Üst, 1975 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1975-01-12 / 1. szám

Munka megbeszélésen Sikeres évzárás, még nagyobb feladatok Közel másfél milliárd forint nyereség Január 6-án Dr. Szabó Ferenc gazdasági igazgató megbeszélésre hívta össze a gyárrészleg- és főosz­­tá­lvezetőket. A tanácskozáson három napirendi téma szerepelt: gazdasági tájékoz­tató, feladataink a számítástechni­kában, az 1975. januári árrendezés elemzése. Elsőként Dr. Szabó Ferenc gaz­dasági igazgató elemezte a vállalat elmúlt évi tevékenységét, és vázla­tosan szólt az 1975. évi feladatokról. Fontos tényezők — Az elmúlt évi gazdasági ered­ményeinket három tényező befo­lyásolta: a világpiac változása, bel­ső probémáink és a szállítási gon­dok — mondotta. — A világpiaci árváltozás erősen hatott a belföldi keresletre, hiszen a viszonylag ala­csony áron vásárolt termékeinket más vállalatok jó haszonnal tudták külföldön értékesíteni. Az igények növekedésére jellemző, hogy a pro­filtermékek iránt 50 százalékkal nőtt a kereslet. A vállalatok arra is törekedtek, hogy nagy készletek­hez jussanak. Egy felmérés szerint лл [UNK] 9AO tmapa - 1 a hengereltárú értékének kiesését némileg pótolta a nyersvasár emel­kedése. Ebből vállalatunk jelentős mennyiséget exportált. Egész évben problémát jelentett a féltermékhiány, amelyet csak a harmadik negyedév végére sikerült megnyugtatóan rendezni. A belső termelési problémákat részletesen nem elemezte, de utalt az acélggyártási nehézségekre. Ez a probléma szinte egész évben bi­zonytalanná tette a vállalat ered­ményét. A harmadik javult az acéltermelés, negyedévtől és végül egymillió 72 ezer tonna készült, ami több a vállalati tervnél, de kevesebb a kongresszusi felajánlásnál. Meg­említette, hogy ugyanebben az idő­szakban emelked­ek a költségek is. Ugyancsak nem­­ kívánatos módon nőttek a hengerműi készletek. A múlt évi gondok között szerepel­tek a szállítási problémák is, külö­nösen az utolsó negyedévben; a vagonhiány miatt 19 ezer tonna késztermék maradt év végén vál­lalatunk területén, és a kocsiállás­­pont is ugrásszerűen megnöveke­dett. Szabó elvtárs úgy fogalmazott, hogy összeségében a vállalat tel­e­irányítást vezettek be. A kohászati területén is. A közvetlen irányítás lényege, hogy egyes gazdasági mu­tatókat meghatároznak a vállala­toknál, így a Dunai Vasműnek 1 millió 140 ezer tonna lapos árut kell ez évben gyártani, ami 80 ezer tonnával több, mint 1974-ben volt. A tőkéspiacra 174—200 ezer tonnát kell exportálni, tehát meg kell dup­lázni az előző évi exportmennyisé­get. A Dunai Vasműben 1975-ben egy­millió 150 ezer tonna acélt kell gyártani, és mindezeket a felada­tokat két százalékos költségszint­­csökkentés mellett kell megvalósí­tani. Befejezésül elmondta Szabó elv­társ, hogy a hónap közepe táján a vállalat vezérigazgatósága nyágyak­­tíva keretében részletesen ismerteti vállalatunk dolgozóival az 1975. évi feladatokat. A vita Az elhangzott gazdasági tájékoz­tatóhoz igen sok gyárrészleg- és fő­osztályvezető szólt hozzá. Röviden vázolták a­zzkat a lehetőségeket. Gyorsmérleg a kongresszusi felajánlások teljesítéséről Az MSZMP XI. Kongresszusa tisz­teletére tett felajánlások értékelé­sére csak január közepe felé kerül sor a lőrinci gyárrészlegben, ezért, nagyon röviden, csupán néhány leg­fontosabb, határidőre elvégzett mun­káról számolunk be. Várhatóan túlteljesítik azt a ter­vet, amely a népgazdaság hőkezelt lemezigényének kielégítését szolgál­ja; az 1974-re felajánlott 60 ezer tonnából november 30-ig 59400 ton­nát már legyártottak; 100 százalékra teljesítették ezen kívül a járulékos lemezek egy részének — évi ezer ton­nának — beprogramozását, már az esztendő első félévében. Teljes mennyiségben elszállították a Láng Gépgyár autokláv programjához igé­nyelt KL 3-as 48 mm-es lemezeket is. A karbantartó részleg által fela­jánlott munkák ugyan csak jó ütem­ben haladnak: határidőre elkészítet­ték a TMK-sok a hengerállvány előtti új asztalt, valamint a henger­sort és a melegegyengető gépet össze­kötő görgősort korszerűsítették. Folyamatosan javítják a gyárrész­legben a FAM-buga fajlagos betét­jeit: az eredetileg vállalt 1222 kg/ tonnával szemben már novemberben 1191 kg/tonnára csökkentették. A társadalmi munkából ugyancsak derekasan kivették e részüket a lő­rinciek; az „Egy üzem egy iskola” akcióban csupán három brigád kere­ken 2000 társadalmi munkaórával já­rult hozzá az Engels utcai általános iskola belső felújításához. A szakmai és általános műveltség gyarapítását szintén fontos célnak tekintik a gyárrészlegben: az 1974- ben szervezett öt szakmai tanfolya­­mot (gázvédő-mentő, kormánypad­­kezelő stb.) kilencvenhatan látogat­ták, illetve végezték el; szakmai és politikai közép-, illetve felső iskolá­ban tizenhatan tanultak, az általános iskola VIII. osztályos kihelyezett ta­gozatára pedig tizennyolcan járnak. (Említést érdemel ezzel kapcsolat­ban, hogy az oktatógárdát, a tanter­met és a tanszereket egyaránt a gyárrészleg biztosítja a tanulóknak.) Rekord-teljesítménynek számít múlt esztendő színházak látogatását a tekintve is: Németh Sá­z­orné kul­­­túrfelelős aktív munkájának, propa­gandájának köszönhetően, a mintegy 600-as összlétszámú gyárrészlegben csupán 1974-ben 120 színházjegyet vásároltak a dolgozók! ~L ---------------------------------? Végül néhány szót a munkakörül­mények javításáért tett intézkedé­sekről: minden üzemrészben elvégez­ték a zajszintmérést, a kormánypa­dokat klimatizálták, és felújították a gyárrészleg valamennyi szociális lé­tesítményét. — si — Plusz Nem látott Childe Roland, a sár­­kányölő, de az öreg király legkisebb fia sem ekkora sárkányt, amelynek hét fejéből felváltva átlag 956 ° C-os forró szél vágtat huszonkilenc fúvó­­káján át a kohó gyomrába. Nem láttak és nem is láthattak, hiszen ez nem egy gonosz sárkány, akit le kell győzni, hanem egy „házisár­kány”: a kohó léghevítői a kohászok munkájának segítői. Senki nem retteg tűzokádó torká­tól, sőt a cél éppen az, hogy a for­ró szél hőmérséklete minél nagyobb legyen. Fontos ez azért, mert minél forróbb a „sárkány” lehelete, annál kevesebb kokszot kell felhasználni a nyersvasgyártáshoz. Ez pedig nem közömbös, hiszen egy tonna koksz ára 1600—1800 forint. (Átlag napi 1400 tonna kerül felhasználásra). 109 ° C A méretek gigásziak és lenyűgö­­zőek. Az ember jelentéktelenül kicsinek tűnik mellette. Szinte hihe­tetlen, hogy az itt dolgozók vala­mennyien ismerjék, mi játszódik le a kohó gyomrában, hogy tudatos-e az, amit csinálnak. Meg is kérde­zem: A brigádok spontán vállalták a forrószél hőmérsékletjavítást, vagy „felülről” kapták utasításban, mint végrehajtandó feladatot? Ismét Patyi István válaszol: — Mi úgy mondjuk, hogy nagy­ban játszunk. Ha egy esztergályos nem figyel a munkájára, esetleg pár száz forintos­ selejt keletkezhet Ha mondjuk egy főgázkezelő nem figyel, a kár már százezrekben mér­hető. Egyik alkalommal, figyelmet­lenség miatt „elment” negyvenezer

Next