Ujság, 1936. november (12. évfolyam, 251-274. szám)

1936-11-03 / 251. szám

KEDD, 1936 NOVEMBER 3 ÚJSÁG Nehéz ütegekkel lövik Madridot a nemzetiek Hétfőn háromszor is bombázták Madrid egyik külvárosát Párizs, november 2. (Inf.) A spanyol főváros az ellenség ágyutüzének hatótávolságába került. A nemzeti csapatok előőrsei hétfőn reggel már csak tizenegy kilométerre állottak Madridtól , a Getafé körül húzódó állásokban felvonultak a felkelők nehéz ágyai és megkezdték a tüzelést a fővárosra. Getafé előtt vasárnap délután döntő harc folyt le a vörös védőrség és a tá­madó felkelők között. Getaféban volt nemrégi­ben még a vörös csapatok legfontosabb repülő­­támpontja, a nemzeti haderők állandó légitáma­dásai azonban az elmúlt hetekben teljesen tönkrebombázták úgy a repülőteret, mint a hangárokat. A vörösök mégis elkeseredett ellen­állást fejtettek ki Getafé körül, miután ez a városka stratégiailag is rendkívül fontos pont, ahonnan nyílegyenes országút vezet Madridba. A nemzeti csapatok vasárnap délután általá­nos rohamra indultak a getafei vörös állások ellen. A jobbszárnyon marokkói rohamoszta­­gok, a balszárnyon pedig idegenlegionisták ro­hanták meg a vörösök állásait s kézigránátok­kal törték meg a védőrség elkeseredett ellen­állását. Ugyanakkor a középen könnyű tankok oszlopa indult támadásra a vörösök ellen s a szó szoros értelmében lehengerelte őket. A gya­logság és a tankosztagok offenzíváját a levegő­ben nehéz bombavető gépek támogatták. A vö­rösök kétségbeesett ellenállást tanúsítottak ugyan, a fegyelem és a képzettség teljes hiánya miatt azonban ennek az ellenállásnak semmi hatása sem jelentkezett Estére a nemzeti csa­patok már a vörös állásokban rendezkedtek be és felállították nehézütegeiket, amelyek hétfőn reggel megkezdték a tizenegy kilométerre fekvő főváros lövetését A nemzeti haderők új állásai most már köz­vetlenül a getafei repülőtér körül húzódnak s az egyik előretolt állás alig egy kilométerre van a repülőtér parancsnoksági épületétől. Madrid bombázása Madrid, november 2. A nemzeti csapatok megkezdték a spanyol főváros légi bombázá­sát. Pénteken kétszer jelentek meg a nemzeti repülőrajok Madrid felett s most már nemcsak a katonai épületeket bombázták, hanem bomba­záport zúdítottak a belső városrészekre is. A kettős bombázásnak 121 halottja és több mint 200 súlyos sebesültje volt. Az első ellenséges légiraj délután háromnegyed öt órakor jelent meg a főváros felett s oly magasan repült, hogy a légvédelmi űrállomások csak akkor vették észre, amikor már robbanni kezdtek a bombák. Azonnal megszólaltak a szirénák és elrendelték a légvédelmi riadót, de akkor már késő volt. Az ellenséges repülőgépek főleg a fontosabb középületeket vették célba. Telitalálat érte töb­bek között a spanyol szakszervezeti szövetség központi székházát is. Az épület teljesen romba dőlt s harmincegy ember veszítette életét. Ki­lencvenen súlyosan megsebesültek. Három órá­val később, este fél nyolc tájban újból megjelen­tek az ellenséges repülőgépek és másodszor is bombazáport zúdítottak a fővárosra. A légitámadás nagy pánikot keltett a lakos­­­ság körében s az emberek riadtan menekültek­­ a pincékbe. A felkelők repülőgépei hétfőn reggel három­­­­szor is bombázták Ponte Vallescas külvárost. Az egyik bomba a Jaime Vera-utcára esett, ahol egy élelmiszerüzlet előtt asszonyok és gyerme­kek álltak sorban. Három gyermek meghalt. Egy másik bomba a Sol Ortega-utcában rob­bant fel és két embert sebesített meg. Companys katalán al­nők felesége külföldre utazott Toulouse, november 2. Companys katalán tartományi elnök felesége Barcelonából jövet repülőgépen Toulous-ba érkezett. Innen Pá­­­­rizsba utazott, ahol két hétig marad. Csendélet írta W. Vajda Anna Kis zsebnaptárát forgatta. Fekete és vörös napok fokai hágnak felfelé az idő végtelen létráján. Még két h­ét ráérő ideje van, augusztus harmadikén állít ki. Ráér, persze, de azért igyekeznie kell. Málnás Béla a tárlata anyagát rendezi. Ma negyvenéves, húszéves kora óta fest ko­molyan Mi is volt eddig az élete? Afféle „húsz év csendélet"­. Már fiatalon is csak csendéletet festett, szerette a némaságot és sohasem akarta megfesteni a bánatot, a gyorsaságot és a huszadik századot. Az em­berekkel az életben sem tudott mit kezdeni, a művészetében sem. A tájakat sem sze­rette. A szíve mélyén tudja, hogy a tájak sötétebb és világosabb zöld foltjai nem fe­jeznek ki semmit, csak a művész címkézi hozzá az érzelmeket, mint „sir az erdő“, vagy „nevet az erdő"­. A csendéletet szerette: a bevallott értelmetlenséget és ürességet. Huszi esztendő óta festi a szőlőt, a szil­vát, a rózsát, a salátát és a hónapos retket. Most rakosgat, rendezget, gondolkozik, ha ugyan az emlékezésnek é­s a képekkel át­szőtt félálmát gondolkozásnak lehet ne­vezni Csupa csendélet: mennyi gyümölcs, főzelék virág, baromfi, egy egész országos vásár képbe fagyva. Ez a pipacs búzavirág kép kedves — Margit születésenapjára fes­tette. Mi lenne, ha egyszer megmérné, hány mázsányi gyümölcsöt, hány virágoskertnyi virágot és hány baromfiudvarra való csibét, libát festett már életében? Mit is festett? Nézi egyik képét Egy ko­sárban narancs és mandarin. Téli kép. Olyankor hó van az ablakpárkányokon, a hólapátolók káromkodnak, az emberek elesnek a felfagyó** kövön, a poéták hóver­seket imák. A n. mt és mandarint fes­tett egy nagy kl­ubban a kosárban feküdt Palika. -‘•letett és nem volt pénzük ii tizenkét­éves, latin n * gyűjt, csak sportújság "veti az apja mesterség! Mert festett csendes, festett — nagyobb résisz­ti­degen, ismeretlen polgári «­­nak az őszibarackjai, uborkái, , — ezek a szublimált konzervek életek, igen, festett konzervek. Fekete gy aranyrámában álldogálnak, mint a spájz polcain és a sarokban áll a neve. Mándi Béla. A művészetet kereste, a művészetet festette húsz évig. Hol van? Megtalálta-e ezt a rejtelmes élőlényt? Császárkörték piros­tának egy nagy tálon. Buta kép, vékony női arcbőr­ö két takarja a körte szemérmes testét, az izek és nedvek titkát Ebben a pil­lanatban gyűlöli. Amott egy csokor mezei virág­­a szarkaláb különösen jól sikerült­ •— vagy félig kopasztolt tyúkok — ez igen, de Művészet sehol. Pedig ezt kereste, egy darabban, ezt a nagybetűs misztikumot. Művészet? Igen a­­kifejezés". De mit fejez ki ez az ibolya a porcellán vázában? Önmagát? Ostobaság. Az ibolya ibolya a­­ valóságban és a vásznon, a lírai versben é­s népdalban De mégis, mért festik időik idők óta, mért éneklik a költők, hogy ké mint a titok és szagos, mint a tavasz? Nézi egyik kedves képét, terített asztal, üres tányérok, összehajtott szalvéták, ezüst­­evőeszközök, teletöltött poharak, minden vár, mintha a gőzölgő ételt, az éhes embert várná. A tányérok szélén színes girlandok futnak. Szép , de ez volna minden, ez volna a Művészet? Húsz év csendéje . Közben ilyeneket hal­lott: Béla, már megint nem raktad el az esernyődet, hogy volt ez a pár cipő, mit gondolsz, feltétlenül el kell mennünk Kis­­sékhez, mondtam is a múltkor Klárának — így tovább. Elmúltak az évek. Pedig mennyire bele­­kapaszkodott! Minden évszakból, minden virágból, gyümölcsből lopott néhány képre­­valót. Most ott áll a szőlőképe előtt. Meny­nyit kínlódott ezért ,­ szőlőszínért, ami az ősz legigazabb színe Már a nagy esők rég elmosták az őszt, mikor ő még mindig ezzel az őszvörös szőlővél kin­ óvott. Küszködött. De várjon miért? Hogy aranykeretes csendéletei, mint a kultúra szentképei őrködjenek a polgári ebédlőkben a jókosztú jómód felett? Ezért festette a nyársárga barackot az éld­zöld főzeléket? Pedig hányszor festette. Minden évszakban megfestett minden gyümölcsöt, minden vi­rágok Muszáj volt Művész, az élet dolgozó parasztja. Mert csak a művész és a paraszt az élet reménytelen és fáradhatatlan dől­go-éá'. ősszel el kell venni a magvakat, meg a szőlőt, zeni­karra kel hang -sőt, meg kell énekelni a hervit pihennie kell a földnek, fehérre­l a művészeteket, versek hó­pelyhei szállanak, téli mesék és karácsonyi legendák. Tavasszal szántani kell, nagy­ koncertekat kell írni a tavasz minden hangszerére és szerenádokat kell írni a sze­relemhez. Azután aratni kell, m­eg kell írni a napot és a kenyeret. Dolgozni kell. Azért paraszt, azért művész. Ezért festett. Tavasszal cseresznyét, télen narancsot. Csupa szezonmunka. Úgy mellé­kesen elmúlt negyvenéves, pénzt költött, cigarettát szívott, sötét és világos öltönyt viselt. A fia ma tizenkét esztendős és semmi közük egymáshoz. Margit a felesége? Talán szereti is Mást sem szeret jobban. Csak a képeit szereti a csendéletet, ezt a parasztos piacot, az uborkát, a kelkáposztát, a ringlót, a szegfűt. Művészet — érzékenykedik el Mándi. Mindig csak Téged szerettelek. Nem hiszed? A nevedet tetováltam minden képemre Ha valaki közelebbről megnézi a nefelejtse csokrot vagy a málnát, vagy a krumplit — megtalálja beletetoválva a jelet. Szépség —­­mint ahogy a matrózok beletetoválják kar­jukba a horgonyt, a tenger misztikus kulcsát két hét múlva kiállít. Sok vesződséggel jár. Kölcsönkérni a saját képeit, elrakni, rendezni. Ide-oda jár a szobában. No, egé­szen elérzékenyedett A fia a szposizéd szo­bában valami hamis tangót fütyül Nem törődik vele. Nézi a képeit Csupa­­ :d­élel. Ez az élet, a legszebb. Vgn a b élei, csendes élet, de'i.tt éli. M" v ’a­­kosgatja a képeket, ezeket ,­ hang alan meséket, a mesét a szóló szőlőről, a mo­solygó almáról és a csengő barackról. Legerősebben szűr a Senator delin­e cigarettahüvely kettős füstszűrővel. EZÜSTSZÍNŰ dobozban ára------- 46 fillér. Senator „RAPID“ cigarettapapír, hosszában hajto­gatva, egyenként kihúzható lapokkal gummirozott széllel ..................................14 fillér ugyanaz, nem gummirozott......................13 fillér Senator HD-lapos cigarettapapír ..............12 fillér Az országos eső hátráltatja az őszi mezőgazdasági munkákat és a szüretet A kisbirtokon 16,9, a nagybirtokon 6.6 millió méter mázsa búza termett A hivatalos vetésjelentés, amelyet a föld­mivelésügyi minisztérium most adott ki, első­sorban arról számol be, hogy a legutóbbi októ­ber 6-a óta eltelt három hét alatt az eső meny­­nyisége mindenütt meghaladta az­­ átlagot. Talajmenti fagy is gyakran volt. Az őszi vetési munkálatok folyamatban van­nak, de a munkálatok végzésével sok helyen késnek- egyrészt a korábbi szárazság, másrészt az­ utóbbi esőzések miatt. A korán elvetett ősziek jól és egyenletesen fejlődnek. A tava­sziak alá az őszi szántás munkálatai serényen folynak. A búza terméseredménye mennyiségre nézve jó közepes, minőségre nézve jó, sőt helyenként igen jó. Hektoliterként­ súlya országos átlagban 76—81 kg. között váltakozik. A kisbirtokokon Kb.9, a nagybirtokokon 6,6­ millió 7 búza ter­mett, összes idei búzatermésünk iS 19 százalé­kért a nagybirtok és 71,61 százalékát a kisbirtok termelte. A rozs úgy mennyiségre, mint minőségre nézve közepes termést adott. Minőségi súlya 68—74 kg. között váltakozik Kisbirtokon 5.2 millió, nagybirtokon 2 millió­t termelt, össze­sen 7.2 millió­t, amelyből 27.59 százalékot a nagybirtok, 72.41 százalékot a kisbirtok termelt. Az árpa mennyiségre és minőségre közepes termést adott, és minőségi stálja 60.­70 kg. A kisbirtokon 3.6 millió, a nagybirtokon 2.1 millió, összesen 5.5 millió­­ árpát termeltek és ebből a nagybirtok termelése 37.44, a kisbirtoké pe­dig 62.56 százalék volt. A zab ez évben mennyiségre közepes, minő­ségre jó termést adott. Minőségi súlya 37—49 között váltakozik. Kisbirtokon 1.2, nagybirtokon l.it.gsyzesezi) .'ét­milliá.­y .zabot termeltek,­­amelyből­ a terme­lés 47.40 százaléka a nagy­­birtokra és 52.60 százaléka a kisbirtokra jut. A tengeri törése és betakarítása folyamatban van, de az eső hátráltatja a munkát. A tengeri ez évben jó termést adott. Kisbirtokon az összes termés 18­7, nagybirtokon 7.2 millió, összesen 26 millió­­. A burgonya késői fajtáinak szedése helyen­ként még tart. A burgonyatermés hozama jó, az összes termés 26.9 millió­­ volt, amelyből kisbirtokon 20.1 millió, nagybirtokon 6.5 millió­­ termett A cukorrépa jó termést ad. Az összes termés 10.9 millió q, amelyből a kisbirtokon 1.6, a nagybirtokon pedig 9.3 millió q termett. A lóhere és lucerna termése kielégítő, egyéb mesterséges takarmányok terméseredményei jók voltak. A rétek a sarjatermés betakarítása után jó legelőt nyújtanak az országban. A gyümölcsök közül a szilva, alma, körte jó termést adott. A dió terméshozama közepes. A 3 szüret az ország legnagyobb részében már be­fejeződött. Ahol még folyamatban van a szüret, ott befejezését az esős időjárás késlelteti. A termés általában jó közepes, a Dunántúlon azonban a közepesnél is jóval alatta van. A korábban leszüretelt szőlőkben megkezdték a takarási munkálatokat. A HIDAK KARBANTARTÁSÁT, világítását és takarítását, mint annak idején megírtuk, a fő­város átvállalta az államtól. Mindjárt hozzá is látott ahhoz, hogy a hidakat, amelyeket eddig csak néhány útkaparó takarított, a köztiszta­sági hivatal alkalmazottainak tömegével az eddiginél sokkal jobban tartsa tisztán. Ugyan­csak megtette az intézkedéseket a hidak erő­sebb kivilágítására is. Két és félszer nagyobb fényerejű lámpák fogják világosságba borítani a juhakat. Az átszerelés munkálataira hamaro­san kiírják a pályázatot. Tavasztól már fénye­sek lesznek a budapesti Dunahidak.­­ ♦ A MÁRIA TERÉZIA-LAKTANYÁTÓL ,a Ludo­­vikáig terjedő 1260 méteres szakaszon az úttest középére helyezték a villamossíneket. Szerdán a hatóság képviselői megszemlélik a középre helyezett vágányokat, amelyeken csütörtökön hajnalban megindul a forgalom. A Kálvin­ tér és Körút közötti szakaszon a jövő évben he­lyezik középre a síneket.­­ A KÖZÉLELMEZÉSI BIZOTTSÁG keddi ülé­sén Rosta János dr. tanácsnok beszámol a Lóhusüzem helyzetéről és forgalmáról is. Be­jelenti, hogy a vágóló a múlt évi őszi árakkal szemben 120 százalékkal drágult. A Lóhúsüzem szociális rendeltetésére való tekintettel a pol­gármester mindeddig elzárkózott a kimért ló­­hús megdrágítása elől Csak október 10-én ha­tározta el a lóims árának kilónként 80 fillérről egy pengőre való felemelését. Az üzem önkölt­sége 1,2,1 pengő kilogrammonként, úgyhogy a főváros minden kilóra 23 fillért ráfizet és ezért a Lóhusüzem 230 000 pengő veszteséggel számol.

Next