Ujság, 1936. november (12. évfolyam, 251-274. szám)
1936-11-07 / 255. szám
SZOMIBAT, 1936 NOVEMBER 7 ÚJSÁG Pártközi megbeszélés helyett országos bizottság Apponyi Károly gróf felsőházi tag az aktuális belpolitikai kérdésekről Pálfa. (Az Újság kiküldött munkatársának telefonjelentése.) A Dairmir-kormány bemutatkozása után mintha szélcsend lenne a magyar politikai életben. De ez a szélcsend csak látszólagos, mert sokan vannak a törvényhozók között olyanok, akik az alkotmányjogi kérdések megoldásának tempóját és terveit nem tartják sem eléggé gyorsnak, sem eléggé kielégítőnek. Gömbös Gyula ama levelét, amelyet Sztranyavszky Sándorhoz, a képviselőház elnökéhez intézett, szinte politikai végrendeletként kezelik az elhunyt miniszterelnök barátai, vannak viszont olyanok is, akik nem tartják ezt a kibontakozási módot sem helyesnek, sem pedig célravezetőnek! Főképpen a felsőházban ülő törvényhozóink tartják sérelmesnek a kérdés ilyen megoldását s éppen ezért fordultunk egyikükhöz, a különben teljesen pártatlan Apponyi Károly grófhoz, hogy megismerhessük e tekintetben alkotott véleményét s általában a mostani politikai helyzetről is vallott nézetét. Apponyi Károly gróf — mint emlékezetes —, a legutóbbi költségvetési és megajánlási vitában igen szigorú, kemény bírálatot mondott a Gömbös-kormány ügyviteléről s főként az alkotmányvédelmi szempontokat domborította ki. A Tolna megyében élő Apponyi Károly gróf egyébként igen erősen vesz részt vármegyéje életében. Az igazi törvényhozó ritka, de mindig érdekes és bátorhangu fejtegetéseire komolyan felfigyelnek az illetékes körök. A vele való beszélgetésből a közönség elé kívánkozik a következő: Del- és külpolitikai helyzetünkről. — Szives válaszát kérjük méltóságodnak — volt első kérdésünk —, milyennek látja a helyzet alakulását Darányi Kálmán miniszterelnöknek és kormányának bemutatkozása után bel- és külpolitikai szempontból — jelentéktelen politikai tevékenységem tudatában — hangzott a válasz — nagyon meglep az a tény, hogy hozzám fordul kérdéseivel. Mielőtt azonban kérdéseire érdemben válaszolnék, szeretném kihangsúlyozni, hogy azokra tisztán egyéni szempontjaim szerint felelhetek, mert én semilyen politikai párt keretébe nem tartozom. Azzal kezdem tehát: belpolitikai helyzetünk, szerény megítélésem szerint, lényegesen javult. Kormányelnökünk rokonszenves személye két ütőkártyát tart a kezében. Az egyik az, hogy a kormányhatalmon lévő és ellenzéki pártok között utóbbi időben mindjobban kiélesedett ellentétet nagyrészben sikerült lefaragnia aképpen, hogy általánosságban teljesen elfogadható programmot adott. Ezt a sikerét lényegesen növelhetné, ha sikerülne kiküszöbölnie az általános ellenszenvet keltő módszert, mellyel a hatalmon lévő párt szervezkedését folytatta. Továbbá ha sikerülne pártjának szélsőséges irányait visszaterelnie; ha kikapcsolná a pártszervezkedésből a közigazgatást és ha meggyőzné a nagyközönséget, hogy egyesek pártállása nem vonhatja maga után az első- vagy másodrendű polgárrá való minősítését. A másik az, hogy a hangsúlyt az agrárpolitikára helyezi Darányi Kálmán! Agrárállamban ugyanis a más foglalkozású lakosság felvirágzása az agráriusok jólétéből indul ki. Külpolitikai szempontból örömmel és megnyugvással kell üdvözölni, hogy a múltnak jól bevált külpolitikai irányzata semmi változást szenvedni nem fog. Küslügyeink kitűnő mestere szinte csodás módon tartotta egyensúlyban hajónk kormányrúdját. Óvatos és bátor, becsületes és józan, messzelátó és körültekintő külpolitikájának továbbfolytatása általános rokonszenvre és támogatásra számíthat. elnökünk kijelentette, hogy a volt kormány nyomdokait fogja követni, mi sem természetesebb, mint az, hogy olyan beígért törvényjavaslatokat terjeszt be, melyek már a kidolgozottság stádiumában vannak. A gazdatisztek biztosításáról szóló törvényjavaslatot némi pótlások és javítások keresztülvitele után el is lehet fogadni. Az ügyvédi rendtartás, a polgári és büntető perrendtartás törvényjavaslatával még nem foglalkoztam olyan mértékben, hogy véleményemet nyilváníthassam. Országgyűlésünk mindkét házának tagjai túlnyomórészt ügyvédek, illetve jogászok, akik a még szükséges változtatásokat majd csak ki fogják tudni verekedni... Aggodalmasnak tartom azonban azt a korlátlan felhatalmazást, amelyet a javaslat a mindenkori kormány igazságügyminiszterének ad arra, hogy a legfontosabb kérdésijét rendeleti úton szabályozza. A sajtótörvény kötelező szükségességét nem látom be. Személyesen a legmesszebbmenő sajtószabadságnak vagyok a híve, mert a kilengésektől nem félek! Eltekintve a sajtó nevelő és oktató hivatásától, elsőfokú és legnagyobb elhivatottságát abban látom, hogy a közönség elgondolásait, meggyőződését és kívánságait hirdesse. Ha pedig a nem szubvencionált sajtó ilyen módon szolgálja a nagyközönséget, akkor a szélsőséges irányzatú sajtó vagy nem találja megélhetését, vagy — amennyiben a nagyközönség becsületes megafonja — nem némítható el! Sürgősek az alkotmányjogi törvényeink! — újabb kérdésünk az volna — mondottuk —, hogy milyennek látja méltóságod a küszöbön lévő alkotmányjogi törvényeink szükségességét ? Mi legyen a sorrend? Váljon a titkos választójog, a kormányzói jogkör kiterjesztése és a felsőház jogállásának kérdései közül melyik a legfontosabb s vájjon nem lehetne ezeket junklimban egy törvényjavaslat keretében megoldani? — A kérdés feltevése olyan természetű— hangzott Apponyi gróf válasza —, hogy válaszomban éles határvonalat kell vonnom a dolgok egyéni tulajdonságai miatt is. Ha tehát sorban veszem őket, úgy a küszöbön álló alkotmányjogi törvények abszolút sürgősségét kell hirdetnem! A titkos választójog létjogosultságát pedig éppen az utóbbi idők választásainak szomorú eredménye mutatta meg. E téren már nem lehet visszafelé táncolni! Tagadhatatlan, hogy az általános választójog szélsőséges politikai kilengésekre alkalmat adhatna. Ezért okvetlen szükségesnek tartom ellensúly gyanánt a kormányzói jogkör kiterjesztését és a felsőház reformját. Szerény véleményem egész határozottan az, hogy a felsőházat a képviselőházzal okvetlenül egyenjogúsítani kell! Legfontosabbnak ez utóbbit tartom. Szerintem ugyanis, ha az államfő jogkörét lényegesen kiterjesztjük, úgy a felelősség zömét az államfő vállalni rakjuk A felelősség fogalmától elválaszthatatlan a felelősségrevonás fogalma. Az államfőt pedig felelősségre vonni, vagy csak kritizálni is, nem lehet, nem szabad. Nem szabad pedig azért, mert ez az államfő fogalmával ellenkezik. Ezért legyen a felsőház egyenlő jogú a képviselőházzal! Szükség esetén az államfő döntsön a két Ház esetleges nézeteltéréseit illetőleg. Határozottan vallom, hogy nem szabad e három alkotmányjogi törvényjavaslatot egymással junkumba hozni. Csakis kettőt :a felsőháznak és a kormányzói jogkörnek kiterjesztését. Sorrendben előbb e kettő váljék törvénnyé, nyomban utána pedig következzék a titkos választójognak törvénybe iktatása. Ha e sorrendeket így, miként vázoltam, betartják, úgy nyugodtan nézhetünk a jövő minden eseménye elé... Helytelen a pártközi megbeszélés, országos bizottságra van szükség... — Végül pedig szíves válaszát kérjük — mondottuk —, milyennek látja a helyzetet abban az esetben, ha néhai Gömbös Gyula levele értelmében Sztranyavszky Sándor, mint a képviselőhöz. elnöke, összehívja a belügyminiszter és az igazságügyminiszter bevonásával az alkotmányjogi kérdések megvitatására a pártközi bizottságot? Nem volna-e ugyanilyen' fontos a felsőház illetékes szerveit is' összehívni? — Erre a kérdésre igen rövid lesz válaszom. Igénytelen nézetem szerint abszolúte helytelen a pártközi bizottság összehívása a titkos választói jog előkészítése céljából. Ilyen nagyfontosságú kérdéseket ugyanis csakis országos bizottság útján lehet elintézni. Ilyenekre pedig a múltból számtalan példát tudunk. Tehát, ha komolyan és jól óhajtják megoldani fontos közjogi és főként alkotmányjogi kérdéseinket, úgy az általam említett módszerhez kell minél hamarabb folyamodni... . ■OSZMÁNNi ELEMÉR A sajtótörvény kötelező szükségességét nem látom be — Mi a véleménye a miniszterelnök úr által bejelentett törvényjavaslatokról? Így például az ügyvédi rendtartás, a polgári és büntetőjogi perrendtartás reformjáról, valamint az új sajtós“'-—Szjj szükségességéről?■ — *, r,—Rumán miniszterelnök uralin" bejelentett új törvényjavaslatokat — hangzott a nyomban! válasz — boldogult elődje már beharangozta. Miután kormány „Délamerikai utiképek" Klein István előadása a Cobden Szövetségben Klein István dr., a Mezőgazdasági Ipar Rt. vezérigazgatója, pénteken este a Cobden Szövetség szemináriumában „Délamerikai utiképek'' címmel nagyszámú közönség előtt érdekes előadást tartott. Az előadó az idén nyáron Zeppelinen és repülőgépen gazdasági tanulmányutat abszolvált Dél-Amerikában és előadásában ezen az utón szerzett benyomásairól számolt be. A vetített képekkel tarkított előadás során Klein István dr. igen szemléltető áttekintést adott Brazilia, Argentína és Chile gazdasági és szociális viszonyairól. Bő teret foglalt az előadásban az argentin buza-törvények ismertetése. Ezekkel kapcsolatban Klein István, aki kitűnő mezőgazda, annak a véleményének adott kifejezést, hogy nálunk kötelező búzafajta-termelésről, mint Argentínában, szó sem lehet, viszont egyes fajták kitenyésztése és egyidejűleg egyes búzafajták elvetésének tilalma Magyarországon is jótékony hatást gyakorolhatna. Áttérve a magyar—délamerikai gazdasági kapcsolatok kérdésére, Klein István arra az eredményre jutott előadásában, hogy míg az autarchia esztelensége az európai államokat egymásól elszakította, addig a nyersanyagforrások fokozódó kiaknázása és az általános gazdagodás külkereskedelmi kapcsolatunkat Dél-Amerikával mind szorosabbra fogja fűzni. A Gyapotot Brazília néhány évvel ezelőtt még alig termelt. Ma brazil gyapot foglalja el az amerikai gyapot helyét a német és japán textiliparban. Japán és Németország épp úgy szűkölködik konvertibilis nemes devizában, mint mi és éppúgy könnyebbséget jelent fizetési mérlege számára a brazil gyapot, melyet iparcikkekkel lehet megfizetni, mint számunkra fog jelenteni, ha délamerikai kereskedelmi szerződéseket sikerül majd helyes formában megkötnünk, amire minden kilátásunk megvan. — Argentínában a mezőgazdasági cikkek magas ára egyre emelkedő prosperitásra vezet, amelyet a magyar ipar számára hasznosíthatunk, mert Argentína ugyanolyan mértékben nyújt kedvezményt a magyar ipari behozatal számára, mint amilyenben mi az argentínai nyersanyagokat: quebrachot, gyapjút, nyersbőröket és a pharmaceutikus ipar nyersanyagait vásároljuk. Végül pedig Chile rezet bír szállítani nekünk egy aránylag könnyen létesíthető árukompenzációs kereten belül. A jelenleg folyó gazdaságpolitikai tárgyalások Dél-Amerikában gyáriparunk fontos nyersanyagforrásait és növekvő piacát fogják megnyitni. — Brazília, Argentína és Chile nagy és gazdag országok. Brazília Európa területét megközelíti, Argentína mezőgazdasági potenciális kapacitása végtelen, Chile a rézércek leggazdagabb tárháza. A földrajzi statisztika óriási számai a távolból nyomasztóan hatnak, a nagy számok jelentőségét azonban csak a helyszínen lehet érzékelni. A gazdagságnak nem a statikája, hanem a dinamikája fontos. Vasérctelépékt vizierök nem jelentenek gazdagságot, ha kohók, vasművek és vasutak nem létesülnek, amihez azonban tőke, megfelelő munkaerő, gazdasági és politikai biztonság szükséges. A gazdagságnak ezen dynamikus problémái megoldásuk kezdetén vannak Dél-Amerikában. A labilis politikai szervezet, az évszázados rendszertelen fajkeveredésnek szomorú eredményei és a mostoha klimatikus viszonyok a dynamikus erők hatását sok helyen paralizálják. De Dél-Amerikára is áll Tacitus mondása: „Quimorte lucem diemque omnibus hominibus. Ha omnes terras fortibus ibris natura aperpit. Fantáziával, rendelkező bátor férfiak pedig ott is növekvő számban vannak. ........................... A nagyszámmal roegyelenta előkelő közönség, amelynek soraiban ott láttuk a magyar közgazdasági és társadalmi élet számos kitűnőségét, meleg ünneplésben részesítette Kléin Istvánt az értékes előadásért. 3 ~~C 7 • no bzcpcipöfo, o / • • '»»4 JÖCipŐRe ÉS MÉGIS OLCSÓK s 13 . Hői hócipők idei a gyártmányok, vagy választékban p 6.50-igi Női délutáni és trotter cipők fekete és barna, tfJSO különféle kivitelben . .. P 14.90, In Női divatcipők boka-antilopból, különleges uj modellek, fekete és|^90 barna bokacipők ........P 15.90, Női estélyi- és tánccipők ezüst vagy arany textilből, külön- £k80 féle új fazonok.........................P mjr Gyermek és leány magas cipők fekete vagy barna bőrből, szeges ,37-40 31-36 ~30 P 9.90 7.90 27—30 sz. © Nagy választék gyermek-, női- és férfi házi-, hó- és sárcipőkben CORVIN A JÓ MINOSCOIK JUVIUZA A nyomorról és szegénységről vitázott pénteken a közgyűlés A főváros pénteki közgyűlésén Felkay Ferenc dr. és Rosta János dr. tanácsnok válaszolt a felszólalásokra. A szociálpolitikai fejezetnél Gál Benő olyan intézkedéseket követelt, amelyek a nyomor terjedését meggátolják. Szerinte a kolduskérdés megoldásának mai formája a vagyonosoknak kedvez. Szeretetházakat kellett volna létesíteni, amelyekbe a munkaképtelenekké vált elaggottakat elhelyezték volna. Hegedűs Armand szerint az ínségesek támogatásának mai rendszere emberséges ugyan, de nem a legcélravezetőbb. Budapest hegyes vidékein is kellene nyaraltatni gyermekeket. Tíz éven keresztül évi kétszáz szükséglakással szaporítják az olcsó lakások számát. Payr Hugó kifogásolta, hogy az állami nyomortelepeket Budapesthez akarják csatolni. A kéregetéstől eltiltottak családja miből fog megélni? Hegedűs Bertalan a gyermekvédelmi akciók kiterjesztését követelte. Steinherz Simon tiltakozott az ellen, hogy az állandó szakmunkásokat viségmunkásokkal váltsák fel. Szabó Imre szerint a családvédelemnek éppen a nagy világvárosokban van jelentősége, mert ezek az emberi erőt sokkal hamarább felmorzsolják. Az egész társadalmi berendezkedés alapjának a háromgyerekes családnak kellene lennie. P. Slrrn Szerén véleménye az, hogy a gyermektelenség oka egyedül a gazdasági nyomor. A nyaraltatás költségvetését 40.000 pengőre emeljék. Szentesi József keveselli a szociálpolitikai ügyosztály 14,5 milliós költségvetését, ami Berlinhez és Bécshez viszonyítva rendkívül csekély. Böchtler Péter a nyomortelepek eltüntetését követelte, de ez csak akkor következhetik be, ha előzően olcsó szükséglakásokról gondoskodnak. Hatolkay Kázmér elismerését fejezte ki a szociálpolitikai ügyosztály iránt. Vitéz Mátyásfalvy Erich azt kívánta, hogy a főváros szociális nevelőintézetet létesítsen. Miklós Ferenc dr. kölcsön felvételét ajánlotta, amelyből a dolgozni tudó ínségeseket tisztességes munkaalkalomhoz és munkabérhez kellene juttatni. Az elnöklő Szendy Károly polgármester a vita folytatását hétfő délután öt órára halasztotta. Miklas osztrák államszövetségi elnök Budapestre jön Bécs, november 6. (Inf.) Az osztrák államszövetség elnöke, Wilhelm Miklas hivatalos látogatásra Budapestre, készül. Lehetséges, hogy e látogatás időpontja összeesik majd az olasz király, illetve trónörökös budapesti útjával. A Neue Breie Presse péntek esti kiadásának jelentése szerint Miklós elnök Horthy Miklós kormányzó küszöbönálló bécsi látogatását fogja viszonozni a magyar fővárosban. Az államfő budapesti útjának időpontját még nem állapították meg, valószínű azonban, hogy a látogatásra december közepén kerül sor. Most történik meg először, hogy az osztrák állam elnöke hivatalos látogatásra külföldre utazik.