Üst, 1986 (32. évfolyam, 1-24. szám)
1986-01-11 / 1. szám
Január 18. : Munkásőrök egységgyűlése Ismétlődő hagyomány már, hogy a munkásőr-közösségek az esztendő elején egységgyűléseket tartanak. Az utóbbi időben társadalmi érdeklődést keltő, politikai fórumokká lettek ezek a rendezvények, és nyitottságukból adódóan lehetőséget teremtettek arra is, hogy az időszerű politikai, gazdasági tennivalókra mozgósítsanak. Az 1986. évi egységgyűléseken — melyek január 4-én kezdődtek és február 1-én fejeződnek be —, várhatóan több tízezer emberhez szólnak, és az egységparancsnokok arról is számot adnak, hogy az adott terület munkásőrei mit tettek eddig az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak helyi megvalósulásáért. Természetesen szó lesz arról is, hogy miként dolgoztak az elmúlt esztendőben a munkásőrök; mit terveznek az adott egység munkásőrei az 1986-os évre; milyen módszerekkel akarják fokozni munkahelyi, közéleti és szolgálati helytállásukat. Az egységgyűléseken másodízben adják át az országos parancsnok kitüntető plakettjeit és elismerő okleveleit a munkásőrség tevékenységét kiemelkedően segítő nagyüzemi pártbizottságoknak, munkahelyi kollektíváknak, s ugyancsak itt kapják meg a 20—25 éve szolgáló munkásőrök feleségei is az országos parancsnok köszöntő levelét. A Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett dunaújvárosi Mező Imre munkásőregység gyűlésére január 18- án, délelőtt 9 órakor kerül sor, ahol az egység parancsnoka értékeli a dunaújvárosi munkásőrök tevékenységét, majd kitüntetéseket és jutalmakat adnak át, és végül a fiatal munkásőrök eskütétele zárja az évnyitó egységgyűlést. Az ünnepi esemény napján a munkásőrök reggel 7 órakor gyülekeznek a Lenin téren, majd csapatzászlóval vonulnak gyűlésük színhelyére. r Év vége A terv az terv. És nemcsak azért kell megvalósítani, mert a teljesítés jövő évi bérfejlesztés záloaga, mert ez hozza a jutalmat, mert rejti magában a dolgozók megtartásának lehetőségét, mert a régi jó dolgozók jobb megbecsülésének eszköze. Az éppen csak elmúlt esztendő kevés örömmel, annál több izgalommal traktálta a Lőrinci Hengerműt. Október elején még úgy tűnt fel, hogy az 1985. évi terv 160 tonnáját abszolút lehetetlen teljesíteni. Húsz nappal év vége előtt még mindig nem látszott semmi biztosíték arra, hogy a terv maradéktalanul megvalósulhat. December 30-án azonban — elmondhatatlan örömet kiváltva — az eredeti 160 ezer tonnás hengerlési tervet 689 tonnával még túl is sikerült teljesíteni. Évek óta nem tapasztalt, kollektív öröm szállta meg ezen a napon a Lőrinci Hengerműt. Az ünneppé előlépett munkanap emelkedett hangulatát megragadva kértük a leányvállalat vezetőit, foglalnák össze az elmúlt évvel kapcsolatos véleményüket. Gaál Lajos, a pártvezetőség titkára: — Boldog vagyok! Boldog vagyok, mert sikerült gazdasági elképzeléseinket maradéktalanul valóra váltani. Mindamellett 1985-ben végrehajtottuk a politikai feladatokat is, amelyek ebben a politikailag rendkívül élénk esztendőben ránk vártak. Csak ennyit fűzhetek 1985- höz. Höh n Antal, a leányvállalat igazgatója: — Az elmúlt két-három évben nem kísérte ilyen jó hangulat az év befejezését. Nem lehetett jó kedvünk 1983-ban, mert abban az évben mind létszám, mind termelés, mind nyereség szempontjából mélyponton volt a vállalat. A következő esztendő prókaév volt: 1984-ben önálló leányvállalatként próbáltunk megfelelni a kohászhagyományoknak. A most zárt esztendő elején azt mondogattuk, hogy 1985 talán már könnyebb lesz, hiszen minden lehetőségünk megvolt arra, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott körülmények között,jó színvonalon termeljük. Az addig tapasztalt munkáselvándorlás megállt, sőt növekvő létszámmal kezdtük az évet. Aztán jöttek a bajok: az első negyedév után az év eleji gázkorlátozásokból adódó lemaradásunkat kellett behozni. A gázkorlátozást a FÁM üzemzavara követte. Az egész év azzal telt, hogy a rajtunk kívülálló okokból keletkezett lemaradásokat Lőrincen kellett pótolnunk. Tíz nappal az év vége előtt még nem láttunk reális lehetőséget arra, hogy 160 ezer tonnás termelési tervünket teljesítsük. December 30-ra azonban ez sikerült. Az 1985- ös esztendőt úgy értékelhetjük, hogy a Lőrinci Hengermű kiváló évet zárt. Nemcsak a termelési tervet sikerült túlteljesíteni, hanem 20 ezer tonnás exporttervünket már december 18-ra teljesítettük, sőt a járulékos termeléssel kapcsolatos elképzeléseinket is megvalósítottuk. Dicséretet érdemel ez a kollektíva, amely a rajtunk kívül álló okok nyomán kelt kritikus helyzeteket — kedvét egy percre sem veszítve — tevékeny többletük hozzáadásával minden esetben kompenzálni tudta. Bokros Tamás, főmérnök: — A vállalat műszaki szervezete nemcsak a termelést kísérő műszaki problémákat tartja szem előtt, hanem erősen figyelemmel kíséri a termelés anyagellátását, a termelés szervezését is. Mindamellett persze az 1985. évi eredményekhez feltétlenül hozzájárultak azok a műszaki megoldások, amelyeket év közben valósítottunk meg, így a kemence átépítése kapcsán bevezetett módosított megoldás, vagy az új osztrák középhenger alkalmazása és más kisebb beruházások. Tudván azonban azt, hogy a Lőrinci Hengerműben a legnagyobb probléma az mindenekelőtt a célprobléma, ennek megoldására törekedtünk. Most a Dunai Vasmű illetékes vezetőivel írásban lefektetett (ilyen eddig még nem volt) megállapodás alapján bízvást jelenthetem, hogy ilyen többé nem lesz Lőrincen. A megállapodást december 30- án írtuk alá, tehát még 1985 eredményeihez tartozik. Legnagyobb gondunkat tehát az óévvel együtt elbúcsúztathatjuk. Ecsedi József, a szakszervezeti bizottság titkára: — Bebizonyítottuk, hogy leányvállalati keretek között is meg tudunk állni a lábunkon. Ez a státus nem egy jótéteményi funkció, az új helyzetbe bele kellett tanulni. Meggyőződésem, hogy akad még fejleszteni való, például az érdekeltségi rendszerünkön. A dolgozókat január 1-től december 31-ig folyamatosan ösztönözni kell, mégpedig úgy, hogy a kifizetések időben ne kerüljenek távol a teljesítményektől. Ha ezt sikerül keresztülvinnünk, 1986- ban még szélesebb mosollyal arcunkon zárhatjuk az évet. Juhász Béla 1986. január 11. Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny Közel a finishez nai Másfél évvel ezelőtt a Dunasmű kollektívái is csatlakoztak a kongresszusi és jubileumi munkaversenyhez. Pótfelajánlásaikal és azok teljesítésével méltó módon ünnepelték munkájukkal is 1985 tavaszának ünnepét. Elhatározásaik szerint a munkaversenyt nem fejezték be az MSZMPresszusának lezajlása kéngés a felszabadulási ünnepség után, hanem egész évben folytatták. Lapunkban nyomon követtük a brigádok, üzemek felajánlásainak teljesítését, bepillantást nyertünk egy-egy kisebb kollektíva életébe, mindennapjaiba, munkájukba. Most utolsó alkalommal készítettünk összeállítást munkaverseny-vállalásokról, a amiben az év tizenegy hónapjában elért eredményeket ismertetjük. Termelés és értékesítés A kokszvegyészeti gyáregység novemberben az 54 ezer tonna koksztermelési tervét túlteljesítette tonnával. Egész évben 1740 novemberig 101,5%-ra teljesítették vállalásukat. Vegyi termékeik exportjánál novemberig kiemelkedő teljesítést értek el; reklamációmentesen 157,6 ° C-os kiszállítást értek el. A nagyolvasztó gyáregység nyersvastermelése elmaradt a felajánlott mennyiségtől, az év tizenegy hónapjában halmozottan 27 267 tonnával. Tömörítvényből viszont 29 571 tonnával, salakból 8974 tonnával gyártottak többet. A meleghengermű és a hideghengermű brigádjai vállalták, szocialista hogy a minőségi termelésirányítási munka javításával, a technológiai és programozási fegyelem növelésével a havi kiemelt belföldi tételes feladatokat 85—85 ° o-ra teljesítik. A meleghengermű kollektívája 85,7%-ra, a hideghengerműsök 85,3%-ra teljesítették a vállalást. A lemezfeldolgozó profilüzeme és spirálcsőüzeme termékeiknek árváltozásával 135 millió forint többletbevételt értek el november végéig. Az energia-gyáregység egész évben 1500 km3 cseppfolyós nitrogén értékesítését vállalta, ezzel szemben november végéig 4260 km3-t értékesítettek. Az üzemfenntartás kollektívája legfontosabb munkáit elvégezte: az alkatrészgyártás a tervezett javításokhoz, valamint a technológia zavartalan termeléséhez szükséges alkatrészeket, technológiai szerszámokat megfelelő mennyiségben és minőségben határidőre legyártotta. Az üzemvitel területén dolgozó gépész, villamos kollektíváktól az év utolsó hónapjai nagy erőfeszítéseket követeltek. A kokszolónál gépész, villamos jellegű állásidő nem volt, az I. számú kohónál viszont az állásidők a termelési célkitűzések elmaradásánál is mutatkoztak. Az építészeti karbantartás novemberi feladatait a vállalásoknak és az elvárásoknak megfelelően teljesítette. A szállító gyáregység feladatai különösen az év végére kerültek a figyelem középpontjába. Novemberben a tervezett 90 ezer tonna késztermékkel szemben 101 098 tonnát szállítottak ki. A szükségleteknek megfelelően 89 irányvonatot képeztek. Az alacsony vízállás miatt novemberben a kikötőüzem nem tudta teljesíteni felszállítási tervét. Az értékesítési főosztály szocialista brigádjai a gyártás során keletkezett, programszerűten hidegen és melegen hengerelt tábla- és tekercstermékek elhelyezését megoldotta. November 30-ig ilyen módon 50 millió forint többletárbevételt ért el a vállalat. A tervezőiroda brigádjai 1985-re az éves tervezési tervük 10%-os túlteljesítésére válalkoztak. Még ezt is sikerült túlszárnyalniuk, összesen 19,2%-ra. A minőség legalább olyan fontos Fontos vállalási pontjuk volt a kollektíváknak, a termékek minőségének és programszerűségének javítása. A kokszvegyészet kollektívája a kohókoksz minőségének javítására tette meg vállalását, amit minden tekintetben teljesítettek. A nagyolvasztó az első és másodosztályú nyersvas arányát a vállalt 88%-kal szemben halmozottan november végéig 89,65 ° C-ra teljesítette. Az üsttartósságot a felajánlott 170 csapolással szemben összesítve 215 csapolásra emelték. Az acélmások vállalták, hogy a minőséghibás adagokat 13%-ról 6%-ra csökkentik, összességében 3,99%-ra tudták teljesíteni. Teljesült az a vállalásuk is, hogy a konverteradagoknál az üsttartósságot 2 öntéssel növelik. (16,8 öntésről 20,47 adag/öntésre teljesült.) Vállalták továbbá, hogy a hidegen hengerelt alapanyagok kiemelt minőségét konverterből gyártják, és a metallurgiai hiba miatti hideghengerműi leminősülést 14%-ra csökkentik, összesítve 9,57%-ra teljesült. A hengersorüzem szocialista brigádjai programszerűtlen a szalagsori termékképződést 2,33%-ra teljesítették (a vállalt 2,4% volt), a hideghengerműi termékeknél 0,44%-ra (a vállalt 0,6% volt). A meleghengersor szalagbetétre vonatkoztatott selejtképződés 0,64% lett, vállalt 0,6 helyett. A kikészítő üzem szocialista brigádjai vállalták, hogy a kikészítői hibás termékeket 0,3%-on belül tartják. November végéig 0,36%-ot értek el, nem teljesült a vállalásuk. A hideghengermű valamennyi brigádja vállalta, hogy a belföldi járulékos termékképződést az előző évhez képest 23%-kal csökkentik. November 30-ig ez a vállalásuk már 30,1%-ra teljesült. A MEAF szocialista brigádjainak minőségjavító tevékenysége összetett munkákat takart. Az exportra szállított termékeknél az átfutási idő 10%-os csökkenését betartották a kokszvegyészeti meódolgozói. A kiszállított termékekre nem érkezett kifogás. Egyedi darabos ellenőrzéseket végeztek, a kiszállításokra is különféle javaslatokat tettek. A hideghengerműi adagok felszakadás miatti leminősülése minden eddigi eredménynél alacsonyabb volt, mindössze 6,0%. Kiemelt fontosságú feladatként kezelték a jugoszláv bugák átvételét. A műszer- és automatikagyár részleg kollektívái a szabályozók kiesési idejét 4%-ra vállalták, a teljesítés halmozottan 2,33%, a műszerkiesési időt szintén 4%ra vállalták, a teljesítés 0,58% lett. Az energiagyáregység 79,2%-os kazánhatásfok tartására vállalkozott, halmozottan nem sikerült teljesíteniük, 77,35%-ot értek el. Az anyag- és energiatakarékosság területén is jelentős eredmények születtek az év folyamán. Részletesen 1985 decemberi utolsó lapszámunkban írtunk erről. Egyéb vállalások Tulajdonképpen összegben nem fejezhető ki a munkavédelmi főosztály brigádjának vállalása, de szervesen hozzátartozik a vállalat eredményes, balesetmentesebb munkavégzéséhez. Ellenőrzéseket tartottak a gyáregységeknél, munkavédelmi tanfolyamokat indítottak, elkészítették a sérülések, balesetek gépi nyilvántartásához szükséges adatlapokat. Munkájuk eredménye is, hogy a statisztikaköteles balesetek száma 1984. november időszakához képest 23-ról 15- re csökkent. Az anyagforgalmi főosztály szocialista brigádjai főként a hulladékok értékesítésével értek el jelentős eredményeket, ilyen volt például az alumíniumdarakiváltásuk a salakból kitermelt alumíniummal. Értéke meghaladta a 2 és fél millió forintot. Az iparszervezési főosztály üzemrendészetének szocialista brigádjai munkaverseny-vállalásaikat a vállalat munkafegyelmi helyzetének megszilárdításával kapcsolatosan tették meg. Munkájuk közé tartoztak a különféle ellenőrzések : külső vállalat telephelyén, olajszennyezés és vagyonvédelm területén, közlekedési ellenőrzés, állóeszközleltár-ellenőrzésen való részvétel. A kongreszusi és jubileumi munkaverseny az év folyamán felszínre hozott több olyan kezdeményezést, munkavállalást, ahol a tartalékokat az eddig nem látott módon felszínre lehetett hozni. Minden brigád és kollektíva arra törekedett, hogy az alaposan átgondolt vállalásukat teljesítsék (bár az alaposan átgondolt vállalás ellenkezőjére is akadt példa). A brigádmozgalom egy értékes és színes programmal gazdagodott a munkaverseny során, egyben közelebb hozta a brigádtagokat is egymáshoz a munka és az egyre több közös, munkán kívüli rendezvények során. A múlt évben elkezdődött lendületről szeretnénk a jövőben is hírt adni, folytatásaként a megkezdett jó példának. Ehhez természetesen az szükséges, hogy a kollektívsták ugyanolyan szinten dolgozzanak (legalább), mint a kongresszusi és jubileumi munkaverseny idején. T. Sz. ж Állták a szavukat Az élet szokásos tempója közepette, egyik lapszámunktól a következő megjelenéséig, ugyanazon helyszínre nem szoktunk visszatérni. Az óesztendő utolsó időszakának szállítási feladatai viszont oly jelentősek voltak, hogy mindenképpen vissza kellett térnünk erre a témára. Mint a mellékelt felvételen is látható, az év utolsó napjaiban főleg az exportra kerülő termékek kiszállítását szorgalmazták az illetékesek, hisz ennek a feladatnak a sikeres teljesítéséhez jelentős vállalati és népgazdasági érdek fűződött. A tennivalókról, helyesebben a szállítók decemberi munkájáról Péter Mihály gyáregységvezető-helyettes a következőket mondta: — Túl vagyunk már az év végi leltározáson, így pontos adatok birtokában szólhatok az óesztendő utolsó napjainak eredményeiről. Ennek lényege: 1985. december 30-ára a tőkésexportunkat, december 31-én, délután 6 órára pedig a belföldi megrendeléseinket is teljesítettük. Decemberben összességében több mint 101 ezer tonna árut szállítottunk ki. A kiszállított áruból 39 ezer 270 tonna ment tőkésexportra, és ezen belül 11 ezer tonnányi árut ponyvázottan bocsátottunk útjára. Ez utóbbi árumennyiség kiszállítása már önmagában is sikeresnek számít, mivel eleddig ennyi terméket még nem készítettünk elő ponyvázott védelemre, és ilyen módon nem is szállítottunk ki. A sikeres munkáért valamennyi résztvevőnek dicséret jár. Jó volt érezni, látni, hogy ki-ki maga posztján felelősségteljesen dolgozott, szorgoskodott a sikerért. — Ezek szerint gondtalanul zárult az 1985-ös esztendő? — Azért nem olyan szép a menyasszony! Az év végi hajrázás azt is magával hozta, hogy a termelők jóvoltából 12 ezer tonna lett a zárókészletünk, amiből 9,5 ezer tonnányi áru belföldi megrendelőinknek készült. Ez az árumennyiség főleg a hideghengerművek munkáját nehezíti. Az elkövetkező napokban tehát azon munkálkodunk, hogy készleteinket elfogadható mértékre szorítsuk le, és újra a termeléssel szinkronban szervezhessük szállítási feladatainkat. Mindez viszont egy csipetnyit sem kisebbíti az év végi hajrázásban becsülettel helytálltak sikerét. L. A.