Utunk, 1982 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1982-11-12 / 46. szám
. Megjelent az Igaz Szó 9-es száma. Verset közöl Kiss Jenő, Gábor Ferenc, Dinu Flámind (Markó Béla tolmácsolásában), Tamási Miklós, Egyed Péter és Szurkos András. Prózát olvashatunk Bálint Tibortól, Kádár Ferenctől, Györffi Kálmán Sodoma, avagy kiáltás az emberért címrű kétfelvonásos groteszk játékát közli. A Fórumban Tóth István ír Salamon Lászlónak a Kriterionnál megjelent Ember, hol vagy?, Izsák József pedig Kiss Jenőnek a Daciánál kiadott Álom ajtókról című verseskönyvéről. Jegyzetet olvashatunk Szűcs Istvántól és Kovács Jánostól, Ferencz L. István pedig Lövér Elektől vesz búcsút. A Szemlében Oláh Tibor a százéves Agârbiceanuról, Szász János pedig a nemrég elhunyt Hervay Gizelláról emlékezik meg. A Kilátó Nemess László fordításában hozza Alistair MacLean Ha megkondul a nyolc harang című kalandregényének V. részét. A képmellékleten Kiss Miklós üvegplasztikái. • A Kriterion kiadásában Király László Amikor pipacsok voltatok círű verseskötete és Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című ifjúsági regénye, a Daciánál pedig Szávai Géza Progéria című, kisregényt és novellákat tartalmazó kötete jelent meg. • A Hét 44-es számában jegyzetet olvashatunk Halász Annától és Györffy Józseftől. Somosdi Veress Károly Pávai Istvánnal készít Interjút a Maros Művészegyüttesről (Műalkotás, népi revü vagy eredeti néptánc?); Németh János Nagy László „faragott képeiről“. Forró Miklós pedig Vincefi Sándor szobrairól ir. Szász János Gábriel García Márquez Nobeldíjas írót ismerteti (Márquez: változatok az erőszakra), Hornyák József Mit nem tud Kelemen Lajos? címmel közöl krokit. Cikket Balogh Józseftől (Látható irodalom), kritikát . Bogdán Lászlótól (Mi lesz a hőssel?) olvasunk, I -V’-*'• A Rövid Dráma Hete című rendezvényen* első díjat nyert A nő, aki virágot akar szab Bkítani, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozatának előadása. A rendező Kovács Levente, a díszlettervező Kelemen Tamás Anna. A fesztivál legjobb női alakításáért járó díjat Illyés Kinga, a színház művésznője kapota. A nagyváradi Fáklya szerkesztőségének diplomáját Fábián Enikő nyerte el a nagyváradi színház magyar tagozatának Megőrizlek című musical-előadása főszerepében nyújtott alakításáért. • Október 26-án a nagyváradi Irodalmi Kerekasztal rendezvény ülésén Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk szerkesztője Az irodalom közösségteremtő ereje címmel tartott előadást. • A Korunk Galéria keretében november 6-án megnyílt Varga Júlia besztercei képzőművésznő festészeti kiállítása. Bevezetőt Murádin Jenő mondott, Oláh József Gellért Sándor és Férfi István verseiből szavalt, Márkos Albert és Márkos András pedig Kodály hegedűcselló duójának hamadik tételét adta elő. • November 6-án a kolozsvári Művészeti Múzeum termeiben megnyílt Fuhrmann Károly gyűjteményes iparművészeti kiállítása. • A Tribuna 43-as szánv, Árkossy István és Bardócz Lajos Arany-illusztrációit közli. • November 6-án a kolozsvári Zenelíceum dísztermében Búzás Pál Kodály Zoltán zongoraműveiből összeállított műsora hangzott el. • Az 1982-es Fruchtwanger-díjat a Német Demokratikus Köztársaság Akadémiája Heinz Bergschicker író-újságírónak ítélte oda Német krónika 1933—1945 című, a fasiszta diktatúrát elemezve elítélő könyvéért. • Az idei Cino del Duca-díjat Yachar Kornál török író nyerte el. Az autodidakta író 1922-ben született Anatóliában, 1956-ban elnyeri a legjobb török regényért járó díjat Mehmed, a gyenge című könyvével. Ismertebb nagyregényei: Mehmed, a sólyom és Túl a hegyen, mely utóbbi harmadik kötetéért (A fű, mely nem pusztul el) 1978-ban elnyeri a Franciaországban megjelent legjobb török regényért járó kitüntetést. A szerző többnyire a török földművesek életéről ír, s a jelen díjat átnyújtó Jean - Ormesson kiejzelte, hogy írásainak gyökere a népélet mélyrétegeiig nyúlik, ami műveinek rangját biztosítja. • Tolsztoj kincsének nevezik az irodalomtörténészek azt a több mint 500 000 kéziratlapot, amit a moszkvai Tolsztoj Múzeumban őriznek. A kéziratköteg az egyes művek variánsait, feljegyzéseket és el nem küldött leveleket tartalmaz. A kutatók nemrég 19, eleddig ismeretlen levelet fedeztek föl, melyeket az író fivéréhez, Szergejhez címzett, s melyeket az L. N. Tolsztoj levelezése 1838—1910 című, 448 levelet tartalmazó kötetben fognak kiadni. • Lettere cím alatt adják ki nemsokára Giuseppe Prezzolini 1935 és 1981 között Alberto Moraviával folytatott levelezését. A nemrég elhunyt író kereken száz esztendőt élt, s utolsó éveiben is dolgozott. • t , ' , \ \ \ , \ © Egy Kandinsky-hármaskiállítás első rendezvényét Münchenben nyitjuk meg; az itt szereplő képek a művész müncheni korszakából valók (1896—1914). • Ismert személyiségek életéből állította össze Napló című könyvét Noel Coward angol dramaturg. E „naplóban“ írók (Oscar Wilde-től Ian Flemingig), színészek-énekesek (pl. Marlene Dietrich, Jeanette MacDonald, Nelson Eddy), tábornokok, miniszterelnökök, a film és a színház csillagai életéről kapunk hírt. A könyvből nem hiányzanak a szerző reflexiói, ugyanakkor az intim pletykák sem. December 12-ig Madridban, utána Londonban tekinthető meg az a kiállítás, amely a Prado Múzeum és az Angol Királyi Akadémia rendezésében jött létre Murillo halálának 300. évfordulója alkalmából. Megesik, hogy a már lezárult életpályákkal kapcsolatban önkéntelenül is feltesszük a kérdést: mi lett volna, ha...?, noha érezzük, hogy felesleges tűnődnünk az esetleges válaszon, hiszen a múltra vonatkozó feltételezések mit sem változtatnak az események lényegén. Ezek szerint gyakorlatilag hasztalan azon töprengeni, vajon hogyan alakult volna Körösi Csoma Sándor sorsa, ha — mondjuk — nem a göttingai egyetemen tanul, ha — például — hazatérésekor elfogadja a felajánlott állások valamelyikét; ha történetesen Oroszországon át indul el eredeti célkitűzésének a megvalósítására; ha sikerül eljutnia Belső-Ázsiába; ha nem akad önzetlen (bár az angol érdekeket szem előtt tartó) pártfogókra? Hogyan emlegetné az utókor? Mint egyszerű utazót, zarándokot, mint finnugor adatgyűjtőt (bár ez a lehetőség kissé erőltetettnek tűnik), talán mint Stein Aurél elődjét? Vagy emléke teljesen feledésbe merült volna? Ki tudja? A Téka-sorozatban tíz év után újra megjelent Körösi Csoma Sándor: Buddha élete és tanításai (fordította, az előszót írta és jegyzetekkel ellátta Bodor András, II., javított kiadás, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982). Ez a kötet gondosan elkerüli a fentiekhez hasonló, hiábavaló kérdéseket, és ehelyett hazai és külföldi szemszögből igyekszik választ adni a „miért“-re, azaz arra, hogyan válhatott a nagyenyedi diák a nyugati világ Bódhiszattvájává (The Bodhisattva of the Western world). Nem egy legendás hírű orientalistánk emléke él a hazai, az európai, sőt az ázsiai köztudatban is — Vámbéry Ármin alias Rasid efendi, Szilágyi Dániel, vagy az isztambuli terdasámán, Germanus Gyula, azaz hadsi Abdul Karin stb. —, ám Csorna Sándoron (Szkander Bégen) kívül talán egyiküket sem nevezhetjük igazán úttörőnek. Körösi Csorna Sándor nevét a nagy felfedezőkkel egyszerre illene emlegetni, ugyanis ő az emberi szellem terra incognitóját kezdte feltérképezni, „a tudományosság addig nem ismert új mezejét nyitotta meg“; szinte a semmiből teremtette meg a tibetisztika (tibetológia) alapjait. Főműve, a Tibeti Szótár és a Tibeti Nyelvtan, „az erdélyi utazó fáradságot nem ismerő titáni erőfeszítéseinek, önfeláldozó munkájának“ a gyümölcse, olyan ember teljesítménye, akinek hazájától távol egyetlen ajánlólevele, pártfogója csupán alapos tudása, műveltsége, rendkívüli nyelvtehetsége — és jelleme, akaratereje, kitartása, szerénysége — lehetett. A tibeti nyelv ismerete hozzáférhetővé tette számára az északi buddhizmus behatóbb tanulmányozását, amelyet később a mongol, kínai, koreai, valamint japán források feldolgozásával kellőképpen kiegészített. Sajnos, az északi buddhizmusról, a mahájánéról, a tibeti irodalomról Csoma Sándor (angolul írott) dolgozatain kívül vajmi keveset tudunk. Ismereteink főképpen a modern amerikai irodalomból származnak, azonban ezek rendszerint a Zen-buddhizmusra vonatkoznak. A beatrikek költészete, Jack Kerouac regényei (pl. Dharma Burns), Salinger egy-két írása többnyire a Zen-életérzéssel, a felfogással való kacérkodásnak tekinthetők, amerikai szempontból értelmezet neo-buddhizmusnak. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az olyannyira tiszteletben tartott öt Főparancsolat (Pancsa Szilá) közül az első: ahinszá (nem ártás, másképpen fogalmazva: Senki se öljön, se ne ölessen) kezdetben a hippyknek is kedvenc jelszava volt. Később azonban ... Talán egyetlen tipikus Zen-termék jutott el hozzánk többékevésbé tisztán: a haikku, azonban ebben sajátos japán életérzés jut kifejezésre. És mi lesz Tibettel? Körösi Csoma Sándor munkássága ellenére Tibetről még mindig keveset, a „Zarándok tudósról“ viszont annál többet tudunk. Személyisége azért érdekel bennünket, mert — Csetri Elek fogalmazásában — „Csorna a tudomány hőse és vértanúja volt és maradt, aki kontinensek s népek testvériségét, kultúrák és irodalmak közeledését emberséggel, áldozatosan vállalta és szolgálta.“ MIHALKA GYÖRGY I LEVÉLVÁLTÁS K. L. — Kolozsvár: „Járom a réteket, he- gyeket. / Nézem a mezőket. Minden sárgul, őszül. / A Nap aranykorongja keleties szépsé- gében, / teljes pompájában vonul a nyugvóhelyére. / A hegyek hamarosan eltüntetik / Látod? Hallod? Az ősz itt van! ! Megérkezett! Újra jön a tél. A halál. / De még csak ősz van! örülj az életnek, / hamar, mert aztán vége! ! Vége, vége, vége, vége! / Vigyázz! / S mint a homokóra, lassan / telik az idő!" — Hamis végkicsengés. A verselőzményekből az általános tapasztalattal egybehangzó igazság következik: a homokórák gyorsan elrepülnek. D. F. — Nagykároly: „Játszom. Mindig így kezdem. Kényszerít valami. Játszanom kell. Pillanatnyilag felold. Gyermek vagyok. Semmi sem érdekel. Olyan vagyok, mint a tűzből szabadult lány. Először is meggyújtom magam, hogy égjek. A járókelőket is játékba kergetem.“ — Jó játék, de feltalálói szerint csak akkor tisztességes, ha az ember egymagában játssza. É. E. — Sepsiszentgyörgy: „Elbírálásra küldöm ezt a komor írásomat. Ha közlésre méltónak ítéli, talán vidámabbat is megpróbálok kiizzadni." — Írásával nem az a baj, hogy komor, kedves E. E. De azért lássuk a vidámabbat is. G. M. — Kolozsvár: „Várva, várva vártalak, / a szivembe zártalak. / De hűtlen vagy, s nem jöttél, / 21-es, ábránd maradtál. I «•Hajnaltájt Arany Jánossal« / című műsorhoz kellett mennem, / de 40 perc várás után is a 21-es elmaradt, / se 21-es, se műsor. // Ócskavasból kiszedlek én, / kerekedve felállítlak, / hogy a nép hiába ne várjon.“ — A közlekedési vállalat egyszerűbb megoldást talált. Ha önnek a megállóban az az alapos gyanúja támad, hogy aznap nem közlekedik az autóbusz, elég, ha elballag a végállomásra: az ott kifüggesztett értesítésből megnyugtató bizonyosságot meríthet. B. B. — Marosvásárhely: „Csigalépcső. Kőből vastag, tömör fal. Fentebb fából rozog a csikorgó. A katedrális ódon. Az ég teljesen kék. Szikrázó, vörösbarna cserepek. A mélyben falu. Békés, meleg domboldal szőlővel, gyümölcsössel. Itt fent hatalmas fémharang. Felülni a hatalmas harangtestre, és kongani csak őrülten, csak kongani. Érces zaj, hévsugár. A házak katonás rendben, a fák zöld koronával ölelik táncolva körül, megbontva vagy feloldva a házsor szigorú, kissé rideg szabályosságát. A villanyhálózat végigszalad a falun, követve a házak egyenesét. A zöldeken gyerekek. A kertekben szelíd képű, dolgos parasztok. De mit keres itt e hatalmas koloszszus? Megkondult. Delet húznak. A dombok lágyan szívják magukba, majd verik szét az ismétlődő hong-hangokat." — És ön még azt kérdi, mit keres itt? Hadd válaszoljunk versben: Ez ám a hű harang! / Más érc tán elharang’ / De őneki mit Hong-Kong? / Ő folytonfolyvást hong kong. K. L. — Torda: Nem reménytelen. Kevesebb tételt. Képeiben gondolkozzék, ne képei helyett. H. A. — Zsidó: „Keresem a szemedet / Az azúrkék tengerek mélyén, / A szeplőtlen egek tükrén, / A csobogó csermelyek habjain, / A tündöklő szivárvány csíkjain. // Keresem a kezedet / A zsúfolt utcák tömegében, / A téli esték hidegében. A napsugaras tisztás közepén, „ Az illatos nárcisz levelén.“ — Nem volna célszerűbb szemet is, kezet is, egyéb testrészeket is ott keresni, ahol vannak? BÚCSÚ Guillaume Apollinaire versét idézzük a vízszintes 1., függőleges 16., 70. vízszintes 43. és 31. számú sorban. Vas István fordítása. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első sora (zárt betűk: T, A, S, T). 16. Tenger és szigetcsoport Indonézia és Új-Guinea között. 17. Hazárd kártyajáték. 18. Férfinév. 19. Gondozott. 20. A 46. sor magánhangzói. 21. Félsziget a Szovjetunióban az Azovi- és a Fekete tenger között. 23. Nád kevert betűi. 24. Bulgáriai hegység. 25. Papírra vetni. 27. A héber ábécé első betűje. 29. Bálvány. 30. Sort! 31. Az idézet utolsó sora (zárt betűk: L, D). 32. Védelmi építmény. 34. Időmutató. 35. Ugyanott. 36. Csoport szétszéled. 37. Associated Press. 39. Rögtön ezután, erre. 41. Vízisport. 42. A 77. sor mássalhangzói. 43. Az idézet negyedik sora (zárt betűk: A, S). 46. Élettelenek. 48. Ütéssel történő bántalmazás. 49. YH. 50. Ajándékoztok. 51. Jelfogók. 52. Viszsza, a kecske mondja. 53. Golf ..., magyar színésznő, táncosnő. 54. Arclemosóvíz (Farmec-gyártmány). 56. Az „Angyal“ személyneve. 58. Európai főváros. 59. A jelzett időtől kezdve. 60. Rénium és oxigén vegyjele. 62. Svejk, a ... katona (Hacek). 63. Pondró. 64. Dúlni kezd! 65. Valakinek a véleményét tudakolja. 67. Nagyobb munka elvégzésére önkéntes segítőtársakból összeállt munkaközösség. 69. Olasz színésznő (Sophia). 71. Addig siránkozik, amíg el nem engednek neki valamit. 72. A tehén hangja. 73. A szöggel szemben levő befogó és az átfogó aránya. 74. Kettős mássalhangzó. 75. FST. 77. Hal a szaporodási tevékenységét végzi. 80. A tetejére. 81. Féltucatnál eggyel kevesebbet. 82. Tisztelet, románul. 84. Dublin lakói. 85. Íróeszköz. 86. A felsőfok jele. 88. Vágja a gabonát. 80. A török autók nemzetközi betűjele. 91. Jugoszláv származású elektrotechnikus, feltaláló (Nikola, 1856—1943). 92. Német gépészmérnök, a róla elnevezett motor feltalálója (Rudolf 1868—1913). 95. Célba jut. 97. Ma már nem léteznek. FÜGGŐLEGES: 1. Gyúródeszka. 2. Tüzet lokalizál. 3. Város a Szovjetunióban. 4. Éktelen az elején! 5. Pályaudvar, röv. 6. Kisugárzik. 7. Ezen a napon. 8. Mekka közepe! 9. Török város Sivastól keletre. 10. Vászon, franciául. 11. Amennyiben. 12. Arab név. 13. NF. 14. Velencei csónak. 15. Férfinév. 16. Az idézet második sora (zárt betűk: D, A). 20. Egészségügyi szakember. 22. Erősen emelkedő. 25. Altalvető. 26. Gyógyító kenőcs 28. Időnként ételeket készít. 31. Égtáj. 33. Darabos gyümölcsíz. 36. Korbács. 38. Költségvetésben, valamely célra kiegészítésül utólag megállapított összeg. 40. Rezsi közepe! 41. Szélsőséges. 42. Kerékpárpálya. 44. Negyvenkilenc, római számmal. 45. Ifjú 47. Valamit arra a helyre szúr. 48.... Ovaneszjan, szovjet atléta. 53. Magyar szobrász és éremművész (Lajos, 1882—1943). 55. Invitáció. 57. Színesfém. 58. Hajtogatott tésztából való, ízesítővel töltött sütemény. 60. Üzemi költségek. 61. Csőrös fuvola. 63. Fából való, nem nagyon vékony, hosszú, egyenes tárgy. 65. Nem kevert betűi. 66. Lélegzik. 67. Megátalkodottan makacs. 68.Varrogat. 69. Űrmérték. 70. Az idézet harmadik sora (zárt betűk: E, O, É, L). 73. Az ördög és a jóisten című dráma írója (Jean-Paul). 74. Trópusi fákon képződő bevonatból készített gyantaszerű anyag. 76. Magyar származású angol Ázsiakutató, régész, nyelvész (Aurél, 1862—1943). 78. Idősebb korú. 79. Szólít, röviden. 80. Eszköz szemcsés anyag tisztítására, osztályozására. 83. Magyar író, költő, műfordító (Antal, 1862— 1943). 85. Svájci szabadsághős (Vilmos). 87. Sérülés. 89. Visszahat! 91. Olaszorzágban élő magyar szobrász (Amerigo). 93. Sötétség kezdete! 94. Néma liba! 96. Kötőszó. 97. Óvár közepe! (Készítette Rámay Tibor) A helyes megfejtést beküldők között három könyvet sorsolunk ki. Beküldési határidő november 20. A kolozsvári nyertesek a könyvet az Utunk szerkesztőségében vehetik át. A 43. számban közölt, Kies ősz című rejtvény megfejtése: Ősz ez! ősz ez!... mind hiába / Tőz virágot gyér hajába. / Színi csalfán a tavaszt; / A mezőt bár hogy’ ruházza: / Szebb időnek rémes váza — / közte sárgul a haraszt. Könyvjutalmat nyert: Horváth Emília — Kolozsvár-Napoca, Herczeg Éva — Nagybánya, Kovács Kálmán — Marosvásárhely. Ki hitte volna ■ hogy Anavi Adám szerint: „ ... [Jánky Béla] akárcsak Hamlet szavait parafrazálná —Gondolat nélkül nem száll a szó a mennybe« — maga fogalmazza meg:állítmány nélkül / nem mondat a mondat / az emberekhez / de alig térhet.«“ Nem Jánky Béla parafrazái, hanem Anavi Adám, és nem Hamlet mondja, hanem a Király. És így: „Fölszárnyal a szó, eszme senn marad: / Szó eszme nélkül mennyire sose hat.“ Ki hitte volna N. I. V. — Kolozsvár: „Az édes, erjedő zamat, / pottyanó dió / egy gondolat-fogalom szülője: ősz, / vagy anyja csendes nyárbúcsúztató szavaknak. / Szelíden, csupán fokról fokra hágva, / nesztelenül surrant alá hírnököd, / mégis betelt jeleddel már / a nyárutó, vénülő ezév.“ — Attól, hogy egyben nesztelenül surranó hírnök is, a pottyanó dió még bízvást közreműködhet szülőként a versírásban. De hogyan? A mondókára kell gondolnunk. Égszakadás, földindulás, a fejemen egy koppanás. K. JAKAB ANTAL FŐSZERKESZTŐ: LÉTAY LAJOS FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: SZILÁGYI ISTVÁN SZERKESZTŐSÉGI FELELŐS TITKÁR: MIKÓ ERVIN Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. A szerkesztőség címe: 340, Cluj-Napoca, Str. Dr. Petru Groza nr. 2. Telefon 961/1 24 20. Külföldi olvasóink a következő címen fizethetnek elő: ILEXIM, departamentul export-import presă: __________ P.O. Box 136—137. Telex: 1 12 26 București, I 40440 Str. 13 Decembrie nr. 3. Nyomda: I. P. Cluj. I _——