Üst, 1977 (23. évfolyam, 1-23. szám)
1977-01-12 / 1. szám
Húsz éve a munkáshatalomért két évtizeddel ezelőtt jött létre Magyarországon a dolgozó nép önkéntes, társadalmi alapon működő fegyveres testülete, a munkásőrség. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának határozata és a munkástömegek egyidejű kezdeményezései nyomán alakultak az első egységek, az ellenforradalom maradványainak felszámolására, a néphatalom, a rend, a békés építőmunka védelmére. Felállítását szükségessé tette, hogy a nép hatalmát ért súlyos támadást — mivel a kommunisták és a szocializmushoz hű munkások és parasztok fegyvertelenek voltak — csak a Szovjetunió segítségével sikerült leverni. Az ellenforradalmárok, fasiszták, vereségükbe nem nyugodtak bele, fegyvereiket elrejtették, igyekeztek izgalomban tartani a békés lakosságot, terrorizálni a népi hatalom híveit, akadályozni a termelő munkát — hangzott az IIB elvi döntése, megfogalmazva az új szervezet feladatát is: „A rendőrségnek és a néphadseregnek segítséget nyújtva biztosítja a gyárak, az állami és szövetkezeti tulajdon védelmét”. Az Elnöki Tanács a fentiek alapján alkotta meg a 13. számú 1957. évi törvényerejű rendeletét a munkásőrség felállítására, a népi demokratikus államrend fokozottabb védelmének, a dolgozó nép nyugalmának, a termelés zavartalanságának biztosítása, továbbá az ellenforradalmi elemek restaurációs kísérleteinek elhárítása érdekében. A megalakulás napjaiban elsősorban a magyar munkásmozgalom régi harcosai, az 1919-es vöröskatonák, a munkásőrség elődjének, a Vörös Őrségnek egykori tagjai, proletariátus nemzetközi küzadőterei, a spanyol polgárháború, a szovjet és más partizánfrontok hajdani önkéntesei töltötték ki a századokat. A közvélemény úgy vélekedik a munkásőrségről, hogy kiválóan betölti hivatását, eleget tesz küldetésének. Jól tudjuk: a fegyveres kiképzésen és a szolgálat ellátásán kívül élénk és eredményes politikai tevékenység folyik a különböző egységeknél. Ezért a munkásőrök arra is alkalmasak, hogy szószólói, agitátorai legyenek a cselekvő részvétel mellett pártunk politikájának. Szocialista társadalmunk egyik feltétele a párt, a munkásosztály, az egész dolgozó nép szoros kapcsolata, a kölcsönös bizalom erősítése. A munkásőrség létrejöttének és két évtizedes működésének alapja éppen ez a szoros kapcsolat és kölcsönös bizalom. A munkásőri tevékenységnek szüntelenül abban az irányban kell hatnia, hogy jövőnk e forrása sose apadjon ki. Ezért a munkásőrség kötelességévé teszi valamennyi tagjának, hogy készüljön fel legjobb tudása és képessége szerint szocialista hazánk, népi államunk, a munkáshatalom védelmére, erősítésére. Sokszor találkoztam munkásőrökkel. Utcán, munkahéten vagy éppen ünnepélyes egyvergyűléseken. Láttam esküre emelt öklöket, a percek ünnepélyességétől meghalványodott arcokat. Virrasztó, ólomnehéz pikájú szemek fürkészték az enyémet, és sáros, fáradt emberek tréfálkoztak velem, az ismerőssel, néhányuk barátjával, a tudósítóval : gyakorlaton, betakarításkor, árvízvédelemnél... Még soha nem kérdeztem senkitől: Te miért vagy munkásőr? Bármelyik emlékemet idézem, mindegyik magától értetődőnek tűnik. A legelső találkozásé is. Ötvenhét márciusában, egy szombat délutánon megjelentek a munkásőrség széles, hosszú oszlopai a pesti körúton. Fegyelmezetten meneteltek. Elöl a csepeliek. Keményen markolták a fegyvert. Szürke egyenruhájuk a munkaruhára emlékeztetett. Leninsapkájukon vörös csillag ragyogott. Éneküktől hangos volt ez egész város: „Fel vörösök, proletárok, csillagosok, katonák.. A munkásosztály hatalmát legyőzhetetlen ereje biztosítja. Molnár Tibor / A DUNAI VASMŰ DOLGOZÓINAK ÜZEMI LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM MEGJELENIK KÉTHETENKÉNT 1977. JANUÁR 12, Jól megfogalmazott feladatok, sikeres esztendő Ülést tartott a vasmű pártbizottsága Az MSZMP Dunai Vasmű Bizottsága 1976. december 30-án ülést tartott. A testület elfogadta az 1977. évi cselekvési programot, a pártbizottság és végrehajtó bizottság 1977 I. féléves munkatervét, a párttagsággal történt elbeszélgetésekről az összefoglaló jelentést. Teljesítettük feladatainkat Az MSZMP Dunai Vasmű Bizottsága első napirendi pontként tárgyalta kibővített ülésen az 1976. évi cselekvési program értékelését és az 1977. évi cselekvési programot. A kibővített ülésen részt vettek pártbizottság tagjain kívül a gyárrészlegi pártbizottságok és pártvezetőségek titkárai, a gyárrészlegi négyszögek tagjai, a vállalat igazgatói, főmérnökei és főosztályvezetői. Verbó István elvtárs rövid bevezetőt mondott a pártbizottság 1977. évi cselekvési programjához. Többek között kiemelte, hogy az 1976. évi feladataink teljesítése magasabb minőségi követelmények mellett nagyobb erőfeszítést, fegyelmezett munkát, hatékonyabb gazdálkodást és ésszerűbb takarékosságot követelt a vállalat kommunistáitól, dolgozóitól egyaránt. Kiemelt gyártmányaink termelését a nyersvas, acél és ónozott lemez kivételével teljesítettük, egyes tételeknél túlteljesítettük. A termelést teljes egészében a hatékonyság növelésével értük el és nyereségünk várhatóan eléri a tervezett szintet, azaz 860 millió forintot. Az elmúlt év egyik legnagyobb gondja volt, hogy nem tudtuk biztosítani a folyamatos munka feltételeit, amelynek főleg belső okai voltak, de akadtak külső problémák is. A hengerműi alapanyag-ellátásban bezavart a belső problémák mellett a vásárolt acél féltermékek késedelmes, rendszertelen beérkezése is Elismeréssel szólt az anyag- és energia-megtakarításban elért eredményekről, amelyben a vállalat 197 millió forint megtakarítást ért el, ez a tervezetthez képest 132%-os teljesítés. Javuló tendenciát mutat az 1975- ös évhez képest a túlóracsökkenés, ami 25%-kal lett kevesebb 1976-ban. A vállalat hagyományaihoz méltóan munkavédelemre, szociális, kulturális és sportfejlesztésre az 1976-os évben 55 millió forintot fordított, amelyből 20 millió Ft-ot a lakástámogatásokra biztosítottunk. Az átlagbérek növekedése (a bérkiegészítéssel együtt) a fizikai dolgozóknál 6,3%, a nem fizikai dolgozóknál 6,2%-kal növekedett. A káderpolitikai feladatainkat a cselekvési programban meghatározottak alapján végeztük. A terveknek megfelelően valósítottuk meg a káderképzést (246 fő), ezen belül 27 fő fiatal fejezte be a kétéves munkásvezetőképzőt, közülük 12 főt kineveztünk különböző beosztásokba. Továbbá több szervezeti változtatást hajtottunk végre a vállalat területén, amely 55 főt érintett. Egységesebb a szemlélet és a cselekvés összességében vállalatunk 1976. évi tevékenysége megfelelt az V. ötéves terv első évére kitűzött gazdasági-fejlesztési célkitűzéseknek. Egységesebb a szemlélet és a cselekvés. Fokozódott pártszerveink gazdaságirányító, szervező, ellenőrző munkája, rendszeresen értékelték a tervteljesítést és hoztak határozatokat a lemaradások pótlására, behozására. Az elvárásoknál lassúbb volt azonban a határozatok végrehajtásának üteme, vontatottan ment a mulasztók felelősségre vonása. Kiemelte, hogy az V. ötéves tervből adódóan az 1977. évi feladataink további erőfeszítéseket igényelnek a vállalat kollektívájától, párt-, társadalmi és gazdasági szerveitől. Erőforrásaink, lehetőségeink és belső tartalékaink figyelembevételével készítettük el a gazdaságpolitikai feladatainkat. A feladatok összeállításánál elsődleges szempontként vettük figyelembe a nyereségterv teljesítését, amely alapja az MSZMP XI. kongresszusa által meghatározott életszínvonal-politika teljesítésének. Biztosítani kell az V. ötéves tervben szereplő 989 millió forint nyereség teljesítésének feltételeit. Ennek érdekében: növelni kell a tőkésexportot, csökkenteni kell az importfelhasználást, csökkenteni kell az anyag- és energia-felhasználást, a karbantartási költségeket és javítani kell a termékszerkezet struktúráját stb. A továbbiakban a pártszervek és szervezetek cselekvési programjainak elkészítéséhez szükséges szempontokat ismertette. Ezek többek között: a hatékonyság, minőség és a takarékosság álljon a gazdasági munka középpontjában. Törekedni kell arra, hogy a cselekvési egység minden szinten érvényesüljön. Készüljön terv a belső tartalékok feltárására, a beruházásokra, a korszerű termékszerkezet kialakítására, a berendezések hatékony kihasználására. A tervek összeállításának fontos követelménye a demokratizmus. Kollektív bölcsesség alapján álljanak össze a tervcélok. Ismerje meg mindenki a tervet, értse a célok lényegét, hogy azonosulni tudjon a ráeső rész feladataival. Fontos feladat a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása és kezdeményezéseinek felkarolása. A cselekvési program Az 1977. évi cselekvési program rögzíti az év legfontosabb gazdaságpolitikai feladatait. Konkrét ajánlásokat tartalmaz a gazdasági, társadalmi és tömegszervezeti vezetőknek, testületeknek, kollektíváknak, hogy mire fordítsák a fő figyelmet 1977-ben. Ugyancsak rögzíti, hogy az agitáció és a propaganda területén mit kell tenni a célok széles körű ismertetése érdekében a különböző szerveknek és fórumoknak. Tartalmazza az eszmei, politikai nevelő munka feltételeit, a közművelődés tennivalóit és kitér az üzemegészségügyi feladatokra is. kibővített pártbizottsági ülés elfogadta az 1976. évi cselekvési program teljesítéséről a beszámolót és a kiegészítésekkel együtt határozattá emelte az 1977. évi cselekvési programot. Az első napirendi pont az összefoglalóval ért véget, amelyben többek között hangsúlyt kapott, hogy még többet kell tenni egyes párttagoknak, a Dunai Vasmű egész kollektívájának azért, hogy mindenki a maga helyén, a maga területén tegye azt, amit tenni kell és ne várjon másra. Azért, hogy mindenki megértse, a gazdasági törekvéseink középpontjában a társadalmi munka hatékonyságának erőteljes növelése áll és ezt a politikai szervező és és nevelő munka eszközeivel kell elősegíteni. Ezért alapvetően a jövőben is arra van szükség, hogy munkánkban az eddig kialakult kedvező tendenciákat meg kell erősíteni és tovább kell fejleszteni. A gazdasági vezetők politikai munkáját tovább kell javítani, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek helyi erőkkel való további javítása legyen egyik tettekben is megnyilvánuló agitációs eszközük. Közös célért— együtt A hengerművek pártbizottsága múlt év február 10-i ülésén elfogadta cselekvési programját, amelyben meghatározta a KISZ-vezetőség és az alapszervezetek feladatait is. A mozgalmi év indításakor első számú célként állították maguk elé a KISZ- szervezetek e feladatokat. A KISZ-vezetőség tagjai most az új év első napjaiban máris elemezni kezdték, hogyan hajtották végre a kapott feladatokat. Megállapították, hogy a gazdaságpolitikai tevékenységük minden esetben kötődött a szocialista brigádokhoz. Ez természetes, hisz a KISZ-alapszervezetek tagságának többsége egyben brigádtag is. Az együttes munka emelte a brigádmozgalom színvonalát. Sokoldalú és színes programot valósítottak meg a hengermű fiataljai az elmúlt esztendőben. A KISZ- alapszervezetek szervezésében rendszeresek voltak a színházlátogatások. Vetélkedőkből egész sorozatot rendeztek. Legjelentősebbnek az évenként megrendezésre kerülő munkavédelmi vetélkedőt tartották. Nagy hagyománya van a gyárrészlegnél a tömegsportnak. Az elmúlt évben is jó hangulatú, sikeres sportversenyeket tartottak. A tanulás sem maradt ki a programból. A műszaki és közgazdász versenyformákra 42 fő, az „Alkotó Ifjúság” akcióra 43 fő jelentkezett. A pályamunkák beérkezése napjainkban történik, így végeredményt még nem ismernek. Az elmúlt évi munka gyors értékelésénél is megállapították, hogy nem minden területen volt egységes a fejlődés. Például a KISZ Központi Bizottsága által meghirdetett „Ifjúsági Radar” mozgalomban — minden KISZ-alapszervezet lépett előre, — de közel sem használták ki az akcióban rejlő lehetőségeket. Hasonlóan kevésbé sikeres volt a vas- és fémhulladék-gyűjtő akcióban való részvételük. Az ifjúkommunisták az elmúlt esztendők során igen sok szerződéses munkát is végeztek. Már a szerződéskötés időszakában arra törekedtek, hogy olyan feladatokat oldjanak meg, amelyek elősegítik a gyárrészleg tervteljesítését, az anyag- és energiatakarékosságot. A hengermű KISZ-szervezetei is hasonlóan a többihez, alapos elemzés alá veszik a mozgalmi év végén tevékenységüket. De e gyors mérleg is bizonyítja, hogy ifjúkommunistákhoz méltóan helytálltak. Nyugdíjas dolgozók foglalkoztatása A 45/1971. (XII. 24.) számú kormányrendelet és a SZOT 3/1971. (XII. 24.) számú szabályzata a nyugdíjasok foglalkoztatási keretét évi 840 órában szabta meg. Munkabérre vonatkozó korlátozás nincs. Vállalatunk havi 48 óra (évi 576 óra) foglalkoztatási lehetőséget biztosít, egységesen 600 forint (évi 7200 forint) munkabér ellenében. Kivételt képeznek a nyugdíjasműhelyben dolgozók, akik havi 48 órára 700 forint munkabért kapnak. A gyárrészlegek és főosztályok a létszámhiány pótlására, a béralapjuk terhére — a személyenkénti évi 840 órás keretig — nyugdíjas dolgozók foglalkoztatását kérhetik. A fentiektől eltérő — de a hivatkozott rendelet keretei között — a foglalkoztatást a vezérigazgató és a VSZT-titkár együttesen engedélyezi. A nyugdíjasok foglalkoztatását a vállalat vezérigazgatójának megbízása alapján a munkaügyi főosztály végzi. Mivel a vállalat által biztosított bérkeret korlátozott, a nyugdíjasok alkalmazása az alábbi szempontok figyelembevételével történik: — A vállalat termelési érdekei. — Szakszervezeti tagok alkalmazását a nyugdíjas szakszervezeti bizottság javasolja, a nyugdíjas érdemeit és szociális helyzetét figyelembe véve. Nem szakszervezeti tagok, vagy más vállalattól nyugdíjazott dolgozók felvételéhez, valamint egyéb indokolt foglalkoztatáshoz a vállalati szakszervezeti bizottság TT-elnökének előzetes véleménye szükséges. Véleményeltérés esetén a vezérigazgató és a VSZT-titkár dönt. A rendelkezés 1977. február 1-től érvényes. Az év utolsó munkanapján Miben különbözik az év utolsó munkanapja a többitől? Úgy hiszem, erre a kérdésre más választ adna az, aki az óév búcsúztatására készült, és más választ az, aki műszakba. A Dunai Vasmű központi diszpécser-szolgálatán Rig 1ei József volt műszakban. Számára ez a nap egy volt a háromszázhatvanötből. Sőt, mint elmondta, az egyik legproblémamentesebb. Tervszerűen történtek az üzemi leállások ott, ahol szilveszter éjszakáján nem volt műszak. A munkába igyekvők nem törekedtek előre búcsúztatni az óesztendőt, így tehát tudomása szerint senki sem érkezett ittasan műszakba. Jó hírként említette, hogy baleset sem volt. A termelési eredmények azt bizonyították, hogy a műszakban lévők fegyelmezett példamutató munkával búcsúztak az évtől. A diszpécsernapló bejegyzése szerint 2216 tonna nyersvasat termeltek a kohók. Az acélműben a tervben előírt 20 adagot gyártották le — bár nem biztos, hogy rekord —, de kétségkívül szép eredmény, hogy valamennyi adat programszerű volt. Köszönet mindazoknak, akik a pezsgős, hangulatos utolsó éjszakán elismerésre méltó munkateljesítményükkel tettek pontot az 1976-os esztendőre.