Ujság, 1930. december (6. évfolyam, 274-296. szám)
1930-12-25 / 293. szám
76 ALAt UTaRiTI : 1855. Farkai Balogh eanstaniín P üanHiizfet Budapest. uill.,Baross-utca 22.sz. Telefon: József 355-75. Autó garage: VIIL. József-utca 45 sz. (-B ajai tmzi legrégibb keresztény banküzlet, foglalkozik : jelzálog kölcsön folyósításával váltókölcsönöket nyuj megfehelő fedezet mellett. Elfogad készilenzéke a kedvező kamatozás mellett. Elsőrendű referencián állanak rendelkezésre szén, várva, amíg négy-öt ember kerül össze, akik Soroksárra, Hatvanba, Balassagyarmatra vagy a közbeeső helyekre igyekeztek. Megalkudtak a fuvarossal, a kocsis a lovak közé csapott és megindult az omnibusz. A Józsefváros volt a fuvarosok igazi hazája. Tágas értelemben azt mondhat- Alapitva 1881 Valnicsek Béla és Fia műbutorgyáros Telefon: /. 325-40 Budapest Vill., Erdélyi-utca 4 juk, hogy régen a nagy városok sem tudtak teljesen megszabadulni az olyan berendezkedéstől, amely szemmel láthatólag megmutatta, hogy bizony nem kövekből élünk, hanem termőföldből. A városkapukon kívül tehát máris megkezdődött az őstermelés. Ha nem is állt ott százholdas táblákon a búza és kukorica, de egyre-másra sorakoztak a majorok egy kis kertgazdasággal, egy kis 1904 óta áll fenn KUN JÁNOS úri és női fehérnemű-készítő Fehérneműek készítését hozott anyagból is elvállalom BUDAPEST VIII., ÜLLŐI ÚT 24 Telefon: József 398—81 A fehérneműkészítás a cég specialitása Gyermekeinek — Fényképezőgépei ennek - Szemüvegei vidtcsövei Amatőr-felvételeinek — AMI és az Összes fényképészeti cikkeket legszolidabb árban és legszebb kivitelben. BOZSÓKY látszórésznél Baross utca 90. szerezheti be, inni kért — vizet. Ott volt a baromfi az udvaron, legfeljebb ez kért inni. Egyébként csendesen megvolt a ház egészen vásár idejéig. Akkor aztán kezdődött a hadd el hadd. Ezt azonban nem a kocsmárosnak kellett csinálnia, hanem megcsinálták azt maguk a vendégek. Szóval ment az üzlet magától. — A kerepesi országút — írja Podmaniczky Frigyes báró a múlt század első feléről — akkoron nem volt kikövezve s azon a téren végig, melyen most a Népszínház (ma: Nemzeti Színház) áll, egy ága folyt a Rákos pataknak, amelyen keresztül egy primitív híd volt elhelyezve. Az árkon túl kifelé állottak egymás mellett azon elővárosi csárdák, melyekben a fuvarosok valónak elszállásolva, akik portékával érkeztek vagy voltak elindulandók. — Az Alföldre irányított személy- és portékafuvarozást a Pest közelében fekvő magyar falvak parasztgazdái — akkor jobbágyai — bizlalták. E fuvarosok lakta helységek közül a legnevezetesebbek valának: Gödöllő, Kartal, Túra, Boldog. Mind magyar falvak, mert német és tót nem foglalkozott e tájon fuvarozással. Még most is meglátszik lóállományunkon s a lovak iránt megmaradt előzeretetükön, hogy valamikor e nemes és hasznos állatok segélyével keresték pnyerüket s Gazdagodtak meg részben, mert mily könnyen szerezték, éppen olyan könnyen pazarolták el a dús szerzeményt. — A felvidéki fuvart a zólyomi, trencséni, liptói, gömöri fuvarosok monopoizálták nagy szekereik s rendkívül kitartó s a hegymászást megszokott zömök lovaik segélyével. E fuvarosok nyeregből hajtották a négyesfogatot. Az Erdély és a Kelet felé terjedő fuvarozást végre az oláh fuvarosság végezte; iszonyú magaskerekű, ponyvás, nehézkes járműveik elé 6—8—10, többnyire igen rosszul gondozott ló volt fogva, temérdek kolomppal és csengővel ellátva, nyeregből hajtva, legtöbb esetben fullajtárral. Ez utóbbiak, ha érkeztek vagy indultak valamely helyről, éktelen lármát és orditozást vittek véghez, milyenről az embernek a mai viszonyok között alig lehet fogalma. Német fuvarost nálunk ritkán lehet látni, leginkább csak a gyapjuvásárok alkalmával, Sziléziából valókat. — E három főosztályba voltak sorolhatók azon fuvarosok mind, kik a Józsefváros, akkor kültelki csárdáit ellepték. E csárdák mind a legkülönfélébb elnevezésekkel, illetve címekkel valának ellátva s belsejükben élénk képét nyújtották a különféle nemzetiségeknek s viseleteknek, de gyakran a fajtalanságnak s bűnnek is. Hasonlítottak némileg a tengeri városok dőzsölő matrózok benépesítette lebujaihoz, melyekben a tengeren hónapok alatt megtakaritott szerzemény néhány óra alatt elfecsérelteik. Vasár- és ünnepnaponként omnibuszok vitték a levegőzésre vágyó pestieket a Zugligetbe és a Svábhegyre. Valóságos farsangi látványt nyújtott egy-egy ilyen kiránduló omnibusz. A terebélyes aszszonyságok és kisgyermekek a kocsin ültek hosszú lobogó, színes szalagokat eregetve, míg a fiatalság nagy hajcihővel futva tette meg az utat a kocsi körül. Amíg a villamosok nem szelték a főváros utcáit, addig a Józsefváros, Magdolna-utca, Köztemető-út, József-utca környéke csupa istálló volt. Lejjebb, a mai Conti-utca és Fecske utca tájékán a kocsikészítők műhelyei, valamint a kovácsok és lópatkolók voltak százszámra egymás hegyén-hátán. Lassanként egész bérkocsisdinasztiák alakultak ki, akik hosszú évtizedekig uralták az egész fuvarospiacot. Az egyes vagyonosabb családoknak százkétszáz kocsijuk és három-négyszáz fauk volt. A nagyüzem lassanként teljesen kiszorította a piacról a kisfuvarosokat és kezében tartotta az egész iparágat. A leghíresebb két fuvaros: Harmvás Károly dinasztiája és Heimbach Jakab dinasztiája volt. Kivülök a leghíresebb józsefvárosi bérkocsisa ,Jier grosse Gott“ néven ismert fuvaros volt, akinek nevezetessége onnan származik, hogy ő volt az első, aki a bérkocsisok átalányösszegével véget vetett annak a mindennapos szörnyű veszekedésnek, vitatkozásnak, sőt gyakran verekedésnek, amely a fuvaros és a kocsija között mindennapos volt a napi bevétel miatt. Az ideiglenes magyar képviselőház Pesten a Múzeum kertjéből felvéve tehenészettel. Ilyen volt a XVIII. századbeli Terézváros is, de ez hamar kivetkőzött ebből a karakteréből. Oda fürge — talán túlságosan is fürge — kereskedők telepedtek. A kerepesi országút túlsó oldalára azonban már nem húzódtak át Azt meghagyták az afféle iparnak amely inkább hozzáillik a falusi ember csende sebb és lassúbb mentalitásához. Ilyen iparok voltak a vendéglősipar és a fuvarosság. Persze, ha ezekkel kapcsolatosan csendről és lassúságról beszél ALAPIIVA 1891. ARANYÉREMMEL KITÜNTETVE RUMAN DEZSŐ ŐRT OPAD- ÉS MU CIPÉSZ ÚRI ÉS NŐI CIPÉSZMESTER BUDAPEST, VIll., JÓZSEF-KRT 33 (BEJARAS A BÉKÉS-UTCÁBÓL) , 40 ÉV ÓTA 1 KÖRTIHGB.es E. a raszvenytarsasag gépgyára 'Mi. Baaspest. §§ w «*»).. Kisiaauauo. ii. Központi fűtési, egészségügyi és szellőzési berendezések lünk, mégis csak el kell mosolyodnunk Legelőbb még a fuvarosról hisszük el a lassúságot, ám hogy a kocsmákban valami különös csend uralkodott volna, abban joggal lehet Tamás az olvasó. Az igazság ezúttal is középen van. A kocsmáros-fogadósipar a régi világban nem kívánt nagyobb emóciókat. Ott volt a szoba ággyal, lócával, nem kért enni Ott volt a bor a pincében, ez legfeljebb SCHAMBACH PÁL kelmefestőivé ■yuztiz avara Budapest, Vili, Futó utca 1. (Mária Terézia-tér sarok) TELEFON: 1. 431-06 SZ . . t telefonerestésre a munkáért küldünk és házthoz szállítjuk! ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, 1930 DECEMBER IS ALAPÍTVA 1800 BÁN TELEFON: 385-84 rSnPWrSQ A taskereskedesek VUll A. Vili, Biross-utca'cs vasáruk nagyban és kicsinyben a legszolidabb áron KOZMA FERENC IPARMŰVÉSZETI CÉGTÁBLA. FESTÉSZETE sz.panház-utca u. Telefon J. 382—06 Alapítva 1928 ban Készt saját tervei alapján a legmodernebb kivtelben mindennemű cégtáblát speciális világitó reklámtáblát. Szolid árak. Kedvező fizetési feltételek! Bérkocsisdinasztiák Háringás Károly istállói a Köztemető út (mai Dobozi-utca) és Magdolna utca sarkán volt. A mostani Baross-utcai remiznek erre az oldalra eső nagy része is Háringás istállója volt. Háringás különösen a temetéseket rendezte. Rengeteg kis faomnibusza szaladgált és ezekből a borzalmas faalkotmányokból annyit csináltatott, hogy naponta tíz-tizenöt temetést is elvállalt. Farkas Vilmos cég A Józsefváros egyik legnagyobb női niva ás kabátüzlete Farkas Vilmosé, Teleki-ter 1. A céget Farkas Vilmos szerény keretek között 1913 ban alapította és szorgalmas munkával teljesítette a mai nívó ára. A cég vonala, dacára a nagy áruázak konkurenciájának, felfelé ejlődő ívelést nutat, mert az áruit saját műhelyében készíti és a legkisebb regievel a legminimálisabb haszonnal is megelégszik. Az olcsó árakkal és minőséggel egy állandó vevőkört sikerült szerezni, mely vevőkör éppen az említetteknél fogva állandóan bővül. A cégnek sikerült bebizonyítani, hogy nincs rossz és jó konjunktu-s, csak rosszul és jól vezetett üzlet van. Farkas Vilmos női kabátámháza pedig jól van vezetve. A Heimbach-dinasztia istállói a Borstenried-Gasse (ma Népszínház-utca) és Alföldi-utca sarkán voltak. Heimbachék kezdték a rabszállítást vállalni és az általuk használt kocsiról maradt még fenn ma is a „zsupkocsi“. A rabszállításhoz Heimbachék a szomszédság révén jutottak. Az Alföldi-utca és Kun-utca Alapittatot 1888 Mindent felülmúl az Alpi ne svalci precíziós éra. Elarusi o belya GütüSER JÓZSEF óra- ékszer- é» ezüstárukraktára mn., Józse:Mrui ««, se Telefon: J. 26-68 JUpine. Svájci precíziós ára sarkán a mai Kun utcai kórház (azelőtt Dologkórház), valamikor a dologház vagy modern elnevezéssel toloncház volt. A csillagalakban épített régi kőépület mostani betegszobái egykor a dologház hatalmas cellái voltak, ahol a raboknak a legnehezebb testi munkát kellett végezniük. Innen vagy ide szállították Heimbachék zsupkocsijukon a rabokat. Egyegy rab fuvarozásáért ötven krajcárt ALAPÍTVA 1911. IZSÁK PÁL ÁRUHÁZA Szalag-, csipke-, gomb- és rövidáru-különlegességek BUDAPEST VIII., RÁKÓCZI-ÚT 57/b. TELEFON : 1. 341- 74 kaptak és hogy az üzlet jobban kifizetődjék, a szegény raboknak sokszor hetekig kellett várakozniok, amig összekerültek annyian, hogy Heimbach érdemesnek tartotta miattuk befogni a lovakat. A Der grosse Gott néven ismert fuvaros hozta be azt a rendszert, hogy a kocsis reggel indulás előtt három forint Alapittatott 1900 Klein és László Központi telep: IX., Vaskati-utca 83 Városi üzletek: VIII., Üllői-ut 66 c VI, Andrássy-út 9 VL, Teréz*körút 8 Festék Kefe Szappan ötven krajcárt adott át a gazdának a kocsi használatáért és azután amit keresett, az az övé volt. Ma már nevetséges elhinni azt, hogy ez annak idején PAPLAN CSAK TEHELésTUSCHÁK-tól VIII. GYULAI PÁL UTCA 16. SZ. A RÓKUS-KÓRHÁZ MELLETT ALAPÍTVA, 1903 ÉVBEN korszakalkotó újítás volt. Azelőtt a kocsitulajdonos és a kocsis között gyakran véres verekedések voltak az elszámolás miatt. A kocsis mindig keveset akart átadni, a gazda pedig minél többet követelt. A bérkocsivállalkozók vagy családtagjaik idejének nagy részét az vette el, hogy maguk is kocsikban hajtottak egész nap a városban és ellenőrizték, hogy a kocsisok hány fuvart vállalnak. Kaufmann "■**" 1901 Rezső Telefon: ,, j. 423-63 divatáruháza Judípest, Vill., Baross-u. 73 Alapítva 1922 Mihály Géza SSPSSa Képkerete és kzzépkereskedő, aranyozó és fertővászon alapozó üzeme .