Üst, 1981 (27. évfolyam, 2-22. szám)

1981-01-27 / 2. szám

XXVII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM MEGJELENIK KÉTHETENKÉNT, ÁRA: 1,20 FORINT 1981. JANUÁR 27. Értékelés és útkijelölés • •Ülésezett a vállalati pártbizottság Január 21-én Verbó István elvtárs, a pártbizottság titká­rának elnökletével ülésezett a vállalati pártbizottság. A tes­tület napirendjén szerepelt a pártbizottság 1980. évi cselek­vési programja végrehajtásának értékelése. Ehhez a napi­rendi ponthoz a végrehajtó bizottság kiegészítéseit Tenyér Mihály, a pártbizottság politikai munkatársa ismertette. Megtárgyalták a vállalat 1981. évi tervcélkitűzéseit is. A vállalati terv ismertetését dr. Szabó Ferenc vezérigaz­gató tárta a testület elé. A pártbizottsági ülés napirendjén szerepelt még a párt­­bizottság munkamódszere, munkastílusa, a hatásköri lista, valamint az 1881. évi munkaprogram és az I. félévi ülés­terv. E napirendi pontokhoz K­l­á­r István elvtárs, a párt­­bizottság politikai munkatársa fűzött szóbeli kiegészítést. Az 1980. évi cselekvési program értékelése — A pártbizottság munka­­módszerének természetes eleme, hogy a vállalat életé­nek jelentősebb eseményeit minél szélesebb körben vi­tassa meg. A végrehajtó bi­zottság szükségesnek tartot­ta, hogy az 1980. évi cselek­vési program végrehajtásá­nak értékelése kibővített pártbizottsági ülésen történ­jen meg, d­­e gondolatokkal nyitotta meg szóbeli kiegé­szítőjét Tenyér elvtárs. To­vábbiakban arról szólt, hogy az elmúlt esztendőnek meg­voltak a maguk sajátos je­gyei a politikai és gazdasági életben egyaránt. Politikai életünk kiemelkedő eseménye volt az MSZMP XII. kong­resszusa. Az elmúlt esztendő­ben ünnepeltük hazánk fel­­szabadulásának 35 és váro­sunk, illetve vállalatunk ala­pításának 30 éves évforduló­ját. Az országos és a helyi felkészülések jó politikai légkört és hangulatot biztosí­tottak az éves célkitűzések megvalósításához. Az elmúlt esztendőben vál­­­lalatunknál is érezhető volt gazdasági életre kiható hazai és nemzetközi helyzet. Ilyen volt például a gyakori árváltozás. összességében — mint az előadó megállapította — a Dunai Vasmű megfelelt cselekvési programban meg­­­fogalmazott elvárásoknak. Az elért eredményekhez nagyrészt hozzájárult, hogy a pártbizottság és az alsóbb pártszer­vezetek is keresték azokat a hatékonyabb eszkö­zöket, amelyek segítségével magasabb szinten valósítha­tók meg a gazdaságpolitikai feladatok. A XII. kongresszus hatá­rozatainak feldolgozását mindig összekapcsoltuk a he­l­­lyi gazdasági és a politikai feladatok végrehajtásával. A szakszervezetek XXIV. kongresszusára készülődve jelentősen változott a szer­vezeti rend. Ennek megfele­lően az aktivistahálózat sze­mélyi összetétele. Úgy gon­doljuk, hogy mindkét terüle­ten eredményes és sikeres volt a váltás. A KISZ-bizottság is rend­szeresen foglalkozott a cse­lekvési programban az ifjú­sági szervezetekre háruló feladatok megoldásával. Több sikeres akciót hajtottak vég­re, ilyen volt például az if­júmunkás hónap. A konver­ter építését segítő patronáló munkájuk kifejezetten sike­resnek mondható. Ezután szó volt a káder- és személyzeti munkáról. E témakörben a pártszerveze­t gazdaságpolitikai kérdé­sek elemzése során elhang­zott, hogy a vállalat 1980. évi gazdasági tervének főbb mu­tatóit teljesítette, illetve túl­teljesítette. A munka ered­ményességét a végrehajtó bi­zottság kritikai megjegyzés­sel terjesztette a pártbizott­ság ülése elé. Bár az elmúlt év gazdasági eredményei valóban figyelemre méltóak, szépséghibája az eredmény­nek, hogy egyenetlen évköz­­beni eredményekből tevődik össze. Különösen vonatkozik ez a hidegen hengerelt ter­mékekre. Az­ egyenetlen munka eredményeként év­közben a belföldi ellátásban nehézségek mutatkoztak. A harmadik, illetve negyedik negyedévi munka eredmé­nyeként sikerült a hibát kor­rigálni és a megrendelése­ket maradéktalanul kielégí­teni. Az elmúlt év gondjai között említették még meg, hogy nem kellő rugalmas­sággal követtük a megválto­zott piaci körülményeket. E gondok megoldása az 1981. évi feladatok közt is szere­pelnek. A gazdasági szervezetek munkáját elemezve az elő­adó az import féltermék be­szerzésének nehézségeit és az egymást követő árváltozások vállalati eredményre gyako­rolt hatását emelte ki. Mint elmondotta, a féltermék be­szerzésében valóban voltak nehézségek, de a kelleténél tovább ringattuk magunkat különböző illúziókban. Az élet bizonyította, hogy e té­makörben jobban kell saját erőnkre támaszkodni. Az ár­változások hatása lényegében jól valósult meg vállalatunk­tek közreműködtek és segí­tették a gazdasági területe­ket a kádergondok megvaló­sításában. Gondot jelent vi­szont, hogy több minősítés nem készült el­ nás, de majdnem minden esetben jelentős időzavarral. A továbbiakban szó esett arról, hogy a vállalat nyere­ségtervet az év eleji célkitű­zéshez képest túlteljesítette. Mivel a vállalati létszám lé­nyegében nem változott, eredményeink a termelé­kenység és a hatékonyság növelésével magyarázhatók. Ez összhangban van pártunk politikájával és célkitűzésé­vel. Jelentős időszak volt az 1980-as év az üzemfenntar­tás életében. A nagy felada­tok mellett — például a ko­hóátépítés — a szervezeti át­rendeződés megkezdésének és végrehajtásának is éve volt. Ez nagyrészt eredmé­nyesen zajlott le. Olyan eredményekről is számot adhatnak, mint a tartalék­alkatrészek csökkenése, vagy a karbantartási költségek csökkenése. Ezek az eredmé­nyek már előre vetik a jövőt is. Az üzemfenntartásnak a „belső gondjai” rendezése után most már a termelőbe­­rendezésekre való még na­gyobb odafigyelés a feladata. Természetesen szó esett a beruházásról is, hiszen az el­múlt, és a II. ötéves terv során is a Dunai Vasműben kiemelt nagyberuházások valósultak, illetve valósulnak meg. A beruházási tevékeny­séget az év során is figye­lemmel kísérte a végrehajtó, illetve a pártbizottság, ös­­­szesítésként most megállapí­tották, hogy a beruházási te­vékenység év végi értékelésé­ben megfelelően alakult. De év közben voltak olyan ese­ (Folytatás a 3. oldalon.) Az elmúlt év gazdasági eredményei Miniszterhelyettesünk látogatása­ ­Hl••4..-^-VA'-Ш Ш ИНДИИ ИНН НИН H НИ A Lőrinci Hengerműbe, majd a Dunai Vasműbe látogatott az elmúlt héten Soltész István ipari miniszterhelyettes. Mindkét útjára elkísérte Karlik Nándor, az Acél­ipari Egyesülés igazgatója. •Vendégeink a vasműben tájékozódtak a vállalat elmúlt évi eredményeiről, megis­merkedtek az ez évi célokkal, a beruházások és fejlesztések eredményeivel. Miniszterhelyettesünk ezután kíséretével a helyszínen ellenőrizte a konverter beru­házás állapotát, látogatást tett az acélmű­ben, majd a tömörítőben. Látogatása napján volt az a brigádvezetői tanácskozás, ahol a konverterépítés meg­gyorsításáról tárgyaltak a brigádvezetők. Délutáni programjában e tanácskozáson való részvétel szerepelt. * (A tanácskozásról lapunk 3. oldalán rész­letesen beszámolunk.) mm Ünnepi m­u­n­kásőregység-gy­űlés A Mező Imre városi munkásőr zászlóalj január 17-én, a Dózsa moziban tartotta éves ünnepi egységgyűlését, amelyen részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség országos parancsnoka. Az elnökségben foglalt helyet Takács Imre, az MSZMP KEB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Závodi Imre, az MSZMP KB tagja, a megyei tanács elnöke, Pataki József, az MSZMP KB tagja, Gadanecz György, az MSZMP városi bizottságának első titká­ra, Veres Géza, a munkásőrség megyei parancsnoka, Sárosi József, a városi tanács elnöke, Borovszky Ambrus, a vasas­szakszervezet elnöke, Verbó István, a vasmű pártbizottságá­nak titkára, dr. Szabó Ferenc, a vállalat vezérigazgatója, társ­fegyveres testületek, valamint a város üzemeinek képvi­­­selői. A munkásőrség elmúlt ki­képzési évét Lengyel János egységparancsnok értékelte: — Személyi állományunk hangulata jó, politikailag képzett, erkölcsileg szilárd. A pártszervezeteknél és a munkásőrségnél végzett vele munkánk hatására ne­az állományunkhoz kerülő mun­kásőrök kedvvel vállalják és odaadással végzik társadalmi megbi­zatásukat. — Az egység teljes szemé­lyi állománya nevében meg­győződéssel jelentem, hogy a zászlóalj tagjai a párt politi­kájának megfelelően végzik gazdasági és politikai munká­jukat. A szocializmus iránti hűség jellemzi egyéni életü­ket és ugyanakkor harcké­szültségük fokozásával képes­sé váltak arra, hogy szoci­alista vívmányainkat minden esetleges ellenséges támadás­sal szemben megvédelmez­zék. A parancsnok ezután a ki­képzési feladatok végrehajtá­sáról, az egységben folyó po­litikai nevelő munkáról szólt. Megköszönte a pártszervek iránymutató segítségét, majd köszöntötte a leszerelő, illet­ve tartalékállományba kerü­lő, valamint a testület új, ez alkalommal esküt tévő tag­jait. Ezután Gadanecz György,­­ a városi pártbizottság első titkára köszöntötte az ünnepi gyűlés résztvevőit, az ötször kiváló címet elért egységet. Hangsúlyozta, hogy nagy a politikai jelentősége annak, hogy a zászlóalj személyi ál­lományának 80 százaléka nagyüzemi dolgozó. Megálla­pította, hogy az egység sike­resen zárta az 1980-as kikép­zési évet, a munkásőrök mind a gazdasági, mind a po­­­­­­litikai munkában élenjártak. Az ünnepi egységgyűlésen­­ felszólalt Borbély Sándor, a munkásőrség országos pa­rancsnoka. — A magyar munkásőr­ség — mondotta többek kö­zött — megtestesíti a dolgo­zó nép legszebb tulajdonsá­gait. A munkásőrök dolgoz­nak a munkahelyükön, társa­dalmi munkát vállalnak és készen állnak a haza megvé­désére. A munkásőrség köz­életi fórum, demokratikus in­tézmény és a kommunista ne­velés iskolája. Ugyanakkor fejleszti a párt és a tömegek kapcsolatát, hiszen a párt fegyvert adott a dolgozók ke­zébe hatalmuk megvédésére. Borbély Sándor elvtárs ez­után átadta a zászlóalj sze­mélyi állományának a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Kádár János elvtárs személyes üd­vözletét, amelyet nagy taps fogadott. A munkásőrség országos parancsnoka dicséretben ré­szesítette a Mező Imre zász­lóalj parancsnokait és teljes személyi állományát a múlt évben végzett munkájukért. Szép és kedves színfoltja volt az ünnepi egységgyűlés­nek a Móricz­ Zsigmond ál­talános iskola úttörőinek munkásőröket köszöntő mű­­ sora. Ezután került sor az elő­képzést elvégzett fiatal mun­kásőrök eskütételére. A le­­szerelők nevében Kovács István adta a fegyvert az es­küt tetteknek, akik nevében Frecska Zoltán vette át, és tett ígéretet a munkásőr meg­bízatás becsületes teljesítésé­re. A megyei munkásőr-pa­­rancsnok „A megyei parancs­nokság legjobb ellátó szakal­egysége” címet és zászlót adományozott vándor­Kuli­­már János alegységének. „A zászlóalj legjobb szakasza” címet a városi egység pa­rancsnoka a Szakács Lajos parancsnoksága alatt lévő, teljesen vasműs dolgozókból álló szakasznak adományoz­ta. A Dunai Vasmű dolgozói közül az alábbiak részesül­tek munkásőr kitüntetésben: Kiváló parancsnok : Szente György, Tóth Imre, Mészáros Mihály és Kulimár János. Kiváló Munkásőr jelvényt kaptak: Eszenyi Miklós, Erős Rudolf, Horváth Ákos, Fritz Ádám, Simon László, Kecs­kés Imre, Rácz János, Fábi­án Ferenc és Pék István. Országos Parancsnoki Di­cséretben részesült Dobra La­jos, Megyei Parancsnoki Di­cséretben Tóth István. A munkásőrség országos parancsnoka 20 éves szolgá­lati érdemérem kitüntetést adományozott Kovács Sándor, Bódis Ferencné, Petrovics István, Kertész Miklós, Orosz József és Sáfrány Gyula munkásőröknek. A 15 éves szolgálati érdem­érmet tizenketten, 10 szolgálatit tizenöten, az éves öt­évest huszonhárman vehették át a vasmű munkásőrei közül. T. L.

Next