Üst, 1980 (26. évfolyam, 1-24. szám)

1980-01-12 / 1. szám

• •Ülésezett a párt-vb Ez évi első ülését január 7-én tartotta meg a vállalati párt-végrehajtó bizottság. A testület napirendjén sze­repelt a vállalat 1980. évi terve, valamint a pártbizott­ság ez évi cselekvési prog­ramja. A végrehajtó bizottság ülésén megtárgyalták még a februárban sorra kerülő párt­értekezletre a beszámoló ter­vezetét is. A megtárgyalt anyagokat január 14-én a pártbizottság testülete elé terjesztik.A pártbizottság üléséről követ­­­kező lapszámunkban számo­lunk be, amelyben részlete­sen ismertetjük a cselekvési programot és vállalatunk ter­vét is. Tudósítások a vezetőségválasztó taggyűlésekről A lemezfeldolgozó pártalapszervezet kommunis­­­­tái a pártonkívüliek bevo­násával pártcsoportüléseken már megtárgyalták a kong­resszusi irányelveket. A tag­gyűlésen ismertették a párt­csoportüléseken elhangzott véleményeket. A kibővített csoportérte­kezleteken az országos gon­dok mellett felszínre kerül­tek a közvetlen munkahelyi gondok is. A hozzászólások­ból kiderült, hogy mindenki érzékeli az országos és a munkahelyi gondokat is. A pártalapszervezet területén részletesen foglalkoztak külpolitikai helyzet elemzé­­­sével is. Megfogalmazták annak óhaját, hogy pártunk továbbra is törekedjen a bé­kés egymás mellett élés le­hetőségét biztosító külpoli­tika fenntartására. Többen hangsúlyozták, hogy az el­ért eredményeket és vívmá­nyokat meg kell őrizni, és adott annak a lehetősége is, hogy azokat továbbfejles­­szük. Sokan­­ mondtak véle­ményt a gazdasági építőmun­kánkról is. Valamennyien egyetértettek azzal, hogy a termelés színvonala nem fejlődött a lehetőségekhez képest. Konkrétan megfogal­mazták annak igényét, hogy fékezni kell a létszámnöve­kedést az alkalmazotti állo­mányúaknál. Országunk gondjainak megoldását nagy­ban elősegítené a KGST-n belüli még szorosabb együtt­működés. A beszámoló utáni vitában arról szólt az egyik felszó­laló, hogy felül kellene vizs­gálni a nagyüzemileg nem művelhető földterületeket és azokat kedvező feltételek mellett az ipari munkások­nak megművelésre kellene átadni. A pártalapszervezet tag­sága új párttitkárt válasz­tott. Párttitkár lett Babai Ferenc. A vezetőség tagjai: Fekete András, Jankovics Jó­zsef, Solymosi Istvánné és Sárai István. MENYES h­­ VE2 AGG ESZI* Pártunk XII. kongresszusának előkészületeként a Dunai Vasmű pártalapszervzeeteiben december hónap­ban mindenütt megtartották a beszámoló taggyűlése­ket. Napjainkban a pártalapszervezetek vezetőségvá­lasztó taggyűléseit tartják. E taggyűlésen két napirendi pontot tárgyalnak meg. Megvitatják a kongresszusi irányelveket, illetve megválasztják az új vezetősége­ket. Munkatársaink a lemezfeldolgozó I., a darukar­bantartó és a hideghengermű hőkezelő üzem taggyűlé­séről tudósítanak. Vita, felelőséggel A darukarbantartó üzem kommunistáinak december 7-i párttaggyűlésén a napi­rend elfogadása után Kö­kény Tibor, az alapszervezet titkára tartotta meg a kong­resszusi irányelvek és pártcsoport-értekezleteken a elhangzottak alapján készült vitaindítóját. Kérte a jelen­lévőket, hogy egészítsék ki az elhangzottakat, tegyenek további javaslatokat, észre­vételeket. A felszólalók sorát Dör­­nyei Gyula nyitotta meg, aki a kulturális élet kérdéseiről beszélt. Véleménye szerint a Munkásművelődési Központ nem veszi olyan mértékben figyelembe a dolgozók igé­nyeit, mint ahogy a vállalati támogatás alapján várható lenne. Felszólalásának má­sodik részében elmondta, hogy gyakran adódik olyan helyzet a gyárban, amikor sok munka van egyes terü­leteken, amit a dolgozók munkaidő után is szívesen (Folytatás a 2. oldalon) XXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM MEGJELENIK KÉTHETENKÉNT, ÁRA: 1 FORINT 1980. JANUÁR 12, A kongresszus évében Beszélgetés Verbó Istvánnal, vállalatunk pártbizottságának titkárával 1980-ban két kiemelkedő eseményre készülnek az ország lakói, dolgozói. Márciusban tanácskozik a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa, és ha­zánk felszabadulásának 35. évfordulóját köszönthetjük ebben az esztendőben. Ez az év az V. ötéves terv záróéve is. A kongresszusra készülés jegyében fogal­mazódnak meg pártalapszervezetekben az eltelt időszak . Mindenekelőtt engedjék meg, hogy ezúton is kívánjak pártbizottságunk, végrehajtó bizottságunk, a vállalatvezetés és a magam nevében a Dunai Vasmű minden dolgozójának boldogságban teljes, eredményekben gazdag új esztendőt. — Verbó elvtárs! Ebben az évben köszöntjük vállalatunk és a város harmincadik születésnapját is. Véleménye szerint most milyen szerepe, jelentősége van a Dunai Vasműnek népgazdaságunk életében? — A Dunai Vasmű az ország kohászati iparának egyik legnagyobb vállalatává fejlődött. Termelési értéket, nyeresé­get, eszközállományt tekintve a kohászati vállalatok sorában az elsők között van. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés vállalatai termelési értékének több mint huszonhat százalékát, nyereségének több, mint huszonhét százalékát állítjuk elő. Ugyanakkor viszont létszámának mintegy húsz százalékát foglalkoztatja vállalatunk. A magyar vaskohászat tőkés relá­ciójú exportjának huszonnégy százalékát, szocialista relációjú exportjának tizenöt százalékát vállalatunk termeli. A vállalat létrehozása óta igen magas képzettségű, pár­tunk politikájával egyetértő és áldozatvállalásokra mindig kész, jó közösségi érzésű munkás- és vezetőkollektíva alakult ki. E kollektíva szakmai képzettségi színvonala a vállalat bővülésével arányosan emelkedett és emelkedik. — A gazdasági építőmunka jelentősége, alapvető fontos­sága mindenki előtt nyilvánvaló. Vállalatunk milyen ered­ményeket mondhat magáénak? * — Pártunk XI. kongresszusán a kohászat feladatul kapta a termelés kismértékű növe­lése mellett a termékszerkezet korszerűsítését, ezen belül is kiemelt feladattá vált a minőség javítása. A feladatok maradéktalan teljesítése érdekében pártbizottságunk átfogóan értékelte a párthatározatok végrehajtásának állását. Megállapította, hogy a felsőbb párthatározatok ránk vonatkozó időarányos részének teljesítése jó úton halad. Felsőbb szerveink irányításával kidolgoz­tuk a vállalat V. ötéves tervének gazdaság­­fejlesztési és szociálpolitikai tervét. Ennek szellemében évente, a kommunisták és a mun­káskollektívák véleményének figyelembevéte­lével elkészítettük a pártbizottság cselekvési programját. 1976-os és 1977-es években a ter­veinkben meghatározott naturális termelési mutatókat nem tudtuk teljesíteni. 1977-ben nyereségtervünktől is jelentősen elmaradtunk. Az értékelések során megállapítottuk, hogy ezekben az években tervezésünk túlzottan optimista volt 1975-höz viszonyítva javítottuk a termelés főbb műszaki mutatóit, melyek közül kiemelkedők­ a fajlagos acélfelhasz­­nálást az összes hengerelt készárura vetítve tonnánként ötven­­ kilogrammal csökkentettük, ötszáztízmillió forint értékű anyag- és energiamegtakarítást értünk el. Tőkés import­­kiváltásunk értéke majd ötvenmillió forint. Kiemelten fontos gazdaságpolitikai célkitűzésünk volt a termelőeszközeink teljes kihasználása — mindenekelőtt azért, mert a belföldi ellátás és a szocialista exportfeladatok után maradó kapacitás képezte a tőkésexport-árualapok technikai feltételeit. Ez pedig rendkívül erőteljesen kihat a vállalat nyereségére. Kiszélesedett a vállalatirányítás demokratizmusa, javult az irányító munka színvonala, a cselekvési programból adódó gazdasági feladatok végrehajtását belső szabályozó rendsze­rünk továbbfejlesztésével korszerűsítettük. A karbantartási munkák hatékonyságának javítása cél­jából megszerveztük és létrehoztuk a központi karbantartást, mely előnyei bizonyos területeken már érezhetők, de e vona­lon még sok a tennivaló. Eredményeinket úgy értük el, hogy az összes foglalkoz­tatott létszámunk csökkent 204 fővel. Dolgozóink szakmai, politikai képzettségi szintje viszont jelentősen javul. Termelési és termékszerkezet-korszerűsítő tevékenysé­günk iránya a továbbfeldolgozott termékek részarányának növelését szolgálta. Ide tartozik a profiltermelés, a közép­nehéz és CLASP acélszerkezetek gyártása. A FAM-bugater­­melés részesedése az össz acéltermelésben közel nyolcvan százalék. Ez komoly eredmény... Az elmúlt négy évben öt termékünk kapott BNV-díjat. Kiemelt beruházásunk, a konverteres acélmű építése úgy műszaki, mint pénzügyi megvalósulás terén — az esetenként fellépő akadályok ellenére — tervszerűen halad. 1976—79 végéig 3,748 milliárd forintot fordítottunk a konverter be­ruházására. Az 1980. évi terv 1,950 milliárd forint pénzügyi megvalósítást irányoz elő, amely megvalósításához a terv­ellátottság, a műszaki feltételek, a munkaterületek rendelke­zésre állnak. A konverter acélmű nagyberuházásán kívül kormány­­határozat rendelte el a kokszolóblokk és az ércelőkészítő mű nagyberuházásként történő megvalósítását, feladatainak végrehajtását elemző, értékelő beszámolók, az irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalások, vélemé­nyek. Vállalatunk kollektívája milyen eredményekről számolhat be, hogyan valósítottuk meg a XI. kongres­­­szus határozatait, az ötéves terv célkitűzéseit — válla­latunk pártbizottságának titkárától, Verbó István elvtárstól kértünk interjút. Egyéb fejlesztési tevékenység közül ki kell emelni a nyersvastermelés, az acélmű, meleghengermű, erőmű, lőrinci hengermű, szállítóeszközök, karbantartás területén végrehaj­tott és tervezett fejlesztéseket. Vállalatunk tervidőszaki tevékenysége alapvetően meg­felelt pártunk gazdaságpolitikai célkitűzéseinek, jól szolgálta kormányunk gazdaságfejlesztési tevékenységét. — Vállalatunknál erős hagyományai és eredményei van­nak a szocialista munkaversenynek. Elsők között csatlakoz­tunk a csepeli kezdeményezéshez, pártunk megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaversenyhez, s aktív kezdeményező szerepet vállaltunk a felszabadulásunk 35. évfordulója és a XII. pártkongresszus tiszteletére kibonta­kozott szocialista munka­verseny­ben! Eredményeink elérésében nagy szerepe van a szocialista versenymozgalomnak, mely súlypontja továbbra is a termelés mennyiségének és minőségének fejlesztése, a takarékosság, a művelődés magasabb szintre emelése, a közéleti munkában való aktívabb részvétel. Brigádjaink vállalásai évről évre konkrétabbak, elsősorban az anyag- és energiatakarékosságra, minőség javítására irányulnak. Az ötéves terv eddig eltelt időszakában brigádjaink vállalásai alapján 358 millió forint anyag- és energiatakarékossággal számoltunk, örvendetes, hogy ezt 520 millió forintra teljesítettük. Ezen eredmény nélkül nyereségtervünket sem tudtuk volna teljesíteni. Pártbizottságunk rendszeresen foglalkozott a munkaverseny tartalmi kérdéseivel. Megje­lölte, hogy javítani kell a tartalmi munkát, csökkenteni kell a formai elemeket. Kiemel­ten kell szólni szocialista brigádjaink társa­dalmi munkájáról. A kommunisták példamu­tató részvételével szerveztük meg a kommu­nista műszakokat. Az ötéves terv eddig eltelt időszakában a tanács egyszámlájára majd 10 millió forintot fizettünk be. A szocialista tu­dat fokmérője, hogy a vállalatunk dolgozói szocialista városunk további felesztésére indí­tott társadalmi munkaversenyben minden év­ben a legjobban szerepeltek. Kiemelkedő je­lentőségű a fedett uszoda, vállalatunk új nyolcvan személyes üdülője az elmúlt évek társadalmi munkái közül. — Hogyan alakultak vállalatunk dolgo­zóinak élet- és munkakörülményei az ötéves terv eltelt időszakában? — Pártbizottságunk az éves operatív tervek kialakításánál mindig folyamatosan, kiemelten kezelte a Központi Bizottság élet­­színvonal javítására hozott határozatait. Az ötéves terv időszakában dolgozóink átlagkeresete várhatóan 28,4 százalékkal, ezen belül a fizikai dolgozóké 29,1 százalékkal emelkedik. Dolgozóink bérének alakulását, élet­­színvonalának növekedését kedvezően érintették a központi bérintézkedések, elsősorban a műszakpótlék rendezése. A nehéz fizikai munka fokozott megbecsülése érdekében a III. és IV. nehézségi fokozatú munkakörökben vállalatunk­nál kielmelt bérfejlesztést hajtottunk végre. A vállalatvezetés folyamatosan javította és javítja dol­gozóink munkakörülményeit, szociális helyzetét — lehetősé­geinek megfelelően. Évente 12 millió forintot fordított kisgé­­pesítésre. 8-ra emeltük a körzeti orvosi rendelők számát, fokoztuk a szakrendelések óraszámát. Felújítottuk a központi rendelőt, megkezdődött a II. számú rendelő építése. Majd hétmillió forintot költöttünk orvosi műszerekre. Minőségi változás következett be a munkavédelem terü­letén, önálló főosztály alakult. Évente 60—65 millió forintot fordítottunk munkavédelmi fejlesztésekre, védőfelszerelések­re, munkaruhára. 1975 óta felére csökkent a balesetek száma. Az V. ötéves tervben 1000 vállalati támogatással épült lakást kívánunk dolgozóinknak átadni. Ezideig 549 lakást át is adtunk. 175 család költözhetett tanácsi bérlakásba. Az át­adott lakások 98 százalékát, az építési hitel 92 százalékát fizikai dolgozók kapták. — Minden dolgozó kollektíva mozgató rugója — előre­vivő magja — a pártszervezet, a kommunisták közössége. Vállalatunk pártszervezeteinek élete hogyan fejlődött a XI. kongresszus óta? — Pártbizottságunk arra törekedett, hogy a párt vezető szerepe a vállalat életében fejlődjön, erősödjön. A XI. kong­resszus, az 1975-ös küldöttértekezletünk határozatainak meg­felelően a párt belső életével, ideológiai nevelő munkával, gazdaságpolitikai kérdésekkel, tömegszervezetek politikai munkájával kiemelten foglalkoztunk. Az V. ötéves tervidőszak eltelt időszakában végzett gaz­daságpolitikai munkánk eredményei pozitívak, annak elle­nére, hogy néhány területen nem tudtuk az előirányzottakat teljesíteni. Időarányos eredményeink: az anyag- és energia­(Folytatás a 3. oldalon).

Next