Uj Világ, 1956. október (9. évfolyam, 27-42. szám)
1956-07-05 / 27. szám
Befejezéshez közeledik az ország egész területén az őszi árpa aratása. Az éljszem címmel kitüntetett Pusztaszabolcsi Állami Gazdaság 150 katasztrális hold őszi árpáját hat kombájn aratja egyszerre, a fogásokra felosztott táblában. Ezzel a módszerrel a pusztaszabolcsiak 8 nap alatt végeznek az őszi árpa aratásával. (mti Foto : Bereth Ferenc felvétele) --------IX. évfolyam, 27. sz. Ára 60 fillér 1956 július 5 ÚJ VILÁG A Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából a SZOVOSZ és a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége ünnepi díszelőadást rendezett szombaton, június 30-án a Magyar Néphadsereg Színházában, ünnepi beszédet mondott Nánási László, a SZOVOSZ felügyelőbizottságának elnöke (MTI Fotó : Barta Ferenc felvétele) Július 1-től az ország több üzemében az egészségre ártalmas munkahelyeken bevezették a 6, illetve 7 órás munkanapot. — Képünkön: Országh Gézát, a Chinoin-gyár dolgozója gázálarcban, vastag gumikesztyűvel és köténnyel védve végzi a kálllng-adagolást Az ifjúság karneváljából szombaton, június 30-án (Farkas Tibor felvételei) Ami másképp is lehetne... Bérelszámolás Amióta ügyvitelünk egyszerűsítésére valóban konkrét javaslatok is születnek, másképp esik szó a bürokráciáról, mint eddig. Beszéltünk róla eddig is, ha hónapokig húzódott valami ügyünk, ha tíz-húsz aláírás kellett egy papirosra valami egészen jelentéktelen ügyben, ha kálváriát kellett járni, amíg egy-egy munkadarabhoz kiadták végre a szükséges papírokat, s élénken lefestettük azokat a statisztikai jelentéseket, amelyeket — készítőik szent meggyőződése szerint is — soha, senki, sehol nem használ fel. Az utóbbi hónapokban azonban már idem ácsaik dühösek vagyunk, nem csak szidjuk a bürokráciát, hanem meg is jelöljük a jobb ügyvitel lehetőségeit, javaslatot teszünk, hogy hogyan lehetne egy új módszert átültetni a gyakorlatba. AZT MONDTA A MÚLTKOR egyik gépipari üzemünk bérelszámolója, hogy náluk az adminisztráció harmada foglalkozik bérelszámolással. Mégpedig úgy, hogy több mint húsz százaléka közvetlenül készíti és ellenőrzi a bérelszámolásokat, s aztán ugyanannyi ember a terv- és statisztikai, a munkaügyi, az időelemző, a számviteli meg az utókalkulációs osztályokon és csoportokban idejének egy jelentékeny részét azzal tölti, hogy vizsgálja a bérelszámolási adatok helyességét. A kép egy kissé megdöbbentett, s mert tamáskodó ember vagyok, felhívtam még egy-két üzemet és minisztériumot. Kisebb-nagyobb eltéréssel mindenütt ugyanaz az arány: egyharmad. De mind megegyeztek abban, hogy az adminisztráció egyszerűsítésének fő feltétele: megváltoztatni a bérelszámolási rendszert. Említett barátom részletes adatokkal is szolgált. 75 munkás tíznapos összesítőjén és bérelszámolási lapján mintegy 70 000 számjegy található. Ahhoz, hogy a végső összeget megkapják, el kell végezni 7500 szorzást, 1300 összeadást, több mint 2000 kivonást és 300 osztást. Ezt az óriási számtömeget azután megadják a statisztikának, a munkaügyi osztálynak, a számvitelnek és az utókalkulációnak, különböző bontásokban. Jupiterre mondom, az lenne a csoda, ha nem csinálnának hibát. De csinálnak. És ezzel megindul a másik áramlat. A reklamációé. Amikor a bérelszámolóknak már régen más, érdemi munkákkal kellene törődniük. Általában az egyes vállalatoknál a hiba a munkás-béralap is 1 1 százalékát érinti, s ez a munkás szempontjából szétfolyó forintokban jelentkezik, a vállalat szempontjából pedig a globális béralapfelhasználás mutatóját veszélyezteti. BONYOLULT A BÉRELSZÁMOLÁSUNK A különböző munkakategóriák, normaidők, prémiumok és személyi pótlékok, a rengeteg elaprózott utalvány olyan szörnyű szövevényt alkot, hogy alig lehet benne eligazodni Tudós az a munkás, aki azonnal meg tudja mondani, hogy munkájából mit kell időbérben és mit darabbérben, mit kell folyó havi átlagkeresettel és mit 12 havi átlagkeresettel elszámolni, s egy nap az hány óra a fizetett szabadság, hány óra a fizetett munkaszüneti nap esetében. Mert nagy ám ebben a különbség! Egyik gyárunkban például minden egyes bérelszámolás idején körtelefonnal közült, hogy az elszámolási időszakba eső fizetett munkaszüneti napokat a dolgozók egyes csoportjai részére hogyan kell elszámolni! Már most persze — így mondják a szakemberek — két lehetőség is lenne a bérelszámolás egyszerűsítésére. Egyik a jelenlegi bérrendszeren belül maradna, s például az utalványok összevonásával, keretutalványokkal segítene a bajon. De ez csak a tüneti kezelés, itt pedig a sebész beavatkozására van szükség. Ezt, a sebészeti beavatkozást kívánja a másik megoldás: megváltoztatni magát a bérrendszert. E téren a legtöbb javaslat azt kívánja, hogy a különböző pót- és melléktételeket valamilyen formában szervesen illesszék bele az alapdíjba, s hogy lehetőleg ne ragaszkodjunk a darabbérhez ott, ahol az óradíj az áru minősége érdekében is, de a munka természetéből folyóan is jobb. SZAKEMBEREK, MUNKABIZOTTSÁGOK már vagy két éve megtették javaslataikat, ezeket — legalább is jórészüket — illetékes szervek is helyeselték. Mégsem történt semmi. Az most az érv, ha valaki sürgeti a bérelszámolás egyszerűsítését, hogy várjuk meg július végét, addig kell beérkezniük a különböző javaslatoknak. Igaz, egy hónap nem nagy idő, s ha kibírtuk eddig, kibírjuk valahogy július végéig is. De valósuljon meg végre a munkások és a bérelszámolók egyöntetű követelése, egyszerűbb bérelszámolást! Aba Iván Szép iparág — szépséghibákkal Díszműáru és Műanyagfeldolgozó KTSZ. Ha az ember belép a kapuján, mintha valami ódon tabáni házban találná magát. Földszintes épület a Nyár utcában, macskaköves udvar, rogyadozó falak. A termekké áttört szobákban fényesen csillogó divatcikkek készülnek műanyagból. A bürokrácia malmai őrölnek A szövetkezet három részlegből áll. A „boszorkánykonyha", ahol a bakelitáruk, a PVC-játékok, a közkedvelt lépegető elefánt, vízipisztoly és társai készülnek, a Gellérthegy oldalán van, a Társ utcában. Zuglóban, a Telepes utcában gyártják por alakú alapanyagból és hulladék PVC-ből a különféle mintákkal díszített PVC-lapokat a kisskereskedelmi forgalomnak és a Nyár utcai központi részlegnek, ahol fürge kezek dolgozzák fel retikülnek, strandtáskának. Negyedévenként 12 ezer táska készül, évente 120 fazonban. A feldolgozott anyag súlya mintegy 15 tonna. Mi sem egyszerűbb — gondolná az ember —, mint hogy áthozzák a PVC-táblát a Telepes utcából, s máris készülnek a táskák. Nem. Mert az OKISZ szerint: „Az állami ipar ismer tipikusan félkész árut, a szövetkezeti nem... Tipikusan félkész árunak nevezzük azt az árut, amelyik egyebütt kész termékként jelentkezikA PVC-lap például a bőrdíszműveseknél félkészáru, a cipőkellék-kereskedésben már készáru, mert hiszen árulják. Az OKISZ-törvény szerint, mert nem ismernek „tipikusan félkészárut", a KTSZ-nek a PVC-t az utolsó szálig a Bőr- és Cipőkellék Nagykereskedelmi Vállalathoz kell szállítania. Ezért aztán a bőrdíszműrészleg majd minden hónapban. (Folyttatás a 2. oldalon)