Ujság, 1943. június (19. évfolyam, 123-145. szám)

1943-06-19 / 137. szám

# pgQSfBAT, IM» JPTTIÜ8 lg ÜJSÄ6a GOEBELS: A háborúnak akkor lesz vége, ha az egyik fél elterül a földön Beru­s, június 18. (NST) _ A háború bizonyos szakaszaiban úgy egész népek, mint kormányok szá­mára parancsoló szükségesség a hallgatás — írja Goebbels dr. biro­dalmi propagandaminiszter a Das Reich című­ hetilap legújabb számá­ban. Nem kimondani bizonyos dol­gokat, nehogy az ellenség hasznot hajtson magának belőle, különösen olyan időkben kötelesség, amikor lezárulnak bizonyos fejlemények és új háborús események beveze­tése van folyamatban. A miniszter ezután a túlzó tár­gyilagosság bizonyos nemét bírálja, amely hajlandó ugyan bármikor megbocsátani a túloldal tévedéseit, ford­tra azonban nem nézi el a saját oldal egyetlen hibáját sem. Téves az a felfogás, hogy éppen csak a kormánynak nincs joga té­vedni. Ha egyáltalán volt néhány kevés ember, aki 1939 őszén helye­sen látta előre a háború lefolyását, még akkor is téves volt a háború tartamának és részletsikereinek megítélése. A Birodalom számára ebben a háborúban sokkal többért folyik a játszma, mint a legtöbb ember a háború kezdetén gon­dolta. A legkevesebb téves prognó­zist azonban ebben a háborúban az angolokkal ellentétben éppen a német vezetés állította fel. A ten­gelyhatalmak katonai győzelmeinek túlságosan gyors sorozata teljesen elkényeztette a saját és a külső közvéleményt, ámbár ezeknek a háborús sikereknek megvolt az az óriási előnyük, hogy Németország idejében hozzáláthatott háborús teljesítőképességének kiszélesítésé­hez.­­ Valójában csak 1941 decem­bere óta viselünk igazi értelemben vett háborút, vagyis olyan háborút, amelyben változnak az esélyek, a legteljesebb bevetésre van szükség és időnként válságok is lehetsége­sek — folytatta a többel) cikkét. — Addig egyáltalán nem ismer­tük háborús pozíciónk közvetlen veszélyeztetését. A mai háborúnak, amely alapvetően különbözik az el­múlt évszázadok házi-hatal­massá­gainak, dinasztiáknak és örökösö­dési érdekeltségeinek viszályko­dásaitól, előreláthatóan akkor lesz vége, ha az egyik fél elterül a földön. Az eszközöknek tehát, amelyekkel a háborút végig­harcolják, egészen másoknak kell lenniök, mint régen voltak. A nép­nek vállalnia kell a korlátozásokat és megszűkítéseket. Ha a legkeve­sebben vannak is csak feljogosítva arra, hogy a világ színpadának nyilvánossága előtt folyó háborún túlmenően ítéletet mondjanak a ku­lisszák mögött folyó háborúról is, a német vezetés bízik a német nép mindenkor megnyilvánult állandó­ságában. A német nép tudja, hogy nem részletkérdésekben döntő az, hogy kinek van igaza,­ról szóló véleményét, amidőn Sza­­radzsoglu török miniszterelnök leg­utóbbi beszédével foglalkozott. Schmidt követ érdekesnek találta, hogy Szaradzsoglu olyan pillanat­ban nyilatkozott Törökország sem­leges politikájáról, amidőn az an­golok és amerikaiak Cunningham tengernagy törökországi látogatásá­ból „különleges propagandaeszközt igyekeztek kovácsolni és Török­­országot kompromittálni próbálták“. A német-török barátsági szerző­dés szilárdságát, berlini vélemény szerint, még jobban kiemeli, hogy Németország délkeleteurópai barátai és szövetségesei egyre terméke­nyebb baráti politikát fejlesztenek ki Törökországgal, noha angol rész­ről különösen Bulgáriát újra meg újra gyanússá igyekeznek tenni a törökök előtt. Berlin szerint a légi támadásoknak a polgári lakosság áldozataihoz mérve egyáltalán nincs hatása a hadiiparban Berlin, júnie 18. (NST) Illeté­­kes német körökben látható nyugg­lommal ítélik meg az ellenséges mnbatámadásoknak a német hadiiparra való hatását, ugyan­­hogy milyen súlyos áldozatokat akár azonban rámutatnak arra, kell a polgári lakosságnak hoznia e támadások következtében. — Annál inkább a polgári la­kosság terrorizálása ezeknek a tá­madásoknak a célja — szögezik le Berlinben — minél inkább belátja az ellenség, hogy a német hadi­ipart nem képes azokkal döntő módon befolyásolni. Ennek lehe­tetlensége elsősorban azon alapul, hogy a német hadiipart már évek óta decentralizálták. Még nagyobb arányokban folyt ez tovább a né­met hatalmi terület és a hadiipar kibővülésével. „Ma már az a helyzet — mon­dották német helyen —, hogy az új üzemeket és a régi hadifontos­­ságú ipartelepek legnagyobb ré­szét az ellenséges repülőgépek el sem érhetik.“ Elismerik ugyan, hogy a nehézipar jórészt helyhez­­kötött, de a szénbányászat viszont teljesen érzéketlen a légi támadá­sokkal szemben. Egyébként a ne­héziparnál olyan intézkedéseket tettek, amelyek az ellenséges légi támadások hatását csökkentik. E védőintézkedésekről természetesen közelebbit nem mondanak. . A bombázott területek lakossá­gának magatartása mértékadó he­lyek ítélete szerint „minden két­ség fölött áll“. Az emberek éppen szőkébb hazájuk veszélyeztetése idején nem akarják elhagyni munkahelyüket. A legújabb tapasz­talatok alapján ezenkívül bizonyos intézkedéseket léptettek életbe a polgári lakosság védelmére is, amelyektől az ellenálló erő növe­kedését várja.­ Két esztendős a német-török barátsági szerződés Berlin, június 18. (NST) Vala­mennyi német vezető politikai lap pénteki számában vezércikket szen­tel a német-török barátsági szer­ződés aláírása évfordulójának. A szerződést ugyanis 1941 június 18-án írták alá. Valamennyi cikk kiemeli azt a német meggyőződést, hogy Törökország szilárd elha­tározása a semlegesség ebben a háborúban. Berlinben ki­jelentették, hogy német részről teljesen meg vannak elégedve a török kijelentésekkel, amelyek sze­rint Törökország érinthetetlennek tekinti a német-török barátságos viszonyt és nem befolyásoltatják magukat azok által az idegen kí­sérletek által, amelyek e viszony typsimilizánss­n Csütörtökön a Wilhelmstrassén Paul Schmidt dr. követ, a külügy­minisztérium szóvivője leszögezte német hivatalos körök Törökország­ Az Evening Standard katonai szakértője a „háromszáz tökéletesen felszerelt hadosztályból álló“ német haderőről Stockholm, június 18. (TP) A világ történelmében még sohasem volt olyan hatalmas légi és szárazföldi haderő — írja az­­Evening Standard katonai szakértője — amely olyan tökéletes szervezettséggel rendelkezett volna és oly közel lett volna céljaihoz, mint a mai német haderő. Egyetlenegy komo­lyan gondolkodó ember sem hihet abban, hogy a háromszáz tökéletesen felszerelt hadosztályból álló hadsereg hirtelen összeroppanhat, anélkül, hogy előzetesen felvenné a harcot. Senki­nek sem szabad azt hinnie, hogy az utóbbi hónapok látszólagos német ka­tonai inaktivitása mögött telhetetlen­­ség rejlik. Ha a németeknek sikerül jelenlegi haderejüknek 50%-ával tar­tani az orosz frontot, úgy a fenn­maradó 50%-kal egyenesen bevehetőt­lenné tehetik az európai erőd délkeleti és délnyugati határait. A német vé­delmi rendszer valóban óriási akadályt jelentene az esetleges szövetséges inva­lids kísérlet számára még akkor is, ha a szövetségesek esetleg magukhoz ragadnák a légi fölényt a tulajdon­képpeni elözönlési terület felett. A szövetségesek inváziós kísérlete két­ségtelen súlyos veszteségekkel járna — állapítja meg az angol lap. „Számunkra jelenleg éppenúgy élet­halál kérdés, mint az oroszok szá­mára, gondoskodni arról, hogy ne sikerüljön a németeknek átcsoportosí­tani haderőiket keleten'' — fejezi be cikkét az angol kap. Tizennyolc éven aluli német ifjú a sötétség beállta után nem tartózkodhatok az utcán Berlin, június 18. (NST) A német hivatalos lap szigorított rendőri in­tézkedéseket közöl a német ifjúság védelmére a háború idején. A renddel kimondja, hogy a „háború következ­tében megváltozott életviszonyokra való tekintettel“ 18 évesnél fiatalabb egyéneknek tilos este a sötétség be­állta után az utcákon és tereken meg­jelennek és tilos a fiatalkorunknak a nyilvánosság előtt dohányozniok. A Bern, június 18. (Stefan!) A düssel­dorfi nagyfontosságú svájci konzulá­tus hír szerint teljesen elpusztult az angol légi­erőnek a város ellen inte­­rak­etek és kabarék látogatása is tilos­í­tett bombatámadása alkalmával. A számukra. Vendéglőkben 18 éven konzulátus személyzetének sorsáról aluli fiatalkorúak nem kaphatnak rán­ nincsen értesülés. (MTI) Unkát. Vég­ül megtiltják e fiatal­korúaknak, hogy kísérő nélkül nyilvá­nos helyiségeivel, táncmulatságokat, vagy játékbarlangokat látogassanak. A düsseldorfi svájci konzulátus pusztulása Svédország „minden eshetőségre“ felkészült Hansson miniszterelnök szerint a polgári hatóságok utasítást kaptak, hogy külföldi hatalom támadása esetén ugyanúgy ellenállást tanúsítsanak, mint a katonai hatóságok Stockholm, június 18. (NST) A svéd kormány előkészületei az or­szág elleni invázió esetére az utóbbi hónapokban nagy léptekkel halad­tak előre. Miután még az év elején közzétették a véderő főparancsno­kának általános rendelkezését, amelyben az alárendelt katonai hatóságoknak a végsőkig való el­lenállásra ad utasítást, most csü­törtökön Hamson miniszterelnök a parlamentben közölte, hogy a polgári hatóságok is megfelelő uta­sítást kaptak. Ezt az utasítást má­jus 5-én közölték a tartományi hatóságokkal és abban leszögezik, hogy külföldi hatalom támadása esetén a polgári hatóságoknak ugyanúgy minden körülmények kö­zött ellená­llást kell tanusítaniok, mint a katonai hatóságoknak és az ellenállás beszüntetésére vonat­kozó minden közlemény csak ha­mis lehet. A polgári hatóságok kötelesek mindenben támogatni a katonai té­nyezőket az ellenállás megszerve­zése terén. Mindenekelőtt meg kell akadályozniuk a lakosság pánik­szerű és ellenőrizetlen elmenekülé­sét a veszélyeztetett vagy légi tá­madásoknak kitett területekről, mert az ilyen menekülés megnehe­zítené a katonai tevékenységet. A miniszterelnök hozzáfűzte ehhez, hogy a rendőrség helyzete az esetleges háborúban különösen nehéz kérdés és ezért ezzel még kislön foglalkoznak. Végül a lakosság számára is ál­talános utasításokat állítottak ösz­­sze a háború esetén való magatar­tásról. A miniszterelnök kijelentette, hogy az új intézkedések éppúgy, mint az előbbiek, nem a jelenlegi helyzetből adódó különleges nyug­talanságból fakadtak, hanem csu­pán az ország felkészülését jelen­tik minden eshetőségre és elsősor­ban annak a szilárd elszántságnak kifejezői, hogy az országot a vég­sőkig megvédik. Stockholm, június 18. (TP) Arra az interpellációra válaszolva, ame­lyet a közelmúltban nyújtott be Andersson, a Svemka Dagbladet egyik szerkesztője, a svéd rádió szerint, a miniszterelnök még hozzá­fűzte: „Hamisnak tekintendők mindazok a jelentések, amelyek azt állítják, hogy elálltunk az ellen­állás gondolatától." Sebezhető-e a 28.000 kilométer hosszú norvég partvonal? Berlin, június 18. (NST) Jürgen Petersen haditudósító helyszíni tu­­tósításában azt a kérdést vizsgálja, vájjon sebezhető-e a 28.000 kilo­méter hosszú norvég partvonal?­ A haditudósító a következő ered­ményre jut: — Az angolok szívesen érvelnek azzal a körülménnyel, hogy a nor­vég partvidék összesen 28.000 kilo­méter hosszú. Azt állítják, hogy ilyen hosszú partvidéket nem lehet mindenütt megvédelmezni, nem is szólva a számtalan szigetről. Ezt a nézetüket alkalomadtán bizonyítani is igyekeznek azzal, hogy a sarki éjszaka védelme alatt gyorsnaszá­dokkal megtámadnak egyes előre­tolt szigeteket és néhány embert válogatás nélkül elfognak. Délen torpedóvető repülőgépekkel is kísérleteznek, főleg a Stavanger és Christiansand közötti nyílt par­tokon, ahol a partvidék előtt nin­csenek szigetek. Az ellenség azon­ban az ilyen támadásoknál mindig többet vesztett, mint nyert. A né­met hajókaravánok és egyes hajók veszteségei csekélyek ahhoz képest, ami átjut ezeken a vizeken. Döntő csupán az a tény, hogy a német utánpótlás a part mentén sértetlen marad. Az ellenségnek például az elmúlt három év alatt sohasem sikerült a Narvikból kiinduló ércszállítást és a német kikötőkbe irányuló halászhajó-forgalmat megszakítania. Az angolok éppen olyan jól tudják, mint a németek, hogy alkalomszerű rajtaütéseiknek nincs hadműveleti jelentőségük. Az igazi kulcsállásokat és az ország belsejébe vezető fon­tos kikötőket ugyanis még soha­sem merték megtámadni. Most már pedig el is késtek ezzel Nehéz és legnehezebb ütegek biztosítják a fjordok bejáratait és minden olyan partvidéket, amely egyáltalán szóba jöhetne partraszállás szempontjá­ból. Sztálin a második arcvonalat sürgette Davies útján Ankara, június 10. (NST) Davies amerikai rendkívüli megbízott moszkvai tanácskozásáról újabb részletek váltak ismeretessé az an­karai szovjet nagykövetséghez kö­zelálló körükből, valamint semle­ges diplomáciai forrásból. Ezek szerint a távolkeleti szovjet támasz­pontokra vonatkozó amerikai kö­vetelés nem az egyetlen indítvány volt, amelyet Roosevelt Davies út­ján Sztálin elé terjesztett és Sztálin visszautasított. Davies küldetése elsősorban azért hiúsult meg, mert Sztálin csak az­zal a feltétellel volt hajlandó hozzá­járulását adni a Roosevelttel és Churchilel való közös tanácskozás­hoz, ha előbb az angolszászok meg­valósítják a második arcvonalat. Rooseveltnek a lengyel konfliktus elsimítására vonatkozó követelését Sztálin szintén elutasította, késznek nyilatkozott azonban egy új len­gyel állam elismerésére, azzal a feltétellel, ha előzőleg Sikorsky kormánya ünnepélyesen lemond Fehér-Oroszországról, Ruténiáról és Ukrajna bizonyos részeiről. Végül Roosevelt a Szovjet háá­ború utáni terveinek közlését is kö­­vetelte Davies útján, de Sztálin erre is csak a második arcvonal megvalósítása után hajlandó vála­szolni. Törökország betiltott egy kairói lapot Ankara, június 18. (TP) A török kormány betiltotta a Kairóban meg­jelenő Dzsebhe című angol propa­ganda folyóiratot. A török nyelven megjelenő lap az utóbbi hónapok so­rán árasztotta el a török újságpiacot. Mint jelentik, a lap vétett a török sajtótörvények ellen, illetve kiját­szotta a sajtócenzúrát. „Bolgár nemzeti unió, Szófia, június 18. (Bolgár Távirati Iroda) A parlamenti többség képvi­selői június 15-én és 16-án ülést tar­tottak, hogy megvitassák a parla­menti bizottságok elnökeinek a kép­viselők jövő tevékenységéről legutóbb lefolyt értekezletén felmerült kérdé­seket. Az ülésen Filov miniszterelnök beszámolót mondott Bulgária külpo­litikájáról és ismertette az új párt­szervezeti javaslatot, amely szerint a párt „bolgár nemzeti unió“ néven a nemzeti és államérdekek védelmét kí­vánja munkálni. A felszólaló képvi­selők teljes mértékben egyetértettek a kormány javaslatával, amelyet egy­hangúan elfogadtak. (MTI) Halálbüntetés Szerbiában a légi riadó alatti bűncselekményekért Zágráb, június 18. (Magyar Távirati Iroda) Belgrádi jelentés szerint a szerb honvédségi tanács rendeletet bocsátott ki, amelynek tartalma a légi riadó alatt elkövetett bűncselek­ményekre vonatkozik. A rendelet sze­rint halálbünteté­ssel bűnhődik mind­az, aki a légi riadó alatt vagyonbiz­tonság ellen elkövet bűncselekményt. Minden kísérlet befejezett cselek­ménynek számít. A szlovákiai zsidó föld­­birtokok felszámolása Pozsony, június 18. (MTI) Az ál­­­lami földhivatal most dolgozik egész Szlovákiában a volt zsidó mezőgaz­dasági földtulajdon felszámolásán és azt szlovák parasztoknak juttatja. Különös tekintettel vannak a front­harcosok érdekeire. A legutóbbi két hét alatt hét községben zárták le ezeket a munkálatokat és 867 ka­­tasztrális hold volt zsidó földtulaj­dont juttattak földműveseknek és frontharcosoknak. A felszámolást a terv szerint tovább folytatják. (MTI) A zsidók és Palesztina Izmir, június 18. (MTI) A jeruzsá­­lemi zsidó ügynökség közölte a Pa­lesztinai kormánnyal, nincs abban a helyzetben, hogy részt vegyen palesz­­tinai felépítési programm kidolgozá­sában mindaddig, amíg ez a terv az 1939-es Fehér Könyv alapján áll, különösen pedig fenntartja a zsidók földtulajdonszerzési tilalmát és meg­akadályozza a Palesztinába irányuló zsidó bevándorlást. (MTI) Antakya, június 17. (MTI) A bag­dadi rádió szerint Ibn Szaud király Palesztinával kapcsolatban kijelen­tette: Lehet, hogy a zsidók évszáza­dokon keresztül palesztinai lakosok voltak, de előttük más népek is vol­tak ott, utánuk pedig a rómaiak jöttek, akik legyőzték és szétszórták a zsidókat. Ezután az ország az araboké lett. Ha figyelembe vennénk a zsidó igényeket, akkor az összes arabok lakta országokat vissza kel­lene adni korábbi tulajdonosainak. (MTI) Biztonságba helyezik a római állatokert állatait Róma, június 18. (Bud. Tud.) Más olaszországi nagyvárosokhoz hason­lóan most Rómában is elhatározták, hogy az állatkertet a háború tarta­mára bezárják. Az állatokat Rómán kívül helyezik biztonságba. Középutas párt Giraud és De Gaulle között Algírban Algír, június 18. (NST) Itteni politikai körökben úgy tudják, hogy De Gaulle és Giraud pártjai mellett egy harmadik párt is ala­kul Algírban „központi párt néven. Az új mozgalom megindítói Catroux, Monnet és Massigli. Az új politikai mozgalom középutat akar képvi­selni De Gaulle és Giraud között.

Next