Ujság, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-28 / 120. szám

A POLGÁR is lehetőséget kapott arra, hogy erejét összefogva küzdjön, dol­gozzék és kivívja azt a helyet, amely a magyar élet egész te­rületén megilleti. A független kisgazdapárt elhatározta —mint lapunk más helyén erről bőveb­ben írunk —, hogy polgári ta­gozatot állít fel Az a hatalmas párt tehát, amely eddig kizárólag a magyar föld népére, a gazda­társadalomra, a falusi embe­rekre támaszkodott és főképpen ezek érdekeire ügyelt, most szükségesnek tartotta, hogy fej­lődő munkájába bekapcsolja a városi réteget, a polgári ele­met is. Mi a kisgazdapártnak ezt az elhatározását nemcsak okosnak és helyesnek, de az idők szavá­nak is tartjuk. Ha a kisgazdapárt jónak látta, hogy munkájába a polgárságot is bekapcsolja és szükségesnek tartotta, hogy ke­retei között a polgárság is helyet foglaljon, akkor ez világos és hangosan beszélő felismerése annak, amit mi kezdet óta hir­detünk, hogy a magyar polgár nélkül egészséges, igazi szabad magyar élet nem lehetséges. A magyar polgárt most egyik pillérévé avatja egy olyan párt, amely már erős pilléren nyug­szik. Felismeri tehát, hogy a polgárság egyenként és töme­gekben is olyan alkotóerő, amely a megnehezült jelenben és a re­ményteljes jövőben minden ed­diginél kiteljesültebben és hat­hatósabban kell, hogy érvénye­süljön. A magyar polgár hossza év­tizedeik során békében és hábo­rúban jóban és rosszban bebizo­nyította nemcsak azt, hogy mi­lyen értékes elem, de azt is, hogy nélküle nincs teljes magyar élet. A polgár volt az, aki béké­ben az apró műhelyekből hatal­mas gyárakat, a kicsiny bódék­ból ragyogó üzleteket teremtett, ipart és kereskedelmet el sem képzelt fejlődésbe lendítette és világhírre emelte. A polgár volt az, aki szellemének frissességé­vel, ötletességével, munkakedvé­vel, vállalkozó készségével, szor­galmas munkájával ennek az országnak gazdasági életét olyan magas fokra bevítette, hogy eb­ből más társadalmi rétegek is csak előnyt szereztek. A polgár volt az, aki vitte, hordozta és magasra emelte a kultúra fák­lyáját, mert tudta, hogy a ma­gyar nemzet a népek küzdelmé­ben elsősorban műveltségével és kultúrájával tarthatja meg he­lyét. A polgár volt az, ak­i többi társadalmi osztályokkal együtt háborúban kivette részét, haza­fias kötelességéből és véráldoza­tával pecsételte meg a szabad­ságra és emberi életre való igé­nyeit. És most új és nehéz feladatok várnak arra a polgárságra, amely mindig hű maradt nem­zeti eszményeihez, magyarságá­hoz és európaiasságához. Ezek­­a sorsdöntő idők óriási épületek falait döngetik és össze fognak dőlni azok az épületek, amelyek­nek téglái gyengék, vagy lazák. A polgárság épülete is csak úgy maradhat fenn, ha a téglákat megerősítik és még jobban össze­fogják. A magyar polgárnak tehát kö­telessége önmagával és hazájával szemben, hogy meghallja a hívó szót, megérezze a pere nagysá­gát s félretéve minden elválasztó körülményt, összefogjon és har­coljon a magyar közéletben. Erősnek, bátornak és kitartó­nak kell lennie, egységesnek és szilárdnak és akkor betölti azt a hivatást, amelyet apáitól örökölt és amelyet fiainak kell hagynia. Az "Újság hasábjain többen írtak legutóbb a gazdasági szabadság kérdéséről. Az egyik szerint a gaz­­sági szabadság túlhaladott állás­pont, míg a másik szerint éppen annyira helyes és szükséges, mint politikai szabadság Melyiknek van igaza? Szükség van-e a gazda­sági szabadságra!? A gazdasági szabadságra igenis szükség van. A gazdasági szabad­­­ megfelel az emberi természet­nek, jólétet teremt és nem lehet ellene tudományosan is helytálló kifogást felhozni. Gladstone mondta: "Semmi sem ér fel a szabadsággal és szabadság nélkül lehetetlen minden nagy vál­lalkozás. A szabadság olyan, mint a levegő. Csak akkor érezzük a szük­ségét, amikor fogyni kezd. Igaz, hogy meg lehet élni kevés levegő­vel, például a bányában, vagy a börtönben. De az élet örömét és az egészséget csak ott érezzük, ahol a levegő tiszta is szabad. Egy nemzet sem tud nagyot alkotni szabadság nélkül!" Így vagyunk a gazdasági szabadsággal. Theisz Ede, a terv­­gazdaság híva is elismeri a hadi­­gazdaságról szóló tanulmányában, hogy a szabadságot sohasem lehet teljesen kiküszöbölni a gazdasági életből. A gazdasági szabadság biztosítja gazdasági erők szabad érvényesü­lését. Mindenki igyekszik a leghasz­nosabb szolgálatokat végezni a ter­melés érdekében, mert ezzel saját jövedelmét is növeli, a termelők pe­dig saját érdekükben alkalmazkod­nak a piaci viszonyokhoz és a fo­gyasztók ízléséhez. A gazdasági sza­badság növeli a vállalkozási kedvet és a munkakészséget A gazdasági szabadság nemcsak egészében, hanem részleteiben is he­lyes elv. A szabadverseny olcsóságot teremt és biztosítja a megfelelő mi­nőségű árut, a szabadkereskedelem szintén olcsóságot hoz és egészséges nemzetközi munkamegosztást tesz lehetővé. A kereseti szabadság biz­tosítja, hogy mindenki a tehetségé­nek és a képességeinek megfelelő he­lyen helyezkedjék el a gazdasági életben, a szerződési szabadság pe­dig hozzájuttatja a vállalkozókat a megfelelő munkaerőkhöz. A szabad föld az alapja a mezőgazdasági hi­telnek; a szabad munka a legjobb munkarendszer gazdasági és etikai szemszögből is: növeli a munkakész­séget és megbecsülést biztosít a munka számára. Az iparszabadság biztosítja a szabadversenyt és azt, hogy megfelelő számban álljanak a vállalkozók az ipar rendezésére. A szervezkedési szabadság a munkás­­osztály érdekeit szolgálja. A munká­sok szervezkedésük által megfelelő munkabért tudnak biztosítani ma­guknak. Azt szokták mondani a gazdasági szabadságról, hogy ma már túlhala­dott álláspont és a gazdasági sza­badság anarchiát teremt a termelés­ben. Ezek a kifogások nem helyt­állóak. A gazdasági szabadság és az irá­nyított gazdálkodás egyformán régi alapelvei a közgazdaságnak. A­ gaz­dasági szabadság azonban éppen csak fejlettebb viszonyok között kezdett érvényesülni, az angol ipari forradalom óta. A közgazdaságtan vezéralakjai egyformán megegyez­nek abban, hogy a gazdasági sza­badság elve biztosítja leginkább a békegazdaság helyet működését. A szabad termelés nem anarchi­kus. A szabad termelés tud legin­kább a fogyasztás igényeihez alkal­mazkodni és a vállalkozók, akiknek a kezét nem köti meg a gazdasági szabadság, tudják legjobban áttekin­teni a termelés, a fogyasztás és a piac viszonyait. A gazdasági sza­badság mindig rugalmas, az irányí­tott gazdálkodás pedig bürokrati­kussá teszi a gazdasági életet. Azt is szokták mondani, hogy a gazdasági szabadság ütközik a tár­sadalmi politikával. Ez nem áll. Éppen akkor hozták külföldön és nálunk, Magyarországon is az első társadalompolitikai törvényeket, amikor a gazdasági szabadság nagy külföldi és magyar bajnokai még éltek és töretlen volt a hatásuk. Külföldön akkor hozták a rab­szolgaellenes törvényt, valamint a gyermek és női munka, a munka­idő és a munkafeltételek szabályo­zásáról szóló törvényt, amikor Smith tekintélye rendíthetetlen volt, nagy tanítványai, Ricardo és Malthus még éltek. Nálunk pedig a jobbágyfelszabadítás Széchenyi Ist­ván gróf és elsősorban Kossuth Lajos érdeme volt. A gazdasági sza­badság hívei helyesslik a társadalmi politikát, csak azt a fontos tételt hangsúlyozzák, hogy a társadalmi politikából nemcsak az államnak kizárólag, hanem a községeknek, vállalatoknak, társadalombiztosító intézeteknek, az egyházaknak és magának a társadalomnak is ki kell venniök a részüket. Az állam nem bírhatja egyedül a társadalmi poli­tika terhét. A gazdasági szabadság megfelel A gazdasági szabadság H exxáamálás egy vitához ÚJSÁG VIGÍLIA könyvkiadó | Hegelen! 13JAB ANTAL, «a Orm. Matg. Bartókamana pályadíja* regény* / ■ • ■ | Batthyány Gyula gróf fia ere­deti illusztrációjával. Ara kötve 9.60 P, fűzve 7.20 P A* Idei Putttser-díj nyertesének, THORNTON WILDER-nek sza­tirikus regénye Sorsom az ég Ara kötve 10.00 P, fűzve 8.80 P A kisgazdapárt programjba a független és szabad Magyarország - állapították meg a párt nagyválasztmányi ü­lésén Tódy Zónát a párt ügyvezető elnökévé választották — Aki magyarrá válik, az nekünk édes testvérünk - mondotta Varga Béla — Megalakították a párt értelmiségi tagozatát A Független Kisgazdapárt csü­törtök délelőtt nagyválasztmányi ülést tartott, amelyen megjelentek a Független Kisgazdapárt törvény­hozó tagjai és a vidéki szervezetek kiküldöttei igen nagy számban. A zsúfolásig megtelt teremből Tildy Zoltán, a párt ügyvezető alelnöke nyitotta meg az ülést . A parlamentben megmondot­tam az egyik korm­ányelnök bemu­tatkozó beszéde alkalmával — mondotta a többek­ között Tildy Zoltán —, hogy én fenntartás nél­kül csak abban a közéleti tényező­ben hiszek, aki ismeri nemcsak azt a felelősséget amivel a parla­mentnek, a közéletnek tartozik, vagy azt a nagyobb felelősséget, amivel a történelemnek tartozik, de ismeri az Isten előtt való fele­lősséget is. Nekem az a belső meg­győződésem, hogy tisztán és becsü­lettel helytállni a közélet harcaiban csak az tud igazán, aki tudja, hogy minden lépéséért, gondolatáért, cse­lekedetéért a népen túl felelős az élő örök Istennek. Ebből a meg­győződésből kifolyólag hadd kérjem, hogy mindannyian csendben, lel­künk mélyén egy pillanatra kérjük a mai gyűlésünkre, tanácskozá­sainkra, jövendő munkánkra, a jö­vendőben való helytállásunkra az örök Isten segítségét. A Kormányzó ünneplése Néhány percnyi megilletődött csend után így folytatta szavait Tildy Zoltán, miközben a jelen­levők felemelkedtek helyeikről: , , Legelső kötelességünk ezen­túl, amit minden választmányi ülé­sünkön szívünk belső meggyőződé­sével gyakorolni szoktunk, odafor­dulni afelé a férfi felé, aki Magyar­­országnak mai súlyos történelmi idejében ebben az országban a leg­nagyobb felelősséget hordozza és akiről tudjuk azt, hogy ezt a fele­lősséget a magyar nép iránt érzett határtalan szeretettével hordozza, akiről tudjuk, hogy őrködik az ország felett nehéz időkben és tartja azt a vonalat, amely ezt az országot kiszabadítja és megtartja. Tildy Zoltán ezután felolvasta annak a táviratnak a szövegét, ame­lyet a nagyválasztmányi ülés Ma­gyarország Kormányzójának kül­dött. Beszéde további során Tildy Zol­tán Gaál Gaszton temetésének tíz­éves évfordulójáról emlékezett meg. — Voltak a magyar politikai élet­nek cinikusai, akik azt mondották, hogy Gaal Gaszton neve el fog tűnni, befedi a homok és elfelejti a magyar nép. Meg kell állapítani, hogy Gaal Gaszton elveit nem fe­ledtük el, nem feledtük el egyéni­ségének ma is tündöklő jellem­vonásait és tudjuk, hogy a magyar élet ma is olyan férfiak után kiált, amilyen ő volt. Tildy Zoltán elmondotta, hogy a mai ülés összehívása előtt nagyon sok levelet küldöttek szét az or­szágba és örömmel jelenti az ülés­nek, hogy ezekre a levelekre 90 százalékban válasz érkezett és ezek a válaszok, majdnem kivétel nélkül egyöntetűek voltak abban a tekin­tetben, hogy azok a vezető embe­rek, akik nehéz időkben kitartottak a Független Kisgazdapárt lobogója mellett, változatlan hűséggel visel­tetnek a régi elvek és a régi esz­mék iránt. Tildy Zoltán a párt programmed! — Meg kell tárgyalnunk a meg­hívóval együtt szétküldött pro­­igrammtervezetet is — folytatta szavait —, határozni kell róla és meg kell indokolni azt is, hogy miért adtuk ki ezt • a programm­ter­vezetet. Természetes dolog, hogy a párt elvi programmja semmiben sem változott. Azok az elvek ame­lyekkel mi a magyar közélet me­zején munkába indultunk, időt­­állóknak bizonyultak. Ezekből az elvekből soha nem voltunk hajlan­dók engedni, nem változtattunk semmit az elveken. A párt pro­­gramjája elvileg egy mondatban kifejezhető, politikai és gazdasági vonatkozásban egyaránt: a népi erőkre épített független és szabad Magyarország. Ez annyit jelent, hogy az ország népének akarata érvényesüljön az ország kormány­zásában. Ebben az mondatban benne van az is, hogy mi gazdasá­gilag a magyar nép megerősítéséért harcolunk. Aki ismeri a magyar nép lelkületét, az tudja, hogy benne van ebben a mondatban a tiszta kereszténység, az emberi jog­egyenlőség, az emberségesség, az emberszeretet. Ha valaki, akkor s mi táborunk nyugodt öntudattal nézhet vissza ezekre a viharos időkre. A magyar föld népe, a ma­gyar föld gazdái és munkásai, ez a tábor, amit mi képviselünk, a tiszta emberség útjáról soha le nem tért, őrizte ezen a téren is a nemes ma­gyar hagyományt. Vannak azonban olyan kérdések, amelyekre az ere­deti programm nem adott és nem adhatott választ, mert ezeknek a kérdéseknek nagy része azóta me­rült fel. Ezekre a kérdésekre is meg kell fogalmaznunk a magunk fele­leteit. Mi nem pártoskodni aka­­runk. Mi nem akarjuk a magyar egységet megbontani, mi a magyar egységet meg­ akarjuk teremteni. Vétkezne a magyar nemzet ellen az, aki kicsinyes, önző pártérde­kekből akár egy lépést is tenne. De hallatnunk kell a magunk szavát most, amikor a nehéz idők helyt­állást követelnek mindenkitől. Nem akarunk pártviszályokat és szívesen együttműködünk más csoportokkal is, akik egyek velünk az alap­elvekben, azokban a súlyos nagy elvekben, amelyeket a boldogabb jövendő szempontjából elengedhe­tetlennek tartunk. Tildy Zoltán ezután a négy esz­tendő munkásságáról és az ez alatt végzett munka nagy felelősségéről emlékezett meg, majd beszéde vé­gén felvetette a bizalmi kérdést. Varga Béla az igazi kereszténységről­ ­ nagy tapssal fogadott beszéd után Varga Béla képviselő, alelnök szólalt fel. Mindenekelőtt Tildy Zol­tánnak, a párt élén végzett munká­járól emlékezett meg. — Ezt az országot minden veszély­től mindig a magyar szellem óvta meg. Ez a magyar szellem és lélek a múltból táplálkozik. Én is a ha­lottakhoz fordulok, egy nagy halott­hoz, Gaal Gasztonhoz, aki ennnek a pártnak tekintélyszellemet adott. Mi csak egyetlen befektetést ismerünk ezekben a nehéz időkben, a magyar becsületet és a magyar erkölcsöt. Ebben benne van a keresztény hu­mánum szelleme. És ez a szellem tartotta fenn ezt a nemzetet ezer éven keresztül ezen a földön. Mi nem félünk senkitől. Ha meg kell halni, becsülettel fogunk meghalni. Koldusok azonban nem leszünk so­ha. Gaal Gaaszton elutasította azt a gondolatot, hogy a párt nevébe ve­gyük be a keresztény szót, nem akarta, hogy bevigyük ezt a szót a politikai életbe, pedig különb ke­resztény volt­, mint bárki, aki ezt . ­ BÉTA KIADÁS Minden könyvkereskedésben, va­lamint IBUSz-pavillonban kapható é­p­p a n­e­n ROSZ HATÁRON A finn regényírás európai sikere. Finnek és oroszok drámai élete finn falvakban, orosz városokban. 440 oldal. Fűzve 9.40, kötve 11.90 az emberi természetnek, a közgaz­dasági törvényeknek. Találóan mondja Heller Farkas, hogy a gaz­dasági szabadságot olyan hibákért szokták felelőssé tenni, amelyek nem a szabadság következményei voltak, hanem külső beavatkozás­ból eredtek. i'' —fir*

Next