Ujság, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-26 / 22. szám

SZOMBAT, 1929 JANUÁR 26 ÚJSÁG A miniszterelnök is belátta, hogy szükség van ötfilléres váltópénzre Tegnapi cikkünkben felvetettük azt az öt­letet, hogy a magyar közönségnek ötfillére­sekre van szüksége. Hogy mennyire helyes volt a megállapításunk, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a levelek garmadája, mely cik­künkre érkezik. De a kormányzópárt kebelén belül is magukévá tették cikkünk intencióit az egyes képviselők és ma már az egységes párt kebelében is általános az a kívánság, hogy amikor a kormány új pénzek vezeté­sé­ről gondoskodik, meg kell ragadni az alkal­mat és segíteni kell ezen a régi hiányon. Az egységes párt tegnapi értekezletén közbe­szólás formájában már szóvá is tették a kép­viselők, hogy sürgős szükség van ötfilléres váltópénz kibocsátására. Ma pedig a parla­ment folyosóján folytatódott a diskurzus. Ál­talában az a hangulat alakult ki, hogy ez a probléma égető, sürgős és minél előbb kikü­szöbölendő. Azzal érveltek, hogy a gyufa árát is 5 fillérben állapították meg, azonkívül a zsemlye és még nagyon sok cikk áránál sze­repe van az ötfilléres váltópénznek. Minthogy pedig kevés az egyfilléres, ez a hiány árdrá­gítást fog előidézni. Mindazokn­ak a cikkeknek ára 6 fillér lesz, ami ötfilléres kibocsátása esetén öt fillér maradna. A képviselőházban Bethlen István gróf mi­niszterelnök figyelmét is felhívták erre, aki ki is jelentette, hogy ezt a kérdést megtárgyalja Wekerle Sándor pénzügyminiszterrel. Ilyenformán nem lehetetlen, hogy az Új­ság akciója már a közeljövőben eredményt ér el és a kormány záros határidőn belül meg­kezdi az ötfilléres váltópénzek vezetését. NEUMANN M. MÚZEUM-KÖRÚT 1 Ruháink vásárlása megtakarítást jelent — Hamis tagfirtelvekkel gyű­jtenn­k az Országot a Magyar Diáknyomorenyhito akció nevében. Az Országos Magyar Diáknyomorenyhitő Akció vezetősége feljelentést tett a fő­­kapitányságon ismeretlen tettes ellen, aki hamis gyűjtőivel az akció nevében gyűjtést kezdeményezett­ Az ismeretlen szélhámos a közönséget megtéveszti és megkárosítja. Az ismm­etlen egyén körülbelül 175—180 centiméter magas, ruhamú, kékszemű, kerekarcú férfi, fekete csizmát, vagy zárvédőt és bricsesznadrágot visel. — Az istállótulajdonos öngyilkossága.­­Berlinből jelentik, hogy Gottschal­k Ernő föld­­birtokos és istállótulajdonos öngyilkossága a Temps szerint arra vezethető vissza, hogy a derenburgi Mannheimer takarmány- és ter­­ménykereskedés, amely az ő tulajdona volt, csőd előtt állott, amelyet már nem lehetett el­hárítani. Gottschalk kötelezettségei két-három millióra rúgnak, de ezenfelül óriási összegek­kel tartozott több Magdeburg és Halberstadt környéki földbirtokosnak. Állítólag hamis vál­tókat is hozott forgalomba. A károsultak vesz­tesége körülbelül hat-nyolc millió márka, a kár nagyrészt mezőgazdákat, gabonakereske­dőket és más iparosokat sújt, akiknek egy­­része most maga is a csőd szélén áll.­­ Vasárnap újra szövetségi tréning lesz. Vasárnap délután az üllői­ úti pályán Földessy János dr. szövetségi kapitány szövetségi tré­ninget tart, melyre a következő játékoskeretet állította össze: Kapusok: Beneda, Szülik, Sif­lis, Dénes, Németh, Müller, majd az amatőrök közül: Schönfelder, Szollár. Hátvédek: Dudás, Lenkey Davidovics, az amatőrök közül: Mittelmann, Soponyay, Reisinger, Mészáros. Fedezetek: Fuhrmann, Bukovy, Berkessy, Kiéber, Bemmer, Werner, Lyka, Polt, Ma­gyar, Ságn­g, az amatőrök közül: Ellbogen, Bobrik. Csatárok: Takács II., Szedlacsek, Turay, Kohut, Markos, Tóth (Vasas), Konyor, Striner (Somogy), Toldi, Presovszky, Hajós (Józsefváros) s az amatőrök közül: Savanyú és Sebes. A tréninget Tóth István, a Ferenc­város trénere, fogja vezetni.­­ Az utász futta programmja. Rómából je­lentik, hogy a minisztertanács elhatározta, hogy két egyenként tízezertonnás cirkálót, két felde­­rítőnaszádot, négy torpedóütőt és öt tengeralatt­járó naszádot építtet. A tengerészeti programm megvalósítása júniusban kezdődik. AZ ORSZÁGOS IPAROSSZ'iiVETSÉG hAzapqri is iparművészeti nyilvános m m THIFOLYIWI IV. Kristóf-tér 8—Telefon: Automata 817—50 f. évi február hó 1-én megnyílnak! TANFOLYAMOK! NőI felsőruha szabta, varrás és creálta Győr uskm.'iu szabás, varrás és creálás Fehéralmü szabás, varrás és cr cálás Nelica ap készítés és díszítés fezen tanfolyamok bár­melyikére beire­kozni c hó 22-től kezdve naponta d. e.­­1­ 12-ig, d. u. 3 tól 5 óráig lehet Mérsékelt tandíjak Szegélysoron, tehetséges növendék­i tandíjmentesen vétetnek fel KESERŰ MANDULA SEB A HARISNYA TÉRDÉN. A leány szemben ült velem a villa­mosban. Nem volt szép és nem volt csúnya. És nem volt elegánsan öltözve. Szomorúnak és szenvedőnek látszott, de ezt talán én csak úgy hittem, vagy érez­tem, mert az egyik harisnyája pont a tér­dén össze volt varrva. Ez a varrat olyan volt, mint a behegedt seb és nekem úgy rémlett, hogy ez a seb fáj a leánynak. Mert a nő kimondhatatlanul szenved, ha szakadt a harisnyája és én úgy sajnálok minden nőt, aki ilyen be­orrt sebet hord a lábán. Mert én tudom, hogy mekkora öröm a nőnek az új, hibátlan harisnya, tehát azt is tudom, hogy mekkora szo­morúság neki, ha így kell a sebeit muto­gatni. Félrenéztem, mert azt hittem, hogy a leány az egyik lábát ráhajtja a térdére és eltakarja a forradást, ha azt látja, hogy nem figyeli őt senki. Vagy lehúzza a szok­nyáját a sebre. De ő meg se mozdult. Bi­zonyosan azt hitte, hogy a varratot nem vették még észre és az emberek figyelme csak akkor fordulna feléje, ha egy fel­tűnő mozdulattal eltakarná a térdét. Az ablakon át folyton az utcára nézett és a haját igazgatta. Pedig a haján nem is volt forradásos seb. De hirtelen történt valami. A kocsi nagy robajjal megállt egy pillanat alatt, az utasok előre, meg hátra estek, két ab­lak csörömpölve darabokra tört. Az uta­sok ijedten felugrottak és megdöbbenve futottak az ajtó felé. Se láttak, se hallot­tak, csak a menekülésre gondoltak. Eb­ben a nagy felfordulásban csak a leány maradt a helyén. Körülnézett és a térdére húzta szoknyáját. Lynkeusz — Orvosi dr. L­i­p­p­e Ede dr. orvos II., Retek­ utca 49—51. szám alá (a szomszédos házba) költözött. Telefon: Aut. 537-39. — Baltazár püspök előadása Budapesten. Baltazár Dezső dr. tiszántúli református püspök, a konve­nt és a zsinat lelkészi elnöke, nagy érdek­lődéssel várt előadást tart február 10-én, vasár­nap, a régi képviselőházban. A püspök előadásá­nak ríme: „Mit várhat a magyarság a kálviniz­­mustól“ s annak a nagy református estélynek lesz középpontja, melye­t a Soli Deo Glória Szövet­ség rendez. s ez egyetlen S & S garantáltan / M­M trikófehérnemű — Betörés egy berlini postahivatalba. Berlin­ből jelentik, hogy tegnap délután négy óra táj­ban egy postahivatal nagy helyiségéből, ahol a nyomda által szállított postai értékcikkeket őriz­ték, betörtek és onnan 830.000 márka értékű postai értékjegyet loptak el a betörök. A posta­igazgatóság a tettesek kézrekerítésére ötezer márkát tűzött ki és az ellopott értékjegyek kézrekerí­tőinek a beszolgáltatandó értékjegyek 10 százalékát adja jutalmul. A betörést minden valószínűség szerint hivatásos betörök követték el, akik alaposan felkészültek munkájukra. Való­színűnek tartják, hogy postás egyenruhát öltöt­tek, hogy szabadabban mozoghassanak. — Tüdőgyulladás ölte meg Kövess Jenő bárót. Amint az Újság jelentette, a rendőr­­hatóságok elrendelték a titokzatos módon el­hunyt Kövess Jenő báró holttestének boncolá­sát. Pénteken délelőtt Kenyeres Balázs és Minich Károly egyetemi tanárok felboncol­ták a holttestet és a hivatalos jelentés szerint a halál okát tüdőgyulladásban állapították meg. Ezzel a megállapítással elesnek azok a következtetések, amelyeket a holttesten talált sérülésekhez és horzsolásokhoz fűztek. Bizo­nyos most már, hogy a báró egy átmulatott éjszaka után kábítószerek túlzott használatá­tól lett rosszul, ebből a mérgezésből azonban a szanatóriumban kigyógyították, de eközben vett erőt rajta a tüdőgyulladás, amely halálát okozta. A rendőrség a szomorú eseten okulva, nagy eséllyel folytatja a nyomozást a kokain­üzérek ellen és rá is akar csapni azokra a titkás házakra is, ahol kokainszeánszok kere­tében vad orgiákat rendeznek. Páratlan lesz a Ady Endre Halálának tizedik évfordulóján Reinhardt a művész lélektanáról szóló ta­nulmányában éles szavakkal mutat rá arra, hogy milyen áthidalhatatlan ellentétek kelet­keznek a művész művészete és élete között. Voltaire korának egyik legnagyobb hazudo­­zója volt. És mégis a világirodalom néhány legútmutatóbb munkáját írta meg. Rou­useau nem tudta felnevelni a saját gyermekeit. És mégis örökérvényű igazságokat adott a neve­léstudománynak. Schubert vérbizjos volt. És mégis a legideálisabb muzsikát hagyta az utókorra. Időpocsékolás az életből kivi­selni és az életből eljutni a művészetig. Az élet­ legfeljebb illusztrációja a költészetnek. Ma­gyarázata azonban sohasem. Éppen ezért én nem Ady testi életéről írok most halálának tizedik évfordulóján, az útról az Értől az Óceánig, hanem egy na­gyobb útról, egy nehezebb útról, egy ritkább útról — az útról, a sírtól a szivekig. Mert példátlan nemcsak a magyar, a vi­lágirodalomban is, hogy milyen gyorsan jutott el Ady Endre a sírtól a szivekig, hogy milyen gyorsan lett kevesek Látottjából mindenkik élőjévé. Ady Endre halála óta nincsen ebben az országban politikai párt, társadalmi egyesü­lés, művészeti csoportosulás, amelyik ne tűzné ki a lobogójára Ady Endre nevét, ame­lyik ne akarná becsempészni a maga iro­dalmi, művészeti politikai dugáruját Ady Endre lobogójával az árbócon. Melyik Ady Endre az igazi? Mindegyik. A forradalmár, az ellenforradalmár, az antiszemita, a filoszemita. Az ezerarcú költő titkánál vagyunk, akinek minden arcában megtalálhatja valaki a maga legsajátosabb ábrázatát és érezheti, hogy nincsen egyedül, hogy nem társtalan, hogy van valaki, aki megfogja a kezét. És ugyanígy van az irodalmi kérdésekkel is. Az egyik esztéta azt mondja: Ady Endre a régi magyar költők utódja, Balassi és Berzsenyi kései unokája, öklös-kalodás ma­gyar nemes. A másik esztéta azt feleli: Ady plántálta el Magyarországon a francia de­kadenseket, Ady Baudelaire és Verlaine rot­hadásának az elterjesztője. És jönnek a fiatal költők és felordítják: Ady Endre az aktivitás korának a megindítója a magyar irodalom­ban. És mind igaz. Ady a régi magyar költők utódja, Balassi és Berzsenyi kései unokája, öklös-kalodás magyar nemes, Ady­ a francia dekadensek szellemének az átplántálója, Bau­delaire és Verlaine rokona, Ady az aktivitás korának a megindítója a magyar irodalom­ban, Ady a magyar népballada befejeződése. Ady Endre költészete a huszadik század Magyarországának minden hangját magában foglalja, Ady­ Endre költészete a­ huszadik század magyarságának a bibliája. Sós Endre m HORTOBÁGYI JUHTURÓ . — Hogy meg ne kapja ez Influenzát, szopo­gasson Anacot-pasztillát. — Bélyegeket lopott egy bírósági tisztviselő. Hónapok óta tapasztalják a központi járásbíróság telekkönyvi hivatalának ügyfelei, hogy beadvá­nyaikat és kérvényeiket megfetelezik, holott el­látták azokat a szükséges bélyegekkel. A sok leletezést követő panaszra a telekkönyvi hivatalba detektíveket rendeltek be, hogy azok figyeljék meg, vájjon nem történik-e visszaélés a bélyegek­kel. A detektívek néhány napig tartó megfigyelés után megállapították, hogy az egyik ideiglenes minőségű kezelőtiszt, Hajszák József okmány­­bélyeget kínál eladásra a hivatalban. Vallatóra fogták és a tisztviselő elmondotta, hogy az ak­tákról teáztatta a bélyegeket és értékesítette azo­kat. Az elmúlt hónapok alatt ilyenformán ötezer pengőre tett szert. Manipulációit azzal mente­gette, hogy szörnyű nyomorban él. Betegeskedő feleségét, aki tizennyolc gyermeket hozott a vi­lágra, kis fizetéséből nem tudta eltartani és hogy gondjain enyhítsen, határozta el magát a bélyeg­lopásra. A hűtlen kezelőtisztet őrizetbe vette a rendőrség. Egy filmszínésznő borzalmas halála Elfelejtette meghúzni az ejtőernyő zsinórját — szörnyet hall Hollywood, január 25. (Reuters) Lena Wichart filmszínésznő egy repülő­ filmben Ruth Elders óceánrepülőnőt ábrázolta. Hogy a sze­plő hős elől elmeneküljön, egy repülőgépből ejtőernyővel kellett volna leugornia. A m­űv­észnő azonban elfelejtette meghúzni a zsinórt, amely az ejtőernyőt kinyitja, lezuhant és szörnyethalt. Tánciskola A zene édesen és andalítóan szól: Lalla­­lalla-lalla ... Csak zongora és mégis olyan bűbájos a hangja, mint a mesebeli fuvoláké: Lallil-lalla-lalla... Mintha sejtelmes távol­ságból, a képzelet zizegő fátylai mögül szű­zeinknek: Lídia-lalla-lalla ... Halkan ingának a leánykák, mint a szellőjárta kert virágai. Jobbra-balra hajtogatják a fejüket, gyengéd pasztellszínek halovány változataiban. Szen­vedélyes vörös, izzó arany, sóvár lila nincs a ruhájukon. Csak ártatlan kék és rózsaszín. Szelíden próbálgatják a lépéseket és mikor a vezényszóra feléjük repülnek a fiúk, oly magától értetődő közvetlenséggel karolnak beléjük, mintha ez volna a legtermészetesebb dolog a világon. Lalla-lalla-lalla ... Most már együtt forognak. Felbomlanak a sikolt és a kimért vonalak, a terem kubik­­form­ákba szakadozik, a vonalak eleven rit­musban zilálódnak: Ifjúság, ifjúság, ifjúsági Szemek csillannak az édes Örvényből, egy ke­.­, esésén meghajló leánykezecske, egy félig kinyiló ajak a forgó bűvölet közepén és egy láthatatlan nagy madár, egy gyémántszemű, tűz­csőrű nagy madár kiterjesztett, puha szár­nyakkal lebeg a keringő elragadtatás felett. Valamilyen távoli nagy fújtató lihegi a forró szavakat: ‘örüljetek! Fiatalok vagytok!* Az ablakon át a behavazott város cukor-­ tornyai integetnek. A tél puha vattába kö­tözte, puha kiegyenlítő fehér békéjébe ágyazta kenyérért lihegését, mindennapi gondjait, éhségeit és börtöneit. Ez Budapest? Nem! Egy álomváros. Egy meseváros. Fehér, mint a cukor. Feh­ér, mint a tisztaság. Fehér, mint a jövő. Gyémántból vannak csiszolva hidjai s albástromból faragták sok-sok ska­-­ tulyáját a puha prémtakarók alatt. Ingyen , szőnyeget terítettek utcácskáira és csendesen alusznak ligeteiben a megfagyott szökőkutak, útvonalain az egyenes drótok, tündérkasté­lyok alusznak a hulló hópehelymiriádokban, alszik még a víz is a vízvezetékekben. Csak ez az élet, ez az igazi, az egyetlen, rózsaszín és halványkék mámor a zene egyenletes üte­mére: Lalla-lalla-lalla... A másik talán so­hase volt, a másikat talán csak álmodtuk. Forgó csodák, egy önfeledt kacaj egymásra találás, első szerelem. Terpszichére meg­nyitja a börtönajtót gimnáziumi padok rab­jai, fehér szobáknak mamák felügyelete alá helyezett lakói előtt és nemcsak azok előtt, mert a társadalmi különbség is odakint al­szik az izzadt város hótemetője alatt. Boldog oázis az éjszakában. Karnevál herceg jóindulatú diktatúrája alatt. Mint­ha egy nagy liliomkerék zúdulna fel a padlóból a mennyezetbe, aztán megint vissza a padlóba és körbe-körbe — óriási szirom­levelek gyanánt bomlanak ki emlékeink, régi bálok, első szerelem. Körül a piros bársony­­díványon ülnek a gardedámok és vigyáznak a rájuk bízott kincsekre. Mert a hangulat mindig sűrűbb és édesebb lesz, szinte cup­pogó, mint a szirup. Szemek villámlanak, a mosolyok elszállnak az ajkakról, mint a ré­szeg pillangók, a terem­ süpped és emelkedik, a középen egy fehér oszlop forog, piros ga­lambok siklanak le róla és turbékolva ülnek a pasztellszínű ruhákba öltözött leánykák vállára, szőkén és feketén már úgy ragyognak a kis fejecskék, mint a kert virágai, mikor nagyon kezd reájuk sütni a nap, a játékváros eltűnt a messzeségben és lassan, egyre fáj­­dalmasabb, egyre forróbb lassúsággal hul­lámzik a tánc. Lalla-lalla-lalla ... Tegyük hozzá, nagy bolondság! Tegyük hozzá, heh, kár, hogy mi többé nem vagyunk - ilyen bolondok! S. ! (-) A Magyar Néprajzi Társaság szerdán, e hső 30-án, délután 6 órai kezdettel a Magyar Tu­dományos Akadémiában a társaság megalakulá­sának negyvenedik évfordulója alkalmából rend­kívüli közgyűlést tart, mely alkalommal Hóman Bálint dr. elnök megnyitóbeszédet tart. Bartók Béla, Medgyaszay Vilma közreműködésével, a magyarországi népzenei kutatásokról beszél. Madarazsy László pedig a társaság negyven évét méltatja. Igyunk Csillaghegyi ásványvizet, mert ez a legjobb Minden jobb üzletesn. vendég* Ifiben és Kávéházban kegh­ült telefon: 823-N­

Next