Ujság, 1926. július (2. évfolyam, 145-171. szám)
1926-07-01 / 145. szám
2 Lakók és háziurak a rendeletről. Kedden reggel jelent meg — mint ismeretes — Vass József dr. népjóléti miniszter újabb rendelete a lakásügy szabályozásáról, amely a lakók és háztulajdonosok körében egyaránt nyugtalanságot keltett. Fáy Sándor dr., a Lakók Szövetségének ügyvezető főtitkára, a következőket mondotta munkatársunknak az új lakásrendeletről: — Mondanom sem kell talán, hogy az új lakásrendelet nagyon meglepett bennünket. A mai állapotok egyáltalán nem alkalmasak az ilyen intézkedésekre és nem is hisszük, hogy a lakások felszabadítására vonatkozó rendelet végrehajtható lesz. Külön meglepetés volt számunkra, hogy bár hivatalos ígéret szerint a lakás felszabadításra két évig nem került volna sor, egy év múlva, 1927.november elsején a háziurai márelmondhatnak. Hogy, ez a megrövidítés miért történt, nem tudom. Mert nem tudok arról, hogy mostanában annyi lakás épült volna, amely a felmondást indokolhatná. Egyébként is a vidéki tapasztalatok erősen ellentmondanak ennek a tervnek. Kiderült, hogy a vidéken a legnagyobb felfordulást okozta a felmondás, amely valóságos lakbér- és lakásuzsorát teremtett. De a legnagyobb baj az, hogy a rendelet szerint átmenet egyáltalában nem lenne. Egy éven belül emelik fel az ötven százalékot további húsz százalékkal és ha egy év múlva, mint a vidéken történt, itt is felmondhatnak, itt is hetven százalékról kétszáz százalékig fognak ugrani a lakbérek, amellett, hogy óriási telepesek is lesznek. Azt mondja a rendelet, hogy a békejog lép életbe. Minden negyedév elején kell tehát majd lefizetni a bért. Mégpedig az első napon. És mint békében, minden külön megintés nélkül joga lesz a háziúrnak kitenni a lakót. A rendeletnek ez a határideje olyan rövid és annyira átmenet nélkül zúdítja a lakókra a bajt, hogy elképzelhetetlen annak végrehajtsa. Aminthogy elképzelhetetlen az is, hogy a miniszter ezt a rendeletet komolyan venné. Minden bizonnyal újabb rendeletet fog kiadni. Ezt annyival is inkább remélem, mert bizalmas értesülésünk szerint készül egy ilyen rendelet, hogy még idejében a felmondások érvényesítése előtt szabályozza az átmeneti állapotokat. Ez a készülő rendelet, úgy tudom, arról fog szólni, hogy a lakásfelszabadítások megindulásakor megakadályozza a béreknek hetven szálaknál nagyobb összegre tervezett emelését. De ha ez a rendelet megjelenik is, mire való addig rettegésben tartani a lakókat? — Mi a harcot természetesen folytatjuk. Az általános gazdasági válság, a közállapotok legalább három évig nem engedik még meg a ■lakások felszabadítását. Három év múlva azután talán már lehet beszélni erről. Közelebbről egyébként előadás keretében kívánok beszámolni arról, hogy a bérlők zürichi nemzetközi kongresszusán mit tapasztaltam, mert elképzelhetetlenül elszomorító az a viszonylat, amelyen mi ezen a téren külfölddel állunk, Európa államai közül Magyarország áll a legutolsó helyen abban a kérdésben, hogy a bérlők számára milyen védelmi jogokat biztosítunk. A miniszter úr vagy nem ismeri a külföldi jogszokásokat és külföldön érvényes rendeleteket, vagy nincs meg a kellő szociális érzéke ennek az ügynek elintézéséhez. Hiszem egyébként, hogy tervezett előadásom adatai jelentékenyen hozzá fognak járulni a kiadott lakásrendelet megvalósíthatatlan intézkedéseinek megváltoztatásához. A Háztulajdonosok Országos Szövetségének igazgatósága és választmánya ma együttes ülésen foglalkozott az új lakásrendelettel. , Németh Béla dr. alelnök indítványára az értekezlet a következő egyhangú határozatot hozta: — Azok a kivételes szabályok, amelyeket a szanálási törvény engedett meg, 1926 november elsején elvesztik érvényességüket. Ezen belül a népjóléti minisztérium kapott felhatalmazást arra, hogy a viszonyoknak megfelelően, a kivételes szabályokat előbb is érvénytelenítse. A miniszter nem él ezzel a felhatalmazással, nem tett előterjesztést azokban avárosokban a lakásforgalom korábbi felszabadítására, ahol ennek akadálya nincs, ellenben a szanálási törvény szellemével ellentétben, a fővárosban és ötvenegy vidéki városban a megállapított határidőn túl, 1928 májusáig, tartja fenn a tulajdonkorlátozó kivételes rendelkezéseket. Pedig a helyzet az, hogy a vidéki városok legnagyobb részében a szabadforgalom helyreállításának aka-adálya már nincs. A fővárosban is 1827 májusára felépülnek azok a Házak, ahol főleg a köztisztviselőket elhelyezhetik. Az országos szövetség vezetősége ez ellen az intézkedés ellen tiltakozik, bízik azonban abban, hogy az ország hitele és a gazdasági élet fellendülése érdekében a kivételes szabályokat korábban is megszüntetik. Rendkívül sérelmes a bérmegállapítás is. Nyilvánvaló, hogy ez a rendelkezés nem gazdasági megfontolás eredménye, hanem egyoldalú szociális jóléti intézkedés a háztulajdonosok terhére. Megfeledkeztek arról, hogy tíz éven át ebben az országban sem lakbért nem fizettek, sem a házak fentartásáról nem gondoskodtak, a házakat részben vagy egészben tönkretették és a csak hetven százalékig emelkedő lakbérek mellett a tatarozási munkálatokat finanszírozni lehetetlen. Aminthogy a békebeli adók kétszeresének terhével nem lehet a mai kamatokat és építési költségeket fedezni.Ilyen körülmények között a házak helyreállításáról szó sem lehet, pedig ez állami és városi szempontból egyaránt igen fontos. A magánépítkezéseknek állami kölcsönnel történő támogatása pedig elősorban a régi háztulajdonosokat kell hogy illesse, mert tömegesen új házakat építeni, ugyanekkor a régieket pusztulásra kárhoztatni, hogy a végén a lakók a régi házakat elhagyják, nemzetgazdaságilag a legkárosabb eljárás volna. A Háztulajdonosok Szövetsége tehát helyreállítási és építési kölcsönt kér és követeli az adók leszállítását, végül pedig megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a kormány szeptember elsejétől a lakás- hivatalokat az egész országban megszünteti. ENYHÍTENI FOGJÁK A LAKÁSRENDELETET. Illetékes helyen sem a lakók, sem a háziurak álláspontját nem osztják. Mint a népjóléti minisztériumhoz közelálló hírforrásból megtudtuk, a kormány valóban hajlandó szükség esetén a lakásfelmondásra vonatkozó határidőt kitolni, mert tisztában van azzal, hogy a gazdasági élet a legutóbbi felondást halasztó rendelet óta nem javult, így tehát abban az esetben, ha az i. rendelet szerint kitűzött határidő elkövetkezéséig nem enyhülnek a gazdasági viszonyok, a kormány további halasztást ad. Addig azonban végrehajtani kívánja a népjóléti miniszter a béreknek hetven százalékig elrendelt fokozatos felemelését. ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, 1926 JÚLIUS Lakók és háziurak egyaránt elégedetlenek az új lakásrendelettel. Szeptemberben már nem lesznek lakáshivatalok. 1928 májusra lehet a rendelet szerint felmondani, de ha nem változnak a viszonyok, a felmondást továbbhalasztják. Juszt Ivánt esetleg szabadlábra helyezik. Ma harmadfél óra hosszat hallgatta ki a svájci szövetségi vizsgálóbíró. Bernből jelenti a hivatalos Svájci Távirati Iroda. A szövetségi vizsgálóbíró ma Genfbe utazott, ahol a törvényszék épületében kihallgatta Juszt Ivánt. A kihallgatás harmadfél óra hosszat tartott. Lehetséges, hogy Jusztot, aki már kevés híján egy hónapja van letartóztatási fogságban, ideiglenesen szabadlábra helyezik. A vizsgálatot most hamarosan befejezik. A budapesti francia kereskedelmi attasé Genfben átutaztában beszélgetést folytatott a magyar miniszterelnök inzultálása miatt letartóztatásban lévő Juszt Iván ügyvédjével, akit tájékoztatott Jusztnak a magyar bíróságok előtt történt állítólagos elítéléséről. Közléseiből kiderül, hogy a rendőrség azért tartóztatta le az Allgemeine Transatlantic Gesellschaft budapesti intézetének Vályi nevű igazgatóját, valamint Juszt Ivánt, aki akkor az intézetnek cégjegyzője volt, mert a tőkekiviteli tilalom ellenére 15.000 dollár értékű devizát vittek ki Franciaországba. A francia kereskedelmi attasé tiltakozott volt e letartóztatás ellen, mire Vályit és Jusztot nyomban szabadon bocsátották és a 15.000 dollárt viszszaadták. Raoul Chelard attasé fentebbi közlésével szemben magyar beavatott körökben rámutatnak arra, hogy Juszt és Vályi valutacsempészési ügyében a kir. Curia annak idején megváltoztatta az alsófokú bíróság ítéletét és új eljárást rendelt el. Ezt az eljárást azonban már nem lehetett lefolytatni, mert Juszt Iván időközben elhagyta az ország területét. Az eljárás az 1922. évi XXVI. tc. 2. pontja alapján idegen fizetési eszközökkel való visszaélés bűntette címén indult meg és ezen a címen fog ismét megindulni, ha Juszt Ivánt a magyar bíróság elé sikerül állítani. * Súlyos károkat okozott az esős időjárás a termésnek. Sok helyütt megdőlt a búza és rozsda lépett föl. Barikádokkal védekeznek az ár ellen a Suhajda-telepen. Nem fenyegeti veszély az állami barakktelepek lakóit. Apadóban van állandóan a Duna. Az utóbbi napok esőzései újból akuttá tették a főváros rettenetes lakásínségét. Még mindig százával vannak emberek, akik szegényes, rozoga barakkokban laknak. A megújuló felhőszakadások nap-nap után öntötték el ezeket a lakásokat. A főváros út- és csatornaépítő ügyosztálya széleskörű vizsgálatot indított és megállapította, hogy a Suhajda-telep, a párkányutcai szükséglakások, a Zita-telep és a Márta Valéria barakktelep házai vannak megrongálva. Egyes telepeken a szobák víz alatt állanak és már a legkisebb esőre is az udvarokban térdig érő vízben gázolnak a szerencsétlen lakók. Az út- és csatornaépítő ügyosztály jelentése alapján a tanács utasította az elöljáróságot, hogy a barakktelepeket állandóan tartsa szemmel és amennyiben szükség mutatkoznék, azonnal rendelje el az egészségtelen és veszedelmes lakhelyiségek kiürítését. Amennyiben az elöljáróságok megfelelő helyiséggel nem rendelkeznek, a tanács megengedte, hogy a nyári hónapokban amúgy is használatlanul álló iskolaépületekbe telepítsék az esőzések által sújtott lakókat. Az Újság munkatársa ma végigjárta a budapesti barakk-telepek nagy részét. Különösen szánandók azok az emberek, akiket végzetük a Suhajda-telepre juttatott. Az egymás hátára építétt rozzant kis kalyibák minden pillanatban összédüléssel fenyegetnek és minden kis eső után ellepi a szennyes áradat az udvarokat és lakásokat. A fertőző betegségeknek tipikus melegágya ez a zsúfolt telep és elgondolni is rettenetes, hogy mi történne ezen az összezsúfolt telepen, ha egyszer tűz ütne ki. A mai egész nap tartó eső ismét alaposan próbára tette a Szihajda-telep lakóit. A szegény szerencsétlen emberek éjjel-nappal engardában állanak és szemüket sem merik lehunyni, mert soha sem bizonyosak abban, hogy az ajtórések alatt mikor tör be a víz a lakásba. Amint elkezd esni az eső, óriási nyüzsgés, munka kezdődik a Suhajda-terepen. A lakók azonnal gátépítéshez látnak, hogy lakásukat valamiképpen biztonságba helyezzék. Az ajtók elé téglából, sárból, deszkákból barikádokat emelnek, ők maguk természetesen az esőzés alatt lakásukban tartózkodnak és folyton figyelik, hogy hol tör át a mennyezeten az eső, hogy még idejében fazekakat és kádakat rakjanak alá. Amikor az eső eláll és nagyobb katasztrófa nem történik, akkor a barrikádokat megint lebontják, hogy ki és bejárhassanak a lakásba. NINCS BAJ A MÁRIA VALÉRIA-TELEPEN. Az állami barakklakások veszedelméről túlzott hírek kerültek forgalomba. Igaz, hogy az utóbbi napokban ,a felhőszakadás több helyen behatolt a lakásba, de hiszen ez magánházakban is előfordult és mélyebben fekvő városrészeknél is előfordult és az ilyen elemi csapások elleni védekezés szinte lehetetlen. A Mária Valéria-barakktábor, amelyik az Üllőiúton a Népliget és Kispest határa között terül el, elég jó állapotban van és egyelőre nincs szó arról, hogy a lakókat onnan kitelepítsék. El sem képzelhető, hogy az ott lakó 12.000 embert egyhamar elhelyezzék máshová. A néhány nap előtti árvizet az okozta, hogy a barakktelep az Üllői-út és a Cséry-telep között mintegy félméteres völgyben fekszik és ezért itt gyülemlett össze a víz. A népjóléti minisztérium már el is rendelte, hogy a csatornákat iszapfogó készülékekkel lássák el és remélik, hogy ezáltal elérik azt, hogy a víz a kanálisokon gyorsan lefolyhat és nem gyülemtik fel. A Zita-telep, amelyik a Gyáli-út elején, a volt Zita-kórház barakkjaiból készült, valamivel gyengébb lábon áll. Az épületek nem olyan szilárdak, mint a Mária Valéria-telepen, de viszont nincsenek kitéve annyira az esővíz felgyülemlésének. A népjóléti minisztérium itt is állandóan javíttatja a barakkokat és mindent elkövet, hogy megfelelő hajlékot adjon a lakóknak. A Zita-telepen sincs egyelőre szükség kilakoltatásra. A Hungária-úli laktanya és az új lóversenyt között levő Auguszta-telep, amelyik szintén had kórház céljaira épült, az Erdélyből menekült szkelyek lakóhelye. Már a Károlyi-forradalon, idén foglalták le a telepet a menekültek és az á alakílási munkálatokat rögtön meg is kezdte Ez a legtökéletesebb és legideálisabb barakktele A házak kitűnő karban vannak, nemcsak az újabban épített téglaházak, hanem a régi fabarakké is átalakítva, megerősítve és kivakolva szilárda állanak ellent az időjárás viszontagságainak. csatornázás kitűnő és a legnagyobb felhőszakatás sem okozott semmi bajt. A földmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya jelenti, hogy a Felső-Duna és mellékfolyónak erős apadása az árvíz végét mutatja. Komáromban ma reggel kulminált 653 centiméterrel harmadik árhullám. Holnapra már apadás várható. Budapesten tegnapról mára az előzetes jezéshez képest 2 centiméteres áradás volt és hónapra még csekély emelkedés várható. Az álland apadás pénteken kezdődik. A Meteorológiai Intézet jelentése szerint légnyomás délnyugat felől rohamosan csökken Ma reggel egy depresszió magva a Balkán felel van. A magasnyomás észak felől elvonult. Hazánkban az idő hűvös, az esőzés ismét erőselt és általános lett. Időprognózis: Egyelőre még hűvös és esős idő várható. MEGBONTOTTA A TERMÉSKILÁTÁSOKAT A BÚZA MEGDŐLÉSE ÉS A ROZSDA FELLÉPÉSE. A legutolsó termésjelentés meglehetősen nag feltűnést keltett, mert arról számolt be, hogy a esős időjárás ellenére a terméskilátások nem változtak meg lényegesen. A termésjelentés megjelenése óta szakadatlanul zuhog az eső és ha már itt vagyunk Péter-Pál hetében, az arató kezdetén, az idő csak nem akar kedvezőhöz fordulni. Az utóbbi napok szeszélyes időjárása azonban már kezd aggasztó lenni. Megkérdeztük az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet, vajon a folyton tartó esőzés nem okozott-e újabb károkat a vetésben. A következő felvilágosítás kaptuk: 1 — Egyre több a panasz az esős idájáról miatt az ország különböző részein, mert megdőlt a gabona és fellépett a rozsda. A hivatalos termésbecslések jelentései szerint az idén jó közepes termés volt várható, ma azonban az a helyzet, hogy a rendellenes időjárás már eddig is körülbelül 15 százalékos kárt okozott. A véget a ciónak ugyanis egész júniusban nemcsak az eső okozta bőséges lehűléssel, hanem az égboltnál gyakori borultságával is meg kell küzdeni, amely nem engedte a napsugárzás nyújtotta melegnek a vegetációra való jótékony érvényesülését. Az eddig beérkezett jelentések szerint különösen csapadékosabb vidékeken, j» '■ nántulon voltak károk, mert alulról a sz rothadásnak indult a szem beérése előtti A gyakori jégesők és áradások úgy a Tisza, b’nj a Duna és Maros mentén szintén károkat isScirit és az,árterekben levő vetések sok helyen,'r*fíteg a Tisza mentén, már viz alá kerültek. -A -Á 1 — Az aratás így máris eltolódott, de a jövő, héten minden körülmények között meg kell kezdeni. Most arra volna szükség, hogy néhánynapon belül kedvezőbbre, forduljon az időjárás; elsősorban megfelelő szél legyen, ami szárítaná a nedves vegetációt, azután napos időnek kellene következni, ami a teljes beérést segítené elő A melegnek egyenletesen kell jönnie, nehogy az illeden átmenet nélkül bekövetkező forró időjárásszemeket megszorítsa.— Eddig kitűnőek voltak a terméskilátások, de az utolsó hét sokat rontott, bár vannak eslyes, gazdák, akik azt hangoztatják, hogy a tapavalat szerint az ilyen bőséges csapadékos időjárás bár mennyiségileg bizonyos károkat okoz, egy végeredményben a minőséget nem fogja érintei . Li Programmbeszéd reggel hét Mint ismeretes, az egységes párt kiül^Hj csoportja Hegyesi Károlyt tekinti h'Vatali^HHj lettjének a biharkeresztesi kerületben. luf'^HS torunk szerint a kormány a kisgazdák jelöl^^H szemben hatóságai útján FeilitzschlicnS^M bárót támogatja. A hivatalos és a félhivatalosan lölttel szemben egyetlen ellenzéki jelölt Szilágyi Lajos öccse, Szilágyi Zoltán nyugn^H zott huszárfőhadnagy, aki a kispolgároknak programjával állott sorompóba. Szilágyi^Hj jós maga is, községről-községre járva, támo^HH öccsét a bilirkeresztesi kerületben, melynelj^^M lasztói nemrég még Szilágyi Lajos került^^H tartoztak, és mint régi ellenzéki szavazók., sen támogatjákSzilágyi Lajos programmját. Szlágyi igy nyilatkozott a választási küzdelemről! — Igen érdekes a biharkeresztesi választás. A kisgazdák Hegyesi Károlyt jelölték, aki igen, derék, becsületes helyi kisgazdaember, őt azon,ban senki sem támogatja, mert az összes hatóságok Feilitzsch báró nyugalmazott főispán mellett állanak. Feilitzsch bárónak rejtélyes írásai lehetnek kezében, mert a hatóságok utján már, akkor megszerezte az aláírási íveket, amikor a többi jelölt azokat még meg sem kaphatta. Maguk a községi jegyzők kapták meg ezeket az íveket és mint például Mezősason is láttam, Feilitzsch báró ívét először a jegyző, azután a leírás aztán a segédjegyző írták alá. Mindenütt nyíltan támogatják. A kormánypárton természetesen nagy sí zűrzavar a hivatalos és félhivatalos jelölt küzdelme miatt. Komikus állapotokat jelent egyéb-ként, hogy Mayer János földmivelésügyi miniszter úr pénteken este utazik le, hogy szombaton igazságot szolgáltasson a két jelölt között, a szombati terminus azonban már későn lesz, mert vasárnap az ajánlásokat beadják és nyolc nap múlva már meglesz a választás is. A miniszter úrnak bizonyára azt fogják mondani, hogy legjobb lesz, ha a kisgazdajelölt visszalép. — Én magam egyébként állandóan az öccsemmél vagyok. Ezideig ellenzéki szempontból teljesen egységes a választási küzdelem, mert más ellenzéki jelölt nincs, mint az öcsém. Minden terrora el vagyok készülve, s, ha a terror olyan nagyfokú tesz, hogy minden várakozásomat felülmúlja, akkor magam fogok fellépni.