Ujság, 1935. július (11. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-21 / 164. szám
i bocsátásait a piac pillanatnyilag alacsonyabb árfolyamokkal értékeli. Csak az Angol-Magyar Banknál leli az igen magas záloglevélárfolyam magyarázatát nyilvánvalókig abban, hogy ez az intézet az emisszió kétharmadát már visszavetette, úgyhogy e záloglevelek majdnem teljesen eltűntek a piacról. A mérlegekből kitűnő záloglevélforgalom (1000 pengőben, a dollárt és a fontot aranyparitásokon számítva át pengőre) Belvárosi Takarék 28.037 17.435 Moktár 24.772 16.747 Községi Takarék 19.017 13.116 Angol-Magyar Bank 15.656 5.131 Az egyes intézeteknek a múltban lefolytatott, e táblázatból kitűnő visszavásárlási politikája nyilván nem magyarázza meg eléggé a nagy árfolyamkülönbözeteket, hiszen pl. a Magyar-Olasz Bank, amelynek 71 %-os záloglevelei ma 65%-on állanak, szintén visszavásárolta már kibocsátásainak majdnem a felét. Pillanatnyilag valamennyi intézet meglehetősen tartózkodik záloglevélvásárlásoktól, de persze lehet, hogy egyik intézetnél ez tartózkodás nagyobb, másiknál kisebb. Ha nem ez a döntő, akkor igazán csak a vételien idézhette elő ezeket a nagy árfolyamkülönbözeteket. Hogy pedig a „véletlen hatalma" ilyen nagyjelentőségűvé válhatott, annak csak a piac ama összezsugorodása és a kötések szporadikus volta lehet az oka, amely fejtegetéseink kindulópontja volt. 1931 végén 1934 végén Kereskedelmi Bank 75.358) 57.1291) Pesti Hazai 60.045 42.069 Hitelbank 40.278 28.139 Magyar-Olasz 35.086 19.458 Leszámitoló Bank 35.583 18.159 Magyar Általános Takarék 30.314 15.235 Ij. Községi kötvényekkel együt VASÁRNAP, 1935 JULIUS 21 ÚJSÁG KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG Záloglevelek Hogy a közönség pénzbefektetési hajlandósága az utóbbi hetek folyamán erősen alábbhagyott, a fix kamatozású kötvények piacán talán még erősebben érezhető, mint a részvénypiacon. A Budapest székesfővárosi kölcsönkötvényekben, valamint a Speyer-kötvényekben, amelyeknek forgalmában a spekuláció is erősen részt vesz, még csak van üzlet, viszont nagyon szporadikussá váltak a kötések a záloglevelek piacán, amely mindig meglehetősen mentes volt a spekulációtól és amelynek alakulását ennek következtében a kibocsátó intézetek visszavásárlásai mellett a magántőkések, biztosító társaságok, nyugdíjalapok vételei szabják meg. Amióta ezek a vételek erősen megcsappantak és így az üzlet folyamatossága megszűnt, az árfolyamalakulás nagyon erősen függ a véletlentől és erre magyarázható az a nagy irregularitás, amely az egyes típusok árfolyamfejlődésében mutatkozik és a lefolyt héten kirívóvá vált. Említésre méltó mindenekelőtt a némely intézet 7%-os és 71%-os záloglevelei között mutatkozó nagy árfolyamkülönbözet. Az 1932. évi kamatlábleszállítási rendelet óta tudvalevőleg mind a két kategória után csak 5%-ot fizetnek az intézetek, úgy hogy a névértékre számított hozama a kétféle záloglevélnek ma teljesen egyező. Mindazonáltal például a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 7 %-os dollárzáloglevele 75%. -on, 7%-os dollárzáloglevele azonban csak 07%-on áll. Lehet, hogy egyes intézeteknél a 71/7% os záloglevelekkel finanszírozott kölcsönök lefedezésére egyelőre csak szintén 70/s %-os záloglevelek használhatók fel és ez okozza az árfolyamkülönbözetet. Feltűnő mindenesetre, hogy más intézeteknél a különbség kisebb, így a Belvárosi Takarékpénztár fontzáloglevelei közül úgy a 7%-os, mint a 71%,-os kategória 62% körül áll. A kölcsönök visszafizetése záloglevelekkel a mai törvényes helyzet szerint tulajdonképpen nincs is megengedve, de jelzálogadós körökben erősen remélik, hogy a kérdés végleges rendezésénél — német minta szerint — nálunk is meg fogják engedni a jelzálogkölcsönöknek záloglevelek visszadása útján való leváltását. Hogy a törvény annak idején elő fogja-e írni a 7%-os és 71 %-os záloglevelek megkölünböztetését, az fogja csak végleg eldönteni, vájjon jogosult-e a mai árfolyamdifferencia. Egy másik erős differencia mutatkozik a dollárra és a svájci frankra szóló záloglevelek árfolyama között, mégpedig az utóbbiak hátrányára, így a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 7%-os dollárzáloglevelei, mint már említettük 67%-on, 7%-os svájci frankzáloglevelei azonban csak 51—55%-on állnak. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület zálogleveleinél valamivel nehezebb az összehasonlítás, mert itt a dollárzáloglevelek 7x 3%-osak, míg a svájci frank záloglevelek 7%-osak. Ennek következtében a kétféle kibocsátás árfolyamkülönbözetében úgy a 7Vs-es és a 7-es emissziók közötti, mint a dollár és a frank-értékek közötti differencia kifejezésre jut és a különbözet különösen nagy. A 7*4 %-os Hazai Takarék dollárzáloglevél mintegy 75%-on, a 7% os Hazai Takarék svájci frank-záloglevél mintegy 61%-on áll; a két teljesen egyforma kamatozású papír közül az egyik körülbelül 140%-án áll a másiknak. A tényleges hozama ennek következtében a 7 %-osnek a 7%-osnak 9/8%,• igaz, hogy svájci frank-záloglevelekben csak igen kis tételek vannak a piacon. A nagy árfolyamkülönbözet valószínűleg onnan ered, hogy a közönség a dollárt ma többé-kevésbé stabilizáltnak tekinti, míg a svájci frank jövőjével még mindig nincsen tisztában és fél az esetleges leértékeléstől. A kibocsátó intézetek elsőrendű bonitását tekintve, kisebb szerepet játszik valószínűleg az a meggondolás, hogy a svájci frank záloglevelek fedezete dolárkölcsönökből áll, amelyek a dollár árfolyamesése és az aranyklauzula felfüggesztése következtében ma nem képezik a záloglevelek teljes összegű ellenértékét. Igen feltűnő végül az a differencia is, amely a különböző intézetek egyező kategóriájuk zálogleveleinek árfolyamai között mutatkozik. Így például 71%-os, dollárra szóló záloglevelekre lefolyt hét végén a következő árfolyamok voltak hallhatók: Angol-Magyar Bank 80 Pesti M.kereskedelmi Bank 75% Pesti Hazai Első Takarékpénztár 75% Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank 70% Magyar-Olasz Bank 65% Magyar Földhitelintézet 55% A Magyar Földhitelintézeti zálogleveleknek (amelyekben egyébként a forgalom aránylag nagyobb, mint az egyéb intézetek zálogleveleiben) csekélyebb értékelése nyilván az agrárkrízissel, a gazdavédelmi intézkedésekkel és a mezőgazdasági kölcsönökből álló fedezet ezek következtében beállott rosszabb megítélésével függ ösze. Hogy azonban a fővárosi nagybankok egymással egyező kategóriájuk záloglevélkibocsátásai között miért mutatkoznak 15%-ig menő árfolyamkülönbözetek. Az intézetek visszavásárlási politikájával csak részben függhet ez össze, mert mint alábbi táblázatunk mutatja, éppen azok az intézetek vásárolták igen erősen vissza zálogleveleiket, amelyeknek a ki- Küszöbön az ipari zártszám A kereskedelmi minisztériumban már készül a rendezek Az iparfejlesztésről szóló 1931. évi XXI. t.-c. 37. szakasza felhatalmazza a kormányt, hogy olyan iparágakban, melyek a belföldi szükségletet teljesen tudják fedezni, zártszámot lehessen elrendelni. A törvényhozás akkora fontosságot tulajdonított ilyen intézkedésnek, hogy a törvény előírja, illetve a kormány kötelességévé teszi, hogy az e részben kiadandó rendeletet a parlamentnek be kell mutatni. Többször történt már kísérlet, hogy e törvényes felhatalmazással éljen a kormány, de rendszerint olyan jelentős szempontok, vagy nehézségek merültek fel, melyek a beavatkozást meghiúsították. Legutóbb a textiliparban került napirendre ez a probléma, ahol egyes újabb alapítások, főként a nyersanyagellátás tekintetében okoztak nehézségeket. Ilyen körülmények között az Újság értesülése szerint a kereskedelmi miniszter elhatározta, hogy ebben a szakmában az orsókra nézve életbe lépteti a zártszám rendszerét. Ez az intézkedés — melynek visszaható ereje természetesen nem lesz és nem is lehet — a gyakorlatban kettős korlátozást fog jelenteni: nem engedélyezik új gyárak létesítését és a meglévőknél sem engedik az orsók szaporítását. Kivételt alkot a Jossua-féle alapítás, amelynek engedélye van a jelenlegi 5000 orsón kívül még 15.000 orsót üzembe helyezni. Amennyiben a rendeletet kiadja a kereskedelmi miniszter, az valószínűleg a 33-as bizottság elé fog kerülni. Egész kétségtelen, hogy rendkívül nagyjelentőségű elvi döntésről van itt szó, amelynek kihatását alig lehet pontosan megítélni. Az egyik oldalon áll az a körülmény, hogy latra kell vetni hazánk tőkeszegénységét s ezt figyelembe véve, alig lehet kétségbe vonni, hogy új alapítások a meglévő vállalatokba fektetett tőkét támadják meg. A közismert devizanehézségek mellett nem közömbös az sem, hogy az új alapítások rendszerint veszélyeztetik a meglévő vállalatoknak nyersanyaggal való zavartalan ellátását. A másik oldalon azonban azt is figyelembe kell venni, hogy új vállalatok alapításának tilalmazásával megakasztják új egyéni kvalitások és műszaki felfedezések kihasználását, nem is szólva arról, hogy zártszám esetén az átalakulás megmerevítése sokkal könnyebben következhet be. Mindezekre való tekintettel a legnagyobb érdeklődéssel várjuk az e részben teendő intézkedést. Újabb tárgyalásost indulnak meg az olasz-magyar kereskedelmi forgalom fejlesztésére Olasz delegáció érkezik Budapestre A magyar—olasz kereskedelmi forgalom alakulását időről-időre a két ország kormánya által kiküldött bizottság ellenőrzi. Ez a bizottság legutóbb májusban Rómában találkozott és ez alkalommal állapodott meg a magyar búza átvételéről is. Pontos elvi megegyezésre jutott római tanácskozása során a bizottság, amelyet az új magyar-olasz klíringegyzeményben már érvényesítettek is, amennyiben lehetővé tették, hogy a magyar—olasz áruforgalmat, illetőleg az azzal járó fizetési forgalmat ne csak a koringen keresztül bonyolíthassák le az érdekeltek, hanem kompenzációs úton is lehessen Magyarország és Olaszország között árut eladni és vásárolni. Olaszországban eddig nem volt szokásos a kompenzációs üzlet és ezért a megindult forgalom az első hetekben sok akadályba ütközött. A jövő héten azonban olasz delegáció érkezik Budapestre, ahol határozni fognak a kompenzációs áruforgalom kereteinek kibővítéséről és arról is, hogy a forgalom lebonyolítását egyszerűbbé tegyék. Az olasz—magyar kompenzációs üzletek szempontjából eddig különösen két nagy olasz műselyemipari vállalat, az Italo-Rayon és a Sina Viscosa jött számításba, amelyeknek jelentékeny követeléseik voltak Magyarországon és ezeket a követeléseket mobilizálták magyar mezőgazdasági cikkek kivitele ellenében. A most meginduló tárgyalásokon nagy szerepe lesz ennek a két vállalatnak, de ezután már nem a régi követeléseket fogják felhasználni magyar áruk vásárlására, hanem újabb műselyemáruk, illetve fonalak szállításával fogják kompenzálni a magyar exportot. Az olasz műselyemipar kompenzációs ajánlatai meghaladják a tízmillió lírás keresetet. Az olasz—magyar tárgyalásoknak nagy jelentősége lesz a magyar kivitel alakulása szempontjából azért is, mert az utóbbi időben a magyar exportőrök súlyt helyeztek volna arra, hogy az elszámolás tárgyát képező valuták árfolyamát biztosíthassák, nehogy az árfolyamok változása következtében károsodást szenvedjenek. Ez a kérdés mindezideig nem volt megoldható, de remény van arra, hogy a kompenzációs forgalom keretében lehetővé fog válni az, hogy a szemben álló vállalatok között az árfolyamok biztosítását szolgáló megállapodások is létesüljenek. Magyar szabad kikötő Brémában A Norddeutscher Lloyd azzal a kéréssel fordult a német kormányhoz, hogy Magyarország részére Brémában szabad kikötőt engedélyezzen. A hajósvállalat azzal indokolja a kérést, hogy Magyarország kikötőforgalma Brémában jelentékenyen megnövekedett, most is növekedőben van, és ennélfogva a szabad kikötő engedélyezés indokolt. A brémai szabad kikötő kérdése nyilván azzal vált aktuálissá, hogy Olaszország újabban a kikötőin át lebonyolódó hajózási forgalom díjait Urában készpénzben követeli, míg Németországgal ezek a díjak klíringen át nyerhetnek elszámolást. A szovjet vasúti kerekeket rendelt a Diósgyőri Vasgyárban. Mint értesülünk, a szovjet ezer darab vasúti kereket rendelt a Diósgyőri Vasgyárban. A rendelés meghatározott időre való szállításra szól. Ezen próbaszállítmány után további ötezer darab megrendelést helyeztek kilátásba. A különleges méretezésű kerekek gyártását már meg is kezdték. A terminushoz kötött szállítás szükségessé tette kétszázötven munkás felvételét. 33 Propagandát indít a magyar exportipar Egyptomibran A Magyar Egyiptomi Kereskedelmi Rt. elhatározta, hogy Kairóban állandó mintakiállítást tervez. Kairóban máris kivettek ebből a célból a főváros legforgalmasabb pontján egy megfelelő helyiséget. Az állandó kiállítás keretében akarják felhívni az egyiptomiak figyelmét arra, hogy Magyarországnak olyan fejlődő ipara van, amely azország minden szükségletét el tudja látni. Az állandó kairói kiállítástól annál is inkább többet várnak, mert közismert az, hogy Egyiptomba "irányuló kivitelünk örvendetes fejlődést mutat. Az egyiptomi exportban érdekelt ipari vállalatok GyOSz-ban ez ügyben értekezletet tartottak, amelyen megjelent az Egyiptomi Kereskedelmi Rt. igazgatója ifj. Horthy Miklós, valamint ugyancsak a társaság képviseletében- gróf Hessenstein György is. A Külkereskedelmi Hivataltllunder Antal és táró Splényi képviselték, a GyOSz nevében Fenyő Miksa igazgató és Lengyel Géza jelentek meg az ülésen, de ott voltak úgyszólván az összes vezető iparok reprezentánsai is. Az ülésen megjelentek valamennyien egyhangú lelkesedéssel járultak hozzá, a kairói állandó kiállítás megszervezéséhez és a vállalatok vezetői késznek nyilatkoztak arra, hogy egy kollekciót azonnal útnak indítsanak Egyiptom felé a magyar iparcikkek hathatós propagandája érdekében. Szabadlábra helyezték a Nasíci-jugoszláviai exponensét Az Eszéken most folyó monstre-per egyik vádlottját, a Nasic belgrádi exponensét, Lovric igazgatót — mint az újság értesül — tegnap szabadlábra helyezték. A bíróságnak ez a feltűnő döntése, hogy a tárgyalás során helyez valakit szabadlábra, annak dokumentálására szolgál, hogy a szóbanforgó perben nem közvetlenül a Nasici van érdekelve, hanem 3 „Podravina“ cégű favállalat, amelynek részvényeiből 50 százalék van csak a Nasici birtokában, míg a másik fele a Gutmann bárói mnérdekeltségé. A bűnügytől függetlenül tovább folyik Zágrábban a Podravina és több más érdekelt ellen az illetékbírság-ügy felülvizsgálása. Az eszéki monstreperben csak körülbelül nyolc hét múlva várható ítélet. 11 kereskedelmi egyezményről kezdünk tárgyalni Törökországgal Török lapok jelentése szerint a magyar kormánnyal új kereskedelmi egyezmény megkötése iránt folytak tárgyalások, melyek kedvezően értek véget. Az egyezmény alapelveinek tanulmányozása és annak aláírása céljából rövidesen Budapestre utazik a török bizottság, melyben a külügyi és közgazdasági minisztériumok, valamint a török jegybank képviselői vesznek részt. ’ Megbízható helyen érdeklődtünk e híradás felől s amint halljuk, az megfelel a valóságnak. .A magyar-török kereskedelmi egyezmény ismételt meghosszabbítás után július 31-én lejár és a két kormány diplomáciai utám abban egyezett meg, hogy felülvizsgálják, váljon meghosszabbítás helyett nem volna-a szükség a kölcsönös forgalom növelése céljából az eddigi egyezményen változtatni. Mind a két állam kormányában megvan a hajlandóság, hogy a gazdasági kapcsolatokat kiszélesítsék, aminek tulajdonképpen a fennálló valutáris nehézségek állták és állják az útját. Ha tehát a szándékot nem is lehet esetleg megvalósítani, a két kormány intenciója bizonyára kedvezően fogja befolyásolni a magyar és a török bizottságok tárgyalásait. Igen érdekes különben, hogy a törökökkel eddig minden tárgyalás úgy a mi, mint más állam delegációja részéről Ankarában történt, de most a törökök előzékenysége nyilvánul abban, hogy ők küldik hozzánk delegációjukat, mely a napokban érkezik Budapestre s a tárgyalásokat nyomban meg is kezdi. Olaszország bevonja a régi ezüstpénzt is Az olasz pénzügyminisztérium külön rendeletben közli, hogy az ezüstpénz beszolgáltatása nemcsak a jelenleg forgalomban levő 20, 10 és 5 lírásokra, hanem a régi veretű 1, 2 és 5 Iírásokra is vonatkozik. Éppúgy mint a régiek, az újabb ezüstpénzek vétele és eladása tilos. Külföldi ezüstpénzek tekintetében azonban nincsen semmiféle tilalmi rendelkezés, ezeket venni, eladni vagy, megőrizni lehet.