Ung, 1883. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1883-07-01 / 26. szám

XX. ÉVFOLYAM, Ungvár 1883, vasárnap, július 1. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a­ lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér­mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó hivatal : Pollacsek Miksa könyvnyomdája. Főmunkatárs: BÁNÓCY FERENC. VEGYEST­A­RT­ALMÁT HETILAP. 26. S7Á­M. Előfizetési feltételek: Egy évre..................6 frt -Félévre .... . . 3 ,, — Negyed évre .... 1 , 50 Egyes szám ára 12 krajczár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Unt­vár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér soronként 20 kr. Felelős szerkesztő: FINCICKY MIHÁLY. Előfizetési felhívás. A második félév kezdetén bátorkodunk e lap 1­t. olvasóit felkérni hogy szives támogatásával és bizalmával lapunkat gyámolítsa továbbra is. Azon irányt, melyet magunk elé tűztünk, ezen­­­­túlra is fentartani kívánjuk ,s munkálkodásunk­­ leginkább e­g­y­é­n­k és városunk érdeke­inek szemmeltartására fog irányulni. Hogy ezt­­ elérhessük, az olvasó közönség pártolására van­­ szükségünk.­­ A szerkesztőség, j Előfizetési sir: I Égés évre..........................6 frt — kr. < Eélévre................................3 frt — kr. 11 Negyedévre .....................1 frt 50 kr. j ‘ az előfizetési pénzek az „Ung“ kiadó­­­ hivatalába küldendők. Vidéki előfizetésekIj postautalvány útján eszközölhetők. ( A kiadó hivatal iparkodni fog a t. olvasó , közönség kívánalmának pontosan megfelelni. Az „Ung“ minden vasárnap meg­­ fog jelenni. Hogy az igényeknek megfelelhessünk, kér­jük a t. közönséget az előfizetési díjak mielőbbi­­ beküldésére. Előfizetni lehet továbbá: az ungvári m. kir. postahivatalnál, Lévay Mór köny­vkereske­­­désében és Szenczer Henrik, dohány tőzsdéjében. Hirdetések igen jutányos áron eszközöltetnek. Azon t. előfizetők, kik eddigi dijaikat s még be nem küldték keretnek, a hátralékok mielőbbi szives beküldésére. A kiadóhivatal. Hivatalos közlemények Az országgyűlési képviselők­­ összes választóinak ideiglenesen összeállított névjegyzéke az 1876. évi XVIII. t. ez. 2-ik §-a rendeletéhez képest a központi választmány székhelyén a megyeház nagytermében, a községek választóinak ideiglenes névjegyzéke pedig az illető körjegyzőség székhelyén közszemlére ki van téve, — ennek nyomán 1. A névjegyzéket folyó évi julius hó 5-től julius hó 25-ig bezárólag reggeli 8 órától déli 12 óráig mindenki megtekintheti és délután 2 órától 6 óráig lemásolhatja. 2. Az 1874. évi XXXIIl-ik t. sr. 44. §-a értel­mében a névjegyzék ellen saját személyét illetőleg bárki felszólalhat, ezenkivül mindenkinek jogában áll azon választó kerületben, melyhez tartozó valamely közsé­gébe felvétetett, bármely jogtalan felvétel vagy kiha­gyás miatt a névjegyzék ellen felszólalni. Ezen fel­szólalások julius hó 5-től 15-ig bezárólag írásban adan­dók be. 3. A felszólalásokat mindenki megtekintheti, s azokra julius hó 16-tól julius 25-ig bezárólag mindenki, ki felszólalni jogosítva van. Írásban észrevételeket nyújt­hat be, — az észrevétel minden beadványhoz külön adandó be. 4. A felszólalások és azokra tett észrevételek a központi választmányhoz intézendők, és a szükséges okiratokkal felszerelve azon város vagy község elöljá­róságánál, melynek névjegyzéke ellen a felszólalás tör­tént, kis községekben pedig az illető körjegyzőnél nyúj­tandók be. Kelt Ungvárt, 1883. évi junius hó 14-ik napján tartott központi választmányi ülésből. Kende Péter, kürp. választmányi elnök. Horváth Dezső, közp. választmányi jegyző. Néhány szó az állandó színház ér­dekében. Tizenkilencz éve annak, hogy Ungvárott az­­ állandó magyar szinház érdekében igen élénk mozgalom indult meg.­­! S­z­a­b­ó és rette és vígjáték F­i­l­i­p­p­o­v­i­c­s dalmű- ope­ra társulata működött akkoron i városunkban s már első előadásával is (Hunya­­­dy László) oly hatást gyakorolt a közönségre, s hogy a jeles színtársulat itt működhetésének­­ három nyáron át való biztosítása czéljából egy comité volt alakulóban, melynek feladata lett volna bérlet szerzés által a szintársulat állandó­ j­­utásának alapját megvetni. E kitűnő társulat állandó szintársulat“ czimet „Felsőmagyarországi viselt s a telet Kassán tölté, hol mintegy ötven ezer forintnyi­ tőke gyűlt össze adakozás utján a magyar szí­nészet biztosítására. A felső-magyarországi állandó szintársula­­to­t tavasztól őszig Sáros, Szepes, Zemplén és Ungmegyék tartották volna fel, s igy Ungvár­­nak évenkint csupán két hónapra kellett vala biztosítani a társulat existentiáját. A mozgalom tehát, mely nálunk mindegyre­­ nagyobb arányokat öltött, eleinte nem is az állandó szinház érdekében indult meg , hanem czélja volt Felső-Magyarországon s különösen annak fővárosában, Kassán, a magyar színésze­tet állandósítani, s gondoskodni arról, addig is m­íg Ungvári állandó templomot hogy épít­hetünk Tháliának, évente legalább két hónapon át legyen műélvezete a közönségnek. A jelszó az volt: „Felső-Magyarországon áldozni a magyar nemzetiségért honfiúi köteles­ség. “­ És e jelszó fontosságát, nagy horderejét belátta Abauj, de a szomszéd megyék is, melyek szinte hozzá­járultak adakozásaikkal a magyar színészet biztosítására összegyűlt tekintélyes tő­kéhez. A lelkesedést, mely a magyar színészet ügye iránt oly szépen nyilvánult, megyénkben a Szabó és F­i­l­i­p­p­o­v­i­c­s színtársulatának működése nagyban fokozó ugyan, az igazság érdekében azonban ki kell jelentenünk, hogy a színművészet iránti meleg rokonszenvet, magyar már a két évvel előbb itt működött Latabár Endre Operette- népszínmű- és drámai társu­lata kezdé éleszteni, mert repertoirja s előadá­sai kifogástalanok voltak és mert tagjai közt sok kitűnő erő volt s az egész társulat igen tisztességes, korrekt viseletű egyénekből állt. S­z­a­bó és F­i­l­i­p­p­o­v­i­c­s egy, a mos­tanihoz hasonló színkört építtettek a „Korona“ udvarán, s daczára annak, hogy a színkör fel­építése közel 800 forintjokba került, becsülete­sen kijöttek városunkban. Ebből látható, hogy Ungvárnak már két évtized előtt is volt olyan színházi közönsége, mely egy jól szervezett színtársulatot a nyári hónapokban is fentartott. A szintársulat existentiáját tehát a közön­ség részvéte eléggé biztosítván, a mozgalom egy állandó s­z­i­n­­h­á­z építésére irányult. Egymást érték a buzdító czikkek a helyi lapban, s ezek egyike így, végződött: ha erős akaratunk van, akkor egy év múlva büsz­kén fog emelkedni a Kárpátok tövében Thália temploma, mintegy hirdetendő az itt lakó ma­gyarság szellemi műveltségét; ha ellenben ter­vünk, a mindent megölő közönyösség miatt je­lenleg meghiúsult, határozottan merjük állítani, hogy örökre megbuktattuk ezen, városunk s megyénkre nézve, égető szükséggé vált szent ügyet. A közönség megértette a figyelmeztető szót s az első értekezleten, mely 1864 évi augustus 21-ikén tartatott, oly érdeklődés nyilvánult, hogy a szinház fölépítése már 1865-re majd­nem biztosítottnak látszott. A kezdeményezésnek immár két évtizede lesz a jövő évben, hogy mi történt e két év­tized alatt, azt a jövő számban mondjuk el A júniusban Ungvári tartott lóte­nyésztési* jutalomdíjosztás alkal­mával. A.) A szopós csikókkal bemutatott anyakamerák közül 1. dijat 6 drb. aranynyal Bacsinszky Ödön lyutai lakos 2. 5 „ „ Bernáth Zoltán vajáni 1. de erről lemondván, arany dísz­oklevéllel tüntettetett ki. 3. n 4 M „ Csengery Kálmán csepelyi 1. 4. B 3 „ „ Bernáth Zoltán vajáni 1. 5. 3 B „ Fü­zesséry Vincze vajkóczi 1. 6. 3 „ Mokcsay Sándor mokcsai 1.­­ 7. 3 B B Akkerszman Adolf t. reme­tei 1. 1­8. „ 2 „ „ Gu­­m­án­n Izidor k&resavai I. de erről lemondván, arany­­diszok­levéllel tüntettetett ki 9. B 2 „ „ Sipos András iski 1. 10. „ 2 „ „ Sipos István bécsi 1. 11. „ 1 „ * Juhász Mihály csapi 1. 12. „ 1 „ „ Szmerecsányi Géza őri 1. 13. „ 1 „ „ Tóth Lajos baranyai 1. 14. „ 1 „ „ Kosko Mihály daróczi 1. 15. „ 1 „ „ Szilágyi Ferencz n. szeret­vai 1. 16. „ 1 „ „ Bitók Sándor n. geőczi 1. 17. „ 1 „ „ Tarnaskó Bálint szerednyei 1. 18. „ 1 „ „ Szűcs Károly mátyóczi L 19. „ 1 „ „ Böszörményi Ferencz mo­gyorósi 1. b.) Hároméves kanczacsikók közül 1. dijat 8 drb. aranynyal Záhonyi uradalom, de erre lemondván arany díszokle­­véllel tüntettetett ki. 2. „ 6 „ „ Herczegh Ferencz palágyi lakos 1. 3. „ 5 „ „ Felföldy Ödön mátyóczi 1. 4. „ 4 „ „ Tóth Lajos baranyai 1. 5. „ 3 „ „ Rosenblüth Ignácz bátfai 1. 6. „ 3 „ „ Szabó István m­inaji 1. 7. „ 3 „ „ Móré Gábor vajáni 1. 8. „ 2 „ „ Muncsko Pál szerednyei 1. 9. „ 2 „ „ Csucska György pallói 1. 10. „ 1 „ „ Olosváry Antal a­ némethi I. hároméves kanczacsikói nyerték el. Egy pár szó a közegészségügyről. A látogatóban volt minister gratulált a városnak az építkezés alatt levő közkórházi helyiség nagyszerű­ségéhez. Tetszett neki igen, hogy e szegény város en­­­nyire szívén viseli a közegészségügyet, melynek csak úgy, mint a nevelés ügyének is egyik legfőbb alapelve: „mens sana in corpore sano“. Az épület nagysága város és megye kicsiségéhez mérten más idegenek meg­­­jegyzése szerint is szembeötlően imposáns. „Akár csak Myndus város kapuja“, mondta egy vén Diogenest, ki, midőn először látta átutazó reá, idéz­a kőfallal kerí­tett parányi Myndus aránytalanul nagy kapuját, azt ta­­nácslá a lakosoknak, hogy: „vigyázzatok myndusiak,

Next