Ujság, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)
1940-01-13 / 10. szám
IO SZIMHÁZ Pletykálkod Azok között, akik a magyar királyiOperaháznak Milanóba indult művészeit búcsúztatták, ott volt Laurisin Lajos is, a kitűnő tenorista. Feleségét, az elragadó Gere Lolát kísérte ki a déli pályaudvarra, akitől csak nehezen tudott, ha csak rövid időre is, elszakadni. Hát amint ott búcsúzkodnak, odajön hozzájuk Halmos János, az Operaház másik jeles tenoristája, a milánói Sríng-előadásnak férfi főszereplője. Régen ugratja őt Laurisin, de most aztán itt van a rendkívüli alkalom, hogy Halmos egy csapásra fizessen hosszú esztendők kíméletlen évelődéseiért. — Na, édes öregem — így szól hozzá valahonnan igen fentről —, most aztán kiderül, hogy ki a különb tenorista az Operaháznál? Kit visznek kettőnk közül a milánói Scalába? — Igazad van, Jánoskám — replikázott Laurisin —, most csakugyan kiderült, hogy kettőnk között ki az első és ki a második. Ki marad a fővárosban és ki meg’— vidékre! 'VWWV^/\ V%. \ C Izipacsok a elme annak a kedves kis füzetnek, amelyben Ur György számol be élénken és közvetlenül arról az időről, amikor még „húszévesek voltunk mindanynyian, gondtalanul éltünk és örökké mosolygott felettünk az égbolt“. Ő maga néhány társával az iskola padjáról szökött el színésznek. — ripacsnak! — és résztvett, mint tehetséges kezdő, többek között egy olyan Falu rossza előadáson, mely elől egy félórával az előadás előtt lógott meg a társulat szubrettjével Göndör Sándor, a főszereplő. Helyettes nem akadt ripacséknál, az előadást pedig, tekintettel arra, hogy a jegyek árát nem volt miből visszaadni, meg kellett tartani. Megtartották tehát Göndör Sándor nélkül, egy kellékessel, aki az egyetlen kulissza mögött helyettesítette a főszereplőt és onnan is énekelt. Valahányszor Göndör Sándornak jelenése volt, Gonosz Pista jött ki helyette és mindannyiszor fenyegető hangon kiáltott a kulisszák felé: — Ide pedig be nem gyász, Sanyi, mert ezzel a vasvillával töröm ketté a derekadat! — Ugyan, engedjen be, gazduram, hadd dalolok valamit, — könyörgött odakintről Göndör Sándor hangja. — Dehogy engedlek be, te pernahajder, te falurosszal — Hát ha nem enged be, gazduram, akkor itt künn dalolok, — tört ki szemrehányóan Göndör Sándorból és már énekelt is. Gonosz Pista rátámaszkodott vasvillája nyelére, úgy hallgatta az éneket, közben pedig leszólt a nézőtér felé: — Szépenénekel a betyár, de azért mégsem engedem be. Mikor vége volt a dalnak, Göndör Sándor ismét könyörgésre fogta a dolgot. — Hát igazán nem ereszt be, gazdáram? — Igazán nemi . — Akkor Isten áldja meg, majd később visszajövök! — Hiába gyász vissza, mert akkor sem engedlek be. A közönségnek nagyon tetszett, hogy a falu rosszával ilyen rendesen elbántak és egészen jól mulatott az előadáson. Egy olcsó kis rádióval lepte meg Salamon Béla a feleségét karácsonyra. Amit azonban egyelőre elhallgatott odahaza, hogy a rádiót részletre vette, egész kis heti részletekre. Annál nagyobb volt a rádiós meglepetése, amint Salamon Béla a napokban azzal állított be hozzá, hogy ki akarja fizetni a rádió teljes árát. — Tudja, kedves uram, — szólt hozzá a jókedvű művész —, a cipőre szokás mondani, hogy azért recseg, mert nincs kifizetve, így lehet ezzel a rádióval is! Kifizetem, hátha nem fog olyan keservesen recsegni. Ezzel kifizette a rádiót, hazament és most már nyugodtan beállította Budapest //.-re. De bizony a recsegés csak nem szűnt meg. — Béluskám — mondotta neki bánatosan a felesége —, biztosan az a baj ezzel a rádióval, hogy a cipőd nincs kifizetve! Sorry Útlevél és kalap nélkül Budapestre érkezett Forzano, a „Caesar“ szerzője Szombaton délben megérkezett Budapestre Giovacchini Forzano, a kitűnő olasz író, akinek — mint más helyen beszámolunk róla — szombaton este mutatta be Caesar című történelmi drámáját a Nemzeti Színház. Németh Antal, a színház igazgatója, táviratilag hívta meg Forzano-t, aki a választávirat postára adásával egyidőben vonatra is ült, hogy idejében megérkezzék Budapestre. Akik a pályaudvaron látták, meglepetéssel állapították meg, hogy az író télikabát és kalap nélkül érkezett. — Nagyon siettem — mondta mosolyogva — és különben sincs hideg ... De nemcsak a kalapját és a télikabátját felejtette otthon Forzano, hanem még az útlevelét is. A magyar hatóságok azonban nagy előzékenységgel fogadták és mindenben megkönynyítették az utazását. Forzano elmondta, hogy a Caesar megírásában Mussolini maga is részt vett. Minden jelenetet részletesen megbeszéltek, s a téma is a Dúcétól származik. — Nem először vagyok Budapesten — mondta még az író —, sőt a Nemzeti Színház művészeit is láttam már. Véletlenül akkor is Caesarról szóló tragédiát játszottak: Shakespeare-et. Az olasz író délután Németh Antalt, a Nemzeti Színház igazgatóját látogatta meg, este megjelent darabjának premierjén a Nemzetiben, azután részt vett azon a nagyszabású banketten, amelyet az egyik szálloda dísztermében rendeztek a tiszteletére. Vasárnap este utazik vissza Rómába az illusztris szerző. Caesar Forzano drámája a Nemzeti Színházban Kétezer év távolságát fölényesen hidalja át Giovanchino Forzano történelmi drámája, a Caesar. Mintha csak a Giovinezza ütemei harsognának a színpadon, a légiók mintha nem páncélban, de fekete ingben indulnának el és a Földközi-tengert nem az új birodalom lomha gályái szelnék át, de fent valahol a fellegek között leugatná a motorokat a „flotta azuri” Forzano hőse hamisítatlanul mai, hamisítatlanul ember és hamisítatlanul Caesar. A dráma tíz feszülő képében a jelen hitelesíti a múltat. A néző szinte személyes emlékeinek érzi a kétezer év előtti eseményeket. Caesar hatalmának növekedését féltékeny szemmel nézi a magát demokratának nevező, de tulajdonképpen korruptan klikkeskedő arisztokrata szenátor-csoport. Ők, szűkkeblűen, a római polgárjogot minél kevesebb emberre szorítanák, míg Caesar még a meghódított tartományok lakosainak is megadja, ha arra érdemesnek bizonyulnak. Caesar birodalmat építő eszméit a fiatalság érti meg a legjobban és ennek a fiatalságnak harcát vezetik a néptribunok. Az elvakult Lentatus konzul megvesszőzteti a Caesar által polgárrá emelt Metellus tribünt, a Rubicon partján álló hadvezért a háza ellenségének minősíti és nem legyőzésével, de megfenyítésével a nagy Pompeiust bízza meg. Caesar látszólag elpuhultan Ravennaban időzik és megtévesztő magatartása ellenlezi, hogy már elvetette a kockát és a légió átkelt a Rubiconon. Pharsalusnál ütközik meg a két sereg és Caesar győz A harc után megakadályozza, hogy a heves Antonius bosszúvágyában kivégeztesse a foglyokat. Caesar nem büntet, hanem kibékil. Gyors gályán a menekülő Pompeius után siet, nem hogy legyőzze, hanem, hogy meggyőzze és kivételes vezéri képességeit megnyerje a birodalomnak. Pompeius Egyiptomba menekül, de alúlkulturálódott, dekadens egyiptomi kormány, a vendégjog megsülésével, lefejezteti, hogy Caesarnak kedveskedjék. Caesar felháborodva értesül a merényletről és megadatja Pompeiusnak a hazafiak számára járó legnagyobb tiszteletet. Azután egyetlen légiójával bevonul Alexandriába, ahol húszezer főnyi egyiptomi hadsereg áll, hogy a marakodó királyi gyermekek között igazságot tegyen. Látja, hogy a degenerált kis Ptolemaeus az uralkodásra nem alkalmas, de Kleopatrában van sok királyi tulajdonság. Tehát neki ítéli a trónt, de tulajdonképpen a birodalom afrikai pilléreit rakja le. Caesar a hatalom csúcsán új és újabb terveket sző: kiszólíttatja a ponthusi mocsarakat, felépíti a könyvek templomát s az új tartományokba gyarmatosokat telepít. A tervek nem valósulhatnak meg. Caesart a szenátusban az orgyilkos tőrök megölik. A gyarmatok felé induló veteránok kétségbeesetten fordulnak vissza, hogy mégegyszer Római ellen vonuljanak és bosszút álljanak Caesar haláláért. Forzano drámája a színpadot hivatásszerűen szószéknek tekinti A máról a mához beszél. De a múlt is hitelesen marad meg benne. Ha talán a kétezer év előtti társadalom nem is láthatta olyan világosan az események mozgató erőit, ahogy Forzano tárja fel, de szavai keményen és őszintén hangzanak. Talán éppen ez az erős meggyőződés okozza, hogy Caesar ellenzéke számára nem hagy halk mentő szót, de még lélektani magyarázatot sem talál. Brutus, Cassius, Casca és a többi „sötétben bujkáló“ összeesküszik Caesar ellen, de magatartásukat nem indokolja semmi. Mintha az egészllenzéki mozgalom Brutus nagyravágyó feleségének, a nagy Cato büszke leányának, Portianak asszonyi cselszövése lenne. Holott Forzano tipikusan férfi-drámát irt, amelyekben a női szerépek alig fontosabbak, mint az apró dekoratív frízek a monumentális épületek homlokzatán. Ez az egyoldalúság bizonyára a legszebb párttagi erény, de a drámaíró számára veszélyes és végeredményében ez az egyoldaluság okozza, hogy a dráma második részében, mikor a hatalom csúcsán álló Caesar ellen In-Néhány nap előtt megírtuk, hogy milyen kedves újelmet adományozott az egyik színház Lehár Ferencnek. „A nagy magyar világmester“ — ezekkel az ékes szavakkal illette a Lehár-ciklus első előadásait hirdető színlap a komponistát. A titulus régebben a sakk-bajnokoknak járt ki, de Lehár is bizonyára szívesen fogadta, mint a tisztelet spontán kifejezését. Most jelent meg az új szinlap s ezen a „nagy magyar világmester“-ből már egyszerűen csak „világhírű magyar mester“ lett. A szinlap egyebekben bejelenti, hogy a „LUXENBURG grófja“ című operettnek melyik napon lesz az első előadása. De ha már a színlapon bogarászunk, hadd állapítsuk meg, hogy LUXEMBURG-ot nem LUXENBURG-nak írják... " * Jubiláris előadás. .Szombaton este huszonötödször került színre a Kamara Varieté „Szakítottam Hacsekkel“ csípű revüje. A kitűnő artistaműsor jubiláns előadását is telt nézőtér tapsolta végig. ______ dúl meg a harc, a küzdelemben sokkal kisebb a dinamikus feszültség, amiint mikor Caesar indította meg a harcot az acsarkodó szenátus ellen. Politikai szempontból feltétlenül így jó, dramaturgiailag feltétlenül így veszélyes. De a tragédia így is teljes, élően mai és a dübörgő dialógusokban a néző megérti a világokat kormányzó sorsot. A Nemzeti Színház széló előadását ,Németh Antal igazgató nagy gonddal és tudással rendezte. Az egyes képek hangolása s az egész monumentális felépítés erőteljes és meggyőző. Tárai, mint Caesar monumentális, hidegségében is gyújtó, páthoszában is emberi. Timár művészien átgondolt, töprengő Brutus a mintha ókori cselekvéstől serslegő Hamlet lenni/’ Lehotay szilaj és lelkes Antoniusa csupa robi,isztus tetterő, Makláry hősies, érző szivü Monolisa meghatóan szép alakítás. Kovács az elbizakodott Pompeiust faragja remekbe és fél’,zeff>ÜRYt_ fogyottságából kibuggyanó büszkeségért Apathy megható kis egyiptomi király. A népes szereplő gárdából még Gál Gyula, Nagy Adorj, in- Ungvári, Petites, Ujlaky, Szabó, Galamb ,György, Juhász, Rajczi, Gázon, Várkonyi, SzabForgács, Major, Tapolczay, Patakit és ,Viszódy emelkedik ki A hölgyek közül fenséges rdomai nagyasszony Berleg Lili, szép és kacér cgrulPötömi királynő Szörényi Éva, a kemény és szlárd Szabó Margit, a megrázóan drámai Eörs Kata s a mesterien cselszövő Rápáthy Anna érdemel meg minden elismerést. A zengően szén fordításért Révait Józsefet, a hatásos, bár túlfestői díszletekért Molnár C. Pált illeti elismerés Caesar bemutatásával a magyar-olasz kulturbarátságnak komoly és nemes szolgálatot tett a színház. PÜNKIVSTI ANDOR ★ A Nemzeti Színház szombat esti előadását végignézte vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó és hitvese is Megjelent Csáki István gróf külügyminiszter, továbbá a magyar kormány képviseletében Flórian Bálint kultuszminiszter és sok más előkelőség. UJSÄ6 VASÁRNAP. Í940 JANUÁR Í4 Irieszti gyors Fenség, tizet eH! SOMERSET MAUGR&M komédiája Fordította: Harsányi Zsolt Szombaton, január 20-án, először Pesti Színház Hangversenyek RÓZSAVÖLGYI HANGVERSENY: Ha: II. jazz-Patásié 7. 8. A háromórás műsor a szenzációk szenzációja lesz. Jegyek egész nap a Zeneakadémián. Wallsbauer-quartett hétfőn. Z. 8. Forellen-quintett (Faragó György) Beethoven: Es-dur, Ravel: F-dur. Beethoven V. síi®I. IV. szimf.: C-dur verseny (Vértes Klári) kedden. Z 8. Vez.: Komor. Aczél György előayóestje 20-án. Z. 'A9. Bevezeti: Ascher Oszkár. IV. (Farsangi) Múzeumi Matiné jan. 21. Mozart: Falusi muzsikusok és Harmonika -quinlett stb. Maleczky, Bobula. Magyar Női Vonósnégyes (Kálmán—Nagy— Szerémy—Ulbrich) 25-én. Közr.: Dohndnyi. Márkus Alfréd Hl. jazz-revüje 28-án. 7. 8. Sztárok—dizőzok— komikusok. 52 tagú szimf. jazz-zenekar. Újdonság: Az éneklő nézőtér PETI SÁNDOR VIDÁM ESTJE Bevezeti: Békeffl. Közreműködnek Fellegi, Forró Márta, Dán Klári, Gombaszögi, Mezey Mária, Muráti, Rácz Vali, Szombathelyi Blanka, Vaszary Piri, Ajtay, Baló, Dénes, Petrics, Fekete Pál, Gárdonyi, Greguss, Kővári, Somlay. Febr 2. Anla 'Suli sanzon-estje a Pécsi öreg Diákok együttesével febr. 3. 2. 8. Bisztriczky Tibor hegedűestje febr. 8 Egyed Zoltán szerzői estje „Rendkívüli kiadás" febr. 10. A „KONCERT* RENDEZÉSEI KONCERT ZONGORABÉRLET Bartók, Buszabo, Dohnányi, Faragó, Kerpity, Károlyi, Sauerné Angelica Morales, B Pásztory Dilla, Ungár Imre. Bérletek 6 estre 5 P-től. DolmányMterpely szerdán 7. 8. Nagyszerű műsorukon Brahms: c-moll, Beethoven: op. 102 (C-dur és D-dur), Dolmányi szonáták. Zong. bérlet I. Mengelberg 13-án Hangv. Zenekar. Közr.: Károlyi. Városi 8 Koncert Mesterbérlet IV. Jegyek korlátolt számban. H. E. NAGY GYÖRGY VIDÁM ESTJE 21. vasárnap. Zeneak. 549. Közr.: Fejes Teri, Honthy Hanna, Lázár Mária, Lengyel Gizi, Lorenz Márta, Somogyi Nusi, Titkos Ilona, Turay Ida, Vaszary Piri, Bárdos Artúr, Balassa János, Berki József, Dénes György, Góth Sándor, Laurisin Lajos, Rátkai Márton, Somlay Artur, Szendi Lajos. Kisérnek: Polgár, Zsigmondi, Cserventák. IX. SZIMFÓNIA 21-én d. e. Vigadó. ,22-én este Zenenk. Vez.: Ferencsik, közr.: Faragó (G-dúr zongoraverseny), Rigó Magda, Basilides, Röster Endre, Littassy, Palestrina-kórus. Hangv. Zenekar. SAUERNÉ ANGELICA MORALES zongoraestje 24-én. Hatalmas műsorán: Bach: Goldberg-variációk, Chopin: b-moll gyászindulós szonáta, Mozart, Schumann, Brahms, Liszt és Sauer-művek. BARTÓK—B. PÁSZTORY DITTA kétzongorás estje 29-én. Műsor: Brahms: f-moll szonáta, Sztravlnszky: Concerto, I.iszt: Concerto pathétique. Bach—Mozart fugák, Bartók: Mikrokozmoszból. Weisiffgríiier-SifísSo Vándor Kálmán vígjátékának bemutatója a kassai Nemzeti Színházban A nagy író, a női lélek tévedhetetlen ismerője, a szerelem bonyolult problémáinak fölényes professzora ugyancsak megbukott. Most megtanulta, hogy bizony ő is csak annyit ért a szerelemhez, mint akármelyik jogászgyerek és a lecke annál alaposabb volt, mert saját kárán kellett okulnia és a kudarc annál súlyosabb, mert nem is valami titokzatos démon, csak egy csinos és könnyelmű pesti asszonyka adta fel a szerelmi kérdéseket. Besnyő Kálmán, a jeles író, azt hiszi, most megtalálta a Tökéletességet, ezért otthagyja a feleségét, családi tűzhelyét, a trieszti gyorson rohan imádottjával a tengerpartra, hogy ott azután észrevegye szarvait, amelyekkel az isteni nő feldíszítene. „Egy férfi csak addig szerelmi szakértő, atig nem szerelmes“ — ismeri be Vándor Kálmán darabjának hőse és boldog, hogy visszatérhet felesége mellé. Ehhez a tanulsághoz három felvonás vígjátéki meséjén keresztül vezet el a szerző; közben ügyesen pergeti a históriát, tréfák és mulatságos helyzetek, nevettető figurák sorával szórakoztatja a publikumot, a színpad minden lehetőségével ötletesen él és a nézőtérről állandóan felhangzó kacagás és taps mutatja, milyen sikerrel végezte munkáját a vígjátékíró. A kassai Nemzeti Színház előadása minden dicséretet megérdemel. Szilágyi-Szabó Eszternek hívják azt a fiatal színésznőt, akinek máris van ereje ahhoz, hogy körötte és érette legyen az egész este. Megkapóan szép és dekoratív jelenség és a színpadon nemcsak élni és játszani tud, de a változatos szerep egész skáláját művészi ízléssel és tetszetős színekkel viszi végig. Hotti Éva tiszta asszonya tehetséges és finom eszközökkel dolgozó színésznő szimpatikus alakítása. Mester Tibort temperamentuma és játszó kedve, Zách Jánost színészi kvalitásainak teljes érvényesülése jellemzi. Fanny Mária, Garami Jolán, Bánhida József, Odray Géza és a többiek vidám alakításukkal méltóan járultak hozzá a sikerhez Kardoss Géza, az ötletes rendező, kitűnő vígjátéki tempót diktált. A díszletek és a színpad artisztikus képet mutatott. A bemutatónak — mint már jelentettük — igen nagy sikere volt, taps, kihívás, ováció egymást követte egész este. Hangv. Zenekarral 31-én. (Városi 8). Schubert: Befejezetlen szimfónia, Mendelssohnverseny, Beethoven: III. (Eroica). BUSTABO—FARAGÓ-SZONÁTAFEST febr. 5. Mozart, Brahms, C. Franck. Beethoven: Missa Solemnis febr. 7. Ungár Imre zongoraest febr. 8. Bontó Ilona zenekari zongoraest febr. 9. Vez.: Polgár. Hangv. Zenekar. VILLON-EST FEBR. I1. Zeneak. 549. A csavargó költőkirály legszebb műveit Makay Margit, Fellegi Teri, Maráth Annie, Somlay Artur, Tapotezai Gyula adja elő. Bevezeti: Pünkösti Andor. Orgona: Ákom Lajos. Varga Tibor hegedücslib febr. 14. Karinthy-emlékest febr. 18. Kiss Judith-zongoraest febr. 19. * _ Rádiót, gramofont, villamos háztartási készjálékeket is Koncertnél vásároljon! * Uj szereplők A tenor-ban. Dolmány Ernő vígoperájának, A tenor-nak szombati előadásán két új szereplő mutatkozott be. Korányi Karola éneke be Thekla szerepét, Keréh Endre pedig az apát adta először. Mind a ketten kitűnően illeszkedtek az ismert jól összehangolt együttesbe és osztoztak a sikerben. PESTI SZINLAP tea