Üst, 1974 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1974-01-12 / 1. szám
A DUNAI VASMŰ DOLGOZÓINAK ÜZEMI LAPJA « ”1 OLYAM. 1. SZÁM MEGJELENIK KÉTHETENKÉNT 1974. Január 12. Az elmúlt évben nyolc milliárd 71 millió forint értékű terméket gyártottunk . Az előzetes gazdasági számítások arról adnak képet, hogy a Dunai Vasmű kollektívája a gyár alapítása óta a legkevősebb gazdasági évet zárta. Az elmúlt esztendőben gyárrészlegeink összesen 8 milliárd 71 millió forint termelési értéket állítottak elő, éves tervét a vasmű 107,6 százalékra teljesítette, és 567 millió forint termelési értékkel többet állított elő, mint éves feladatában szerepelt. A három hengermű egymillió 11 ezer tonna hengerelt készárut állított elő, és megdőlt az egy évvel korábbi célgyártási rekord is, mert az acélmű kollektívája egymillió 41 ezer tonna acélt gyártott 1973-ban. A kokszvegyészeti gyártés cg 9 ezer tonnával több kokszot gyártott feladatánál, és összesen 13 millió forint értékű termékkel gyártott többet, mint terve előírta. A kohászati gyárrészleg egységei közül a i . bő árbevételi tervét 106 százalékra teljesítette,vagyis 110 millió forint többletbevételt hozott. Acélnyersvasból 45 ezer tonnával többet gyártott, mint feladatában szerepelt. Az acélmű 270 millió forint többlettel járult, a vállalat jó gazdasági eredményéhez, és árbevételi tervét 107.5 százalékra teljesítette. A tűzálló gyáregység 2500 tonna készárut gyártott terven felül, és forinttervét 115.Я százalékra teljesítette. A meleghengermű 55 millió forint értékű termékkel többet gyártott előirányzatánál, így árbevétele 101,2 százalékra alakult. A hideghengermű 9000 tonna készáruval gyártott többet az elvártnál, és 92 millió forint többletbevételt hozott. A Lőrinci Hengermű kollektívája 11 ezer tonna készáruval toldotta meg éves tervét, és 70 millió forint többletbevételre tett szert. A lemezfeldolgozó gyárrészleg profilból 4500 tonna, csőből pedig 4000 tonna többletet gyártott, így összesen 106 millió forinttal teljesítette túl árbevételi tervét. Az energiagazdálkodó és -szolgáltató gyárrészleg 14 ezer megawattórával több villamosenergiát állított elő feladatánál, és oxigénből is 3500 ezer köbméterrel teljesítette túl feladatát. E túlteljesítések biztosították számára a 13 millió forint értékű árbevételi túlteljesítést. Az üzemfenntartási gyárrészleg jelentősen túlteljesítette extern tervét, de kiemelt gyártmányai közül is a szt. rke öntvényt 3GH. k.ma*«i. «>■ acélöntvényt 175 tonnával, a kovácsolt termékeket pedig 51 tonnával teljesítette túl. Mindezek a gazdasági eredmények reményt keltő biztosítékai annak, hogy a most készülő vállalati mérleg, amely a mennyiségi teljesítésen kívül még számtalan mutatót magába foglal, hasonló szép eredményt mutat majd. Hogyan látják a fiatalok? Nagy érdeklődés — a várakozás feszültsége — előzte meg, a párt népesedéspolitikai határozatát, majd az érvelő rendelkezéseket. Érthető, mlamennyiünk érzékenyette, legalábbis ezt sema már tudjuk, hogy óbeszéd. Nos, a plet?a találgatások lecsillídültek a határozat ■lmérést készített ágos képet kap■ntos hangulati és propagandíveket dobott valahogy a fia’bból érint tégedettek, ■őjükre. A t foglalkoésével, eredménye, eájékozódott gvással vetgi a szülési és gyermekgondozási segély felemelését. Megnyugtató azért, mert sok feszültséget okozott a fiatal családok életében, különösen a szülési szabadságon lévő anyáknál. A legtöbb rémhír a születés-szabályozással volt kapcsolatos. Tetszéssel fogadták a fiatalok a szütetés-szabályozás szigorítását; világosan látják, hogy nem egy új „AB-törvény”-ről, hanem egy ésszerű szigorításról van szó. Érdekes, de nagyon jellemző vélemény alakult ki. Az egyik kérdőíven az alábbiakat olvashatjuk: „Ma már eljutottunk odáig, hogy 2—3 gyermek is gyermek.” A családjogi törvénytervezetben foglaltak érdekes vitát váltottak ki. A házasságkötési korhatár felemelését valamennyien jónak tartják, a kötelező orvosi tanácsadást „kissé lesütött szemmel” nézik. A lányok örülnek legjobban annak, hogy megszűnnek a ,,hecc-házasságok”, mivel a házasságkötést 30 nappal előtte be kell jelenteni. Józanul gondolkodva, ez a biztonság kell ahhoz, hogy megalapozott házasságok jöjjenek létre. A gyermekvédelem kérdésében egységes az álláspont. Egy érdekes gondolat a sok közül: „Mikor lesz Magyarországon gyermek-kultusz ?” Sokszor használjuk ezt a fogalmat, de pontos értelmét nem látjuk valamennyien tisztán. A társadalom erőfeszítései a gyermekintézmények létrehozásában soha nem látott ütemet öltöttek, lehetőségeinkhez képest. Hogy mikor lesz elegendő mennyiségű és minőségű gyermekruházati cikk, megfelelő áron? Ez a jövő kérdése. Ki milyen nevet viseljen? Házasság esetén a legelfogadottabb, például : Kovácsné, Kiss Éva. A házasság felbomlása után mindenki tetszés szerint válasszon. Ezek után úgy érzem, ahhoz, hogy népesedéspolitikánkat megértsük, nemcsak az anyagi oldalát kell vizsgálnunk, hiszen ezt a lényeges politikai kérdést nem lehet csak anyagi, sem csak politikai szempontból végrehajtani. E kettő együttese kell, hogy érvényre jusson! És hiszem, hogy jut is. Keszler Albert Új év, tíz faladatok Az év első munkanapjaiban sorrajártuk üzemeinket, és azt tapasztalatuk, hogy valamennyi munkahelyen , nagy tempóban kezdtek hozzá az új gazdasági feladatok maradéktalan végrehajtásához. Ez nem volt szokatlan, hisz több éve így történik ez. Az évről évre magasabb célkitűzéseket csak úgy lehet sikerrel megvalósítani, ha valamennyi munkai napon szívvel, lelkesedéssel és odaadóan dolgozik kollektívánk. A Dunai Vasmű 1974. évi komplex tervének összeállításánál figyelembe vette a népgazdasági elvárásokat, ezen belül a hazai igények teljesebb kielégítését, valamint az export növelésének reális lehetőségeit. A vállalat ez évi célkitűzései magasabbak, mint a negyedik ötéves tervben előirányzott teirvszámok. A vállalat termelési tervében — a tőkés piac mintegy 10 százalékos várható árcsökkenését is figyelembe véve, — 3,8 százalékos termelésfelfutást tervezett. A belföldi igények, az exportnövekedés, valamint a tőkéspiaci lehetőségek maximális kihasználása megköveteli a hengerelt készáru, ezen belül a hidegen hengerelt készáru mennyiségének intenzív növelését. Ezt figyelembe véve a hideghengerműnek ez évben 440 ezer tonna terméket kell előállítania, ami az átlagosnál magasabb, 5,3 százalékos termelésfelfutást jelent. E célkitűzés megvalósításához egymillió 365 ezer tonna acélt kell feldolgozni. A terv 295 ezer tonna acél vásárlását irányozza elő, tehát a vasmű acélművének ez évi feladata egymillió 70 ezer tonna acél gyártása. A vasműben gyártott acélból 250 ezer tonnát a folyamatos öntőmű alakít bugává, döntő részét az egyes számú gépegységen, de ez év második felében már üzemel az öntőmű második számú gépegysége is. Ilyenkor — év elején — még természetes, hogy vannak bizonytalansági tényezők. Ilyen például az, hogy még nem teljesen rendezett a tervezett acél beszerzésének lehetősége. Az acélszerkezeti kapacitás ez évi teljes kiterhelése sem biztosított. Rendezetlen az üzembe helyezett új horganyzóüzem munkával való ellátása is. Ez évben 765 ezer tonna nyersvas előállítása a kohó gyáregység feladata. A terv összeállításánál figyelembe vették, hogy az év utolsó hónapjában átépítésre lent az egyes számú nagyolvasztó. Az említett mennyiséget csak úgy lehet elérni, ha a szállópor nélküli elegykihozatal eléri a 46 százalékot. A vállalat 1974. évi terve 9,7 százalékos nyereségemelkedéssel számol. Az emelkedést az acéltermelés, a hideg- és melegen hengerelt készáru, a csőtermelés, az ónozott lemez termelés és a folyamatosan öntött bugakihozatali javulás eredményezi. A terv számol a termékek további minőségjavulásával, az önköltség csökkenésével, valamint az üzem-és munkaszervezési intézkedések eredményeivel. Lőrincen is „indul" a „DH" „A legtöbb ember elégedetlen önmagával, ha megállapítja, hogy rossz munkát végzett." Ez az első mondata annak a sokszorosított anyagnak, amely a Lőrinci Hengerműben január 2-án bevezetett DH-munkarendszer általános elveit részletesen taglalja. Mokri Gyula kohómérnök, a termelő részleg vezetője 10 gépelt oldalon dolgozta ki az irányítása alá tartozó üzemrészek hibamentes munkáját biztosító feltételeket. A jó \ •-ive ígv CotCc*v?r-r'*vfi '’•■-•s,' »»a* hibák nem törvényszerűek, hanem az emberek csinálják; a szigorú munkaerkölcs elengedhetetlen »kelléke« a kifogástalan munkának; mindenki teljes mértékben felelős a jó minőségért; a megszabott követelményektől semmi szín alatt nem szabad eltérni; mindenkinek szigorúan ellenőrizni kell a saját feladatát; és végül: a hibátlan munkát, illetve annak maximális megközelítését erkölcsileg és anyagilag egyaránt támogatni kell.” A DH-munkarendszer beindítását a hengerműben a következő sorrend szerint javasolják: előkészítés (tárolás, programozás, vágás, berakás), gyártás (hengerlés, kikészítés, kiszállítás. Az írásbeli anyag ezután pontosan meghatározza az alapanyag beérkeztetés, illetve kirakás, a programozás, az alapanyag-darabolás, a berakás, a tolatás, és a hengersor hibamentes műveleteinek követelményeit, név szerint megjelöljve a felelősöket, illetve az ellenőröd két. — Mikor merült fel a DH-munkarendszer bevezetésének ötlete a gyárrészlegben? — kérdezem Cseh Kálmán kohómérnöktől, aki egyben a hengermű munkaverseny-felelőse. — Már 1973. II. negyedévében, s nem sokkal ezután a gazdasági-, politikai- és társadalmi vezetőkből S tagú bizottságot alakítottunk, s megbíztuk az üzemrészek vezetőit, hogy nézzenek utána a leggyakrabban előforduló hibáknak, illetve kérdezzék meg az embereket, mi okozza nekik a legtöbb bosszúságot munka közben. Ugyancsak kéréssel fordultunk a brigádvezetőkhöz: dolgozzanak ki konkrét javaslatokat a saját munkaterületükön adódó legtöbb hiba felszámolása, illetve megelőzése érdekében, valamint mondják el, illetve írják le, mi az, amit saját maguk is képesek megoldani, és mi az, amiben a legnagyobb segítséget igénylik a vállalat vezetőségétől. Mindezeket pedig eleve foglalják bele 1974. évi felajánlásaikba. — Nyilván nem kevés pluszfeladatot jelent a vezetőknek a DH- munkarendszer bevezetését felmérő munka. — Kétségtelenül sokat dolgoztunk, hiszen szinte minden mozdulatnak ..utána kellett járni." De ha eredményt érünk el ■ — és ezt nagyon reméljük —, minden fáradságot megért, hiszen például ha csak egy rajzoló hibát vét, ezer forintokban számolható a gyárnak okozott kár. — Milyen felajánlásokat tett az üzemfenntartási részleg, illetve a tmk? — Vektönt venne ípétó/hc de részletesen ismertetném. A lényeg az, hogy mind a lakatos és a villamos, mind pedig a tmk műszaki munkáknál, valamint a gépműhelyben pontosan felmérték a legtöbb kárt okozó hibákat, és mintegy 14 pontos javaslatot dolgoztak ki megszüntetésük érdekében. — A lemeztéren mi a legsürgősebb feladat? — A legégetőbb problémával, a létszámhiánnyal szerencsére sikerült megbirkózni: 1973 vége felé már feltöltötte a vezetőség az üres helyeket. S ezzel máris sokat javult a helyzet. Ami pedig a DH sikeres megvalósításának záloga a lemeztáron: az elemi rendtartás. Vagyis: a hivatalos átvételes lemezeket felszabadításuk után azonnal a helyükre kell tenni. S nem utolsósorban arra is nagyon kell ügyelniük az ott dolgozóknak, hogy a vasúti kocsikba ne össze-vissza hányva, hanem rendesen, sőt, csinosan rakják be az elszállítandó lemezeket. — Hogyan határozná meg végül a DH-munkarendszer megvalósítását biztosító legjobb módszert? — Nem mondhatok többet, mint ami az írásos anyagban áll: a hibákat legelsősorban megelőzni, — illetve a termelési folyamat legkorábbi fázisában kell felismerni. S hogy a célt elérjük, — mint mindig. — minden az emberek lelkiismeretességétől függ... — simon — hoz érkezett a folyamatos acélfű szerelésével párhuzamosan mc,> . V- k végfalának üvegezése is. A FÁM 11. sz. gépegységének ez év második felében kell megkezdenie a termelést. Az acélműben az I. sz. kemence átépítésével kezdték az évet. Az átmeneti nyersvashiány és a kevés hulladék miatt, a tervezettnél előbb kezdtek hozzá a termeléshez. Ez év legjelentősebb beruházása lesz a meleghengermű rekonstrukciója.