Ujság, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-12 / 106. szám
ai rovatunk! AÉTMORA Külföldi regényünk! Richard E. Danielson! Hardy képtéra 9. oldalon Budapest, 1943 május 12. szerda ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra 4.5 pengi Negyedévre ........................... 11.60 pengol Égési évre 46.40 pengol Egyes szárakra Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon hétköznap 16 fillér Vasárnap.......................................... 30 fillér Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével minden nap. SZABADELVŰ NAPILAP XIX. évfolyam, 106. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL|VL. Aradi utca 8. TELEFON: *120—757, 120—755, 120—755, 120—764 Budapest 62., postafiók 282. FIÓKKIADÓHIVATAL, KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Telefon: 180-674 ÚJSÁG UTAZÁSI IRODÁJA V. kerület, Gróf Tisza István utca 6. száza. Telefon: 181-001 és 180-674 FŐSZERKESZTŐI MAKAY* PETROVICS GYÖRGY dr. Mi történt kedden : all ay Miklós miniszterelnök elnöklésével a kormány tagjai megtartották a szokásos heti minisztertanácsot. A közellátásügyi miniszter rendeleti után korlátozta a textiláruk (ruha, fehérnemű, harisnya) kiszolgáltatását, illetve csináltatását. Franco tábornok, spanyol államfőnek a béke lehetőségeiről mondott almeriai beszédével kapcsolatban a Wilhelmstrasse éppen olyan tartózkodó magatartást tanúsít, mint amilyen legmerevebb visszautasító álláspontra helyezkedett a múlt hetekben, amikor Dordana spanyol külügyminiszter hasonló célzatú béketapogatózó kijelentéseket tett. A Wilhelmstrasse nyilatkozata szerint „békére a mostani adott helyzetben gondolni sem lehet". Hitler a negyedik téli gyűjtéssel kapcsolatban felhívást intézett a német néphez. Németországban csökkentették a húsadagot s felemelték a zsir- és kenyéradagot. Az usztasamozgalomban nagy őrségváltást hajtottak végre s ennek során a mozgalom valamennyi tisztségviselőjét államfői rendelettel felmentették. Tuniszban — miként a német véderő főparancsnoksága közli —, Tunisz városától délkeletre az ellenség számos friss gyalogos és páncélos kötelékkel támadott, de a tengely-haderő a szakadatlan rohamokkal szemben a legerősebb ellenállást tanúsította. A súlyos és mindkét fél részére veszteségteljes harcok nem csökkenő hevességgel folytatódnak. A Cap-Bon félsziget déli partjáig hatoltak előre a Tunisztól délkeletre előnyomuló ellenséges hadoszlopok — az olasz főhadiszállás közlése szerint. Berlint jólértesült katonai körökben hangoztatják: a tunéziai hadihelyzet lényegesen nem változott s a német csapatok még elkeseredett ellenállást fejtenek ki az általuk tartott pontokon. A tengelycsapatok azokba az állásokba vonultak vissza, amelyek a déli arcvonal védelmi vonalának közvetlen csatlakozásaként széles ívben reteszt alkotnak a Caliban-félsziget előtt. Róma nagy figyelemmel kíséri a háború további fejleményeit Szívós ellenállást fejtenek ki a tengelycsapatok a Bon-félszigeten Tilos övezetet létesítenek az olaszok a francia—svájci határon TUNÉZIÁBAN a harcok folytatódnak, mégis a közérdeklődés előterébe lassan, de fokozatosan a keleti harctér eseményei nyomulnak. Lássuk először a tuniszi katonai helyzetet: Már legutóbbi összefoglalásunkban rámutattunk arra, hogy a tengelycsapatok ellenállása a déli arcvonalon tömör, szervezett és egységes. Ez ma is így van. A harcok súlypontja a Hamman Life és a Hammamet között elterülő Bon-félsziget déli kapujánál van, amelyet a német és olasz csapatok szívósan védelmeznek az ellenség bekerítési hadműveleteivel szemben. Itt az angolszászok friss gyalogos és páncélos kötelékekkel támadnak. A harcok mindkét fél részére veszteségteljesek és nem csökkenő hevességgel tombolnak. Angol hadihajók vonulnak a félsziget felé, hogy a partvidéket tűz alá vegyék. Természetesen számolni kell azzal, hogy az angolszász erők a Bon-félsziget bejárata ellen még fokozottabb erejű támadásokat indítanak azért, hogy a mindinkább összeszűkülő, már említett földnyúlványt elzárják a visszavonuló német-olasz seregek elől. Itt az ellenség fő nyomása Hamman Life térségéből a Szoliman-lapályon keresztül bontakozik ki. Amíg tehát a tengelyerők a Zaghouan, Hammamet és Szolimán községek és területeik által alkotott háromszögben védekeznek, addig dél felől a 8. brit hadsereg előnyomulását erős német és olasz utóvédek igyekeznek feltartóztatni. A hadijelentések kiemelik ez utóvédek tüzérséggel támogatott hősies ellenállását. A déli arcvonalon tehát, mint már említettük, a hadműveletek súlypontja északról a déli arcvonalszakaszra tolódott el, ahol a német és olasz csapatok tömör ellenállást tanúsítanak. A KELETI ARCVONALRÓL kölcsönös nagyszabású támadó hadműveletek előkészítéséről van tudomása a német véderő főparancsnokságának. Nem érdektelen tudnunk, miből következtethet ilyen nagy támadásokra egy hadműveleti főparancsnokság? Lássuk röviden: A nagy offenzíva beharangozása rendszerint hatalmas légi erők támadásai a mögöttes területek ellen. Ez a helyzet mindkét hadviselő félnél ma. A szembenálló ellenségek hadvezetősége ugyanis mint eleve igyekszik az ellenséges felvonulásokat légi erőkkel szétverni, az ellenség szállítóeszközeit szétzúzni, így felvonulását megzavarni, ellátóközpontjait szétrombolni és ezáltal hadműveleti terveit felborítani. Senki sem tudhatja, melyik hadviselő fél kezd támadó hadműveleteket. Berlini illetékes körök valószínűnek tartják, hogy a Szovjet nagyarányú előkészületeivel nagy támadó hadműveletet készít elő. Szaporította elitcsapatainak, gárdahadosztályainak számát, s nagyszabású módon építette ki tüzérségét. Természetesen a Szovjet is igyekszik — tudjuk ezt a napijelentésekből — a német utánpótlási vonalak ellen bombatámadásokat indítani. Pillanatnyilag szovjet csapatok hétfőn a kubáni hídfőnél csak gyengébb erőkkel támadtak. Ezeket a németek visszaverték. Minden embert gondolkodóba ejthet a Szovjet erőlködése a kubáni hidfő ellen. Ismertettük a hidfő jelentőségét és így ez alkalommal csupán rámutatunk arra, hogy a nagy német támadó hidfő „hatalmas szálka“ a szovjetorosz hadvezetőség szemében és így nem kizárt dolog, hogy az orosz fő támadás talán ebből a térségből indulhat ki. Ny. O. gépre emelkedett, a számban jóval kisebb tengelyerőkkel szemben. Súlyosbította a helyzetet, hogy a tengelyhatalmak utánpótlási vonala állandóan ki volt téve az angolszász tengeri erőknek s az amerikai légi rajokkal is megnövelt brit légi haderő támadásainak, aíg az ellenség a két óceánon több és biztosabb utánpótlási vonallal rendelkezett. Az angolszászok háborújának most — állapítja meg Gayda — Európára kellene áttolódnia, a súlypont azonban a Földközi-tenger maradt. A háború ez új fejezetének kezdetén a tengelyhatalmaknak megvan az okaik arra, hogy férfias nyugalommal és elszánt akarattal nézzenek az események alakulása elé. _ » Gayda fejtegetéséhez hozzátehető, hogy az önbizalom és elszánt akarat annál inkább eltöltheti a tengelyhatalmakat, mert a május minden esztendőben világraszóló diadalaiknak volt az időszakasza. 1940 április 9-ére virradó éjszaka hatolt be a német hadsereg Norvégiába. Hetek alatt elvégezte ott feladatát és május 10-ének éjszakáján a német hadseregek széles arcvonalon átlépték a nyugati német határt és benyomultak Belgiumba, Hollandiába és Luxemburgba. Július közepére már a francia hadsereg letette a fegyvert. 1941 április 6-án megkezdődött Jugoszlávia ellen a háború Belgrád bombázásával és április 17-én a feltétlen megadás alapján, 12 napi harc után a jugoszláv hadsereg letette a fegyvert. Görögország meghódítása három hétig tartott és május 20-án már ejtőernyősök ereszkedtek le Kréta szigetére, amely június 1-én teljesen a németek birtokában volt. Ekkor mondotta a német hadsereg főparancsnoka: „A német katonának semmi sem lehetetlen.“ Június 22-én megindult a háború Szovjet-Oroszország ellen. 1942 május 8-án a krími félsziget keresi nyúlványa ellen indította meg támadásait a német véderő. Négy nappal később a krimi szovjet seregek tehermentesítésére Timosenko Charkov környékén offenzivára indult, amelyről 23-án a német véderő főparancsnoksága azt jelentette, hogy kudarcba fulladt s ennek a sikertelen offenzivának a meghiúsulása után vált lehetővé ez német hadseregek számára a Kaukázusba való előrenyomulás és az előretörés a Volga felé Sztálingrádig. Május tehát biztató előjelekkel kecsegteti a német hadvezetést. Kitűnik ez abból a nyilatkozatból is, amelyet az Interinf katonai munkatársa tett. Eszerint a keleti arcvonalon a sáros időszak végleg befejeződött. A terep most már mindenütt olyan állapotban van, hogy lehetővé teszi a nagy kiterjedésű hadműveletet. Egyelőre nem lehet tudni — hangoztatja a német katonai szakértő —, melyik hadviselő fél kezd ilyen hadműveletekbe és ugyancsak nem lehet előre mondani, hogy az arcvonal melyik szakaszai lesz a közeljövőben, vagy talán már nemsokára a harc gyújtópontja. Nem kétséges — hangsúlyozza —, hogy mindkét fél nagyszabású hadműveletekre készül, mert időközben bizonyára a Szovjetnek is sikerült könyörtelen új sorozásokkal és az ipari termelés brutális fokozásával a téli ember- és hadianyagveszteséget legalább számszerűleg pótolni. Annak kifejtése után, hogy minőségileg az új szovjet hadsereg nem ér fel a régivel, mert túl fiatal és túl öreg katonákból áll, megállapítja, hogy a szovjet hadvezetőség ismét szaporította gárdahadosztályainak számát, emellett nagy súlyt fektetett speciális alakulatok, főképpen tüzérség kiépítésére. A hadianyagot illetően az ellenfél kétségtelenül ismét meglehetősen erősnek érzi magát, amire mutat az a körülmény is, hogy olyan mellékhadszíntéren, mint a kubáni hídfőállás, egészen nagyszámú üteget alkalmaztak és megfelelő nagy mennyiségű lőszert. Úgy látszik, hogy az utóbbi hónapokban a szovjet légierő is számszerűleg lényegesen erősödött és figyelemreméltó körülmény, hogy a Szovjet fokozta bombavető alakulatainak harcbavetését a német utánpótlási vonalaik ellen. Mindent összevetve — vonja le következtetéseit a német katonai szakértő, — általános benyomásul megállapítható: nincs semmi ok annak feltételezésére, hogy az ellenfél a kubáni hídfőállástól eltekintve, ahol már tá- A háború új fejezete Az olaszok legnépszerűbb publicistája, Gayda, a Giornale d’Italia vezércikkében megállapítja, hogy bár az afrikai háború még nem fejeződött be és a tengelycsapatok szívósan küzdenek, bizonyos következtetéseket már le lehet vonni a múltra és a háború jövő szakaszára nézve. Három konzekvenciát sorol fel. Az első, hogy három éven át lekötötték az angolszász hatalmakat Európán kívül. A második, hogy a három év alatti tengelyhatalmak ellenálló ereje semmivel sem csökkent. A harmadik, hogy a hároméves harcban Olaszország lényegesen kevesebb katonával és hadieszközzel rendelkezett, mint az ellenség, az olasz csapatok azonban sohasem hátráltak meg, amíg az arány 5:1 maradt. A tuniszi csata utolsó szakaszában azonban az arány hadieszközökben 10:1, harckocsikban pedig 20:1 volt az ellenség javára. Az angolszászok légi ereje 5000 repülő- Ára 16 fillér