Üst, 1971 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1971-01-12 / 1. szám

- BECSÜLETTEL AZ EGÉSZ ÉVBEN! írta: Borovszky Ambrus, vezérigazgató Az új év kezdetén köszöntöm a Dunai Vasmű minden dolgozóját; kívánok valamennyiőjüknek jó erőt és egész­séget! Az 1971. évi célkitűzéseink megvalósításához mind­kettőre egyaránt szükség van. Ha abból indulunk ki, hogy 1971-ben mindannyian jobban szeretnénk élni, mint 1970- ben — s e kívánság alól senki sem mentes, akkor a gondolatsort azzal kell folytatnunk, hogy a magasabb életszínvonalért körülbelül 10—15 százalékkal növelni kell munkánk eredményességét, a nyereséget. Ezekről a dol­gokról legtöbbször általánosságban szoktunk beszélni, de ha az egyén, ha minden vezető és beosztott magára vonat­koztatva nem vonja le azt a következtetést, hogy a men­­­nyiségi és minőségi termelés növekedéséhez személy sze­rint ő mivel és hogyan járul hozzá, akkor a végső ered­mény megszületése nagyon is kétséges. Ebben az évben az eddigieknél is lényegesen nagyobb gondot kell minden szinten fordítani arra, hogy az elő­állított termék növekvő mennyisége és javuló minősége mellett csökkenjen a ráfordítás. Az anyaggal és idővel való gazdálkodásnak a jövőben egyre nagyobb jelentősége lesz. Megrendeléseinket, me­lyeket akár házon belül, akár külső vállalatok számára­ adunk fel, lényegesen nagyobb kontroll alá kell venni, mint ahogyan ez eddig történt. Minden illetékes állandóan és folyamatosan köteles figyelemmel kísérni, hogy az elő­állított termékre milyen ráfordítások történtek, függetle­nül a ráfordítás fajtájától. A Dunai Vasmű számos veze­tője és felelős beosztottja megszokta, hogy csak számok­ban gondolkozzék, és 100—1000 forintra már oda sem kell figyelni. Ezen a szemléleten sürgősen változtatni kell, mert ezek a 100—1000 forintok vasműi szinten végsőfo­kon már milliókra növekedhetnek. Meggyőződésem, hogy az illetékes vezetők, elsajátítva a közgazdasági szemléle­tet, ha hozzáértéssel és türelemmel nevelik erre beosztot­taikat­ is, akkor az eredmény sem marad el. Az emberek többsége megérti és támogatja azt, ami a közösségnek hasznos. Az eredményesség megfelelő alakulása és a követke­ző évek megalapozása érdekében fontos fejlesztési felada­tokat is meg kell oldanunk. A harmadik ötéves tervben elkezdődött és a negyedik ötéves tervben folytatódik a Dunai Vasmű hengerművé­nek rekonstrukciója. Ennek kezdetét a folyamatos öntő­mű beruházásának megindulásától számítjuk. Ezzel a be­ruházással 1971-ben úgy kell foglalkoznunk, hogy 1972. második felében a próbaüzemeltetés elkezdhető legyen. E munka megfelelő minőségben és határidőre történő elké­szülése érdekében nagy szerepet szánok a fiataloknak. Azt hiszem, joggal lehetek bizakodó, mert eddig bármikor ad­tam­­ konkrét feladatot és kértem segítségüket, az minden esetben eredménnyel járt. Bízom, hogy ebben az esetben is így lesz. A folyamatos öntőművel öszefüggésben a hengermű­­vön belül is több új beruházást kell megvalósítani, mint például a csévélő vagy az új tolókemencék. A szükséges időben való üzembehelyezésük érdekében sokat kell már 1971-ben tennünk. Ha áttekintjük a ránk váró feladatokat, látnunk kell, hogy nem lesz könnyű dolgunk. Semmiképpen sem en­gedhetjük meg magunknak azt, hogy a tavaly elkövetett hibákat 1971-ben megismételjük! Ha felteszem magamnak azt a kérdést, hogy a válla­lat dolgozói, vezetői el tudják-e kerülni a hibákat, képe­sek-e a megnövekedett feladatok ellátására, akkor erre nagyon határozottan igennel válaszolok. A vasmű kollek­tívája nagyon sok nehéz feladatot oldott már meg. Meg­győződésem, hogy az 1971. évi követelmények megoldá­sára is képes. A röviddel ezelőtt lezajlott pártkongres­­­szus a gazdaságosságot, a termelést és termelékenységet központi kérdésként kezelte. A Dunai Vasmű kollektívá­ja a párt célkitűzéseit eddig mindig a magáénak tekintet­te, és megvalósította. Most is optimisták vagyunk, és bízunk abban, hogy a jelenlegi célkitűzések valóra váltá­­sából mindenki kiveszi a részét, és nem lesz olyan szem­lélet, amely mindig valaki mástól várja, hogy a közös célokért valamit tegyen. A magam részéről kérem a vállalat minden dolgozó­jának segítségét ahhoz, hogy azoknak a feladatoknak, amelyeknek teljesítését az ország tőlünk elvárja, — be­csülettel eleget tehessünk. A DUNAI VASMŰ DOLGOZÓINAK ÜZEMI LAPJA Х__. évfolyam, 1. szám_______megjelenik kéthetenként____________1971. január is. Körtelefon a gyárrészlegvezetőkkel • Észrevétlenül kezdtük az évet Az év első hetében, január 6-án te­lefonon kérdeztük meg a gyárrész­­legvezetőket : hogyan kezdődött meg egységükben a termelés, vannak-e gondok az elkövetkező napokban? Nagy István, a kokszvegyészeti gyárrészleg vezetője így válaszolt: — Különösebb zökkenők nélkül ■ kezdtük az új esztendőt. A hideg idő­járás miatt több helyen volt kisebb lefagyás, ez azonban nem okozott különösebb üzemzavart. A tavalyi tempóban dolgozunk most is, feladataink is közel azono­sak, mint tavaly. Gondunk azért van A szénellátás okoz nehézségeket, összességében kellő mennyiségű sze­nünk van, de a kokszoláshoz keverni kell a szenet. Szovjet szénből mint­egy három napi tartalékunk van, a komlói szenünk pedig teljesen elfo­gyott. A hideg időjárás megfeszített munkatempót követel dolgozóinktól, mert sokan késnek munkahelyeikről és jelentős létszámhiánnyal is küsz­ködünk. Termelési feladatainkat maradék­talanul teljesítjük, de átmenetileg megnövekedett a túlórák száma. Bozsik Imre, a Lemezfeldolgozó Gyárrészleg vezetője is jó híreket mondott: — Zavartalanul kezdtük az eszten­dőt, szinte észre sem vettük, hogy már az új­­ esztendőben dolgozunk. Anyagunk van, csupán a szállítás okoz kisebb problémát. Örömmel számolhatok be arról, hogy az elmúlt évben sikerült egymilliárd forintos tervteljesítést elérnünk. Részletein­ket jelentősen lecsökkentettük. Az új évben első jelentős feladat­ként jelentkezik gyárrészlegünknél a spirálcső üzem átvétele. Az igazgató­­tanács úgy döntött, hogy a spirálcső üzem a mi gyárrészlegünk kebelébe fog ezután tartozni. Schneider Miklós, az ü­zem­­ fenntartási gyárrészleg vezetője tré­fásan megkérdezte: — Már új év van? _ Ezek után is a probléma­mentes évről beszélt: — Az év első napjai a javításokkal kezdődtek. A meleghengermű javítá­sa után megkezdődött a hideghen­germű pácoló során is a javítás A Lőrinci Hengermű január 1-én 1 hó­napos javításra állt le, ez jelentős feladatot hárít ránk. Dolgozóink egy része már Lőrincen van, többen a napokban fognak utazni. Nagyobb volumenű munkák közül megemlíteném, hogy a Gagarin hő­erőmű részére készülő szénőrlő mal­mok utolsó darabjai is elkészülnek ez év első felében. A Szállító Gyárrészlegnél Baksa József műszaki vezető jött a telefon­hoz. Kérdéseinkre ő így válaszolt: — A nagy havazás mindjárt az év elején feladta nekünk a leckét. A MÁV három napon keresztül korlá­tozta a szállításokat, csak háztartási kokszot rakhattunk vagonba. Ilyen nagymértékű korlátozásra a gyár in­dulása óta még nem volt példa. Kellően felkészültünk a tél foga­dására. hét erőgépünk van hóekével felszerelve, iffy még minden esetben 8 órán belül el tudtuk a hav­ V­tкo­­rítani az utakról. '­ Problémát a váltók '4 ->kor A gyár területén 379­­ o ezek közül 250 a melegüzem^óu* tén Közülük tizenhármat m­i rtro­mos­an fűtünk, ezek tisztítása nem okoz gondot, de a többi annál in­kább. Nem dolgozik a kikötő, jelenleg 18 uszály vár kirakásra. Ha a vasút megkezdi a szállításokat, itt is hozzá­kezdünk a munkához Végül egy jó hírt szeretnék mon­dani: előzetes számításaink szerint 10 millió forint alatt marad a kocsi­állás-pénz. Az első félévben 7,8 mil­lió forintot fizettünk ki. A megemelt bírság ellenére is sikerült jelentős csökkenést elérnünk. Hader László m Lőrinci tudósítónk jelenti Sikeresen zárult az esztendő Az új esztendő alkalmából lőrin­ci tudósítónk, Jánosi Zoltán elvtárs megkérte Roszjár Gyula elvtársat, a gyárrészleg vezetőjét, hogy értékel­je az elmúlt esztendőt, illetve vázol­ja az ez évi feladatokat. Tudósítónk kérdéseire a gyárrészlegvezető a kö­vetkezőket mondta: “ Nagyon nehéz esztendőt hagy­tunk magunk mögött, sok erőfeszí­tésre volt ahhoz szükség, hogy tel­jesítsük, illetve jelentősen túlteljesít­sük 15 ezer tonnás feladatunkat. Az elmúlt esztendőben hengerlési ered­ményünk mindössze 600 tonnával emelkedett, ez mégis jelentős siker­nek mondható, mert főleg az első félévben kedvezőtlen volt az anyag­­ellátás. A második félév termelési üteme biztosíték arra, hogy jobb anyagellátás esetén elérhetjük az éves 170—175 ezer tonnás teljesítést. Az év folyamán nagymértékű munkaerőhiány zavarta a munkán­kat, többször küszködtünk vagon­hiánnyal is, mégis a szállítási fela­dattervünket 161 ezer tonnára telje­sítettük. na. Az 1971. évi tervünk 140 ezer ton­Csak látszólagos csökkenésről van szó, mivel a most folyó rekon­strukciós munkák miatt csak február 2-án kezdjük meg az üzemszerű ter­melést. — Az elmúlt évi munkáért köszö­netért fejezem ki a gyárrészleg kol­lektívájának, és külön is megköszö­nöm azt az áldozatot, amit az ünne­pek alatt tettek. Munkájuktól ide­gen, nehéz földmunkát végeztek a rekonstrukció érdekében, mivel nem volt építő vállalat, amely ünnepek alatt ezt a feladatot elvégezte volna. Áldozatos munkájukkal megterem­tették az ez évi munka sikereinek alapfeltételét. mmmjTTmmTTjmmimmmiimmujTJjmTT» ит»»тт»?ттп»»т?п fÉL A KIKÖTŐBEN

Next