Unitárius Élet, 1958 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1958-01-01 / 1. szám

Egyházközségeink életéből. A karácsonyi ünnepek alkalmával ősi szokásaink szerint az istentiszteleteinken minden gyülekezetben Úrvacsorát osztottunk, nagy számban megjelent híve­inknek. A megáldott kenyér és bor Jézus halálára és küzdelmes életére emlékeztető egyszerű szertartása ilyenkor az igaz emberség erőit ébresztgeti a lelkünk­ben, hogy az ünnepek elmúltával teljes odaadással végezzük feladatainkat az evangéliumi béke szaka­datlan szolgálatában. Több egyházközségünkben karácsony előtti vasár­nap délután, vagy mint pl. Kocsordon, éppen kará­csony estéjén tartották a templomban csillogó kará­csonyfa körül a gyermekek karácsonyfaünnepélyét. A hívek adományából a résztvevő boldog gyermek se­regnek ajándék csomagokat adtak. A gyermekek ka­rácsonyi versekkel, ősi énekekkel, imádságokkal kö­szöntötték a béke, a szeretet fejedelmének születése ünnepét. Debreceni egyházközségünkben „Zöld fenyők orszá­gában” cím alatt székely népballadákat, tréfás verse­ket és énekeket mutattak be gyermekeink, majd le­vetítették a Két borsszem ökröcske c. diafilmet. Szilveszterkor templomainkban esti istentisztelet­tel búcsúztunk az ó esztendőtől és új­évkor reggeli istentiszteleteinken imádkozó lélekkel kapcsolódtunk az emberiségnek ahhoz a táborához amelyik nem csupán imádkozik, hanem dolgozik és hadakozik is a világbékéért. A pestszentlőrinci gyülekezet Szilveszterkor áhíta­tot és szeretetvendégséget tartott a gyülekezeti te­remben. Kocsordi híveink karácsonykor nagy szeretettel és értékes ajándékokkal köszöntötték lelkészüket és énekvezérüket névnapjuk alkalmából. Rigmusokkal és köszöntő énekek éneklésével a régieknek egyik ked­ves szokását elevenítették fel. Budapesten a Nagy Ignác utcai gyülekezeti terem­ben minden vasárnap d. e. 10—12 órakor gyermekek részére bibliaórát tartunk, erre gyermekeinket szere­tettel várjuk. Karácsony másnapján délután a Hőgyes Endre utcai templomban bensőséges ünnep keretében tartotta es­küvőjét ifj. Pethő István mérnök és élettársa Lenkei Edith. Az esketési szertartást népes gyülekezet előtt Pethő István esperes- püspöki helynök végezte, aki mint a vőlegény édesapja szívszerinti jó tanácsokkal látta el és isten gazdag áldásával indította a boldog élet útjára az ifjakat. A templomi szertartás után a két család és az ifjú pár a gyülekezeti teremben szerény szeretetven­­dégség keretében fogadta hívek nagy seregének sok­sok jó kívánságát. H­ALOTTAIN­K Id. László Gyula ny. iskola-igazgató a fia, budapesti egyházközségünk egykori buzgó könyvtárosa; Adorján Ivlanassé, a fiatal mérnök-nemzedék egyik igen te­hetséges tagja; Boros Sándor volt egyházi tanácsos néhai Boros Sándor volt kolozsvári kollégiumunk egykori igazgatójának fia; d­r. Kozma György volt köri felügyelő gondnok afiai Budapesten, i— Farkas Zsigmond ny. iskolaigazgató, Aszódon; dr. Incze Domo­kos, volt pénzügyi főtanácsos Tengelicén; Ürmössy József afia pénzügyi tisztviselő Békésen, Dara József afia, Rozsos Istvánné (volt egyházközségi gondnok felesége) Füzesgyarmaton, Ormos Ilona gyógyszerész Hódmezővásárhelyen, Kerekes Ferenc Debrecenben, Ekárt Andor, esperes, 53 éves korában Székelykereszt­­uron, dr. Barabásy Albert Marosvásárhelyen elhuny­tak. Áldás emlékükre. 4 UNITÁRIUS ÉLET Brassai Sámuel az első erdélyi orosz műfordító. Lapunk múlt számában megemlékezés történt a­ nagy tudós Brassai Sámuelről, halála hatvanadik év­fordulója alkalmából. A kolozsvári „Korunk” c. szem­lében Mikó Imre tollából „Brassai Sámuel az utolsó erdélyi polihisztor” c. érdekes tanulmány jelent meg, mely bemutatja egyházunk nagy fiát, mint a polgári haladása korabeli jeles előharcosát. E tanulmányból idézzük az alábbi megállapítást: „Az irodalomtörténet figyelmen kívül hagyta, hogy Brassai volt egyike az elsőknek, aki oroszul meg­tanult, erre a máramarosi hegyekben történt buj­­dosása idején nyílt alkalom. Már a harmincas évek­től kezdve sok orosz tárgyú közleményt írt a Vasár­napi Újságba, 1856-ban pedig, éppen száz évvel ezelőtt, az első, aki orosz eredetiből fordít magyarra elbeszélést („A macska” A Magyar Nép könyvtára 1. füzet), majd később Szollogub „Gyógyszerészné” című kisregényét tolmácsolja a magyar olvasónak ugyancsak orosz eredetiből.” Brassai és társai orosz műfordítói munkásságát egyébként Mikó Imre „Az orosz irodalom első ma­gyar tolmácsolói Erdélyben” c. tanulmánya részlete­sen is elemzi és méltatja. Ferencz József Külföldi egyházi hírek. Egyházunk vezetői az új esztendő alkalmából szí­vélyes üdvözletet küldtek külföldi unitárius egyhá­zak vezetőihez, melyben elmondották, hogy egyhá­zunk Isten országának e földön való megvalósításáért harcol, ezt pedig csak békében lehet elérni. Támo­gatunk minden jó gondolatot, mely a béke megmara­dásáért küzd és felemeljük szavunkat azok ellen, akik a feszültséget okozzák. Az Amerikai Unitárius Egyház Bostonban tartott gyűlése határozatot hozott, melyben tisztelettudóan és sürgetően kérik az Egyesült Királyság, a Szovjet Köz­társaság, az Egyesült Államok kormányát, hogy szün­tessék be a jelenleg folyamatban levő atomrobban­tásokat és a jövőben ne kísérletezzenek nucleáris fegyverekkel a világ eljövendő békéjének reményé­ben és a jövőben egyaránt az atomkisugárzások gyil­kos következményeitől. Psykowszky lengyel akadémikus atyánkfia családi levéltárából érdekes fényképmásolatot küldött az „Uni­tárius Élet” szerkesztőségének Sikora János lengyel­honi unitárius testvérünk. A képen, mely a XVI. szá­zadbeli lengyel unitáriusoktól maradt fenn. Jézus domborművű mellképe látható s ó-héber felírással: „Jézus ember”, „Messiás”, „A béke Atyja” olvasható rajta. A Psykowszky család levéltárából sok új adat került elő a XVI. századbeli lengyelországi unitárius mozgalom történetéből, ezeket most dolgozzák fel a varsói Akadémia történészei. Az Ó­katholikus Egyházból, — írja levelében Sikora a fia —■ két lelkész magáévá tette az „unitárius hit­irányt” és 500 lélekkel együtt áttértek a mi vallá­sunkra. Szeretettel köszöntjük a szabadelvű vallásos gon­dolkodás táborában mindkét lelkész testvérünket, hí­veikkel együtt. UNITÁRIUS ÉLET Laptulajdonos a Magyarországi Unitárius Egyházhoz Felelős szerkesztő és kiadó: Pethő István. Évi előfizetési díja 12 forint. Budapest, IX., Hőgyes Endre utca 3. _________Távb.: 1983—186._Csekksz.: 50.561.__________ Zrínyi Nyomda, Budapest. — Felelős: Bolgár Imre.

Next