Üst, 1985 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1985-01-12 / 1. szám

Támad a tél Bárándy István felvétele rÉv végi számvetés * Alkatrészgyártás — gondokkal Az utolsó munkanapon * Fiatalok a vállalatnál Szigorítani a fegyelmet - díjazni a minőséget A DUNAI VASMŰ DOLGOZÓINAK ÜZEMI LAPJA 1985. JANUÁR 12. MEGJELENIK KÉTHETENKÉNT, ÁRA: 1,50 FORINT XXXI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Nyugodt ünnepek, csendes évkezdés A karácsonyi és újévi ün­nepek utáni első teljes mun­kanap, amikor a folyamato­san termelő egységek mellett a főosztályi szervezetek is munkába kezdtek 1985-ben, január 2-a volt. — A kettős, többnapos ün­nep alatt semmi rendkívüli esemény nem történt a gyár­ban — mondja Patyi István, a diszpécserszolgálat vezető­je. — Sikeresnek mondhat­juk az év zárását, a termelés nyugodt légkörben folyt az üzemekben, nem zavarta meg sem lényeges üzemza­var, sem tűzeset, baleset. Az erőfeszítésekkel­­ terhes de­cember után, az év kezdése, a hulladékellátási gondokon túl nyugodt körülmények kö­zött kezdődött. Hasonló nyugalomról szá­molt be kérdésünkre Med­­veczky Endre, az iparszerve­zési főosztály vezetője is.­­ Az ünnepek előtt és alatt is ellenőrzést tartottak a rendészet dolgozói a gyár kapuinál és a területen is. Sem italozást, sem italbeho­zatalt nem tapasztaltak kü­lönösebbet, ami a hétköznapi gyakorlattól eltérő lett volna. A gazdasági szervezetek az új év köszöntését gyárkapun kívül oldották meg , s a munkaidőt sem rövidítették meg önkényesen a dolgozók. Ha lehet kívánni az új év­ben, az egyetlen kívánságom az lenne, hogy ilyen nyugod­tan teljen el az év hátralevő 363 napja is. Az első munkanap a tele­fonközpont dolgozói számára az új évi jókívánságokon kí­vül kevés munkát adott. — Több interurbán hívás­ra számítottunk az első na­pon — mondja az 5-ös szá­mú telefonközpont-kezelő — többnyire sikerült is össze­hozni a beszélőpartnereket a rossz vonalaink ellenére. Na­gyon jólesett a vasműsök fi­gyelmessége a sok jókíván­ság. A szakszervezeti jogsegély­­szolgálatnál a szokásos hét­köznapi forgalomnál na­gyobb volt az ügyfélforga­lom. Csak délelőtt 14-en ke­resték fel dr. Bartha László jogtanácsost ügyes-bajos dol­gaikkal. Az új év első napját a „zűrös” ügyek tisztázására is szánták sokan, mint az az ügyfél, aki egy évet aludt kártérítési perének megindí­tására. Erős napjuk volt a mun­kaerőgazdálkodáson dolgo­zóknak is, janur 2-án 17 új­felvételes jelentkezett mun­kára és kilencen hagyták itt a vasművet. Szerkesztőségünkhöz az első témát adó telefonhívás egy vállalati gazdasági mun­kaközösség munkadíjának kifizetésével kapcsolatban érkezett, ami még az óév bosszúságot hordozta magá­ban. Takarékosak vagyunk Az Országos Takarékpénz­tár Dunai Vasmű fiókjának vezetője Tumpek Vilmosné véleménye alapján a duna­újvárosiaknak az a rétege, akik a vállalatnál dolgoznak, az elmúlt évben előrelátóak és takarékosak voltak. Mind­ezt mondhatja azért is, mert számok támasztják alá véle­ményét. Betéttervüket négyszáz százalékra teljesí­tettük, ami egyrészt a gazda­sági munkaközösségek szám­laátutalásaiból, a forgalma­zásából, a gépkocsinyere­­mény-betétkönyvek, ifjúsági takarékbetétek, takarékleve­lek és kamatozó takarékbe­tétekből, másrészt a munka­bérátutalásokból tevődik ös­­­sze. Egyre népszerűbb az if­júsági takarékbetét, tervü­ket 150 százalékra teljesítet­ték. A lakásvásárláshoz kap­ható külön kölcsön, az alsó korhatár eltörlése és az el­helyezhető betét korlátainak felszabadítása és a magasabb kamatosok betételhelyező számára előnyös feltételeket teremtett. Az év első napjának for­galma a „nem jellemző napi forgalom” jelzőt kapta a fiók dolgozóitól. összesen négy tétel személyi hitelké­relem 30 ezer forint összeg­ben 11 ezer forint KST-köl­­csönkérelem érkezett január 2-án, s húszezer forintot he­lyeztek el nyereménybetét­könyvben a vállalat dolgozói. A vszb napirendjén A vállalat tervjavaslata A vállalati szakszervezeti bizottság legutóbbi ülésén a legfontosabb napirendi pont a Dunai Vasmű 1985-ös évi tervjavaslatának megtárgya­lása volt. Az észrevételekkel bővített tervjavaslatot a bi­zalmi csoportok testületi ülé­seken január 21-ig, majd ezt követően az üzemi szakszer­vezeti bizottságok, gyáregy­ségi bizalmi testületek ja­nuár 23-ig tárgyalják, fűzik a tervjavaslathoz észrevéte­leiket, mondják el vélemé­nyüket. Az irányelvként,­­kollektíva fő célkitűzéseként a szolgáló tervjavaslat legfon­tosabb fejezeteiből idézünk. A terv készítőinek mun­káját al­pvetően meghatá­rozta, hogy a piaci és ter­melési lehetőségek kihaszná­lásával 1985-ben is a válla­lat fő célja a növekvő bel­földi igények kielégítése, a tőkésexport 1984-es várható szintjének megközelítése, tevékenységek gazdaságossá­­­gának, a vállalat érdekeltségi alapjának növelése. Ennek olyan személyi érdekeltség­gel kell párosulnia, amely a célok elérését messzemenően segíti, s lehetővé teszi a dol­gozók személyi jövedelmének az átlagot meghaladó emelé­sét. A termelés területén a legfontosabb feladatokat az acél, a hengerelt áru és másodtermékek gyártása ad­ja. A koksztermelési tervet a kiesett 15 kokszoló kamra alapvetően meghatározza, ezért 1985-ben 600 ezer ton­na koksz gyártását tűzték ki célul. A termeléskiesés ellen­­súlyozására 57 ezer tonna kohókoksz szükségessé. beszerzése válik Tömörítvény­­termelési terv egymillió 25 ezer tonna. Nyersvastermelésnél a 780 ezer tonnás feladatot 247 ezer tonna tőkés pellet felhaszná­lásával lehet elérni, mivel az egyes kohó a második ne­gyedévben kohóátépítés miatt 76 napra kiesik a termelés­ből. Ez a terv 2 ezer 585 tonna termelési szintet jelent üzemnaponként, a második negyedévben 2 ezer 724 ton­nát naponként. Az acéltermelési terv egy­millió 331 ezer tonna, mely­­nél a saját termelésű nyers­­vasfelhasználáson túl 87 ezer tonna vásárolt nyersvas fel­­dolgozásával számoltak. Eb­ből a tervből 538 ezer tonnát a martin-acélműben, 775 ezer tonnát a konverter-acélmű­ben gyártanak le, s 18 ezer tonna az elektroacél mennyi­sége. Ehhez a feladathoz a szükséges hulladékot biztosí­­tanii kell, a vásárolt hulla­dék tervezett mennyisége 323 ezer tonna, ebből 180 ezer tonna laza hulladék. A FAM-buga termelési terv egymillió 112 ezer tonna. Ar­ra kell törekedni, hogy az LD és SM acéltermelés 85— 90 százaléka a folyamatos öntőművön kerüljön leöntés­­re. A hengerelt áru termelési tervnél a saját gyártású acél mellett 135 ezer tonna féltermék-tekercs, valamint 4 ezer tonna vásárolt ötvözött öntecs feldolgozásával szá­moltak. Melegen hengerelt áru termelési terve 643 ezer tonna, a hidegen hengerelt készáru terve 450 ezer ton­na. A termékszerkezet javí­tását jelenti a táblalemez, valamint a melegen henge­relt ötvözött termékek rész­arányának növekedése. hideghengermű termelési cél­A kitűzéseinek elérését az im­port kezési félterméktekercs beér­üteme alapvetően meghatározza. Ónozott le­mezből az éves terv ötezer tonnát irányzott elő. Hajlított idomacélból ezer tonnát, spirálcsőből 170 a tervezett termelés mennyisé­ge 30 ezer tonna, acélszerke­zetek termelése a távvezeték­oszlopokkal együtt 20 ezer tonna. Lemezradiártorból terv egymillió 550 ezer négy­­­zetméter legyártása. 7ó Az értékesítéssel foglalko­szakemberek rugalmas szerződéskötési munkájával, a programszerű és minőségi követelményeknek is megfe­lelő gyártási, ellátási tevé­kenységgel, a határidők be­tartásával csökkenteni kell a vállalat termékeinek hiá­nyából eredő feszültségeket. Hengerelt áruk iránt a bel­földi igények tovább növe­kedtek, a tőkés hengereltáru­­export-terv 275 ezer tonnát tartalmaz. A tervezett ter­melési szi­nt elérését, illetve a célkitűzésben megfogalma­zott export teljesítését, vál­lalati hatáskört meghaladó — jelenleg még változó — feltételrendszer teremti meg. Amennyiben a feltételrend­szer úgy a vállalati, mint az egyes dolgozói érdekeltség növelését nem biztosítja, a javasolt termelési szintet nem indokolt elérni. Ha az első féléves tőkésexportot nem teljesíti tervszinten a vállalat, akkor a második féléves hengerműi kapacitás­­leterhelés miatt az első fél­éves lemaradást nem lehet behozni. A vasmű árpolitikájában tükröződnie kell a műszaki, kereskedelmi területek hatá­sának. A jövőbeni áremelési törekvéseket a szerződések­ben megkötött időben és mi­nőségben való pontos teljesí­téssel kell alátámasztani. Az 1985-ös munkaerőgaz­dálkodási, szabályozási bér- és kereset­politikának alapvetően a teljes munka­idős foglalkoztatottak, vala­mint a vgm-ek hatékonysá­gának növelése, az egyre dráguló idegen munkaerő felhasználásának csökkentése érdekében kell hatnia. 1985- ben mintegy 8,5 százalékos keresetnövelés megvalósítá­sát tervezi a vasmű. Ebből 5,5 százalék általános bérfej­lesztés, két százalék meleg­üzemi és műszakpótlék-nö­velés, 1—1,5 százalékos fej­lesztési termelési, hatékony­sági, költségcsökkentési elő­írások ösztönzésére for­díta­­nak. A vállalat 1984-re terve­zett és várható 120 millió forint nyereségével szemben 1985-re a vázolt gazdálko­dási körülmények 100 millió forint nyereséget jelentenek. További eredménynövelési lehetőséget biztosíthat a jö­vőben az árbevétel növelé­sére irányuló árrendezési te­vékenység, a készletek csök­kentése. Az eredménynöve­lést azonban elsősorban vál­lalaton belüli erőfeszítések­kel kell elérni. Javítani kell a fajlagos mutatókat, termék­választékot, a termék a minőségét. Maximálisan ki kell fejtő használni a tekercsle­daraboló sor kapacitá­sát, a salakhányót három műszakban kell üzemeltetni. A Dunai Vasmű a jövő­ben is a dolgozók szociális ellátását az eddig elért szín­vonalon tartja, illetve né­hány területen fejlesztést tervez. mérsékelt A mun­kavédelem területén emelni kell az oktató-nevelő munka színvonalát, fokozni kell a szakemberek munkavédelmi képzését. Ebben az évben 40 darab telepszerű többszintes lakás és 30 darab családi ház­építéséhez ad támogatást a vállalat a terv szerint. Vár­hatóan 40—50 darab lesz azoknak a lakásoknak a szá­ma, amit dolgozóitól vissza­vásárol a vasmű. ГÚj év - új kapu Lehoczky János ko­vács-iparművész neve, al­kotásai nem ismeretlenek a dunaújvárosiak előtt. Volt már galériai bemutatkozása­­ az MMK-ban is. A legsike­resebb munkái egyébként a fővároshoz kötődnek. A Hil­ton Szálló, a Mátyás-temp­lom kovácsoltvas­ díszes lámpái, továbbá kerítés, és korlátegyüttesei méltán vív­ták ki a szépet szerető em­berek elismerését. Decem­ber második felében a Kép­zőművészeti Lektorátus szak­emberei a helyszínen zsű­rizték Lehoczky János 3 évi munkájának végeredményét, a Dunai Vasmű új főkapu­ját, melyet kimagasló mű­vészeti értékű iparművészeti alkotásnak minősített zsűri, s az új kapu így kezd­­­te meg „szolgálatát".rendeltetésszerű

Next