Az Üstökös, 1877 (20. évfolyam, 1-40., 1000-1011. szám)
1877-01-06 / 1. szám
, * (S nem) jobbra, a miniszter Simonyi, S a vasút nem lett Buda-Zimonyi. Igaz, fekszik Zimony is bal parton . De fő a méltányosság, azt tartom. Aztán Pestnek van már három hídja : Lánczhidja, Vasuthidja, Margitja, A mely hozzá és Budát lekösse. De Budán még nem épült híd egy se ! A Vártól elvéve a vár jelleg, S nem osztják ki a sok bástya-telket! Még azt se tisztelik, a Blokszberget, Hol éjjel boszorkányok sepernek , S mindeddig fényes kopasz fensikját Csúf borzasra rútul befásitják. Jó, hogy meghagyták a citadellát Tetejében, honnan Pestre ellát, S látja mint tánczolnak a redutban, Mig egy ágyú közéjük nem pukkan Mérgiben, hogy bár mi ránk is anynyi Adót szoktak, mint Pestre, kiszabni. Nekünk mégsem épült ám redutunk, Tánczolunk »Fáczánban«, ahogy tudunk. Sajnos, hogy egyként húzzuk az igát, csak neki épült Soroksári gát Hogy sok bűnéért e modern Bábelt Majd az árvíz ne borítaná el. Bezzeg, azt nem bánja ha ránk árad, És kiönti mint ürgét a várat! — Hogy nyissák meg azt a Soroksári- Gátat, mind hiába kiabálni! . . . Egy helyt álltunk régidőktül otta, Mint ős méltóságunk parancsolta. Maradt minden rend, szokás, intézmény, Mint volt Buda ősapánknak éstén. De az a Pest, az a Pest, az a Pest Torony iránt csak vágtat egyenest, Csak előre, —s mi futunk nyomdokán. — Oda nyugalmunk ! Nem bírjuk soká! Eddig volt a várban egy nagy ódon Városházánk , melyet zsebrák módon Egyszerre csak alólunk kipiszkált, I S iskolává tett az uj magisztrát! Városházat! iskolává! Skandál! Hát szamarabb vagyok én fiamnál, Mert én jártam csak a városházra, Ő pedig fog járni iskolába ? Ezelőtt élveztünk szabadságot! — Szabad volt és nyílt az Ördög árok . . . Derék viz, hogy nem csak zápor levit, Hanem házakat is szépen levitt, S folyt hegynek is, nemcsak a Dunába , S most beboltoztatja a sok kába ! Még zápor és árvíz nem is elég, Uj csapás is jön ránk : vízvezeték ! Zápor felyükröl, árviz oldalról Jön majd a vízvezeték alulról , Hogy kipattant csövei elontsák Pinczéinket. Ne szép közbiztonság! S hova lett a város régi csende ? Valami svihák azt is elcsente. Eddig lefeküdt a józan polgár S aludt magának 7 órakor már. Odakin sötét volt mint a korom, Nem vitt senkit az ördög a soron. Sötét volt, mert isten az ő éjét Azért adta, hogy legyen sötétség. De most vége! Lesz már utczalámpás, Hogy orrára ne bukjék a csámpás, Csendzavaró, korhely, csirkefogó, Jámbor spisznek szemét is kilopó. Lesz már gáz ! — kimondani se merem — Pestről literálják propelleren. Hát a sok reform, ujjitás — ujjék ! A mi régi, abba ördög bújjék! Mi haszna, hogy vagyunk nagy borászok. Ha oly erővel se bir az ászok, Hogy mint hajdan, követül köztisztelt Vinczellért választnánk, ne minisztert!-----Az ember, ha házul kimegy reggel, Hazatérve a házára sem lel, Mert mig odajárt — milior gránát! — Elmagyarizálták az utczáját. Reggel »Schul-Gasse« volt, — este »Toldy« ... S a magyarizmus mindent igy tol ki! T 4 ÜSTÖKÖS, Január 6. 1877