Egyháztársadalom, 1916 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1916-01-01 / 1. szám
1. szám Egyháztársadalom 3. oldal elemek meg nyerni az embert e világot, megtörik a hit Istenben és minden az embert Istenhez hasonlóvá tevő erényben s e hit és ennek nyomán fakadó élet nélkül a vallás meghalt állat. Nekünk azért e nagy megrázkódtatás, lelki csalódás után a jelen szomorú körülményei között, amikor mint álompénzzel álmodók ébredtünk föl és az emberiségnek álmodott, képzelt drága kulturkincsei helyett épen azoknak ellenkezőjét látjuk, nemcsak keseregnünk kell, hanem minden tehetségünkkel igyekeznünk azon, hogy az erkölcs és erényeknek csak látszatban is oly gyönyörködtető s már összeomlott hajlékát erősebb alapon a valóságban és szilárdabban újra fölépítsük. E munka elsősorban a vallás föladata. Tekintsünk hát szét a vallás terén s keressük tanulság végett a csalódás okait a jövőre nézve pedig azon módokat, föltételeket, melyek mellett hasonló csalódások elkerülhetők lesznek. (Folytatása következik.) Tiz ember mint társadalmi és családi tényező. 3. — Über. — (Folytatás.) A harmadik selyem burok a legcsillogóbb, — mert akarja is az ember, hogy az legyen a társadalom. A társadalom — állásunk, foglalkozásunk kötelességein kívül álló szórakozó hely Külső képünk fotográfusa. Kirakat az egész, s a kirakat ablak üvegébe jól esik ha betekinthet a mellette elsétáló, mert egész alakját meglátja benne, s a tükör még hibáit is megmutatja. — Külső hibáit, mig a belsők rejtve maradnak. — A társadalom elvesztette régit ítélő képességét illetve ítélete tekintélyét. A becsületesség, jellemesség, józanság gavalléros elegantiával, fölemelt fővel állottak előtte, míg rettegett a kétszínűség, a ledér könnyedség, a felületes könnyelműség. — Ama kis társadalmának az ember olyan tényezője volt, mint aki nélkül, akinek tiszta élete nélkül, az nem állhat fenn, szabályait maga írta, követeléseinek maga volt őre, most a társadalom alakítja az em-