Ujság, 1926. szeptember (2. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-19 / 212. szám

16 el. De a kitűnő együttesen túl elévülhetetlen érdeme ennek az előadásnak, hogy végre fel­színre vetett néhány olyan színészegyéniséget, akikről eddig csak az igazán hozzáértők tud­ták, hogy alárendelt szerepkörükben is milyen nagy kvalitásokat árulnak el. így tört tegnap este utat magának a legelsők sorába Mály Gerő. Erről a kitűnő színészről az egész sajtó Csehov cseresznyéskertjének előadásán már esztendők előtt megállapította, hogy kivétele­sen nagy komikus tehetség. Lélek van benne és belső hangjait valami egészen furcsa drámai erővel fejezi ki. Humora van s ebben a hu­morban igaz művészettel keveredik össze a könny és a tátottszáju nevetés. Mály Gerő első nagy sikere után nem következett több, mert Mály Gerőnek nem nyilt többé alkalma, hogy hasonló sikereket arasson. Nem adtak neki. Tegnap este azután szinte lekaszálta az egész együttest. Pedig nehéz munka volt. Aki olyan ensembleből emelkedik ki, mint amilyent teg­nap este a Vígszínház állított csatasorba, az kétkedés nélkül elhiheti, hogy kivételes tehet­ségű nagy művész. Az együttesnek minden tagja csaknem uni­sono a legmagasabbra felfeszített húron játszott. Gaál Franciska újból beigazolta, hogy a kedvéért a magyar színpadi irodalom nem hiába tért vissza a naivaszerepekhez. Pedig Tóth Mari alakjának megmintázása nem könnyű munka. A vígjátéki figura kissé hal­ványan körvonalazott kontúrjai mögé Gaál Franciska valami furcsa, gyermekes vergődést lop be, csupa olyan eszközzel, ahogy a leg­finomabb művészek csalnak könnyet és neve­tést hallgatóik szemébe. Góthné ellenállhatat­lan. Valami olyan magától értetődő természe­tességgel hadarja össze a legnagyobb abszur­dumokat, hogy még a legmegátalkodottabb gyomorbajos ember is harsogva nevet rajta. Gál Annie jó zengésű, szép megjelenésű, ko­moly képességű fiatal színésznő. Gazsi Ma­riska nemesen előkelő, Vágóné nagyon, kedves és a jobb sorsra érdemes Orsolya Erzsi is igen jól állta meg a helyét. Simon Gizi képességeit nem mutatja meg ez a szerep. Egyelőre na­gyon helyes kis leány — semmi több. A férfiak sorában Góth nagyszerű tempera­mentuma süti át az egész együttest. Csupa ötlet, jókedv és komikum. Minden szavát har­sogó nevetés kíséri. Somlay Artúr nemes hu­morral mintázza meg a letört képviselődzsentri alakját. Elegáns, megnyerő, bűbájos causeur, akinek hibán felett az egész világ mosolyogva néz el. Rajnai markánsan és kedvesen fogja fel a szoknyavadász Noszty-fiú figuráját. Meg­jelenése ellenállhatatlan s talán egyetlen hi­bája, hogy néhány helyen, különösen az utolsó felvonásban, kissé mindent túljátszik. De az első felvonás drámaiságát hihetetlen erővel játssza meg. Lukács kemény, jó sziklából fara­gott ezredes. Kürti kevés eszközzel, hibát­lanul formálja az Amerikából hazatért millio­mos alakját. Gárdonyi is azok közé­ a fiatal szülészek közé tartozik, akik adandó alkalom­mal messze kiugranak majd az együttesből. Mindig igazi embereket rajzol és éles szemmel lopja le a legjellegzetesebb vonásokat. Pártos, Szerémit, az újonnan szerződtetett tehetséges Somló, Makláry, Bárdi és Dózsa külön-külön egy-egy erőteljes szem abban a fármban, amellyel a Vígszínház ennek a sikernek hor­gonyát erős kezekkel megveti. Vörös Pál ar­­tisztikus díszletei szép keretbe foglalják a kiegyensúlyozott produkciót. A Noszty-fiú esete Tóth Marival kedvezően bonyolódik ki a Vígszínházra nézve s jó időre megoldott minden mű­sorgondot. Pü­­­kösti Andor. * A Nemzeti Színház heti műsora. A Nemzeti Színház heti eseménye Herczeg Ferenc immár klasszikus értékű színművének, az Ocskay briga­­dérosnak bemutatója lesz, amelynek címszerepét Kiss Ferenc, a többi főszerepét pedig N. Tasnády Ilona, Tőkés Anna, Ághy Erzsi, Abonyi Géza, Hajdú József, Sugár Károly, Bartos Gyula és Nagy Adorján játssza. A pénteki bemutatón kívül az Ocskay brigadéros még szombaton, vasárnap este és a jövő hétfőn is színre kerül. Ezenkívül szerdán Egy magyar nábob, csütörtökön a Nagy­mama Rákosi Szidivel a címszerepben és a jövő kedden Nagy Izabella felléptével a Piros bugyel­­láris van műsoron. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal a Bábjáték kerül szinre Ódry Árpád­dal és Váradi Arankával a főszerepekben. * Fehér Artúr szavalótanfolyama rádió-, pó­dium-, estélyek és iskolai fellépésekre előkészít. Külön esti tanfolyam. Jelentkezni Wesselényi­iden 60. szám alatt lehet. Telefon József 113—22. A színházak és kabarék hírei. * Hugó von Hoffmansthal Jedermann-ja a Budai Színkörben. Bemutató első előadása pénte­ken, szeptember 24-én. (Helyárak: 8—68 ezerig.) * Toiko Kiwa, a világ legjobb Pillangókisasz­­szonya két estén — kedden és pénteken — lesz vendége a Városi Színháznak. Medveczky Bellá, Fehér Pál, Kovács Dezső és Szabó László éneklik meg a csodás japán énekesnővel a népszerű Puccini-operát. A Teiko Kiwa-esték helyárai 30-tól 150 ezerig. Gisela W­erbezirk bucsuestéi A legjobb német komika a Fővárosi Operett­­színházban Gisela Werbezirk és kitűnő társulata csütör­tökön fejezi be vendégszereplését a Fővárosi Operettszínházban. Minden este hallatlanul mu­latságos, parádés szerepet játszik. Vasárnap este: Frau Pick in Vénedig. (Utol­jára.) Vasárnap délután: Hulda Pessi in Vénedig. (Mérsékelt helyárakkal.) Hétfő, kedd, szerda, csütörtök: Pepi die Perle. ÚJSÁG VASÁRNAP, 1926 SZEPTEMBER 10 Radnai Miklós az aktuális operai kérdésekről Nem szaporítja a művészszemélyzetet — Növelni kell a középárú férőhelyek számát — Utazó operatársulat és operaházi múzeum Operaházunkban­ szorgalmasan folyik a munka. Mindenki sokat dolgozik, de legtöbbet talán rradnai igazgató, aki naponta kora reg­geltől késő estig intézkedik, tárgyal,, ellen­őriz, rendelkezik s közben hónapokkal előre megcsinálja a játék- és próbatervet és a teljes munkabeosztást. De nagy elfoglaltsága mellett is szakit időt, hogy hosszasabban elbeszélges­sen munkatársunkkal művészeti progra­m­já­­ról, amelynek tökéletes megvalósítása bizony sok tekintetben csak anyagiakon múlik.­­— Minden operaháznak változatos műsor­ral és a viszonyokhoz mért legjobb előadással kell gyönyörködtetnie közönségét. Az csak pénzkérdés, hogy egy-egy színház világhírű énekesnagyságokat tud tartani. Jó előadásokat azonban világnevek nélkül is lehet rendezni. Elsősorban erre törekszem. Igyekszem kiépí­teni a teljes műsort, amely mint minden ope­raházban, nálunk is Verdi, Wagner és Mozart művein kell, hogy alapuljon. Ez a gerinc s ehhez jönnek a francia, német, olasz, orosz és magyar szerzők mű­vei. Azt a törekvése­met igyekszem valóra váltani, hogy Operabálunk műsorában mindenki meg­találja azokat a műveket, amelyek ér­dekük, és amelyeket meg akar hallgatni. A Mozart-műsorunkat az­ idén a Figaro, házasságával, Verdi-műsorunkat a Falstaira), a Wagner-műveket pedig az Istenek alkonya felújításával egészítjük ki. De természetes, hogy elsősorban magyar szerzők alkotásaival igyekszem a műsort élénkíteni. Most három­­ magyar újdonságot mutatunk be: Kodály Zol­­­­tán Háry Jánosát, Szabados Béla Fannyját és­­ Bartók Csodálatos mandarinját. Azonkívül fel-­­­ujítjuk Dohnányi A vajda tornya című­ dal-­­ művét az új átdolgozásban és Hu­bay Jenő Karenin Annáját. — Úgy látom, hogy a klasszikus, komoly művészi értékű daljáték fentartásának a fel­adata is az Operaházra vár. Az operettszínhá­­zak ugyanis nem tudnák manapság ezeket ze­neileg méltóképpen megszólaltatni, mert hi­szen nincsen hozzá megfelelő énekkaruk. Az idén a klasszikus daljáték helyét Kodály Háry Jánosa foglalta el a játékrendben. A művész­­személyzet nagy ambícióval készül rá és sokat áldozunk a kiállítására is. Remélem, hogy nagy sikert is fog aratni. — A mű­vészszemélyzetet nem akarom szaporítani, inkább arra törekszem, hogy jobban fizethessük őket. Ha a fizetéseket összhangba bírjuk hozni a külföldi operahá­zakban dívó fizetésekkel, akkor nem kell majd örökösen attól tarta­nunk, hogy jó énekeseinket elviszik tőlünk. Viszont ha megfelelően fizetjük a tagjainkat, munkájukat is tökéletesen kihasználhatjuk. A munkaterv összeállításánál az a törekvésem, hogy minden egyes tagnak módot adjak arra, hogy repertoárját minél teljesebbé tegye. Ez egyúttal a tagok érdeke is, mert annál érté­kesebb az énekes a színházak szempontjából, minél több szerepet tud. A munkarendet kü­lönben úgy állítottam össze, hogy minden tag énekelje is azt az új szerepet, amelyet megta­nult, így szívesen is tanulnak, mert látják munkájuknak az eredményét. Ha minden egyes művészünk kiépíti a teljes repertoárját, az ösztöndíjas tagokkal együtt a mai létszám mellett is igen változatossá tehetjük a műsort. — Ami a sokat hangoztatott karmester­kérdést illeti, ez most nem sürgős dolog. Ker­­ner István hála Istennek teljesen meggyógyult és friss egészségben, nagy munkakedvvel dol­gozik. Elvezet vele együtt­működni. Figarója olyan művészi teljesítménye lesz a színház­nak, amelyre a világ minden operaháza büszke lehetne. Legfeljebb az okozhatna gon­dot, hogy annak idején majd ki vegye át tőle a nemes erkeli tradíciókat. Persze legjobb lenne egy magyar tehetséget találni, mert ide­gen nyelvű karmester szerződtetése mégsem volna tökéletes megoldás. — A színház jövedelmezőségét csak úgy lehet fokozni, ha a középári férőhelyeket szaporítjuk. Most átalakítottunk iiz első eme­­leti páholyt erkély-páholyülésekké. A közön­ség veszi ezeket a helyeket. Jövőre talán kive­tetjük a közfalakat az egyes páholyok közül s esetleg meg az első emeleti folyosó feláldo­zásával szaporítjuk a közepes áru­helyeket, hogy a közönség kívánságának eleget tudjunk tenni. A tavalyi esztendő, továbbá az idei bér­let eredménye mutatja, hogy még 100—150 középáru helyre volna szükség. Ezt bizonyos számú páholy átépítésével meg lehetne szerezni anélkül, hogy a nézőtér belső egységét megbontanánk vele. A helyárak emelésére gondolni se­m­ szabad. Az Operaház törzsközönsége éppen hogy el­bírja a mai helyárakat. - Távolabbi terv, de szintén összefüggés­ben van Operaházunk jövőjével egy vidéket járó, utazó operatársulat szervezése. Természetesen az államnak kellene kezébe vennie a dolgot s aránylag kis szubvencióval meg is lehetne csinálni az egészet. Itt talál­hatnának elhelyezkedést a közepesebb tehet­ségű énekesek és a fiatalok, akik így reper­toárt és rutint szerezhetnének, mielőtt az Operaházba kerülnek. Ide természetesen ki­tűnő karmester és rendező kell, hogy az isko­lából kikerült fiatal művész megfelelő vezetés mellett induljon el pályáján. Ez a társulat nevelné azután az utánpótlást az Operaház számára és szükség esetén ki is segíthetné a színházat. — A színház épületének a második eme­letén kinéztem egy helyiséget, ahová össze­gyűjtjük az Operaházra és művészeire vonat­kozó emlékeket. Olyan operaházi mú­zeum­­félére gondolok, amelyet az érdeklődő közön­ség is látogathatna. Vidor Dezső már gyűjti is az anyagot és az adatokat a múzeumunk szá­mára, amelyet a jövő évadban szeretnék be­rendezni. — Sok szép terv volna még, de hát min­denhez pénz kell. Jövőre remélhetőleg többet fog áldozni az állam a zeneművészetre, amely része az egész magyar kultúrának. édesítették meg a táncukkal, kacagásukkal, nótájukkal, mókájukkal. Elszéledtek mindent felé, van aki Pesten tudott elhelyezkedni, né­­hánynak sikerült vidéken szerződést kapni, mások pedig — kitűnő, színésznevek — ma is szerződés nélkül vannak. Hogy­­mást ne mondjunk, itt van mind­járt Biller Irén. A szinház üdvöskéje volt. Háromszázszor hintázott a nézőtér felett a Három gráciában. Mind a háromszázszor tele volt a szinház. Azután a Nótás kapitányban aratta sikereit. De félreállították és végül na­gyon csúnyán bántak vele. Hiszen emléke­zünk a pereskedésre. Ma Biller Irénnek nincs szerződése. Még szarok kellenek? Kolozsvárról hozat­ták fel Tolnay Andort. Ő volt a diadalmas Nótás kapitány. Nincs szerződése. Táncos cso­dának mondták a kis Fejes Terit. Szerződés nélkül­­van. H­ol van Tajváry, a kis Latabár és hol van az az óriási kórus, amit ez a színház szerződtetett? Mind, mind szanaszét, krajcáros szerződésben, vagy éppen szerződés nélkül. De nemcsak ennél a színháznál van így. Méltóztatnak emlékezni az Árnyhalászra. A Belvárosi Színház szenzációja volt. Egy egér szén fiatal nagyszerű színész tű­nt fel ebben. Mint a jövő legnagyobb ígéretét emlegették: Baló Elemér. Baló Elemérnek nincs szerző­­dése. Ha akar, elmehet Győrbe vagy Miskolcra. A pesti színházaknak nincs a számára szer­­ződésük. És Rák­óczi Dezső. Szerződés nélkül. Azután a Vígszínház két év előtti szenzációja, Gyöngyösi Erzsi, aki egyszerre rukkolt a leg­elsők sorába. Már nincs szükség rá. Nincs szerződése. És nincs szerződése a nagyszerű Zátony Kálmánnak. És még ki tudja elsorolni hánynak, aki mind érték és ígéret. Bizony a pesti színház jó egynéhány mar­káns színnel lett szegényebb az idén. Nem lát­juk az idén Rózsahegyit sem. Rózsahegyi Kál­mán rövid makrapipájával felült a nagy ha­jóra és kihajókázott Amerikába. A kedves öreg Demjén Mari elment kipihenni egy élet fáradalmát. A legnagyobb, a nagy tragika pe­dig ... Jászai Mari künn fekszik a budai he­gyek között a szanatóriumban és összeszorí­­tott fogakkal nézi, mint fogy az ereje egyre, egyre... . Szomorú mindez egy szezonkezdésre, na­gyon szomorú ... Színészek, akikkel az idén nem találkozunk a színpadon Szerződés nélkül, nyugalomban, szanatóriumban, Amerikában kezdetét vette a színházi szezon. Az Opera­­ház kivételével kinyitotta kapuit minden szín­ház. Játszik a Víg, a Magyar, a Belvárosi, a Király és megkezdette már előadásait az ál­lam két drámai színháza, a Nemzeti és a Ka­mara is. Két színháznak a kapuja pedig vég­legesen zárva maradt. A Penaissance Színház homlokzatán már új cégtábla van. A villanyreklám apró lám­­pácskáiból új név tekerözik a Nagymező­ utcá­ban: Rádius. A színházból mozi lett. És ezzel szemben zárt kapukkal áll a Fővárosi Operett­­színház is. Kinyitja majd ez is a kapuit, de nem lesz már a régi, állítólag Fedák-szerepek színháza lesz. A színészek pedig, akik annyi dicsőséget hoztak ennek a színháznak, alig néhány kivé­tellel,­­ az utcára kerültek. El lehet gondol­kozni, hogy így kellett-e ennek lenni. Kellett-e megbukni ennek a színháznak a Három grá­cia, a Pompadour, a Nótás kapitány sikere után? El lehet gondolkozni azon, hogy volt-e szükség ezt a színházat lejáratni. A tényt azonban nem lehet megváltoztatni: hajlékta­lanok lettek színészek, ak­ik sok-sok gyönyö­rűséget szereztek, akik keserű napok estéit gan DECSI-MOZI SS óriási sikerŰ műsora! AZ ÉJ VIRÁGA Fanamet világfilm 8 felvban. Főszerepben: Pola Negri FERGATAG ZSUZSI pályadíjas amerikai vígjáték 7 felvonásban Főszerepben: f­­elje Daniels és Red­ia Rocque Már előadások: s/t4, ‘/t5, */IS és */k­0 órakor [mÖN­ÖZSESZEK SÜL FRISCISSÍIKTMI A Vígszínház jövő hete A Noszty-fiú esete Tóth Marival — A szókimondó asszonyság A Vígszínház jövő heti műsorát az új Mikszáth —Harsányi vígjáték dominálja. Két este jut Sardou nagyszerű színjátékénak, Fedák Sárival a címszerepben. Vasárnap és hétfő: A Noszty-fiu esete Tóth Marival. Kedd: A szókimondó asszonyság. Szerda és csütörtök: A Noszty-fiu esete Tóth Marival. Péntek: A szókimondó asszonyság. Szombat és vasárnap este: A Noszty-fiu esete Tóth Marival. Most vasárnap délután a Seybold, jövő vasár­nap délután az Alvó férj kerül szinte mérsékelt helyárakkal. * Gerő Erzsi, Kovács Dezső és Szabó László éneklik ma délután a Rigoletto főszerepeit a Vá­rosi Színházban. Mérsékelt helyárak. * Az Akácfavirág óriási sikerével kezdődött az a Mikszáth-ház, mely mostanában a színházi közönséget teljes mértékben uralja. A Városi Színház csodaszép Mikszáth—Fráter dalosjátéka a példátlan nagy sikere dacára e héten csak ma, vasárnap este, hétfőn, szerdán, csütörtökön és vasárnap estére volt műsorra tűzhető, mert a közbeeső napokon régebben lekötött vendégi játékok — Teiko Kiwa és Weingartner — fog­lalják le a színházat. Bizonyos, hogy az Akácfa­­virág minden előadásán táblás ház fogja tapsolni a szebbnél-szebb Fráter-nótákat éneklő Kőszeghy Terézt és lelkes ünneplésben lesz része a máris népszerű új tenoristának, Vargha Imrének. Weingartner Félix vezényli szombaton, szeptember 25-én az Aida első előadását a Városi Színházban Weingartner Félix, a világhírű dirigens hetek óta szorgoskodik gondos szeretettel az Aida elő-’ készítésén. A nagyszerű új énekesgárda, az óriási kórus, a pompás új GO vagy zenekar — mind megértő tolmácsoló­ja Weingartner nagy művé­szetének — ki a Városi Szinház Aida előadásával mesterit produkál. A Városi Szinház pazar bőkezűséggel állítja ki Verdi örökszép operáéit. Az Aida díszletei és jelmezei szinte látványosságok. A szombati be­mutató előadás jegyei (12-től 98 ezerig) kaphatók­ a Városi Színház pénztáránál és a jegyirodákban.

Next