Üst, 1964 (8. évfolyam, 1-11. szám)

1964-01-20 / 1. szám

SZOCIALISTA MÓDON ÉLNI, DOLGOZNI. TANFI ÚT! B DUHN­ VASMŰ DOLGOZÓINAK LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. Megjelenik havonta 1964. január 20. Az új bérszabályzat A DOLGOZÓK IGAZSÁGÉR­­ZETE megkívánja, hogy szemé­lyi besorolásuk a helyes bérará­nyoknak megfelelően történjék. Megkívánja azt is, hogy a sze­mélyi besorolás a szakmai kép­zettségen túlmenően vegye fi­gyelembe a munkavégzés körül­ményeit, a végzett munka bo­nyolultságát, a munkahelyi kö­rülményeket, munkahely folya­matos jellegét stb., és mind ke­vesebb legyen az olyan tényező, amely szubjektív tudja elbí­rálni a dolgozó munkára való alkalmasságát. Ennek a kíván­ságnak tett eleget a vállalat, amikor kidolgozta és bevezette a személyi bérek új rendszer szerint történő megállapítását. Az új személyi besorolási rend­szer lényege, hogy a dolgozók által végzett munkát hat osztály­ba sorolja be, az egyszerű mun­kától kezdve a bonyolult szak­munkáig. Tehát magasabb sze­mélyi bért kell kapjon az olyan dolgozó, aki a vállalatnál elő­forduló legbonyolultabb munkát el tudja végezni, azokkal szem­ben, akik szakmájukban csak a részfeladatok megoldására képe­sek. Vagy még egyszerűbb pél­dával a betanított munkának nagyobb személyi bért kell biz­tosítani, mint az olyan egyszerű munkának, amelyet a dolgozó minden betanulás nélkül, azon­nali munkábaállással is el tud végezni.. AZ OSZTÁLYBA SOROLÁS tehát a munkástól megkövetelte a betanulási és szakmai képesí­tést. Minden osztályon belül kü­lönböző fokozatok szolgálnak ar­ra, hogy a munkavégzés körül­ményeit a személyi bér szem­pontjából igazságosan bírálják el. Ugyanolyan képzettséget igénylő munkák között különbsé­get kell tenni, ha dolgozó mun­káját állandó nappalos műszak­ban, vagy folyamatos műszakban végzi, és ki van téve az állandó műszakváltásnak, sőt a munkája megkívánja tőle, hogy vasárnap vagy munkaszüneti napon is a vállalat rendelkezésére álljon. Az új bérezési rendszer előny­ben részesíti azon dolgozókat, akik munkájukat szabadon vég­zik, azokkal szemben, akik fe­dett helyen megfelelő hőmérsék­letű munkahelyen dolgoznak. Magasabb bérre jogosult az a dolgozó is, akinek munkájához állandó fizikai erőkifejtésre van szükség, azzal szemben, akinek munkája csak felügyeleti jelle­gű, tehát fizikai munkavégzése minimális. Ezeket a különbsége­ket fejezik ki a fokozatok. Min­den osztálynak öt fokozata van, természetesen a magasabb foko­zatok, magasabb személyi bérre jogosítanak. AZ ÚJ SZEMÉLYI BÉRREND­SZER lényege, hogy a kohászati és karbantartói munka között bérben tesz különbséget, vagyis a karbantartó munkások sze­mélyi bérének felső határát, a kohászokéhoz hasonlóan, a vál­lalat 12 forint maximális sze­mélyi bérre felemelte. Az osz­tály és a fokozat szabja meg a dolgozók új kategóriáját. Pél­dául: az összetett szakmunkát végző dolgozó az V. osztályba kerül, és a munkavégzés körül­ményeinek megfelelően a III. fo­kozatba sorolták be. Ennek a dolgozónak új kategóriája az 53-as kategória. A kategóriának továbbra is, mint eddig, alsó és felső határa van, melyek között kell a dolgozó személyi bérét a jövőben is megállapítani. Az alsó és felső határ különbsége azon­ban szűkült, általában nagyobb a különbség, mint 1,50 forint óránként, a korábbi két-három forintos különbséggel szemben. Azt, hogy a kategória bérhatára között a dolgozó személyi bére jól helyezkedik-e, egyrészt az üzemek részéről jóváhagyott törzsbérátlag, másrészt a dolgozó munkában tanúsított szorgalma, munkafegyelme és egyéb vezetői által meghatározott tényezők ha­tározzák meg. Továbbra is a dolgozó személyi bérét a kate­gória határai között az illetékes vezetőknek a szakszervezettel egyetértésben kell végezni, te­hát a dolgozók érdekvédelme a személyi bérezésben messzeme­nően továbbra is biztosítva van. Minden fizikai dolgozó, részben a bérszabályzatból, részben pe­dig személyi értesítés formájá­ban tudomást szerez a részére megállapított kategóriáról, és azon felül arról, hogy a kategó­rián belül a gyárrészlegek ré­szére rendelkezésre bocsátott bérfejlesztésen keresztül milyen személyi bér került részére meg­állapításra. SZEMÉLYI BÉREZÉSI REND­SZERÜNK támogatja a „szak­ma mestere” és a ,,Szakma If­jú Mestere” mozgalmat azzal, hogy ezt a címet megszerző dol­go­ókat gyakorlati és elméleti tudásuk alapján mindinkább magasabb osztályba sorolja, és így szakmunka helyett az össze­tett és bonyolult szakmára való alkalmasság a személyi bérezés­ben is kifejezésre jut. A tartalomból: Mi is az az önköltség? Nyílt levél gazdasági vezetőinkhez Ifjú kommunista helytállás * Egy fiatal műhelyről Hírek képekben Ki a felelős? A labdarúgó NB LB tavaszi műsora Kilián mozgalom a Vasműben Közel 40 millió forintot eredményezett az elmúlt év újító mozgalma Elkészült az újítási iroda jelen­tése, melyből azt olvashatjuk ki, hogy a Dunai Vasműnél tovább fejlődött az újító mozgalom. Az elmúlt év folyamán benyúj­tottak 1881 javaslatot, mely kö­zül elfogadásra került 1104. Az elfogadottak közül bevezet­tek 940-et. Az elfogadott és a be­vezetett újítások közti különbség még elég magas, ha azonban az előző évi adattal hasonlítjuk ös­­­sze, megállapítható a fejlődés. Az újítások bevezetését nagyban elő­segítette az az igazgatói rendelke­zés, mely szerint az újítások mun­kaidőn kívül is kivitelezhetők. Újítóink éltek is ezzel a lehető­séggel, mert az év folyamán csak harmadik újító, mert az elmúlt évben nyilvántartott újítók szá­ma 3003, ezek közül 1900 fizikai és 1103 műszaki. A rendszeres újítók számára a Vasmű újítási irodái ez évben is tapasztalatcsere utakat szervezett, melyen 150 fő vett részt. Ezen kívül mintegy 300 fő ré­szére biztosította az ipari vá­sár, illetve az újító kiállítás megtekintését. Bár a kohászati üzemek között az újítások alapján a legjobb vál­lalatok egyike a Dunai Vasmű, mégis van még megoldandó fel­adati 1964-ben. Meg kell oldani az újításoknál a bizonylatokkal alátámasztott értékelést. ////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////// munkabér címén 104 ezer forintot fizetek ki újítások kivitelezésére Az elmúlt évben az újítások és találmányok népgazdasági ered­ménye 39 millió 461 ezer forint. Közel 3 millió forinttal több, mint 1962-ben. Az év folyamán na­gyobb jelentőségű és műszakilag jól megalapozott újítások érkeztek be az újítási irodához. Ez a magyarázata annak, hogy újítóink 1.440.000 forintot kap­tak az év folyamán. A szocialista brigádmozgalom érezteti hatását az újító mozgal­mon belül is, mert a benyújtott újítások 60—65 százaléka szocia­lista brigádoktól vagy brigádta­goktól érkezik be. A Vasmű dol­gozói közül körülbelül minden A dolgozók ez évi üdültetéséről A Szakszervezetek Országos Ta­­nácsa évről évre több szakszer­vezeti tagnak és családjának teszi lehetővé, hogy évi fizetett sza­badságukat az ország különböző üdülőiben a legjobb kulturális körülmények között tölthesse kedvezményes úton. Az elmúlt évek azt bizonyítják, hogy a Vasmű dolgozói is felismerték az üdülés jelentőségét és egyre na­gyobb számban igényelnek beuta­lót. A beutaló szétosztása és fel­használása azonban sok kívánni valót hagy maga után. Sokan té­vesen értelmezik az üdülés jelen­tőségét. Azt gondolják, hogy üdülni csak nyáron, a szezon két-három hónapjában lehet. Nem gondolnak arra, hogy az ilyen igényeket nem lehet kielégíteni, és a vállalatnak sem áll módjá­ban a szabadságok nagy részét a nyári időszakban kiadni, mert ez a termelésben problémákat je­lenthet. A Vasmű Szakszervezeti Bizott­sága az év első felére 282 darab SZOT beutalót kapott. Az elmúlt évekhez hasonlóan felosztották a műhelybizottságok között, a szak­szervezeti tagok létszámának meg­felelően. Vannak üzemek, ahol tavasszal és télen nem hajlandók a dolgozók üdülni menni. Így a beutalók megmaradnak. Ennek megszüntetése érdekében a szak­­szervezeti bizottság múlt év de­cemberi ülésén a következő hatá­rozatot hozta: Mivel a szakszervezeti bizott­ságnak a megyétől kapott összes beutalókat előre ki kell fizetni és abból nem küldhet vissza egyet sem, minden gyáregység, amely az őszi, a tavaszi, illetve a téli idény­ben a kiadott beutalókat nem használta fel, a nyári főidényben (július, augusztus) a fel nem hasz­nált beutalók számának megfele­lően kevesebb beutalót kap. Ezen­felül, ha valamely gyárrészlegi műhelybizottság hibájából beuta­lójegy visszamarad, azt az illető gyárrészleg jutalomüdülési kere­téből levonják. A fentieket figyelembe véve a szakszervezeti bizottság felhívja azoknak a dolgozóknak figyelmét, akik évről évre nyári idénybe vették ki szabadságukat és mentek üdülni, hogy részükre ez évben főszezonban beutalójegyet a szak­­szervezeti bizottság nem fog biz­tosítani. A VÁLLALAT BALATONSZÉP­­LAKI CSALÁDOS ÜDÜLŐJÉ­NEK IGÉNYLÉSE 1964. ÉVRE A Vasmű Szakszervezeti Bi­zottsága a vállalat vezetőségével egyetértésben úgy határozott, a családos üdülőben csak azok a dolgozók kaphatnak beutalót, akik ez évben egyéb kedvezményes üdülésben nem részesültek. A családos üdülőben való részvételt a szakszervezeti tagsági könyv­be bevezetik. A családos üdülők a jelentkező űrlapot a gyárrészle­gi műhelybizottságoknál kapják meg. A kitöltött nyomtatványokat legkésőbb május 15-ig kell a Vasmű gondnokságára leadni. Ezután fogják az illetékes szer­vek a beutalókat szétosztani. Kovács Sándorné SZB­TT titkár TEL A KIKÖTŐBEN (Cseh Tibor felvétele) Értékelték a „Szakma Mestere”, jelvény pályázatot A Vasmű vállalatvezetősége múlt év szeptemberében pályáza­tot hirdetett a „Szakma Mes­tere” mozgalom jelvényének megtervezésére. A beérkezett több mint 25 pályamű közül a bí­ráló bizottság nem tudott válasz­tani, mert egy sem felelt meg tel­jesen az előírt követelményeknek. A zsűri a legjobb pályamű bekül­dőkkel felvette a kapcsolatot és a terveken módosításokat kért. Az elmúlt héten újból értékelte a jelvénypályázatot és meghozta végleges döntését. Mely szerint: Első helyezett: Bilincs jelige. Második helyezett: Kati jelige. Harmadik helyezett: Ferenci János tervezési és szerkesztési fő­osztály. A nyertesek a díjak átvétele vé­gett a KISZ bizottságon jelent­kezzenek.

Next