Üst, 1976 (22. évfolyam, 4-22. szám)

1976-02-27 / 4. szám

A DUNAI VASMŰ DOLGOZÓINAK ÜZEMI LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM MEGJELENIK KÉTHETENKÉNT 1976. FEBRUÁR 27. Mit, hogyan ?ж idén? • Milyenek legyenek a vállalások? • Hol szorít a cipő? Kik lettek a legjobbak? Vállalati brigád vezetői tanácskozás Február 12-én, műszak után, ta­nácskozásra ültek össze a vállalat kultúrtermében az éremmel kitün­tetett szocialista brigádok vezetői. A gyűlés a hetek óta tartó kam­pány utolsó vállalati szintű rendez­vénye volt, amely — a többi fó­rumhoz hasonlóan, — összegezte a most lezárult ötéves terv eredmé­nyeit és ismertette az erre épülő ötödik középtávú tervben megfogal­mazott feladatokat. A brigádvezetői tanácskozás elő­adója dr. Szabó Ferenc vezérigaz­gató volt. Beszédének első felében a vállalat szocialista brigádjainak munkáját méltatta. Számokkal il­lusztrálta a IV. ötéves terv, de fő­leg a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny kiemelkedő sikereit. Szólt a brigádok kulturális vállalá­sainak teljesítéséről, kiemelve November 7. kohászbrigádot, és a a Wilhelm Pieck műszerészbrigádot. Néhány szóval utalt a munkaverseny-szabályzatra, vállalati hogy milyen szigorúbb elvárások tették szükségessé a módosításokat. — Összességében — mondotta a vezérigazgató, — a Dunai Vasmű szocialista brigádjai megteremtették az V. ötéves terv indulásának fel­tételeit. Ezek után ismertette a vállalat előtt álló középtávú tervet, majd el­mondta, mit vár a népgazdaság a Dunai Vasmű 750 szocialista brigád­jától 1976-ban. — Hogy a munka mely területein kell erősítenünk, az tükröződik jövő évi bérezési rendszerünkből — foly­tatta Szabó elvtárs. — A kokszolót arra ösztönözzük, hogy csökkentse önköltségét. A termelt koksz men­­­nyisége évek óta azonos, és ennyi elég is. De ajánlatos a vegyi termé­kek minőségének javítása, a mosásr­ahozatal javítása, a további anyag- és energiatakarékosság. Részben a kokszoló brigádjaira hárul a har­madik kokszolóblokk építésének előkészítése is. Acélhiánnyal küzd­ az ország. Eb­ből következik, hogy a kohászati gyárrészleg szocialista brigádjainak első számú feladata a termelés nö­velése. Úgy kell ezt megoldani, hogy közben ne emelkedjenek a költsé­gek és a minőség se romoljon. A kohónál csökkenteni kell az idén a fajlagos kokszfelhasználást, az acél­műben pedig a fémbetétet, a fajla­gos kokillafelhasználást, a tőkés importból származó tűzálló anyagok alkalmazását. A szocialista brigádok kezdemé­nyezésére támaszkodnak azok a kí­sérletek, amelyek a minőségi acé­lok FAM-öntését eredményezték. A hengerművek brigádjainak köz­ponti feladata a gyártmányminőség további javítása. Ezzel párhuzamo­san égetően­­ szükségessé vált a kar­bantartás javítása központosítással, a kis karbantartó egységek meg­szüntetésével. Ez biztosítaná a jó előkészítést, a karbantartás jó meg­tervezését, hogy a napi karbantar­tók, az ügyelet, a zavarelhárítók óráról órára tudják, mit kell tenni. Lőrincen fajlagos anyag­csökkentés a fő feladat­, de feltét­lenül csökkenteni kell a járulékos termelést is. Kimondottan brigád­­feladat, hogy megfelelően csoporto­sítsák termékeiket, ne adjanak el I. osztályú minőséget járulékosként. — Legnyereségesebb termékeink a lemezfeldolgozóból kerülnek ki — folytatta a vezérigazgató. — Ezért, ha nyereségünket növelni akarjuk, itt kell növelni a termelést. Termé­szetesen, gazdaságosan. Egy meghibásodó radiátor jelentős károkat okozhat lakásokban, köz­épületekben. Javítani kell ezért a radiátor minőségét. Nem szabad el­fogadni hibás alapanyagot, nem megfelelő lemezt. Minden lehetséges módon mérjék az erőmű szocialista brigádjai, hogy mennyi energiát használunk fel. Foglalkozzanak az energiahordozók helyettesítésének lehetőségeivel, hogy mely területen helyettesíthető a szén olajjal, földgázzal, kamra­vagy kohógázzal. Az üzemfenntartási gyárrészleggel szembeni elvárás kétirányú: növelni kell a termelést ,csökkenteni a költségeket. Ennek érdekében foko­zottan kell kihasználni a termelő­berendezéseket, mert sok alkatrész­re van szükség. Ez az igény, persze, csak akkor elégíthető ki, ha azt gyártjuk, amire szükség van. A karbantartási munkák legszebb tulajdonsága a kiváló minőség. A kurtított határidő itt csak másod­lagos. Jóllehet, az összecsapott munkával megtakarítható néhány óra, de az ilyen munkát rendsze­rint meg kell ismételni, így az ál­lásidő kétszeresére nő. Több kár keletkezik, mint ha egyszer fordítot­tak volna több időt a gondos mun­kára. A szállító gyárrészleg ugyancsak a költségcsökkentésben érdekelt. El­érheti ezt a rakodás, az anyagmoz­gatás jobb megszervezésével, a vas­úti kocsiálláspont erőteljes csökken­tésével. Befejezésül szólt a vezérigazgató az irodai dolgozókból alakult brigá­dok vállalásairól is. — A főosztályoknak megvan lehetőségük — mondta —, hogy fel­­ mérjék saját területükön a hatéko­nyabb munkavégzés módszereit, így a termelési főmérnökség érdekelt a költségek visszaszorításában, a beru­házási főosztály a határidők meg­rövidítésében, a terv­- és munka­ügyi főosztály az ösztönzési rend­szer kidolgozásában, a munkaerő­gondok enyhítésében léphet előre szocialista módon. Milyenek legyenek a felajánlások, vállalások? Erről a következőket mondta Szabó elvtárs: — Más a népgazdaság és a Du­nai Vasmű helyzete is ma, mint ko­rábban volt. A jelenlegi helyzet nem engedi meg, hogy megeléged­jünk a IV. ötéves terv eredményei­vel oly módon, hogy „szép volt’1. Most még ennél is szebbet kell csinálni. Ezért most még tartalmasabban, még hatékonyabban kell vállalni és teljesíteni. A vállalásokat még fe­szesebbé kell tenni. Néhány jól dolgozó — annak ide­jén elismert — brigád elvesztette lendületét. Fel kell frissíteni ezeket a brigádokat, a mozgalmat, fiatalo­kat kell belevinni, mert a brigádok ereje mindenképpen szükséges feladatok végrehajtásához. Meg kell a keresni azt a módot, amivel lendít­hetünk a mozgalmon. A beszámolót követően Gadó József, a vállalati szakszervezeti ta­nács titkára kért szót. Hozzászólá­sában figyelmezetetett a munkavé­delmi előírások betartására, mert az elmúlt évben — riasztó szám: — 29 ezer munkanap esett ki a terme­lésből, balesetek miatt. Megdöbben­tő az is, hogy két százalék bérfej­lesztéstől fosztotta meg a dolgozó­kat a tavaly felhasznált 314 ezer — feltehetően indokolatlan — túlóra. Gadó elvtárs a szocialista brigá­dokat szólította fel; hassanak oda, hogy a gazdasági vezetők biztosít­sák a munka feltételeit. A brigádvezetői tanácskozáson Czigány László, a vállalat mun­­ka­­verseny-osztályának vezetője jelenlévő szocialista brigádok veze­­­tői elé terjesztette az igazgatói ta­nács által kormánykitüntetésre ja­vasolt brigádok tevékenységének értékelését. A brigádvezetők a fel­­terjesztési javaslatot egyhangúan jóváhagyták.­­ Juhász Béla Elismerés Dr. Szabó Ferenc vezérigazgató elvtársnak! Dunaújváros Dunai Vasmű Tisztelt Vezérigazgató Elvtárs! Arról kívánom tájékoztatni vezérigazgató elvtársat, hogy követ­kezetes gyártás- és gyártmányfejlesztésünk az olaj-, földgáz- és terméktávvezetékek spirálhegesztett acélcsövei egyre bővülő be­szerzését tette számunkra lehetővé. A már egy évtizedet meg­haladó jó kapcsolatunk jelentős szakaszát zártuk le a közelmúlt­ban. Kiemelkedő eredményként értékelhető, hogy közel 300 km NA S 13 mm-es, DX 60 minőségű vezetékcsövet gyártottak olyan jellemzőkkel, amelyek a nemzetközi követelményeket kielégítik. Csőgyártásunk mennyiségi növelése és a minőség fokozatos javítása tette lehetővé, hogy a korábbi évekhez képest a kényszerű tőkés importot csökkenthettük, aminek népgazdasági és vállalati jelentősége egyaránt számottevő. Az elmúlt év folyamán részünkre gyártott mintegy 33 000 ton­na hegesztett acélcső és annak ütemes, a beruházási előirány­zatainkhoz igazodó programozása, valamint teljesítése nagymérték­ben hozzájárult ahhoz, hogy a Tröszt és az irányítása alá tartozó vállalatok tervüket teljesíthették, a velük szembeni elvárásoknak eleget tehettek. Ennek egyik kiemelkedő eseménye, hogy a Testvé­riség II. nemzetközi gázvezeték határidő előtti megépítéséhez szállí­tásaikkal az egyik döntő előfeltételt biztosították. A kőolaj- és gázipar dolgozói, és a magam nevében az elmúlt év teljesítéséért ezúton is köszönetet mondok. Kérem a szénhidrogéniparnak az ötödik ötéves tervben meg­szabott feladatai végrehajtásához a továbbiakban is hathatós segít­ségüket. Budapest, 1976. február 17. Elvtársi üdvözlettel Dr. Bán Ákos Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgató Kedves vendégünk volt A lengyel nagykövet Dunaújvárosban Február 18-án, a Munkás Művelődési Központban kedves vendéget fogadtunk: dr. Stefan Jendrichowiski, a Lengyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete találkozott és baráti beszélgetést folytatott a Dunai Vasmű dolgozóival, politikai és gazdasági vezetőivel. A nagykövet beszélt a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszu­sáról, a lengyel nép életéről, középtávú népgazdasági terveiről; ismertette a Lengyel Népköztársaság módosított alkotmányát, majd kérdésekre vá­laszolt. A nagykövetnek Verbó István elvtárs, a Dunai Vasmű pártbizottsá­gának titkára köszönte meg a baráti beszélgetést, a nagy értékű tájékoz­tatót, kifejezve a vendéglátók jókívánságait lengyel barátainknak. A gyermekgondozási segélyről A Minisztertanács 1975. évben mehgondozási segélyre jogo­sultat­ hozott 1037/1975. (XII. 28.) számú határozata foglalkozott a gyermek­­gondozási segélyrendszer tapasztala­taival és a további intézkedésekkel. A Minisztertanács felhatalmazása alapján a munkaügyi miniszter, a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, a gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeit 1976. évben az alábbiak szerint mó­dosította: 1. A gyermekgondozási segély, annak folyósításának időtarta­ma alatt, munk­ába állás céljából, naptári évenként egy ízben megszakítható. Ebben az eset­ben a megszakítás lejártát kö­vetően a gyermekgondozási se­gély a hátralévő időtartamra 2. Nem minősül olyan kereső foglalkozásnak, amely kizárná a gyermekét gondozó anya szá­mára a gyermekgondozási se­gély folyósítását, ha a gyermek­­gondozási segélyen lévő nő, megfelelő díjazás ellenében, leg­feljebb két 1—3 év közötti gyermek gondozását vállalja. Ilyen esetben a díjazás és a gondozással járó költségeket a gondozásba adó szülő viseli. A Minisztertanács fenti számú határozata rendelkezést tartalmaz arra az esetre is, ha a gyermek gon­dozását nyugdíjasok vállalják. A gyermek gondozásáért fizetett díjazás a nyugdíj folyósítását nem korlátozhatja, továbbra is megilleti a gyet- Vállalatunk dinamikusan fejlődött az elmúlt évben is Bakonyi György gazdasági igazgató nyilatkozata az 1975. évi mérlegbeszámolóról A vállalat közgazdászai és pénz­­csökkenés. Az acélmű fajlagos fém­­betétje tonnánként hét kilogrammal csökkent. A Lőrinci Hengerműben a fémbetét csökkenése 23 millió forint megtakarítást eredményezett. A bálázógép üzembe helyezése bi­zonyította, hogy érdemes volt meg­vásárolni. Az elmúlt évben nőtt a laza fémhulladék aránya, amelyet mi báláztunk, ez 34 millió forint megtakarítást eredményezett. — összesített számadataink bizo­nyítják, hogy egész évben foglalkoz­tunk a párt és a kormány anyag- és energiatakarékosságról szóló határozatának gyakorlati megvaló­sításával. A már említett fő tétele­ken felül különféle energiahordo­zókból és energiából 176 ezer fo­rint megtakarítást értünk el, össze­sen pedig az anyag- és energiataka­rékosságunk eredménye 168 millió forint volt. Bakonyi elvtárs a továbbiakban azokról a gondokról és problémák­ról beszélt, amelyek a vállalat múlt évi tevékenységét nehezítették: — A múlt évben hullámzott a belföldi igény. Az első félévben a vártnál nagyobb volt a beérkezett rendelés, különösen a táblalemez­­igény meghaladta egyes berendezé­sek kapacitását. A második félév­ben a belföldi igények érezhetően csökkentek. Ezért főleg a negyedik negyedévre koncentrálódott a tőkés­­export kiszállítása, amelynek sike­res végrehajtásához sok intézkedés­re, többek között munkaerő-átcso­portosításra is szükség volt. Ex­port-tevékenységünket érthetően szállítási gondok is nehezítették. Főbb feladataink 1976-ban: — Az új gazdasági évben két lé­nyeges feladatra kell koncentrálni erőinket. Nagyon fontos termékeink minőségének javítása, és a készle­tek normális szintre csökkentése. Tavaly fokozódott az úgynevezett járulékos termelés. Az ilyen termé­kek értékesítése gondot okoz, és csak engedménnyel adható el. Ezért jelentősen csökkenteni kell a járulékos termelést. jaj! — Az 1975. évi eredmények alap­kiosztható nyereségről korai lenne nyilatkozni, hiszen még több szervnek kell állást foglalnia. Egy azonban biztos: a nyereségré­szesedést, hagyományainknak meg­felelően, március közepén kézhez kapják a dolgozók, ügyi szakemberei feszített tempó­ban dolgoztak az utóbbi hetekben. Lelkiismeretes munkájuk eredmé­nyeképpen határidőre, február 20- ra elkészült a Dunai Vasmű 1975. évi munkáját részletesen összegező vállalati mérleg, amelyről Bakonyi György elvtárs, vállalatunk gazda­sági igazgatója nyilatkozata alapján tájékoztatjuk olvasóinkat, a vasmű kollektíváját. — A magyar népgazdaság egyik dinamikusan fejlődő vállalata a Dunai Vasmű. Kollektívájának munkáját mindig érdeklődéssel kí­sérték figyelemmel a múlt évben, amikor ünnepeltük a gyár alapítá­sának 25. évfordulóját. Nos, a mér­leg is igazolja, hogy a Dunai Vas­mű kollektívája méltóan ünnepelte a gyár alapítását, és jó eredmén­­nyel zárta a IV. ötéves terv utolsó esztendejét. A Dunai Vasmű 1975-ben 9 milli­árd 637 millió forint termelési ér­téket állított elő, és ezzel a tervet 1­02,6 százalékra teljesítette. A vál­lalati nyereség egymilliárd 567 mil­lió forint lett, amely 103,1 százalé­kos teljesítésnek felel meg. Eredményeink legfőbb tényezői közé tartozik, hogy a kohászati gyárrészleg kollektívája 25 ezer tonnával túlteljesítette termelési tervét, továbbá a folyamatos acél­öntőmű a tervezett 550 ezer tonna buga helyett 612 ezer tonnát ter­melt, tehát 11,2 százalékkal többet a vártnál. Ez azért jelentős, mert a folyamatos acélöntőműben öntött acélból mintegy hat százalékkal több hengerelt készárut tudtunk előállítani. Sajnos, ez a túlteljesítés nem tel­jesen mutatkozik meg az értékesí­tésben. A többletacél egy része, fel­­dolgozási problémák, más része pe­dig hengerműi kiszállítási gondok miatt készlet formájában a válla­latnál maradt. A­ mennyiségi túlteljesítésen felül, a vállalati eredményhez hozzájárul­tak a selejt csökkenése, egyes faj­lagos mutatók javulása, és az anyag- és energiatakarékosság ered­ményei is. A vállalati selejtveszteség 1975- ben 0,56 százalékra csökkent. Főleg az acélműben, a meleg- és hideg­hengerműben, a spirálcső- és radi­­átorüzemben volt jelentős selejt-

Next