Ujság, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-28 / 120. szám
A POLGÁR is lehetőséget kapott arra, hogy erejét összefogva küzdjön, dolgozzék és kivívja azt a helyet, amely a magyar élet egész területén megilleti. A független kisgazdapárt elhatározta —mint lapunk más helyén erről bővebben írunk —, hogy polgári tagozatot állít fel Az a hatalmas párt tehát, amely eddig kizárólag a magyar föld népére, a gazdatársadalomra, a falusi emberekre támaszkodott és főképpen ezek érdekeire ügyelt, most szükségesnek tartotta, hogy fejlődő munkájába bekapcsolja a városi réteget, a polgári elemet is. Mi a kisgazdapártnak ezt az elhatározását nemcsak okosnak és helyesnek, de az idők szavának is tartjuk. Ha a kisgazdapárt jónak látta, hogy munkájába a polgárságot is bekapcsolja és szükségesnek tartotta, hogy keretei között a polgárság is helyet foglaljon, akkor ez világos és hangosan beszélő felismerése annak, amit mi kezdet óta hirdetünk, hogy a magyar polgár nélkül egészséges, igazi szabad magyar élet nem lehetséges. A magyar polgárt most egyik pillérévé avatja egy olyan párt, amely már erős pilléren nyugszik. Felismeri tehát, hogy a polgárság egyenként és tömegekben is olyan alkotóerő, amely a megnehezült jelenben és a reményteljes jövőben minden eddiginél kiteljesültebben és hathatósabban kell, hogy érvényesüljön. A magyar polgár hossza évtizedeik során békében és háborúban jóban és rosszban bebizonyította nemcsak azt, hogy milyen értékes elem, de azt is, hogy nélküle nincs teljes magyar élet. A polgár volt az, aki békében az apró műhelyekből hatalmas gyárakat, a kicsiny bódékból ragyogó üzleteket teremtett, ipart és kereskedelmet el sem képzelt fejlődésbe lendítette és világhírre emelte. A polgár volt az, aki szellemének frissességével, ötletességével, munkakedvével, vállalkozó készségével, szorgalmas munkájával ennek az országnak gazdasági életét olyan magas fokra bevítette, hogy ebből más társadalmi rétegek is csak előnyt szereztek. A polgár volt az, aki vitte, hordozta és magasra emelte a kultúra fáklyáját, mert tudta, hogy a magyar nemzet a népek küzdelmében elsősorban műveltségével és kultúrájával tarthatja meg helyét. A polgár volt az, aki többi társadalmi osztályokkal együtt háborúban kivette részét, hazafias kötelességéből és véráldozatával pecsételte meg a szabadságra és emberi életre való igényeit. És most új és nehéz feladatok várnak arra a polgárságra, amely mindig hű maradt nemzeti eszményeihez, magyarságához és európaiasságához. Ezeka sorsdöntő idők óriási épületek falait döngetik és össze fognak dőlni azok az épületek, amelyeknek téglái gyengék, vagy lazák. A polgárság épülete is csak úgy maradhat fenn, ha a téglákat megerősítik és még jobban összefogják. A magyar polgárnak tehát kötelessége önmagával és hazájával szemben, hogy meghallja a hívó szót, megérezze a pere nagyságát s félretéve minden elválasztó körülményt, összefogjon és harcoljon a magyar közéletben. Erősnek, bátornak és kitartónak kell lennie, egységesnek és szilárdnak és akkor betölti azt a hivatást, amelyet apáitól örökölt és amelyet fiainak kell hagynia. Az "Újság hasábjain többen írtak legutóbb a gazdasági szabadság kérdéséről. Az egyik szerint a gazsági szabadság túlhaladott álláspont, míg a másik szerint éppen annyira helyes és szükséges, mint politikai szabadság Melyiknek van igaza? Szükség van-e a gazdasági szabadságra!? A gazdasági szabadságra igenis szükség van. A gazdasági szabad megfelel az emberi természetnek, jólétet teremt és nem lehet ellene tudományosan is helytálló kifogást felhozni. Gladstone mondta: "Semmi sem ér fel a szabadsággal és szabadság nélkül lehetetlen minden nagy vállalkozás. A szabadság olyan, mint a levegő. Csak akkor érezzük a szükségét, amikor fogyni kezd. Igaz, hogy meg lehet élni kevés levegővel, például a bányában, vagy a börtönben. De az élet örömét és az egészséget csak ott érezzük, ahol a levegő tiszta is szabad. Egy nemzet sem tud nagyot alkotni szabadság nélkül!" Így vagyunk a gazdasági szabadsággal. Theisz Ede, a tervgazdaság híva is elismeri a hadigazdaságról szóló tanulmányában, hogy a szabadságot sohasem lehet teljesen kiküszöbölni a gazdasági életből. A gazdasági szabadság biztosítja gazdasági erők szabad érvényesülését. Mindenki igyekszik a leghasznosabb szolgálatokat végezni a termelés érdekében, mert ezzel saját jövedelmét is növeli, a termelők pedig saját érdekükben alkalmazkodnak a piaci viszonyokhoz és a fogyasztók ízléséhez. A gazdasági szabadság növeli a vállalkozási kedvet és a munkakészséget A gazdasági szabadság nemcsak egészében, hanem részleteiben is helyes elv. A szabadverseny olcsóságot teremt és biztosítja a megfelelő minőségű árut, a szabadkereskedelem szintén olcsóságot hoz és egészséges nemzetközi munkamegosztást tesz lehetővé. A kereseti szabadság biztosítja, hogy mindenki a tehetségének és a képességeinek megfelelő helyen helyezkedjék el a gazdasági életben, a szerződési szabadság pedig hozzájuttatja a vállalkozókat a megfelelő munkaerőkhöz. A szabad föld az alapja a mezőgazdasági hitelnek; a szabad munka a legjobb munkarendszer gazdasági és etikai szemszögből is: növeli a munkakészséget és megbecsülést biztosít a munka számára. Az iparszabadság biztosítja a szabadversenyt és azt, hogy megfelelő számban álljanak a vállalkozók az ipar rendezésére. A szervezkedési szabadság a munkásosztály érdekeit szolgálja. A munkások szervezkedésük által megfelelő munkabért tudnak biztosítani maguknak. Azt szokták mondani a gazdasági szabadságról, hogy ma már túlhaladott álláspont és a gazdasági szabadság anarchiát teremt a termelésben. Ezek a kifogások nem helytállóak. A gazdasági szabadság és az irányított gazdálkodás egyformán régi alapelvei a közgazdaságnak. A gazdasági szabadság azonban éppen csak fejlettebb viszonyok között kezdett érvényesülni, az angol ipari forradalom óta. A közgazdaságtan vezéralakjai egyformán megegyeznek abban, hogy a gazdasági szabadság elve biztosítja leginkább a békegazdaság helyet működését. A szabad termelés nem anarchikus. A szabad termelés tud leginkább a fogyasztás igényeihez alkalmazkodni és a vállalkozók, akiknek a kezét nem köti meg a gazdasági szabadság, tudják legjobban áttekinteni a termelés, a fogyasztás és a piac viszonyait. A gazdasági szabadság mindig rugalmas, az irányított gazdálkodás pedig bürokratikussá teszi a gazdasági életet. Azt is szokták mondani, hogy a gazdasági szabadság ütközik a társadalmi politikával. Ez nem áll. Éppen akkor hozták külföldön és nálunk, Magyarországon is az első társadalompolitikai törvényeket, amikor a gazdasági szabadság nagy külföldi és magyar bajnokai még éltek és töretlen volt a hatásuk. Külföldön akkor hozták a rabszolgaellenes törvényt, valamint a gyermek és női munka, a munkaidő és a munkafeltételek szabályozásáról szóló törvényt, amikor Smith tekintélye rendíthetetlen volt, nagy tanítványai, Ricardo és Malthus még éltek. Nálunk pedig a jobbágyfelszabadítás Széchenyi István gróf és elsősorban Kossuth Lajos érdeme volt. A gazdasági szabadság hívei helyesslik a társadalmi politikát, csak azt a fontos tételt hangsúlyozzák, hogy a társadalmi politikából nemcsak az államnak kizárólag, hanem a községeknek, vállalatoknak, társadalombiztosító intézeteknek, az egyházaknak és magának a társadalomnak is ki kell venniök a részüket. Az állam nem bírhatja egyedül a társadalmi politika terhét. A gazdasági szabadság megfelel A gazdasági szabadság H exxáamálás egy vitához ÚJSÁG VIGÍLIA könyvkiadó | Hegelen! 13JAB ANTAL, «a Orm. Matg. Bartókamana pályadíja* regény* / ■ • ■ | Batthyány Gyula gróf fia eredeti illusztrációjával. Ara kötve 9.60 P, fűzve 7.20 P A* Idei Putttser-díj nyertesének, THORNTON WILDER-nek szatirikus regénye Sorsom az ég Ara kötve 10.00 P, fűzve 8.80 P A kisgazdapárt programjba a független és szabad Magyarország - állapították meg a párt nagyválasztmányi ülésén Tódy Zónát a párt ügyvezető elnökévé választották — Aki magyarrá válik, az nekünk édes testvérünk - mondotta Varga Béla — Megalakították a párt értelmiségi tagozatát A Független Kisgazdapárt csütörtök délelőtt nagyválasztmányi ülést tartott, amelyen megjelentek a Független Kisgazdapárt törvényhozó tagjai és a vidéki szervezetek kiküldöttei igen nagy számban. A zsúfolásig megtelt teremből Tildy Zoltán, a párt ügyvezető alelnöke nyitotta meg az ülést . A parlamentben megmondottam az egyik kormányelnök bemutatkozó beszéde alkalmával — mondotta a többek között Tildy Zoltán —, hogy én fenntartás nélkül csak abban a közéleti tényezőben hiszek, aki ismeri nemcsak azt a felelősséget amivel a parlamentnek, a közéletnek tartozik, vagy azt a nagyobb felelősséget, amivel a történelemnek tartozik, de ismeri az Isten előtt való felelősséget is. Nekem az a belső meggyőződésem, hogy tisztán és becsülettel helytállni a közélet harcaiban csak az tud igazán, aki tudja, hogy minden lépéséért, gondolatáért, cselekedetéért a népen túl felelős az élő örök Istennek. Ebből a meggyőződésből kifolyólag hadd kérjem, hogy mindannyian csendben, lelkünk mélyén egy pillanatra kérjük a mai gyűlésünkre, tanácskozásainkra, jövendő munkánkra, a jövendőben való helytállásunkra az örök Isten segítségét. A Kormányzó ünneplése Néhány percnyi megilletődött csend után így folytatta szavait Tildy Zoltán, miközben a jelenlevők felemelkedtek helyeikről: , , Legelső kötelességünk ezentúl, amit minden választmányi ülésünkön szívünk belső meggyőződésével gyakorolni szoktunk, odafordulni afelé a férfi felé, aki Magyarországnak mai súlyos történelmi idejében ebben az országban a legnagyobb felelősséget hordozza és akiről tudjuk azt, hogy ezt a felelősséget a magyar nép iránt érzett határtalan szeretettével hordozza, akiről tudjuk, hogy őrködik az ország felett nehéz időkben és tartja azt a vonalat, amely ezt az országot kiszabadítja és megtartja. Tildy Zoltán ezután felolvasta annak a táviratnak a szövegét, amelyet a nagyválasztmányi ülés Magyarország Kormányzójának küldött. Beszéde további során Tildy Zoltán Gaál Gaszton temetésének tízéves évfordulójáról emlékezett meg. — Voltak a magyar politikai életnek cinikusai, akik azt mondották, hogy Gaal Gaszton neve el fog tűnni, befedi a homok és elfelejti a magyar nép. Meg kell állapítani, hogy Gaal Gaszton elveit nem feledtük el, nem feledtük el egyéniségének ma is tündöklő jellemvonásait és tudjuk, hogy a magyar élet ma is olyan férfiak után kiált, amilyen ő volt. Tildy Zoltán elmondotta, hogy a mai ülés összehívása előtt nagyon sok levelet küldöttek szét az országba és örömmel jelenti az ülésnek, hogy ezekre a levelekre 90 százalékban válasz érkezett és ezek a válaszok, majdnem kivétel nélkül egyöntetűek voltak abban a tekintetben, hogy azok a vezető emberek, akik nehéz időkben kitartottak a Független Kisgazdapárt lobogója mellett, változatlan hűséggel viseltetnek a régi elvek és a régi eszmék iránt. Tildy Zoltán a párt programmed! — Meg kell tárgyalnunk a meghívóval együtt szétküldött proigrammtervezetet is — folytatta szavait —, határozni kell róla és meg kell indokolni azt is, hogy miért adtuk ki ezt • a programmtervezetet. Természetes dolog, hogy a párt elvi programmja semmiben sem változott. Azok az elvek amelyekkel mi a magyar közélet mezején munkába indultunk, időtállóknak bizonyultak. Ezekből az elvekből soha nem voltunk hajlandók engedni, nem változtattunk semmit az elveken. A párt programjája elvileg egy mondatban kifejezhető, politikai és gazdasági vonatkozásban egyaránt: a népi erőkre épített független és szabad Magyarország. Ez annyit jelent, hogy az ország népének akarata érvényesüljön az ország kormányzásában. Ebben az mondatban benne van az is, hogy mi gazdaságilag a magyar nép megerősítéséért harcolunk. Aki ismeri a magyar nép lelkületét, az tudja, hogy benne van ebben a mondatban a tiszta kereszténység, az emberi jogegyenlőség, az emberségesség, az emberszeretet. Ha valaki, akkor s mi táborunk nyugodt öntudattal nézhet vissza ezekre a viharos időkre. A magyar föld népe, a magyar föld gazdái és munkásai, ez a tábor, amit mi képviselünk, a tiszta emberség útjáról soha le nem tért, őrizte ezen a téren is a nemes magyar hagyományt. Vannak azonban olyan kérdések, amelyekre az eredeti programm nem adott és nem adhatott választ, mert ezeknek a kérdéseknek nagy része azóta merült fel. Ezekre a kérdésekre is meg kell fogalmaznunk a magunk feleleteit. Mi nem pártoskodni akarunk. Mi nem akarjuk a magyar egységet megbontani, mi a magyar egységet meg akarjuk teremteni. Vétkezne a magyar nemzet ellen az, aki kicsinyes, önző pártérdekekből akár egy lépést is tenne. De hallatnunk kell a magunk szavát most, amikor a nehéz idők helytállást követelnek mindenkitől. Nem akarunk pártviszályokat és szívesen együttműködünk más csoportokkal is, akik egyek velünk az alapelvekben, azokban a súlyos nagy elvekben, amelyeket a boldogabb jövendő szempontjából elengedhetetlennek tartunk. Tildy Zoltán ezután a négy esztendő munkásságáról és az ez alatt végzett munka nagy felelősségéről emlékezett meg, majd beszéde végén felvetette a bizalmi kérdést. Varga Béla az igazi kereszténységről nagy tapssal fogadott beszéd után Varga Béla képviselő, alelnök szólalt fel. Mindenekelőtt Tildy Zoltánnak, a párt élén végzett munkájáról emlékezett meg. — Ezt az országot minden veszélytől mindig a magyar szellem óvta meg. Ez a magyar szellem és lélek a múltból táplálkozik. Én is a halottakhoz fordulok, egy nagy halotthoz, Gaal Gasztonhoz, aki ennnek a pártnak tekintélyszellemet adott. Mi csak egyetlen befektetést ismerünk ezekben a nehéz időkben, a magyar becsületet és a magyar erkölcsöt. Ebben benne van a keresztény humánum szelleme. És ez a szellem tartotta fenn ezt a nemzetet ezer éven keresztül ezen a földön. Mi nem félünk senkitől. Ha meg kell halni, becsülettel fogunk meghalni. Koldusok azonban nem leszünk soha. Gaal Gaaszton elutasította azt a gondolatot, hogy a párt nevébe vegyük be a keresztény szót, nem akarta, hogy bevigyük ezt a szót a politikai életbe, pedig különb keresztény volt, mint bárki, aki ezt . BÉTA KIADÁS Minden könyvkereskedésben, valamint IBUSz-pavillonban kapható épp a nen ROSZ HATÁRON A finn regényírás európai sikere. Finnek és oroszok drámai élete finn falvakban, orosz városokban. 440 oldal. Fűzve 9.40, kötve 11.90 az emberi természetnek, a közgazdasági törvényeknek. Találóan mondja Heller Farkas, hogy a gazdasági szabadságot olyan hibákért szokták felelőssé tenni, amelyek nem a szabadság következményei voltak, hanem külső beavatkozásból eredtek. i'' —fir*