Ujság, 1925. augusztus (1. évfolyam, 18-41. szám)
1925-08-01 / 18. szám
Budapest, 1925 szombat, augusztus 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Negyedévre .. 120.000 korona Egy hóra.. .. 40.000 korona Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon hétköznap.. •• 2000 korona vasárnap •• .• •• •• •• •• •• •• 3000 korona Ausztriában hétköznap •• •• •• 25 Groschen vasárnap •• •• •• •• .. •• •• •• 30Groschen , ■üfclflUG. k. Ara 2000 korona. Megjelenik ünnep utáni napok kivételével minden napÚJSÁG I. évfolyam, 18. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: V., Vilmos császár út 34. szám TELEFONSZÁMOK: 154-20,154-21,154-22,154-23 A nyomda telefonja (csak este 6 órától kezdve) 154—21 FIÓKKIADÓ HIVATAL, Budapest, VII. ker., Erzsébet-kirmrt 43. szám Telefonszám: József 16—28 Féltik a beruházást. A körültekintő gondosságot nem lehet elvitatni a fővárosi tanács és a villamos vasútigazgatóság uraitól. Valóban közérdek, hogy a villamos javára tervezett beruházások zavartalanul meglegyenek, sőt bővüljenek. Ellenben, hogy ezt a beruházást továbbra is a folyó bevételekből fedezzék, azaz a közönséggel fizettessék meg, ennek az ideje már elmúlt. Elvégre a háború elmúlt, a kivételes állapotok is megszűntek, konszolidáció is van, adórendszerrel is bőven el vagyunk látva. Elvárhatni most már, hogy a főváros is a maga üzleteiben üzleti korrektséggel, hatósági hatalmi tényezőkre való támaszkodás nélkül járjon el. Egy rendes üzlet az üzletfeleitől megkövetelheti szolgáltatása ellenértékét megfelelő haszonnal, ellenben a szükséges tőkét neki kell üzletébe bevinni, nem pedig a kuncsaftnak. Nincs malom a világon, mely drágábban adhatná a lisztet azon a címen, hogy új koptatókat kell beszereznie. Képtelenség, hogy egy gyár új cikkre rendezkednék be úgy, hogy befektetését a vevővel amortizáltatná. Végeredményben igenis minden a vevőtől telik, de észszerű közvetettséggel. Tíz, tizenöt esztendőre osztják be a tőke megtérítését, de előteremtése éppen az üzleti tőke dolga. Amely magánvállalat azt akarná, hogy a vevő financírozza üzemét, menten becsukhatná boltját, mert egyetlen vevője sem volna. A villamosvasútnak monopóliuma van, az utas el nem kerülheti, ki van neki szolgáltatva. S hatalmi szó alapján fizetett eddig viteldíjat, fizetett üzemtőkét, fizetett beruházást és ezzel szemben nem követelhetett semmit, sem menetrend, sem sebesség, sem kocsimennyiség, sem tisztaság, sem kényelem dolgában. Minden kötelezettség az utasé volt, ellenszolgáltatás pedig kötelezettség nélkül. Most ellenben ideje volna emlékezni az uraknak arra, hogy a közelmúlt rendkívüli kivételes állapot s a sokat emlegetett konszolidáció éppen az ebből az állapotból való kikerülést jelenti. Aztán jogrendre is törekszünk. Márpedig minden jogrenddel ellenkezik a hatósági hatalomnak felülkerekedése a magánjogi viszonylatokon. A közönség magánjogilag nem köteles a villamosvasút beruházásairól gondoskodni, csak kényszerítették rá. A városi urak gondolkodásába ellenben már befészkelte magát a tény, mint jog. Aggódnak a beruházási programmért, ha a viteldijat leszállítják. Ma már igazán jogos a kérdés: mi köze a viteldijnak a beruházási programaihoz? A leszállított viteldij is magasabb bármely más vasúténál s ennek fejében a vasút köteles megadni az ellenszolgáltatást. Minden ember, aki villamosra ül, mondhatja: utas vagyok és nem vasúti vállalkozó! Mi jogon teszik fel rólam, hogy van pénzem villamos beruházásokra? Ha pedig adom, mit kapok érte, hiszen haszonhajtó tőke lesz belőle? Ugyanezzel a joggal a kocsmáros is követelheti, hogy tányért, abroszt, kést, villát én szerezzek be, ha borjúpörköltet rendelek a pincérnél. Nem, ezzel a felfogással szakítsanak az urak. A villamosvasút ipari vállalat s a főváros kezében lévén, szociális kötelességei is vannak, ahogy eddig mindig voltak. A vasút kötelessége felszerelnie magát mindennel, ami az ellenszolgálat nyújtásához szükséges és eléggé jól szituált vállalat, hogy a szükséges tőkét előteremtse úgy, mint más vállalat előteremti, hosszúlejáratú amortizációval, mely a vevőt, illetve utast nem nyomja erősebben, mint akármilyen más közgazdasági cikk, vagy szolgáltatás ára. Ne aggódjanak tehát az urak, hanem térjenek át a normális üzleti életre és segítsék előre a jogrendet azzal is, hogy a hatóság is többre tartja már a jogot, mint a hatalmat. RTVÁ Nem tagadhatjuk meg ezúttal szimpátiánkat Rakovszky Iván belügyminiszter úrtól, akinek aggodalmai vannak a játékkaszinó ellen, rendészeti és közigazgatási szempontból. Rendészet és közigazgatás — kellemetlen bürokratikus szavak, de talán ebben az esetben erkölcsöt jelentenek a nem bürokrata szótára szerint. A játékkaszinónak ma sok híve van, majdnem annyi, amennyi ellenzéke volt a háború előtt. Akkor valami borzongást éreztünk, mikor a margitszigeti kaszinó először kisértett. Ez a változása a hatásnak igen szomorú hanyatlást jelent. Már nem vagyunk büszke és tiszta magyarok, hanem monakóiak. És Rakovszky az egyetlen, aki ezt érzi? * Hála istennek, a tisztviselők megkapják a tizenöt percentjüket, majd augusztus közepén, holott a lehetőség megvolt már július elején. Mindenképen be kell bizonyítani, hogy gyorsaság nem boszorkányság s hogy a tisztviselő van olyan jó helyzetben, hogy tud várni arra a csekélységre, mely még mindig nem ad neki megélhetést.♦ Nem irigyeljük a belügyminiszter urat, akinek az elkobzott képek dolgában döntenie kell. Ha szabad tanáccsal szolgálnunk, döntsön úgy, hogy meg sem nézi a képeket. Ebben az esetben lehet belügyér, akinek rendőri és közigazgatási dolgokban hatalma, a Zrínyi-gárda révén pedig politikai szempontjai vannak. Ehhez érthet, ebben szuverén. Azonban a világért se csapjon fel piktori szakértőnek, mert erre aztán igazán nem adott isten a hivatallal kvalifikációt. Legyen inkább egy kicsit maliciózus és fogja rá Klebelsberg közoktatásügyi miniszter arra, hogy hivatalánál fogva ehhez neki kell értenie. Szeptemberben kerül nyilvánosságra az új költségvetés. A tisztviselőkérdés és a beruházási hitelek dolga késlelteti a költségvetés végleges összeállítását. A státusz- és illetményrendezés kérdésében valószínűleg a jövő héten dönt végleg a kormány. A kormányelnök genfi útja előtt a minisztériumok tudvalévően elkészítették az 1925/26. évi állami költségvetést s ennek az alapján tették meg a magyar kiküldöttek a népszövetség pénzügyi bizottságának előterjesztéseiket. Ez a költségvetés azonban nem került a nyilvánosság elé, mert a kormány az indemnitásra vonatkozó törvényjavaslat előterjesztésekor a parlamentnek is csak a költségvetés fősommázatát mutatta be. Azóta pedig olyan hírek kerültek nyilvánosságra, hogy a költségvetésen még mindig dolgoznak és a teljes elkészítés csak későbbi időre várható. A közvélemény érthetetlenül áll a kérdés előtt, hogy mit dolgozhatnak a már egyszer elkészített költségvetésen és miért késik a nyilvánosságra hozatal. Érdeklődtünk eziránt illetékes helyen és a következő felvilágosítást kaptuk: — Az új költségvetés nyilvánosságra hozatalát a tisztviselők státusz- és illetményrendezése, valamint a beruházási programm végleges megállapítása hátráltatja. Az tény, hogy a genfi út előtt a minisztériumok teljesen, tehát részleteiben is összeállították költségvetéseiket és megküldték összefoglalás végett a pénzügyminisztériumnak. Ezek a költségvetéselőirányzatok most is a pénzügyminisztériumban fekszenek s az egyes tárcákhoz nem kerültekvissza. A költségvetésbe azonban egyelőre csak a múlt évi kereteknek megfelelő 12 millió aranykorona beruházást vettek fel és a tisztviselők illetményeit is a régi alapon állították be. A beruházási hitel lényeges felemeléséhez a népszövetség, mint ismeretes, hozzájárult és a tisztviselők mérsékelt fizetésjavítása ellen sem emelt kifogást. A költségvetést tehát most a népszövetségtől kieszközölt engedményeknek megfelelően kell átalakítani s csak ezután kerülhet nyilvánosság elé. Ezenkívül az eredeti költségvetés bevételeit adózás, terén, nyújtott kedvezmények, figyelembevétele nélkül irányoztattak elő, mert az adómérséklés is a népszövetség hozzájárulásától függött. Most a bevételeket is megfelelően redukálni kell. A tisztviselők illetményjavítása a státuszrendezéssel áll szoros összefüggésben. Az erre vonatkozó javaslat teljesen elkészült. A kormány foglalkozott is már ezzel, de véglegesen még nem döntött, mert a javaslat némi módosításra szorult. A közeljövőben, valószínűleg a jövő heti minisztertanácson megtörténik a döntés, s akkor a tisztviselők illetményeit beállíthatják a költségvetésbe az új státusz alapján. Ugyanez áll a beruházási hitelekre is, amelyeknek az egyes tárcák közötti szétosztásával állandóan foglalkozik a kormány s a végleges döntés szintén rövid időn belül várható. Az adómérsékléssel kapcsolatos számításokat már megejtették, s a bevételeket ennek megfelelően helyesbítették. A költségvetéseket helyesbítés végett nem fogják visszaküldeni a minisztériumoknak, hanem a pénzügy végzi el az átalakítást, amelyhez a szükséges adatokat az egyes minisztériumok fogják szolgáltatni. Az eddigiek szerint augusztus folyamán a döntés minden irányban megtörténik és az új költségvetés nyomdába kerül. Nyilvánosságra hozatala szeptemberre várható, de az is lehet, hogy a parlament összeülése előtt nem teszi közzé a kormány. Levegőbe röpítettek a riffkabilok egy francia erődöt. Egy lőporraktár is a levegőbe röpült. — Francia hajóraj ment a marokkói vizekre. Fez, július 31. Hivatalosan jelentik, hogy tegnap éjszaka Terual környékén Ain Bua Aicha közelében egy kis francia erőd a levegőbe repült. Az őrség egy része keresztülverekedte magát és eljutott a francia csapatokig. A Temps marokkói tudósítója azt jelenti, hogy az őrségből sokan hiányoznak, kutatásukat megkezdték. Úgy látszik, a rif-kabilok az erődig föld alatt eljutottak és úgy röpítették a levegőbe. Az őrség napok óta hősiesen védekezett a túlerőben levő ellenség ellen. Kevéssel a robbanás előtt sikerült repülőknek élelmiszert szállítani az erődbe, ahova a szakaszparancsnok levelét is eljuttatták, amelyben felszólítja a katonákat, hogy tartsanak ki július 31-éig, mert akkor bizo nyosan felszabadítják őket. Közben az erőd a levegőbe repült. Tanger, julius 31. (Havas.) A larrachhi lőporraktár a levegőbe repült. A kár igen nagy. Azt hiszik, az ellenség keze van a dologban. PÉTAIN TÁBORNOK FRANCIAORSZÁGBA ÉRKEZETT. Marseille, julius 31. (Havas)) Pétain tábornagy ma ideérkezett és este folytatta útját Párisba. A francia hajóraj elindult a marokkói vizekre. Késik az osztrák-magyar provizórium aláírása. Az osztrák-magyar provizórikus megegyezés aláírását, mint az Újság megírta, úgy Bécsben, mint Budapesten már keddre várták, a tárgyalások befejezése azonban váratlanul elmaradt és a magyar delegáció szerdán hirtelen visszautazott Budapestre. Értesülésünk szerint a tárgyalások félbeszakítását az osztrák delegációnak a textiláruk — különösen a brótszövetáruk — vámjának mérséklése iránt előterjesztett túlzott kívánságai okozták. A magyar delegáció szerdán délután a kereskedelemügyi minisztériumban szigorúan bizalmas értekezletet tartott, amelyen részt vett a szabadságát félbeszakító Walko kereskedelmi miniszter és Mayer János földmivelésügyi miniszter is és ezen az értekezleten döntöttek osztrák kívánságokkal szemben elfoglalandó álláspontról. A kereskedelemügyi minisztériumban tartott értekezleten értesülésünk szerint a kereskedelmi és földművelésügyi minisztériumok között még fennálló ellentéteket sikerült teljesen kiküszöbölni és megegyezni abban a tekintetben, hogy az osztrák delegáció kívánságait megfelelő rekompenzációk ellenében újabb tárgyalás alapjául elfogadják. Ezek után a magyar delegációvisszautazott Bécsbe, ahol még tegnapelőtt előzetes megbeszélésen tájékoztatták az osztrák delegációt a magyar kormánynak az osztrák kívánságokkal szemben elfoglalt álláspontjáról. Ezen az alapon folytatták a delegációk a provizórikus megegyezésre vonatkozó tárgyalásokat. Bécs, július 31. (Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Osztrák körökből szerzett információ szerint a provizórium mai tárgyalásán váratlan differenciák támadtak, úgy hogy a provizóriumot nem írták alá. A végleges kereskedelmi szerződés megkötésére vonatkozó tárgyalásokat már a legközelebb meg fogják kezdeni. Eredménytelenek a tárgyalások Franciaország angliai adóssága ügyében? London, július 31. A Reuter Iroda arról értesül, hogy a francia delegátusok, akik a brit pénzügyi szakértőkkel az államkincstári hivatalban a francia adósságokról tanácskoztak, ma visszatérnek Párisba, hogy kormányuknak jelentést tegyenek. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója ebben a tényben annak jelét látja, hogy a tárgyalások nem haladtak előre kedvezően. Kijelenti, hogy az új francia ajánlat jobb ugyan, mint a múlt év tavaszán tett javaslat, a brit kincstári hivatal részéről azonban annyira nem találták kielégítőnek, hogy nem is tartották méltónak a komolyabb megfontolásra. A tudósító hozzáteszi, hogyha Caillaux, akit hír szerint néhány kollégája a külföldi adósságokra és hitelekre vonatkozó hivatalos teendőinek elvégzésében nagyon is akadályozott, nem kerül abba a helyzetbe, hogy új és tovább terjedő ajánlatot tegyen, akkor a brit államkincstári hivatal valószínűleg helyesebbnek fogja tartani, ha a tárgyalások újrakezdése előtt bevárja a franciaamerikai tárgyalások eredményét. A Reuter-iroda közleménye szerint irányadó helyen teljes tartózkodást tanúsítanak az angol és a francia szakértők tárgyalásai ügyében. Mindamellett meg lehet érteni, hogy a két fél felfogását nem lehetett összeegyeztetni. Felmerül az a kérdés, vájjon visszatérnek-e a francia szakértők. Az mindenesetre nagyon valószínűtlen, hogy Caillaux a jövő héten Londonba jön. Hivatalos közlemény szerint nem felel meg a tényeknek az a sajtóban megjelent híradás, amely szerint az adósságok kérdésében folytatott francia-angol tárgyalások megszakadtak. Nézeteltérések még elintézésre várnak ugyan, de további tárgyalások lehetségesek.