Üst, 1972 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1972-01-12 / 1. szám

A DUNAI ALMO DOLGOZÓINAK ÜZEMI LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM MEGJELENIK KÉTHETENKÉNT 1972. JANUÁR 12. Riportkörúton, janár 4-én Var, aki tudja összekoccantak a poharak, ünnepélyesen elhangzott a Himnusz, újból felgyúltak a villanyok, s ezze elkezdődött egy újabb dolgos esztendő. A vasmű folyamatos üzem, így tehát itt az újévi műszak gyakorlatilag nulla óra nulla perckor kezdődött. Nem véletlenül mondom, hogy gyakorlatilag, valóban így történt: szinte átmenet nélkül kezdődött meg az 1972-es esztendő. Az új év új gazdasági feladatokat is jelent egyben, azokat a célokat, amelyek eléréséért egész évben dolgozni kell. A vasmű vezérigazgatója még december második felében nagyaktíva értekezleten ismertette a vállalat 1972. évi célkitűzéseit. Január 4-én arra kerestem választ, hogy, az üzemek dolgozói, azok a kétkezi munkások, akiknek döntő szerepük van a célok megvalósításában, ismerik-e az előttük levő feladatokat. TUDJÁK A LECKÉT , A meleghengermű mélykemencein csendesen pihennek a daruk,íntartási munka folyik. Az A ak Béke brigádjának , tagjai a helyiségben reggelijüket tolják. Meglepően jól ismerik az évi célkitűzéseket, mint jól faiskolás diákok, egyszuszra í uj,leckét”. Hivatalos tájékoztatást , még ■ • kaptunk, de előzetes tájékoztatás volt. Így tudjuk, hogy ez egymillió tonna anyagot kell kimlegítenünk. A kemenceüzem kollektíváján ez nem fog múlni. Ha anyag lesz, mi megcsináljuk. Amikor a részletek felől érdeklődöm, elmondják, hogy az éves feladat 5—6 százalékkal nagyobb, mint az elmúlt évben volt. Török Béla, az ismert Kohász-szurkoló kissé mosolyogva, de azért (úgy gondolom) nagyon is komolyan megjegyezte: — Ha a Kohász élre kerül, nem lesz baj a termeléssel, mert jobb lesz a hangulat... „HIDEG” PROBLÉMÁK Kissé meglepő volt a hideghengerműben tapasztalt tájékozatlanság. A pácolósoron Varga Szabó Lajos bevezető kormányosnak tettem fel a kérdést. Az éves feladatokról, de még a haviról sem tudott, sem hivatalos tájékoztatás alapján, sem a pletyka útján terjedő híreket. Éppen kapóra jött Sólymos Ernő, a hideghonaormű vezető technológusa. Tőle azt kérdeztem: miért nem tudnak a hideghengerműben legalább a havi feladatokról ? Érvek tömegével „bizonyította hogy még korai lett volna tájékoztatást adni, mert a gyáregység havi terve csak január 3-án alakult ki, d még így is van benne számos kérdőjel. Egész évre vonatkoztatva pedig még több a kérdőjel. • Nem tudni például, hogy a hideghengermű feladatán belül mennyi anyagot kell tőkés o’cçra kósz’hteni, de ugyan’’ az sem tiedásutt, hogy hogyan alakul a hK„rácolás mennyiség*egy trthá+ részre+acobb tájékoztatást ce isz formalási tanánckozásokon kapnak majd az emberek. JOBB MINŐSÉGET! Egyazon épületben, de mégis egy gyárr?szleggel tovább vitt az utam : a hármas számú spirálcsőgénnél álltam meg ismét. Szépen dolgozik a gén. popt egy móha-bőállítást vgeztak. A kérdésre Tőke László mfU szsktor fő felelt: — Az év végi párttaggyűléseken már ismertették a párttagokkal az 1972. évi feladatokat, rajtuk keresztül pedig minden dolgozó megismerte. Tudjuk hogy az Országos Kőolajipari és Gázipari Tröszt ez évre is 900 ezer folyóméter csövet rendelt ak a fő rendelőink, így tehát van munkánk. Ez évben is fontos lesz a méter és a tonna, de előtérbe ке [UNK] -így kerüljön a minőség. Nem az egytérnek, hanem a megrendelő ‘k kell dolgoznunk. Úgy tudom, 'gy a most készülő új bérszabályt is erre fog bennünket ösztönöző ALTÉTELEK T Anyában. .. Az acélmű III. számú kemencéés kissé nyomott a hangulat. Erre, hiszen pár órával ezelőtt itt élt az év első, súlyos balesete, kérdésre szívesen válaszol Tovas tior olvasztár-csoportvezető és Ki István elsősegéd. Azazhogy 'szólnának, ha tudnának mit, nem ismerik az előttük levő fiatokat, sem rövidebb, sem hossú távon. Ügy „félfüllel" azt hallta, hogy állítólag 30 ezer tonnál kevesebb acélt kell gyártaniuk, rr egy évvel előbb. Ez is nagy le lesz — vélekednek róla —, a munkának egy sor feltételeii biztosítva. A folyamatos öntőmlítése miatt nehéz a munk> az őrtarnokban, és ez hátráltatja a mát a kemencéknél is. N ILLENDŐSÉGBŐL h válaszok és vélemények hajttak el arra a kérdésre, hogy ismr-e a most kezdődött évre a gazígi feladatokat. Központi utasítás szerint csak január második felében kell termelési tanácskozásokat tartani, melyeken ismertetni kell az 1972. évi gazdasági feladatokat. Tehát ott, ahol tájékozatlanok az emberek, a „szabály” ellen senki nem vétett. Mi mégis nagyon megdicsérjük azoknak a területeknek a társadalmi szerveit és gazdasági vezetőit, ahonnét pozitív választ Nem csupán illendőségből kaptunk, tesszük. Gondoljunk csak vissza a nem régen zárt 1971-es évre! Azokon a területeken születtek jó gazdasági eredmények, ahol most is tájékozottak az emberek, ahol már az év első napjaiban tudják, hogy mit és miért csinálnak. ” A LÉNYEGRŐL A vállalati aktívaértekezleten vezérigazgatónk többek között a következőket mondta: „A vezetés tudatosságának, a munkafolyamatok és az emberi szervezetek összhangjának, az egyének és a kollektívák alkotókészségének, az anyagi és erkölcsi érdekeltségek egyensúlyának, a vezetés igényességének fokozásával, illetve megteremtésével létrehozni a produktivitás technikai és emberi oldalainak szinkronját”. Nos, hát erről van szó. De a célokat csak akkor lehet elérni, ha a megvalósításukat az év elején elkezdjük! Háder László a Sikerült teljesíteni Az acélmű utolsó negyedévi feladata az volt, hogy 240 ezer tonna acélt gyártson. A gyáregység kollektívája sikeresen teljesítette a feladatot, sőt még 5 ezer 700 tonnával meg is toldotta. Segítenénk - de kinek?gy Magyar Kommunista Ifjúsági Jövetség I. Kongresszusa elnökségi mozgalommal kapcsolt a következő határozatot hoz: a KISZ védnökségvállalásának a lényege, hogy ott segítsünkol a legnagyobb szükség van a fiatalokat jellemző tettriségre, a leleményességre, igazi kommunista rohammunkára.” egy hónapja annak, hogy ülése a KISZ VIII. Kongresszusa, alzt a határozatot megerősítették egészítve azzal, hogy: „Az országvédnökségek mellett további helyeseljük a helyi feladatolőtti védnökségek vállalását, a*n a helyi védnökségek elsősorb központi védnökségekhez kapcsának, illetve olyan fontos felada szolgálatába álljanak, amelyi nem rontják a védnökségi frtom hitelét.” A Vasműben a IV. ötéves terv kasló jelentőségű beruházása kamatos öntőmű (FÁM) építésecisz Bizottság, felmérve a terv jelentőségét, ismerve a fiatalokttrekészségét, ifjúkommunista átállásukat, védnökséget vállalt beruházás konkrét vékenységre építésénél, azonban mindenrem kerülhetett sor. A kérdésére Borovszky Ambrus vezériga elvtárs a decemberi aktívaérleten adta meg a választ: „ fiataloknál nem volt módjuk tenni, és ezt most nem a vk rovására írom, hanem azt a vezetőknek a rovására, ak hivatali, szervezeti és morális élességük lett volna, hogy a>k munkalendületét és ambíciói használják a cél érdekében.” Amiko vezérigazgató idézett mondataszélgettünk a legérdekeltebb szervezet, a kohászat üzemi bizottságán. Pintér Árpád elvi következőket mondotta: — Hogy ennyire így van, elmondható hogy KISZ-bizotságunk fell, a 26. számú Állami Építőipar alat területünkön lévő vezető tárgyalásokat folytattunk vele a társadalmi munkáról, ígéretet kaptunk arra, hogy ütemezést fognak készíteni számunkra, mikor, hová és hány fővel mehetünk dolgozni. Sajnos, ez mind a mai napig csak ígéret maradt, realizálásra nem került sor. Érthetően kellemetlen ez számunkra, hiszen a nagyüzemi KISZ Bizottság felhívásához csatlakozva, fiataljaink egyemberként vállalták a 20 óra társadalmi munkát, és egyre többen emelik fel szavukat taggyűléseken védnökségi munkával kapcsolatban, a Tagságunk hatezer munkaórája pedig úgy gondolom, jelentősen hozzájárulhatna a beruházás kivitelezésének meggyorsításához. És amikor ezt említem, akkor csak a saját gyárrészlegünk fiataljairól beszélek, nem pedig a Dunai Vasmű KISZ-tagságáról. Érdemes lenne tehát kicsit komolyabban venni a kivitelezőknek a mi védnökségvállalásunkat. Beszélgetésünkiek több résztvevője is volt. Pénzes Tibor az Makó Gábor már az épülő FÁM alkalmazottjai, akik az NDK- ban tanulmányúton szemlélték meg egy folyamatos öntőmű tevékenységét. Erről így beszélnek: — Az NDK-ban látott folyamatos öntőmű csak nevében hasonlított a miénkhez, így arról véleményt mondani, hogy mit várhatunk a FÁM beindulásától, csak közvetve tudunk Ez pedig az, hogy lényeges változás várható, de természetes, hogy a beindulásnál nekünk is lesznek, úgynevezett kezdeti problémáink. Bízunk viszont abban, hogy ezeket a problémákat sikerül leküzdeni. — Én talán úgy fognám meg a kérdést, — fejtegeti Makó Gábor—, hogy feltétlenül hasznos volt tanulmányút, hiszen láttuk, hogyan is dolgozik egy ilyen öntőmű. Itthon azonban mindez másként fog jelentkezni, hiszen itt nekünk kell majd megmutatni, mit tudunk, mit sajátíttattunk el a tudnivalókból. Amikor a fő problémáról, a védnökségről beszélgetünk ismét, gyors egymásutánban a következőket hallani: — Igaz az a védekezés, hogy a munkák többsége szakmunka. Mégis úgy érzem — s miután naponta ott vagyok a helyszínen, ez a tapasztalat is —, huszonhatosok naponta tíz tizenkét embert tudnának foglalkoztatni. Hogy ezt miért nem igénylik? Ez számomra nyitott kérdés. — Igaz, vannak kiváló hegesztőink, de ezeket nem küldhetjük fel a magas szerelésre, miután ezt különböző biztonságtechnikai előírások tiltják. A „güris melót” azonban mi is eltudnánk végezni, és állítom, többiek is szívesen jönnének segíteni. Beszélgetésünk közben lép a szobába Kövesi János, az üzemi KISZ- bizottság termelésfelelőse, ő is elmondja véleményét, mely lehet, hogy egy jó kezdeti lépés a konkrét tevékenységhez . — Azt hiszem, legjobb megoldásnak az látszik, ha megkeressük a huszonhatosok KISZ Bizottságát, mert velük felvéve a kapcsolatot, talán előre tudnánk lépni e nagyjelentőségű védnökség ügyében. Ha már máskor nem, legalább a befejezés időszakában kérjék segítségünket, legyünk ott e nagy beruházásunknál! A védnökségvállalást a Dunai Vasmű nagyüzemi KISZ Bizottsága 1971. májusában jelentette be. A fiatalok azóta várnak arra, hogy bizonyíthassanak. Bizonyíthassák tenniakarásukat, lendületes munkájukat, melyre már jó példát szolgáltatott a radiátorüzem vagy az oxigéngyár építése. A kivitelező vállalat vezetői mindezek ellenére tartózkodóan fogadják a fiatalok ajánlását. Félő, ha esetleg probléma lesz a befejezési határidőre, akkor veszik majd elő a KISZ-védnökséget — hivatkozási alapul. Pedig — mint a fentiek is mutatják — a FÁM határidőre történő készültét szívükön viselik a vasmű fiataljai is. Ezt a határidőt talán még csökkenteni is lehetne, ha a kivitelezők élnének az adott lehetőségekkel. Ez viszont már csak rajtuk múlik. Tóth Zoltán —-1 Száz vagon lemez az első három napon készáru formájában bent maradtak a vállalat területén. Ebből az áruból és az első napok termékeiből az év első három napján mintegy 100 vagon késztermék hagyta el a vasmű területét. Pontosan 2900 tonna, melyet elsősorban belföldi megrendelőink kaptak. Az első szállítmány széles tekercslemezt a Csepeli Csőgyár kapta, és ugyanez a megrendelő tonna hasított lemezt is. kapott 300 Finomlemezt szállított a vasmű a jászberényi Hűtőgépgyárnak, a Zonstáncipari Műveknek, valamint az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnek. Exportra elsőként Jugoszláviába szállított vállalatunk finomlemezt, amely víziúton jut el a megrendelőhöz Kiszállítása szempontjából igen sikeres volt az elmúlt esztendő vége Rendszeresen kapott a vasmű vasúti kocsit, és nem volt probléma a berakásokkal sem. Ennek ellenére érthető, hogy az utolsó napok termékei Január közepéig van alapanyaguk Január 3-án az alapanyag- és lemezkészlet leltározásával kezdték a az évet a Lőrinci Hengerműben. 4- én hajnalban pedig megindult az energiaüzem, a hengersor, a kikészítő, a lemeztéri munka. A rendelkezésre álló alapanyagok zöme karácsony és újév között érkezett a gyáregységbe, az 1971. negyedik negyedév végére eltolódott szállításokból. Ezzel kezdhette meg a munkát az új esztendőben a hengersor. Az alapanyag körülbelül két hétre elegendő. Január 15-ig kérik és várják a lőrinciek a további esedékes szállításokat a Vasmű termelési főmérnökség diszpozíciója alapján. A hengermű szocialista brigádjai — mint korábban már jeleztük — 1972-ben, az újonnan épült kemence biztonságos működése alapján, ismét bizonyítani akarják, hogy eleget tesznek azoknak az igényeknek, amelyeket a vállalat és a népgazdaság támaszt velük szemben. Ehhez folyamatos zökkenőmentes alapanyagellátás biztosítását kérik, a Vasmű illetékeseitől. HK