Üst, 1990 (36. évfolyam, 1-24. szám)

1990-01-12 / 1. szám

A DUNAI VASMŰ DOLGOZÓINAK ÜZEMI LAPJA 1990. JANUÁR 12. MEGJELENIK KÉTHETENKÉNT, ÁRA: 5.- FT XXXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ezúttal úgy véljük, a tények magukért beszélnek, kommentár nélkül közlünk két dokumentumot: A vállalati főbizalmi testület december 21-ei ülése 1. Tájékoztató a vállalat helyzetéről, az átalakulási elképze­lésekről Az igazgatótanács és a vszb. között a vállalati átalakulásról kialakult nézetkülönbség miatt a vezérigazgató kezdeményezé­sére került sor a konzultációra. A tájékoztatóban elhangzottak és a sok kérdésre, véleményre adott válaszok a lényeges témákat nyitva hagyták, nem nyugtatták meg a kedélyeket, a nézetkülönb­ségek fennmaradtak. Egyértelművé vált, hogy a gazdasági veze­tés az átalakulás előkészületeiről, lépéseiről nem kielégítő infor­mációt adott, a testületeknek jogosítványaikat nem volt mód­jukba gyakorolni. Mivel a témában - szűkebb körben - további konzultációk kezdődnek, a vft. a vezérigazgatói tájékoztatást tudomásul vette. 2. Rt.-i lakásbérlemény támogatási rendszerének kialakítása Szavazatképesség hiányában a jelenlévők véleménycserét folytattak a beterjesztő és egymás között, ami elősegítheti a rendszer működésének megértését, kialakítását, elfogadását. 3. Egyebek A vfz-tagok többsége támogatta a vszb. vállalati átalakulás­ról december 5-én kialakított álláspontját, amit a vállalat vezeté­sével sorra kerülő konzultációkon is képviselni kell. VÁLLALATI FŐBIZALMI TESTÜLET Megállapodás Az 1989. december 28-ai egyeztető tárgyalás, majd az azt megerősítő 1990. január 2-ai vszb. állásfoglalás alapján a DV. Vezérigazgatója és a DV Szakszervezeti bizottsága a gazdasági társaságok létrehozásával, valamint a vállalati átalakulással kap­csolatban az alábbiakban állapodnak meg. 1. A DV által alapítandó gazdasági társaságok társasági és azt kiegészítő szerződéseiben a dolgozók részére biztosított jo­gok a társaság alapításakor a következőképpen kerülnek megfo­galmazásra: „A társasághoz kerülő dolgozók korábban a DV-vel kötött munkaszerződése - munkajogi jogutódlás folytán - változatlan tartalmú marad a társaság létesítésekor." „A társaság alkalmazottai mindazokban a szolgáltatások­ban, kedvezményekben és előnyökben részesülhetnek, amelye­ket a DV kollektív szerződése és törzsgárdaszabályzata, valamint azok mellékletei a DV dolgozók számára biztosítanak. Értelem­szerűen a korábban megkötött szerződések (lakásépítési, tanul­mányi stb.) az eredeti feltételek szerint hatályban m­aradnak." 2. DV gazdasági vezetése és a vszb által megbízott szakértői csoport vizsgálja meg a dolgozói tulajdonlás elvi jogszabályi lehetőségeit és ezek DV-ben racionálisan megvalósítható formá­it. Az elkészült javaslat kerüljön vállalati elemzésre és döntésre. A döntés előtt - esetlegesen más tartalommal - kötött szerződé­sek a döntésnek megfelelően módosításra kerülnek. 3. A DV átalakítására vonatkozó jelenlegi elképzelésekről a DV vezetése január végéig írásban tájékoztatja a vszb-t. 4. Fenti megállapodást a vszb garanciának tekinti az 1989. dec. 5-ei állásfoglalásban rögzítettek megoldására, így nem él kifogásolási jogával. dr. Szabó Ferenc Felpéczi István vezérigazgató vszb titkár A jó példák között Az esztendő utolsó napjaira főleg a „decemberi tavasz" mi­att a városokban romlottak a levegőszennyezettség határér­ték-számai. Talán ez is indo­kolta arról faggatni a Környe­zetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium illetékesét, hogy miként is áll nálunk a levegő­tisztaság-védelem ügye? A közreadott információk szerint hazánkban jelenleg évente mintegy 20 milliárd fo­rintnyi kár keletkezik levegő­szennyezettség miatt. A szen­­­nyezőanyag-kibocsátás vissza­fogására, csökkentésére kidol­gozott programok, s főleg a bírságolásra szorítkozó állami intézkedések nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Arról nem is szólva, hogy a bírságból befolyó évi 460 mil­lió forint bevétel aligha van arányban az ipari és a kommu­nális üzemek által okozott kár­ral. E kérdés kapcsán pozitív pél­daként hozták szóba azt a gya­korlatot, amelynek egyik elin­dítója a Dunai Vasmű volt, ami­kor maga kezdeményezte a bír­ság összegének szűrőberende­zések telepítésére történő fel­­használását. A jövőt illetően a bírságolás­ban még inkább differenciálni kívárt a minisztérium, s az érin­tett­ vállalatok meg a tárcák közreműködésével mintegy hatvan, szennyezett térségben üzemelő vállalat légszennye­zési problémáját kívánják megszüntetni a környezetvé­delmi alap támogatásával. Mindezt az is indokolja, hogy ebben a kérdésben ma már egyre több helyen hallat­ják hangjukat az érdekvédelmi egyesületek és maga a lakos­ság is. Múlt év a minőség tükrében A vállalat termelési mutatói közül a leglényegesebbek közé tartoznak a legyártott termé­kek minőségi mutatói. Hogy hogyan alakultak ezek a 89-es év során, arról Tenyér Mihály minőségbiztosítási főmérnök valamint két munkatársa, Kal­már Elemér és Szekeres István adott rövid értékelést. A nyersvas 75%-a első osztályú lett Kalmár Elemér anyagvizsgá­lati szakágvezető a következő­ket mondta az év során legyár­tott koksz és nyersvas minősé­géről: - A koksz minőségénél azok a legfontosabb mutatók, ame­lyek a nyersvasgyártás szem­pontjából lényegesek. Tehát a hamu- és kéntartalom, vala­mint a dobszilárdság értéke. Ezeknél sajnos évek óta ten­dencia, hogy az értékek egy­részt növekednek, másrészt in­gadoznak is. A 89-es év máso­dik felében már biztatóbbak voltak a hamu- és kéntartalom értékei, csökkent az ingadozás is. Sajnos a komlói szén fel­­használása nem kedvez túlzot­tan a jó minőségnek. A koksz dobszilárdságával nem volt gond az év folyamán. A nyersvasgyártásnál az I., II. és III. osztályú nyersvas ará­nya a döntő tényező, ez alap­vetően meghatározza azt, hogy alkalmas-e a vas a kon­­verteres acélgyártásra. Az év során az összesen megtermelt mennyiségből hetvenöt száza­lék lett az I. osztályú nyersvas aránya, ez megfelel a tervezett értéknek. A II. osztályú nyers­vas aránya is körülbelül azonos a tervezettel, a III. osz­tályúnál viszont volt egy kis­mérvű növekedés. Hozzátarto­zik az igazsághoz, hogy az új kohónál még nem stabilizáló­dott a minőség, sőt a mennyi­ség sem. Még idő kell hozzá, hogy rá tudjon hangolódni a normális termelési ritmusra. Hideghengermű: kedvező a kép Az acél, és a továbbfeldolgo­­zás során készített termékek minőségéről Szekeres István minőségellenőrzési szakágve­zető adott tájékoztatást. -Az acélmű minőségi mun­kája kis mértékben romlott az év folyamán. Az áprilisi üzem­zavar következtében át kellett térniük a hagyományos darus öntésre, ez sajnos a minőség­ben is éreztette hatását. Mikor túljutottak ezen az időszakon, akkor már csökkent a minő­séghibás adagok száma. A melegen hengerelt termé­kek minősége nem változott lényegesen a 88-as évhez ké­pest. Ami problémát jelentett, az a szélességi és vastagsági mérethibák magas száma. Itt azonban el kell mondani, hogy gondok vannak a vastagság- és szélességmérő műszerek­kel, úgyhogy nem mindig tud­tunk a reális értékekkel számol­ni. Egyébként a coil-box és az előnyújtó berendezés üzembe­helyezése után joggal elvárt ki­ugró minőségjavulás nem kö­vetkezett be, sőt az igényes nyugati piacokra exportált ter­mékeknél elég magas volt a leminősülési arány. A hideghengerműről kedve­zőbb a kép, itt határozott minő­ségjavulás volt tapasztalható. Egyértelműen megmutatko­zott a beépített vastagságsza­bályzó pozitív hatása. A lemezfeldolgozó gyáregy­ség termékeit tekintve is válto­zatos a kép. A spirálcsövek mi­nősége romlott, ehhez a gépek áll­ pota­ nagyban hozzájárult. A profiltermékeknél sem volt javulás, sőt megnövekedett a másodosztályú termékek ará­nya. Itt elsősorban a varrathi­bákból és a toldott szálhibák­­ból adódik a minőségromlás. A radiátorüzemben a hagyo­mányos tagos radiátoroknál még mindig magas a tömítet­­lenségi arány. Ennek az érték­­­­­nek egy százalék alatt kellene lennie, a mi tényszámunk pe­dig öt százalék körül mozog. Az olajradiátoroknál javult az alapanyag-ellátás, itt nem romlott a minőség sem. A pa­nelradiátorok minőségvizsgá­latához mindössze három hó­nap adatai álltak a rendelkezé­sünkre. Itt jelenleg még gon­dok vannak, mert a vizsgált ra­diátoroknál huszonhárom szá­zalék körül van a tömítetlen­­ségi arány. Az acélszerkezeti termékek minősége sem ja­vult, horganyzási problémák még mindig vannak. Egyre szigorúbbak a piaci követelmények Végezetül Tenyér Mihály így foglalta össze az elhangzotta­kat: — A minőségjavulás felé mu­tató fejlesztési munkálatok be vannak tervezve a vállalat gaz­dasági tevékenységébe. A probléma csak az, hogy ezek nem olyan tempóban valósul­nak meg, ahogyan azt az egyre szigorúbbá váló piaci követel­mények megkívánnák. Ez egy­részt rajtunk kívülálló okok mi­att van így, de mindenképpen a vállalat dolgozóinak feladata az, hogy a lehető legtöbbet megtegyék a javulás érdeké­ben. Feltétlenül minőségjavu­lást kell produkálnunk minden területen, mert ha ez nem sike­rül, akkor nem fogunk tudni megélni az egyre keményedő piaci viszonyok között. - szí - I Erről szól...J Eredmények és feladatok A szilveszteri pezsgőt nyugodt lelkiismeret­tel fogyaszthatták el a Dunai Vasmű dolgozói. Az egész évi becsületes munka meghozta az eredményét. Bár a munka számszaki értéke­lése még nem történt meg, az azonban így is biztos, hogy a Dunai Vasmű 1989-ben eredmé­nyes esztendőt zárt. A múlt évi eredményekről kértünk gyorsjelentést a gyáregységek vezető­itől. Természetesen munkatársaink azt is meg­kérdezték, hogy az új esztendő feladatait mi­lyennek érzik a vezetők. (3. oldal) Az üzemorvosi szolgálat a Dunai Vasműben Az új esztendőben városunkban teljesen át­szervezik az egészségügyi szolgálatot. Ez az­­ átszervezés részben érinti az üzemorvosi háló­zatot is. Az átszervezés lényege, hogy min­denki szabadon választhat magának illetve családjának orvost. Ez a lehetőség fönnáll az üzemi orvosokkal kapcsolatban is. Írásunk ar­ról tudósít, hogy a hagyományos gyógyító­munka mellett megfelelő apparátus áll rendel­kezésre ezután is a rendkívüli esetek elhárítá­sára, a balesetek bekövetkeztekor pedig to­vábbra is 24 órás szolgálatot ad a mentőszol­gálat. (5. oldal) Mit válasszak - Hol tanuljak? A Dunai Vasmű hosszú évek óta segíti az általános iskolát befejezők, illetve az érettségi után szakmát tanulók pályaválasztását és to­vábbtanulását. A pályaválasztást nemcsak az­zal segíti, hogy továbbtanulási lehetőségeket javasol, hanem társadalmi ösztöndíjjal is se­gíti a továbbtanulni vágyó fiatalokat. Most, a beiskolázás időszakában ismét kiadta vállala­tunk a továbbtanulási útmutatót. (6. oldal) Kevés a felelősségérzet A közrend és a közbiztonság romlása orszá­gosan is jellemző. Miért lenne ez alól kivétel a Dunai Vasmű? A vállalati rendészet munkájá­ról és a tapasztalt hiányosságokról illetve azok elhárításának lehetőségéről szól írásunk. (6. oldal) Az új név DUNAFERR SE Ha időtartamát nézzük, akkor „kimerítő" tisztújító közgyűlés volt a Kohásznál. A veze­tőségválasztással egybekötött közgyűlés igen sok embert érdekelt, hiszen zsúfolásig megtelt a sportcsarnok. A beszámoló ismertetésén kí­ vül a választott új vezetőségek névsorát is közli írásunk. (7. oldal) . Hivatalosan is létezik az rt. December 28-án megtar­totta alakuló közgyűlését a Du­­namenti Regionális Lakásé­pítő és -üzemeltető Részvény­­társaság. A hosszúra nyúlt köz­gyűlés meghozta azokat a ha­tározatokat, amelyek a további működéshez szükségesek. Elsőként az alaptőkét állapí­totta meg, valamint a túljegy­zést fogadta el a közgyűlés. A tervezett 38 millió forintos in­duló tőke helyett 38,59 milliós alaptőkével kezdi meg műkö­dését a társaság. Ezzel együtt elfogadásra került a túljegyzés is, tehát a tervezett 3800 darab helyett 3859 darab, egyenként tízezer forint névértékű, névre szóló részvényre oszlik az alap­tőke, amelyből kétezer darab a Dunai Vasmű tulajdona. To­vábbi részvényjegyzésre a ter­vek szerint március 15. és má­jus 15-e között lesz majd lehe­tőség. A korábbi részvényesek mellett ekkor más érdeklődők­nek is nyílik majd lehetőség belépni az rt.-be. A beterjesztett alapszabály­­tervezetet a közgyűlés alapos vitát követően módosításokkal fogadta el, így például az elő­terjesztettel ellentétben a me­rev­­ szabályzású piaci viszo­nyokhoz képest a Családjogi Törvényben rögzített közeli hozzátartozók is jogokkal ren­delkeznek. A részvénytársaság működéséhez elengedhetetle­nül szükséges alapelvek elfo­gadását követően a személyi kérdések kerültek a közgyűlés elé. Az rt. legfőbb döntéshozó testülete öt főből álló igazgató­ság létrehozását határozta el. Az öt fő egyike a pályázat útján kinevezésre kerülő ügyvezető igazgató, három igazgatósági tagot az alapítók jelöltek, egy igazgatósági tag pedig a többi részvényes közül került ki. Ügyvezető igazgatót nem tu­dott választani a közgyűlés, mivel a már korábban kiírt pá­lyázatra jelentkezett két fő közül egyik sem találtatott al­kalmasnak erre a funkcióra. Könyvvizsgálót sem választott a közgyűlés, de több jelölttel folynak tárgyalások. Megvá­lasztásra került viszont a há­romtagú felügyelőbizottság. Ezt követően az rt. tevékeny­ségének lényegét jelentő la­kásépítés konkrét terveit vitat­ták meg, majd fogadták el a jelenlévők. A tizenegy fajta la­kásterv közül hét tervtípus nyerte el a részvényesek több­ségének tetszését, ezek a laká­sok fognak majd felépítésre ke­rülni. A társaság egyébként a tervezettnél több, szám szerint hatvanhét lakás felépítésére vállal kötelezettséget 1991 vé­géig, ezeknek felét várhatóan még az idén átadják majd. Következő lépésként a laká­sok bérleti jogának megszerzé­sére vonatkozó határozatot, majd utolsó napirendi pont­ként az 1990-es év gazdasági programját fogadta el a rész­vénytársaság közgyűlése. - sz -

Next