Ujság, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-24 / 92. szám

mvBPCWB5Ígj!5*»5»S5r-.IFfF'*' ■ jflMdpyiWj PÉNTEK, 1942 ÄPMLIS 24 ÚJSÁG5 Súlyos börtönnel bűnhődik a vesztegető és a megvesztegetett közhivatalnok Szigorú rendelkezéseket tartalmaz a közélet törvényességét és tisztaságát védő új törvényjavaslat Radocsay László igazságügymi­niszter a képviselőház csütörtöki ülésén beterjesztette a közélet tör­vényességét és tisztaságát biztosító egyes büntető rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot. A javaslat tizen­egy §-ból áll és igen fontos intézke­déseket tartalmaz. A vesztegetés büntetése ,,Vesztegetés“ dm alatt a veszte­gető büntetése céljából az alábbi rendelkezést hozza a javaslat. „Aki közhivatalnokot a neki vagy más­nak adott vagy ígért, személyes vagy vagyoni előnnyel hivatalos hatáskörében vagy szolgálatában kötelességszegésre indítani törek­szik, bűntettet követ el és bünte­tése 5 évig terjedhető börtön, hiva­talvesztés és a politikai jogok gya­korlatának felfüggesztése.“ A közhivatalnok büntetésével kapcsolatban kimondja a javaslat, hogy az a közhivatalnok, aki sze­mélyes vagy vagyoni előnyért kö­telességének hivatalos hatásköré­ben vagy szolgálatában való meg­szegésére vállalkozik, vagy ajánlko­zik, vagy tudva elfogad olyan előnyt, amelynek az a célja, hogy őt kötelességének hivatalos hatás­körében vagy szolgálatában való megszegésére indítsa, avagy egyet­ért azzal, aki az ő kötelességszegé­sét célzó ilyen előnyt elfogad, bün­tetést követ el és büntetése 5 évig terjedhető börtön. Előny elfogadása alatt az előny ígéretének elfogadá­sát is érteni kell. Tíz évig terjed­hető­­egyházzal bűnhődik az, aki a fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott közhivatalnok —■ a bírót és a vádhatóság tagját minden esetben ideértve — úgyszintén más közhivatalnok is, ha a cselekményt különösen fontos kötelesség tekin­tetében követi el, továbbá az a közhivatalnok, aki az előnyért hi­vatalos hatáskörében vagy szolgála­tában megszegte kötelességét és ezzel súlyos kárt okozott. Tiltott ajándékozás A 3. § szerint az, aki közhivatal­­nok hivatali vagy szolgálati műkö­désével kapcsolatban neki vagy bele­egyezésével másnak olyan személyes vagy vagyoni előnyt ad, vagy ígér, amely a közhivatalnokot a közérdek kárára befolyásolhatja, vétséget kö­vet el és egy évig terjedhető fogházzal bűnhődik. A kísérletet is büntetni kell. Nem büntethető, aki az előnyt a közhivatalnok követelésére adta, vagy ígérte, ha vonakodása esetére jogtalan hátránytól tarthatott. A 4. § szerint azt a közhivatalno­­kot, aki meg nem engedett szemé­lyes vagy vagyoni előnyt követel, vagy elfogad, amely működését a közérdek kárára befolyásolhatja, vagy egyetért az ilyen előny elfoga­dásával, vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal bűnhődik. • Befolyással üzérkedés Az 5. §. kimondja, hogy aki a maga vagy más részére vagyoni előnyt követel, vagy elfogad avégett, hogy valódi vagy színlelt befolyását valamely hatóságnál vagy közhiva­talnoknál magánérdek előmozdítá­sára érvényesítse, vétséget követ el, amelynek büntetése egy évig terjed­hető fogház. Itt is büntetni kell a kísérletet. Bald­etté minősül a cselek­mény és büntetése 5 évig terjed­helő börtön, hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése, ha a befolyásával üzérkedő azl ál­lítja, vagy azt a látszatot kelti, hogy közhivatalnokot fog megvesztegetni, vagy tiltott módon megajándékozni, vagy magát közhivatalioknak adja ki, egyenruhát, jelvényt, címet, rang­­fokozatot, rendjelet vagy diszjert jogtalanul használ, vagy a cselek­ményt üzletszerűen követi el. A C. §. a vagyoni előny elkob­zásáról intézkedik. Ha az adott va­gyoni előnynek nem dolog volt a tárgya, vagy ha a dolog elkobzását nem lehet elrendelni, vagy fogana­tosítani, azt, aki a vagyoni előny­ben részesült, az előny értékének megfizetésére kell kötelezni. Intézkedik a javaslat a felsőházi, egyházi és érdekképviseleti válasz­tások tisztaságának biztosításáról és a választó jogosulatlan befolyásolá­sának megakadályozásáról is. Ki­mondja, hogy vétséget követ el, aki abból a célból, hogy a választó va­lamely jelöltre (lajstromra) szavaz­zon, vagy ne szavazzon, vagy a szavazástól tartózkodjék, a válasz­tónak hozzátartozóját szóval vagy tettel bántalmazza, vagyonában vagy keresetében jogtalan hátrány­­nyal sújtja, ilyen bántalmazással, hátránnyal vagy pedig becsület­sértő, vagy rágalmazó nyilatkozat közzétételével fenyegeti. A 9. §. szerint izgatás büntette és vétsége miatt mellékbüntetésül a hivatalvesztést és a politikai jogok­ gyakorlatának felfüggesztését is meg kell állapítani. Hamis tanúzás, hamis vád A 10. § kimondja, hogy választási ügyben elkövetett hamis tanúzást úgy kell tekinteni, mintha a BTK 213. § 1. bekezdésében meghatáro­zott bűnvádi ügyben követték volna el. Törvényesen bevett magyaror­szági egyház bírósága vagy más ha­tósága előtt folyó ügyben elkövetett hamis tanúzást úgy kell tekinteni, mintha a BTK 215. §-ában említett — ha pedig az ügy tárgyának ér­téke összeg szerint megállapítható és 200 pengőt meg nem halad, a BTK 216. §-ában említett — polgári ügy­ben követték volna el. Ha azonban az ügy tárgya egyházi tisztviselő vagy más egyházi alkalmazott vagy egyháztag ellen az egyház szabá­lyaiba ütköző cselekmény miatt fe­gyelmi vagy más egyházi büntetés­nek alkalmazása, a hamis tanúzást a BTK 220. §-a alá eső bűntettnek és az ilyen hamis vádat a BTK 227. §-a 2. bekezdésének 2. tétele alá eső bűntettnek kell tekinteni. Ugyaneze­ket a rendelkezéseket kell megfele­lően alkalmazni a hivatási kamara, hivatalos érdekképviseleti vagy el­ismert hivatásos szervezet fegyelmi hatósága előtt folyó ügyben elköve­tett hamis tanúzásra a BTK 220. §-át, a hamis vádra pedig a BTK 227. § át. Végül a 11. § felsorolja a hatá­lyukat vesztő, illetve a hatályban maradó jogszabályokat. A törvényjavaslat indokolása Radocsay László igazságügymi­niszter hosszabb indokolást csatolt a törvényjavaslathoz. Ebben rá­mutat büntetőtörvényeink hiányos­ságára s kiemeli, hogy büntetőjogi védelem alá kell helyezni a törvé­nyesen bevett magyarországi egyhá­zaknak, mint nemzeti életünk ősi tartóoszlopainak igazgatása körében előforduló választások szabályszerű­ségét és visszaélésektől mentességét, másfelől a fontos közéleti szerepet betöltő hivatási kamarák és hasonló szervezetek választásainak tisztasá­gát. Hangsúlyozza, mennyire fontos a fegyelmi eljárás folyamán elköve­tett hamis tanúzás, vagy hamis vád szigorú büntetése.­­ Az általános jogérzetet sértő hiánynak mutatkozott — mondja az indokolás —, hogy a közhivatalnok­nál fennálló vagy fennállónak állí­tott befolyással üzérkedés felhábo­rító esetei büntetlenül maradtak. Ennek a közhivatalok tekintélyét és a megtévesztésnek áldozatul eső kö­zönség érdekeit egyaránt sértő visz­­szaélésnek megbüntetésére külön tör­vényes rendelkezést kellett szerkesz­teni.­­ Mindezeket a különböző tárgyú rendelkezéseket egyetlen közös ve­zető szempont alá lehet foglalni. Ez a szempont a közélet törvényes­ségének és tisztaságának eszménye, mert a felsorolt és büntetést érdem­lőknek elismert cselekmények egy­aránt ennek a kiemelkedő fontos­ságú jogi értéknek így vagy amúgy való megcsorbulását jelentik. Feles­leges lenne érveket felhozni annak bizonyítására, hogy az egészséges közélet milyen életfontosságú erő­forrása a nemzetnek és hogy meny­nyire szükséges annak sértetlensége akkor, amikor jövőnk biztosításáért kemény harcot vívunk­ és amikor a nehéz idők sok ember lelkét fogé­konyabbá teszik az erkölcsi fertőzés veszélye iránt. Éppen ezért a jelen­legi időpontban különösen időszerű­nek kell tekinteni olyan törvényes rendelkezéseknek kezdeményezését, amelyek a közélet egészséges folya­matához nyújtanak büntetőjogi biz­tosí­tékokat. A Kormányzóhelyettes a cserkészmozgalom fővédnöke Az Országos Főcserkész a Kormányzó jelenlétében letette a fogadalmat A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az Országos Főcserkész kineve­zésével a magyar cserkészet újabb útra indul. A szép és nemes ifjú­sági mozgalom, mely nemzeti éle­tünkben annyi dicsőséges ered­ményt mutatott fel, most a fő­­cserkész vezetésével talán még jobban érzi, mint valaha, hogy teljes erővel ki kell vennie részét a Haza iránti szolgálatból. A magyar cserkészmozgalom egyetemessége nevében Fáji Fáy István titkos tanácsos, államtitkár­ral az élen küldöttség tisztelgett csütörtökön a Várban a Kor­mányzó Ur ő főméltósága, a cserkészet legfőbb védnöke és a Kormányzóhelyettes Ur ő főmél­tósága előtt. A 30 tagból álló küldöttségben katonatiszti és rendőrtiszti egyen­ruhák, papi talárok, ünnepi ma­gyar öltözékek, cserkész és kis­cserkész ruhák hirdették a cser­­készmozgalomnak a magyarság minden rétegét magába foglaló nemzeti jellegét. Vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc országos főcserkész vezetésével a küldöttségben a cserkészmozgalom országos és ke­rületi irányítói közül Witz Béla prépost-plébános, Éry Emil gim­náziumi igazgató, Ulbrich Hugó műszaki főtanácsos, vitéz Selkey Oszkár ezredes, Szőke Imre refor­mátus lelkész társelnökök, Liszka Béla Kecskemét polgármestere és Pirovszky Lajos igazgató, kerületi elnökök, vitéz Fraknóy József dr tankerületi főigazgató, kerületi védnök, Deméndy Miklós országos vezetőtiszt, Borsiczky Sándor dr. rendőrtanácsos, Márkus Miklós dr. országos gazdasági és pénz­ügyi vezető, Czoch József főmér­nök, Dékány András szerkesztő, központi vezetők, Gundrum Káz­­mér dr. főcserkészi titkár és tizen­öten a férficserkész, legénycser­kész, cserkész és kiscserkészek képviseletében. A királyi palota északi szalonjá­ban fogadta a Kormányzó Úr ő fő­­méltósága a cserkészek tisztelgő kül­döttségét. Fáji Fáy István államtit­kár üdvözölte ő főméltóságát, majd engedélyt kapott arra, hogy a fő­cserkészi fogadalom a Kormányzó Úr legmagasabb jelenlétében elhan­gozzék. Ezután Fáy István államtit­kár, mint a kultuszminiszter helyet­tese kivette a főcserkészi fogadalmat vitéz Kisbarnaki Farkas Ferenc ve­zérőrnagytól, Magyarország Kor­mányzójának, a cserkészet legfőbb védőjének, jelenlétében. „Becsületemre fogadom, hogy hí­ven teljesítem kötelességeimet, me­lyekkel Istennek, Hazámnak és em­bertársaimnak tartozom. Ismerem a cserkésztörvényt és fogadom, hogy a cserkészmozgalmat ennek szelle­mében vezetem.“ A fogadalom elhangzása után, leg­magasabb felszólításra, az országos főcserkész bemutatta ő főméltóságá­nak a küldöttség tagjait. A Kor­mányzó Úr hosszasan, egyenként elbeszélgetett a vezetőség tagjaival, majd barátságos szavakat intézett a küldöttségben résztvevő cserkész­ünkhöz. A kormányzóhelyettes lett a cserkészm­ozgalom védnöke.­A kormányzói fogadás után a küldöttség tagjai a királyi palota másik szárnyára vonultak, hogy vitéz Nagybányai Horthy István Kormányzóhelyettes Ur ő főméltó­ságát, a mozgalom régi és közsze­retetben álló tagját felkérjék arra, fogadja el a magyar cserkészet fe­lett a védnökséget. A bemutatások után az országos főcserkész beszédben tolmácsolta a magyar cserkészek egyetemességé­nek kérését. A cserkészetet az a tu­dat bátorította fel erre, hogy a Kormányzóhelyettes Úr nemcsak a magyar ifjúság szellemi vezére, hanem régi cserkészvezető, aki lel­kileg is mindig a cserkészek között volt és remélhető, hogy áldásos védnöki támogatásával sikerülni fog a cserkészet útján az egyetemes magyar ifjúság ügyét szolgálni. „Bátran kérem Főméltóságodat — mondotta a továbbiakban a főcser­kész —, hogy a magyar ifjúság emez önként és önzetlenül több munkát végző és sajátos magyar életformát vállaló rétegének véd­nökségét elvállalni kegyeskedjék“. A Kormányzóhelyettes Úr látható örömmel fogadta a hódolatteljes fel­kérést és a magyar cserkészet véd­nöki tisztét elfogadta. A régi Bécs, a császárváros regénye Scikh&tt JCataibi Hiteles vallomások és eredeti kútfők alapján irta J. v. Kürenberg cA tav&.&'zi koMjy.piac nagy. sv&exe. Ara fűzve 6.30, kötve P 8.80 Kapható minden könyvesboltban és Ibusz-pavillonban A t. Ház ülése A húsvéti szünet után a kép­­viselőház csütörtökön délben tar­totta első ülését. A terembe lépő képviselőket újítás várta: az elnök asztalán mikrofont, a teremben pedig néhány padban hangszórót helyeztek el. Tasnádi Nagy András elnök 12 óra után nyitotta meg az ülést. Bemutatta a miniszterelnök átira­tát arról, hogy a kormányzó Lu­kács Bélát és Antal Istvánt mi­niszterekké nevezte ki. A kor­mánypárt zajosan megéljenezte a két új minisztert, akik közül Lu­kács Béla az ováció alatt lépett a terembe és elfoglalta helyét a bal­szélső bársonyszékben. Bejelen­tette az elnök, hogy az állandó összeférhetetlenségi bizottság je­lentést tett arról, hogy Müller An­tal összeférhetetlenségi ügyében az előírt idő alatt az eljárást nem tudta befejezni, majd bemutatta Sütő Gyula volt nyilas képviselő lemondólevelét. Radocsay László igazságügymi­niszter beterjesztette a közélet tör­vényességének és tisztaságának biz­tosítását szolgáló javaslatot. Petró Kálmán az állandó iga­zolóbizottság, Hendrey József a földmivelésügyi bizottság, Gergely­­ffy András a pénzügyi bizottság, Tömböly Dénes a közoktatásügyi bizottság. Hunyadi Búzás Endre a közigazgatási bizottság, Spett Ernő és Bencs Zoltán pedig együttes bi­zottságok jelentését terjesztette be. Az elnök javaslatára a Ház ki­mondotta, hogy­ legközelebbi ülé­sét április 28-án, kedden délelőtt tíz órakor tartja, napirenden a hadikülcsönök valorizációjáról, továbbá a közélet törvényességé­nek és tisztaságának biztosításáról szóló javaslattal. Az elnök utolsó szavainál meg­szólaltak a hangszórók, amit a Ház tagjai nagy tapssal és derült­séggel fogadtak, mert az elnök csendes szavait a hangszórók szo­katlan erővel adták vissza. Az ülés fél egy előtt öt perccel ért véget. Kállay miniszterelnök a nemzetiségi kérdésről A belgrádi Donauzeitung egyik legutóbbi számában Kállaii Miklós miniszterelnöknek a Südostdeutsche Rundschau második számában közölt cikkéből idéz és kiemeli, hogy a ma­gyar miniszterelnök kormányprog­­rammjában felhívta a nemzet figyel­met a nemzetiségi kérdés rendkívüli fontosságára. Magyarország területé­nek megnövekedésével szaporodtak a nemzetiségiek is, a velük kapcsolatos feladatokat azonban nem a napi po­litika szempontjából, hanem maga­sabb szempontokból kell mérlegelni. A miniszterelnök cikkében foglalkozik a magyarországi német népcsoport helyzetével is és hangsúlyozza, hogy az a magyar állam részéről számára biztosított előnyöket lojális magatar­tással és hűséggel hálálta meg. Ma­gyarország és a német birodalom a történelem folyamán sorsközösség­­ben élnek és a magyar—német érde­kek kölcsönösségének újabb bizonyí­téka a bécsi német—magyar nemzeti­ségi megállapodás. Minél erősebb a­ magyar állam — állapítja meg végül cikkében Kállay miniszterelnök —­­annál erősebb lehet a magyarországi németség is. Európa összes népeinek érdekében fegyvert fogott fiaink küz­delmében pedig a súlyos megpróbál­tatásokon átesett kontinensünk szá­mára új igazságos elrendezésnek kell kibonta­koznia. (MTI) Ifjúsági sajtókiállítás a weimari szellemi olimpiászon Az ifjúság országos vezetőjének meg­­bízásából a levente-hirközpont felkéri valamennyi Magyarországon megje­lenő ifjúsági lap szerkesztőségét, hogy április 27-ig a levente-hirközpont cí­mére (Budapest, V., Alkotmány­ utca 5—7.) megjelenésük kezdetétől fogva a három legszebb és legnevezetesebb tartalmú lappéldányból három-három azonos mutatványszámot, esetleges különkiadásokat, plakátokat és röp­­iratokat és más idevágó kiadványokat (ifjúsági füzet) beküldeni szívesked­jenek. A küldeményhez csatolják lapjuk történetének rövid leírását, amelynek terjedelme egy gépelt oldalnál több nem lehet. Jelöljék meg a lap olvasó­táborának számát a múlttól kezdve a mai napig, valamint azt, hogy olvasó­táboruk fiatalsága milyen társadalmi osztályhoz tartozik.

Next