Ung, 1879. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1879-10-19 / 42. szám

Tizenhetedik évfolyam, 1879, 42. szám. Az „UNG“ megjelen minden vasárnap. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér­mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, ki­től jön. Kéziratok vissza nem adat­nak. Kiadó-hivatal: Pollacsek Miksa könyvnyomdája. Ungváron, vasárnap október 19. Előfizetési feltételek: egy évre 6 forint, félévre 8 forint negyed­évre 1 forint 50 krajczár. Egyes szám ára 12 krajczár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Pollacsek Miksa könyvnyomdájába külden­dők. Nyilttér: soronként 20 kr. TÁRSADALMI ÉS VEG­YESTARTALMU LAP. AZ UNGI KÖZMIVELŐDÉSI TÁRSULAT KÖZLÖNYE, Ungváron, október 18. Az idei rész­termés országszerte hangos panaszokra ad okot, az ország minden vidéké­ről veszünk elszomorító értesítéseket, melyek a földmivelő nép között nyomort és nélkülözést ecsetelnek. A felvidék több megyéjéből pedig már most, a tél beállta előtt, megrendítő híreket olvasunk; olvassuk, hogy az ínség, melytől tartani annyi okunk volt, pusztítólag lép föl, s a Gácsország­­gal határos megyékben az éhhalál több esetét konstatálták már. A tényállás ily módon nagyítva van elő­adva, a hit, mely megrendíti az ország közön­ségét, eltér a valótól. Szerencsére éhhalál esete — több felvidéki megyéből nyert értesülésünk szerint — elő nem fordult s adja Isten, hogy ne is adja magát elő. Vessünk figyelmet üngmegyére. rosz A termés a lehető leg legsilányabb volt, a gabona- és búzatermés mellett a kuko­­ricza is silány, a burgonya még roszabb, s a­mi kevés lett, majd magnak alig elég és az is nagyon rothad. Gyümölcsünk épen semmi, pe­dig ez is sok kenyeret szokott pótolni. A megye alsó s termékenyebb vidékén nagy áldozatokkal az őszi vetőmagot valahogy meg­­kerítette a gazda, azonban előtte áll a tél, hiány­zik a legszükségesebb eleség, pénze pedig nincs. A felvidék népéről szólva, el kell szomo­rodnunk, ha a tényt látjuk magunk előtt, hogy itt a szó szoros értelmében alig van e népnek betevő falatja. A tél pedig már most kisért, október első felében, s az egyébként is nyomor közötti ten­gődő felvidéki nép a legszomorúbb kilátásokkal néz a közelebbi hónapok elé. Nem bocsátkozunk e szomorú állapot s en­nek ijesztő következményeinek ecsetelésébe, ha­nem constatáljuk, hogy ily körülmények között a felvidék, de megyénk alsó részének számtalan községe is alig fogja nélkülözhetni az állam­segélyt. Ung megye törvényhatósága leg­fontosabb kötelességét fogja teljesíteni, midőn még idejekorán a kormány figyelmét szomorú állapotainkra felhívái, országos segélyt fog kérni. E végett szükséges gyorsan és mielőbb összehívni a bizottságot rendkívüli ülésre, mely­ből a következő felterjesztések lennének intézen­­dők, a kormányhoz: Hogy megyénk országos segélyben ré­­szesíttessék. Hogy az adóbehajtások főképen az ínség­gel sújtott községekben felfüggesztessenek. Hogy az adóbehajtás szigora e megye te­rületén általában enyhittessék. A kérelmezendő országos segély mi módomi foganatosítása ügyében viszonyainkhoz képest ajánlatba tétetnék: 1) hogy megyénk ínséges vidékein közmunkák rendezendők, hogy igy a nép megkereshesse élelmét. 2) Olcsó kamatra kölcsön nyújtandó a telkes gazdáknak s a be­csületes és szorgalmas munkás osztálynak is. Elvárjuk, hogy a rendkívüli bizottsági ülés azonnal össze fog hivatni s a bizottság tagjai, saját vidékükön nyert tapasztalataik alapján ez ügyben a leghatékonyabb intézkedéseket fogják megtenni s javaslatba hozni, a Honosítási törvény. Rendkívül érezhető hiány nálunk, hogy még ez ideig nincs honosítási törvényünk. Mint boldog Eldorádóba, úgy özönlik országunkba a sok külföldi, s összeharácsolva nálunk a pénzt, megint to­vább megy a­nélkül, hogy államunk ellen csak a leg­kisebb kötelezettségeket is teljesítené. Ezen hiányon el­végre segítve lesz; a kormány a most összeült képvi­selőházhoz már be is nyújtotta a honosítási törvényja­vaslatot, mely 45 §-ból áll s magában foglalja a hono­sítás minden fölmerülhető kérdését. A vallás- és közoktatásügyi miniszter által a kö­zéptanodákról legközelebb a képviselőház elé terjeszten­dő törvényjavaslat, a középtanodák állami felügyelete iránt szükségeseknek mutatkozó határozmányokat is tartalmazni fogja. („B. C.“) A polgári törvénykönyv tervezete a „P. L1.“ szerint munkában van. A dologi jogra vonatkozó előadási tervezet az indokolással együtt nem rég elké­szült. Ez négy fejezetből áll, melyből az első a birtok­jogot, a második a tulajdonjogot, a harmadik a zálogjo­got s a negyedik a szolgalmi jogot tartalmazza. A do­logi jogról szóló rész 393 szakaszból áll. Az ínségesek támogatása és az ínséges vidé­keken az adóvégrehajtások felfüggesztése tárgyában a belügyminiszterhez több vidékről kérvények érkeztek. A miniszter — mint a „P. Lt.“ értesül — az illető me­­gyékhez leiratokat intézett, melyekben minden lehető segélyt kilátásba helyezett és kijelentette, hogy a pénz­ügyminiszterrel az adóbehajtásoknak több helyen leen­dő felfüggesztése iránt már alkudozásokat folytat. Közigazgatási bizottság: Ung megye közigazgatási bizottsága havi rendes ülését f. hó 14-én tartotta gr. Török Na­poleon főispán elnöklete alatt. Az ülésen a hivatalból résztvevő tagok mind, a választottak közül pedig Neh­­rebeczky György, Mislinszky József és Thuránszky Ti­vadar jelentek meg. Az ülés tárgyait szakelőadók havi jelentései s más folyó ügynek képezték, melyekből a közérdeküeket az alábbiakban vonjuk ki. Kende Péter alispán jelentése szerint a múlt sept. hóban a személy- és vagyonbiztonság rendkívüli körülmények által nem zavartatott meg. A megye te­rületén 15 tűzeset fordult elő, a kár értéke 16,642 frt, ebből 5393 frt érték biztosítva volt, 11249 frt pedig biztosí­tatlan. Talapko­v­ics Emil tanfelügyelő jelentése szerint a Bugyis András főesperes által alapított leánytanoda s az ungvári gör. kath. leánytanodában szervezett női háziipar-tanoda a múlt hó folytán megnyíltak. Dr. Demjanovics Iván főorvos jelenti, hogy a múlt hó második felében a megye területén a váltó­láz, különösen pedig Ungvár város területén a gyermekek között a vörheny (himlő) járványszerűleg lépett ugyan fel, azonban halálozás csak igen jelentéktelen számban fordult elő. Az óvó intézkedések egyébként megtétettek. Br. Sahlhausen Lipót kir. adófelügyelő jelen­tése szerint egyenes adó tettleges tartozás képviseltetett 497,947 frt 89 krral, erre lerovatott január—augusztus hóban 204,442 frt 53 kr., September hóban 29,961 frt IS1/* kr., összesen 234,403 frt 7172 kr., marad hátra­lék 263,544 frt 1772 kr. Szemben a múlt évi hasonló időszaki bevétellel, a folyó évben 11,618 frt 79ya kr. kevesebb befizetés mutatkozik. A megye területén ez évben beállott vízkárok folytán a károsultak adóleenge­désben részesülvén, az egyes községekben külön-külön felvett adóleengedési összeg 8852 frt 27 krt tesznek, mely jóváhagyás végett a pénzügyminisztériumhoz lesz felterjesztendő. Alispán beterjeszti a megye területén levő bör­tönök megvizsgálásáról szóló jegyzőkönyveket, az egyes börtönökben mutatkozó csekélyebb hiányok mellőzésével, különösen fősuly van fektetve a jelentésben a n.-kaposi­­ biróság börtönhelyiségére, ez egészségtelen, büzhödt s oly szűk, hogy a vizsgálati foglyok a zárkákban zsú­folva vannak elhelyezve, férfiak és nők együtt. Ez ügy­ben az igazságügyi minisztériumhoz felterjesztés fog intéztetni. . „­­ Az ungmegyei gazdasági egye­sület közgyűlése. Az ungmegyei gazdasági egyesület alakuló köz­gyűlését október 12-én tartotta a megyeháza termében. Az alakuló közgyűlésre a városi s vidéki gazda­közönség közül számosan voltak voltak jelen. Horváth Gábor id. elnök, gyengélkedése miatt megjelenni akadályozva lévén, az elnökség id. vezeté­sére Bernáth Dezső o. gy. képviselő kéretett fel. Bernáth Rezső megköszönve a bizalmat, kifejti, hogy éppen a jelen időszak elodázh­atlanul sürgeti az egyesület működésének mielőbbi megkezdését, s azon reményének ad kifejezést, hogy e megye gazdálkodó kö­zönsége, megértve a kor intő szózatát, nem fognak késni az egylet tagjaiul tömegesen beiratkozni. Üdvözölvén a megjelenteket, az ülést megnyitotta. A kiküldött bizottság bemutatta az általa elkészí­tett alapszabály-tervezetet, mely lényegileg egészben he­lyesbítetvén, csekély módosítással elfogadtatott. A mó­dosítás különösen a tagsági dijakra irányult, e szerint az a­lapító tagok dija: 50 frt, a rendes tagoké: 3 frt s a pártoló tagok dija 1 frtban állapíttatott meg. — (Az alapszabályok egész terjedelmében való közlését mai számunkban kezdjük meg. Szerk.) Az ekként elfogadott alapszabályok felsőbb meg­erősítés végett a földmivelési, ipar és kereskedelmi mi­nisztériumhoz lesznek felterjesztendők; egyébként az egylet működését tényleg akkor kezdi meg, ha egy újabban összehívandó közgyűlésen, mikorra már az alap­szabályok remélhetőleg a minisztériumtól visszaérkeznek, az igazgató-választmányt megválasztja. Megejtetvén az elnök és alelnök választása, elnökké: Bernáth Dezső, alelnökké: Thurászky Tivadar vá­lasztattak meg. Az elnök megbizatott, hogy aláírási íveket os­szon szét több buzgó egyén között, kik hivatva lesznek a kö­zönség körében az egyletbe tagokat gyűjteni. Bernáth Dezső, Thuránszky Tivadar, Far­kas Ferencz és Mihalkovich Józsefnek a gyűlés az egylet szervezése érdekében kifejtett eddigi tevékeny­ségükért jegyzőkönyvileg elismerést és köszönetet sza­vaz0tt­ ________ Az „Ungmegyei gazdasági egylet“ alapszabályai. I. Czime és működési köre. 1. §. A gazdasági egylet czime: „Ungmegyei gazdasági egylet.“ Ezen egylet működési körét ki­terjeszti Ungmegye és Ungvár város területére. Annak székhelye Ungvár városa. 2. §. Az egyesület czélja Ung megye és Ungvár város mezőgazdasági, borászati, erdészeti és kertészeti felvirágzásának előmozdítására elméleti és gyakorlati té­ren közremunkálni. mítja ;3. §. Ezen czélnak elérésére feladatai közzé szá­

Next