcióját, támogassa Boris Kollárék javaslatát. Tomás felidézte Igor Matovic (OEaNO) azon nyilatkozatát, amelyet a pénzügyminiszter akkor mondott, amikor az Alkotmánybíróság 2021 nyarán az ellenzék első népszavazási kezdeményezéséről kimondta, hogy nincs összhangban a szlovák alkotmánnyal. Matovic ekkor élesen bírálta Caputovát, amiért az Alkotmánybírósághoz fordult, és azt mondta, támogatná a referendum kiírását. A vitában maga a pénzügyminiszter is szót kért, aki most teljesen más szellemben nyilatkozott. Azt mondta, jelen helyzetben csak a bolondok szavaznának egy ilyen javaslat mellett, hiszen ezzel tulajdonképpen előkészítenék a maffiózók és a fasiszták kormányra kerülését. Matovic felszólította az SaS képviselőit, hogy tartsák be a korábban tett ígéretüket, és ne verjék szét a kisebbségi kormányzásra kényszerülő koalíciót. Boris Kollárt azonban nem kritizálta azért, mert a frakciója képviselői beterjesztették a javaslatot. A szakmaiság hiánya Milan Vetrák (OEaNO), az alkotmányjogi bizottság elnöke szerint az elképzelés önmagában nem rossz, viszont számos szakmai kérdés merül fel, amelyeket ez a javaslat nem old meg. Peter Kremsky, az OEaNO képviselője szerint éppen az a probléma, hogy a módosításról nem alkotmányjogi, hanem politikai vita zajlik. Úgy véli, az ellenzék minden lehetőséget igyekszik megragadni arra, hogy újra hatalomra kerülhessen. Kifogásolta például, hogy a javaslat már 2023 januárjától életbe lépne. Szerinte csak akkor lenne tisztességes ez a megoldás, ha a következő választási ciklusra vonatkozna. „A szabályokat előre le kell fektetni. Ez olyan, mintha egy futballmérkőzésen az utolsó 10 percben döntenék el, hogy kézzel is lehet játszani” - jelentette ki Kremsky. Az SaS hozzáállása A vitába beszállt Richard Sulik is, aki immár az SaS frakciójának képviselőjeként, nem pedig gazdasági miniszterként jelent meg a plénumban. A pártelnök elmondta, egyetért azzal, hogy a választási ciklus lerövidítése az alkotmány része legyen, ezért a frakciójuk az első olvasatban támogatni fogja a javaslatot. „Lehetőséget kell adni az állampolgároknak, akiket nyilvánvalóan átvertek a választási ígéretekkel, hogy elmondhassák, ők nem erre szavaztak, és változást akarnak” - fogalmazott Sulik. Megjegyezte, ő személy szerint magát a népszavazási opciót is támogatná, de a frakción belül erről nincs egyetértés, úgyhogy egy módosító javaslatot nyújtanának be második olvasatban. Ondrej Dostál (SaS) igazságügyi államtitkár korábban azt mondta lapuknak, ő úgy tudná elképzelni a javaslat elfogadását, ha csak parlamenti szavazással lehetne lerövidíteni a választási időszakot, népszavazással nem. Hasonló elképzelése van Mária Kolíková (SaS) korábbi igazságügyi miniszternek, szerinte a cseh modellt kellene követni, amely egyfajta „önfeloszlatást” jelentene, vagyis ha a parlament 90 képviselője így döntene, és az államfő is jóváhagyná, akkor megbukhatna a kormány, és előrehozott választás következne. Végül az ellenzék és a Smerodina együttműködése elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a javaslat első olvasatban átmenjen. Kérdéses, mi lesz az SaS módosító javaslatával, hiszen Robert Fico és Peter Pellegrini előre jelezte, ők nem értenek egyet ezzel az elképzeléssel. Richard Sulik több mint két év után újra az SaS frakciójának képviselőjeként foglalt helyet a parlamentben. Elmondta, személy szerint támogatná a választási ciklus népszavazással való lerövidítését, de a frakción belül erről nincs megegyezés. (TASR-felvétel)