Üvegipar, 1970 (2. évfolyam, 10-12. szám)

1970-10-01 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! , M.iAIVFQI>yAMI 10. SZÁM AZ ÜVEGIPARI MŰVEK DOLGOZÓINAK LAPJA yI- IC ' 1970. OKTÓBER OKTÓBER 4.-ÉN a Kossuth Művelődési Ház lelüiszueti nagytermében került sor a Salgótarjáni Öblösüveggyár par­tertenezse­tére. A több mint száz küldött részvételével meg­tartott pártértekezleten részt­­vett Jeui­eska Gyula a Nógrád megyei Pártbizottság első tit­­kár­a is, a Salgótarjáni Városi Pártbizottságot Szabó Aradár titkár képviselte. A küldöttek részére kiadott írásos beszá­molót, amely a pártbizottság működését, a gyár nyolc párt­­alapszervezetének múmiáját részletesen elemezte, a pártbi­­zottság nevében Vonsik László titkár egészítette ki. Beszede esetén a termelő­­munkában elerő eredményeket elemezte a titkár és kiemelte a végreh­ajtott profiltisztítás, a gáztüzelésre való áttérés, vala­mint az automatizálás meg­­kü­zdésének jelentőségét. A gyár — v­­.ív—ij.­­öv. ca utg egyenletesen fejlődott, de igen­ nagy feladatot jelent, h­ogy a negyedik ötéves terv folyamán évente egymillió dol­­lár értékű árut kivánnak ex­portálni a tőkés országokba. Hangsúlyozta, hogy a gyár ter­veinek megvalósításaoan a nyereséges gazdálkodásban anniv szerep jut az automati­­zálásnak,, de minden eszközt meg kell ragadni — az ösz­tönzőbb bérezéssel, a szociá­lis helyzet javításával is — a létszám megtartására. Komoly problémát jelent a gyár mun­kájában, hogy 1evhez vi­szonyítva az idei első félév­ben négyszeresére nőtt az iga­zolatlan hiányzások száma, az ugrásszerűen megnőtt táppén­zes napok száma pedig mint­egy 8,5 millió forintos terme­­lé­skiesést idézett elő. A PÁRTMUNKA TAPASZ­TALATAIT elemezve méltatta a pártcsoportok aktivitását, de kifogásolta, hogy a taggyűlé­sekről még sokan távolmarad­nak az alapszervezetekben. Az alapszervi vezetőségek még gyengén állnak a kollektív vezetéssel, a legtöbb helyen a vezetőségi tagok helyett is a titkár dolgozik. Felvetette azt a problémát is, hogy 78 párt­tagnak nincs pártmunkája a gyárban, viszont nagyon so­kan vannak, akik 7-3 vagy több funkciónak is eleget té­ve túlterheléssel küzdenek. A pártépítés eredményességét jelzi, hogy a beszámolási idő­szakban öt új tagot vettek fel. Hangsúlyozta, hogy nagyobb gondot kell fordítani az arra méltó fiatalok és nők tagfel­vételére. A PÁRTOKTATÁS terüle­tére jó eredményeket értek el az elmúlt időszakban, mert több mint 200 KISZ fiatal is a pártszemináriumok hallga­tója. Nehezen javul a helyzet az általános műveltség vonat­kozásában. Ma is l­69 olyan dolgozója van a gyárnak, aki nem rendelkezik a 8 általános iskolával, sőt a korábbi 28-ról 41-re gyarapodott az analfa­béták száma. Különösen ag­gasztó jelenség, hogy a 8 ál­talánost el nem végzettek­ kö­zött 460 dolgozó 26 éven aluli fiatal. Az ifjúság és a nők helyze­téről szóló párthatározattal kapcsolatban méltatta az üzem fiataljainak a munkában el­ért eredményeit és részletesen szólt a nődolgozók fokozott megbecsülésével, a nagycsalá­dos és a gyermeküket egyedül nevelő anyák helyzetének ja­vításával kapcsolatos felada­tokról. Elmondotta, hogy a Városi Tanáccsal együttmű­ködve tervezi a gyár üzemi óvoda létesítését. Szükséges, hogy a jövőben nagyobb segít­séget nyújtsanak a nők szak­mai továbbképzéséhez, politi­­ai­kai és általános műveltségük gyarapításához. Beszéde második részében azokat a javaslatokat értékel­­te Vorsik László, amelyek az alapszervi vezetőségválasztó taggyűléseken és a 44 pártcso­­portnál a X. pártkongresszus irányelveivel és a szervezeti szabályzat módosításával kap­csolatban elhangzottak. Az összegyűjtött 130 vélemény és észrevétel tükrözi azt a nagy figyelmet és várakozást, amel­­­lyel a gyár dolgozói pártunk X. kongresszusa elé tekintenek. A VITA SORÁN a küldöt­tek felelősségteljesen értékel­ték a pártbizottság beszámoló­ját, szóltak a gyár kommunis­tái és egész kollektívája előtt álló feladatokról. Csáki Benjamin a gyár negyedik öt­éves tervéről, annak megala­pozott voltáról neszeit, de ar­ról is szólt, hogy a reáns pi­aci igények leültetésemen ne­­hezséges problém­ákat okozhat­­­nak majd a termelésben. Az automatákat csak nagysoroza­tú gyártással mehet gazdaságo­san kih­asználni. Vincze Géza a dolgozók általános és szak­mai műveltségének emelésé­­hez kérte a megválasztandó pártbizottság fokozott támoga­tását. Sürgette az új kultúr­­otthon megépítését, mert a régi már nem felel meg az igényeknek. az ideológiai munka javítá­sával foglalkozott felszólalásá­ van Somogyi János. Megálla­pította, hogy a szemináriu­­moknak továbbképző szerepük van, de színvonalon nem emelkedik kellően, javasolta, hogy a megyei pártbizottság naivban oldja meg pártiskola létrehozását. Lempach­er Re­­zsőné a fiatalok munkában ta­núsított helytállását méltatta és üdvözölte azt a törekvést, hogy a dolgozó anyákat men­tesítsék az éjszakai műszaktól. Az ifjú kommunisták párttag­gá való nevelésének fontossá­gával foglalkozott felszólalásá­ban Riba Pál. Elismeréssel szólt a gyár negyedik ötéves tervéről, de megjegyezte, hogy szerinte jobb lenne három kemencénél megvalósítani az automatizálást és felhívta figyelmet az olvasztási tech­a­nológia fejlesztésére, ami mi­nimális beruházással megva­lósítható. Az anyagi ösztönzés kérdéseit elemezte Győri Jó­zsef és kérte, hogy­­ a vezetés tegyen további intézkedéseket a legnehezebb munkát végző üvegfúvók fokozott anyagi megbecsülésére. A gyári környezet javításá­­nak szükségességéről szólt Földi Jenő küldött, majd a reáljövedelmek alakulását ér­tékelte. Javasolta a régebbi nyugdíjasok helyzetének át­fogó rendezését és a műszaki­ak serkentőbb premizálását, valamint azt, hogy a gyár fo­kozottan vegyen részt saját exportja lebonyolításában. Szabó Aladár, a városi párt­bizottság titkára méltatta a Salgótarjáni Öblösüveggyár dolgozóinak a harmadik öté­ves terv során elért eredmé­nyeit. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a következő tervidő­szakban is a gazdasági szer­­vezLwnunna, a reform­kedvező Hamsa­man teljes kibontakoz­tatása afi a pártmunka közép­pontjában. Kj József, a gyár KISZ-ti­tkára a fiatalok meg­dőlésével kapcsolatban ki­emelte a termelő munkában tanúsí­to­tt helytállásukat. Ja­vasolta, hogy­ a szocialista bri­gádok összetartó ereje ösztö­nözze a fiatalokat általános műveltségük fejlesztésére is. Elmondotta, hogy a KISZ-bi­­zottság nincs megelégedve partépítés segítésében és a po­­­litikai oktatásban eddig elért eredményekkel. A NŐK HELYZETÉRŐL beszélt Batta Józsefné, a nő­bizottság titkára. Sürgette a feldolgozóban a nők munkakö­ri Té­nveinek javítását. Szólt a nők bérproblémáiról, s ki­emelte, hogy adminisztratív és műszaki munkakörben is ala­csony a besorolásuk. Elmon­dotta, hogy a gyár nődolgozói is örömmel fogadták a feb­ruári perhatározatot és vára­kozással tekintenek annak végrehajtása elé. Termelési feladataikat ele­mezte Kazinczi Gyula főmér­nök, s elmondotta, hogy az au­tomatizálást a feldolgozás te­rületeire is kiterjesztik, továb­bá napirendre kerül a kézi­­gyártás műszaki fejlesztése. A kongresszusi előkészüle­­tekrol, i Nográd megye fejlodé­­s erői, a helyi gonuo­ról be­szélt jediicsna uyura, a Me­gyei pártbizottság első titkára. Méltatta a Baigotarjani Öblös­­üveggyár eredményeit és el­ismeréssel szólt fejlesztési ter­­­vemről. Elmondotta, hogy a fejlodes alapvető meghatáro­zója az épitő kapacitás növele­se. A saigotarjani lakáshiány enyhítéseire 310­0 lakás megépí­tését tervezik 1975-ig. Javasol­ta, hogy fogjanak össze az üze­men a salgótarjáni technika házának megépítésére, majd a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos több kérdésre vá­laszolt. Varga Gyula igazgató az üzemi demokrácia helyzetét elemezte és hangsúlyozta, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a dolgozók vé­leményére, javaslataira. Bár a középvezetők egy része még idegenkedik ettől, tovább kell fejleszteni a differenciált bé­rezést. Alapvető feladatként jelölte meg a gyárban a munka hatékonyságának nö­velését. A jövőben 3 százalék­­os bérfejlesztéshez 10 száza­lékos hatékonyság­növelést kell elérni, s a bérfejlesztés felerészben még így is a nye­reséget terheli majd. A VITA TANULSÁGAIT a pártbizottság titkára foglalta össze, majd a küldöttértekezlet egyhangúlag elfogadta a be­számolót és a további felada­tokra vonatkozó határozatot. Ezután került sor a pártbi­zottság megválasztására. A megalakult végrehajtó-bizott­ság titkára ismét Vonsik Lász­ló lett. ieg^fo^fcss5«9fil»: MVirí értekexId­ aNnl^alarjánii Obacsü­veg^árbiiii Jedlicska elvtárs elismeréssel értékelte az üveggyári kom­munisták munkáját Batta Józsefné a nők problé­máiról beszélt A fiatalok nevében szólt Uj József Apró Antal Salgótarjánban Apró Antal elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese szeptember 25-én ellátogatott salgótarjáni síküveggyárba. A magasrangú vendéget Juhász a Gyula igazgató és az üzem többi vezetője fogadták. A gyár pártirodájában Apró Antal elvtárs tájékoztatót kapott a gyár termelési feladatairól, majd megtekintette a gyárat. Apró elvtárs a Zagyva I. és Zagyva II. üzemekben a szo­­cialista brigádok naplóiba írt be és további munkasikereket kívánt a gyár kollektívájának. Képünkön: a MEO egyik dolgozójával, Szabó Bertalannéval beszélget Apró elvtárs és Juhász Gyula igazgató O­KTÓBER FÉNYEBEN azánk népe, miként az egész haladó emberi­ség, a következő n­a­­pokban emlékezik meg november 7. alkalmából az el­­ső győztes szocialista forrada­lom 53. évfordulójáról. A­ Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom hőseit, a szovjet munká­sokat, parasztokat, értelmisé­gieket ünnepeljük, azokra em­lékezünk, akik Lenin és a bol­­sevin párt vezetésével szétzúz­ták a zsarnokságot. Azokra emlékezünk, akik békét aján­lottak a háború helyett, akik rendíthetetlenül védték forra­dalmukat, kivívott szabadsá­gukat, amikor az imperializ­­mus rátört a fiatal szovjet ha­talomra. Mily hősiességgel vé­gezték az új rend építését is és verték vissza a meg-meg­­újuló a­knamunkát, állták a vi­hart egy imperialista világ tengerében. Sikeresen, töretlenül halad­tak előre az új, a feltáratlan út ezei is. Nehéz buktatóján keresztül harcokban maskodtak a fasizmus diadal­felett, ma pedig mind teljesebben hó­dítják meg a tudomány és a technika magaslatait, hogy eredményeikkel is kifejezzék a szocializmus fölényét, legyőz­hetetlenségét. A nép előtt, amely alig több mint fél évszázada még el­nyomott és kisemmizett volt, Lenin októberének fénye vi­lágítja az utat. Ez a lény vil­lant föl az Auróra cirkáló agyúinak torkolattüzében, ez ragyogott a rohamra felfegyverzett munkások induló sze­mében. S hogy mi ez a fény? A szocializmus eszméje és távlatai! Nincs még egy ország és nép, amely öt évtized alatt ily nagy felemelkedést ért vol­na el,­­ megvalósítva nemzeti céljait és szolgálva a haladó emberiség legnemesebb törek­véseit. Mindig vonzó és lelkesítő példaként állt a magyar dol­gozók előtt a Nagy Októberi szocialista Forradalom, amely­­nek védelmében a magyar in­ternacionalisták százai is részt­vettek. A Szovjetunióban nincs faji vagy nemzeti megkülön­böztetés. A Szovjetunió volt az az ország, amely a fasiz­mus leverése után a felszaba­dított népek — köztük a mi r­­orr!­­­­ siptett S a Szovjetunió a legfőbb tá­masza a gyarmati elnyomás ellen küzdő népeknek is. Az új szovjet állam első cse­lekedetei közé tartozott már 1917-­ben a béke­dekrétum meghirdetése. Nem azé­rt, mert gyenge vol­t, hanem azért mert a szocializmus útjára lépett. Ma is mindenütt ott találjuk, ahol a béke ügyét kell védel­mezni. A Szovjetunió nyújtja a legnagyobb segítséget a hős vietnami népnek, a legerőtelje­sebben küzd a fasizmus, a há­ború, az atomfegyverek elter­jesztése és mindenféle önkény ellen, a népek összefogásáért. A szovjet nép törekvése és harca j­ellem­zi a remény­lásét az emberiség jobb jövőjén mun­kálkodók és érte küzdők száz­millióinak szerte a világon. S ezért köszönti forró szeretettel a Szovjetuniót az évforduló al­kalmával minden igaz ember. N­épünkhöz különösen kö­zel áll a testvén szov­jet nép nagy ünnepe. Lenin októberének pél­dája lelkesítette 1919-ben magyar proletárokat, akik ki­­ vívták a Tanácsköztársaságot. Sok megpróbáltatást nemzetünk szabadságának átélt és felemelkedésének útját is a szovjet hősök harca nyitotta meg. Új országot­ építő mun­kánk során nem volt olyan akadály, amelynek leküzdésé­hez ne nyújtott volna önzet­len segítséget nagy és igaz ba­rátunk, a Szovjetunió. Pártvezetőséget választottak a Parádi Üveggyárban Megtartotta vezetőségvá­lasztó taggyűlését a Parádi Ü­veggyár pártalapszer­vezete. Szilágyi Lajos vitaindító refe­rátuma után igen értékes hoz­zászólások egészítették ki a beszámolót. Többek között a nők hely­zetének javítását szolgáló és a nyugdíjasok foglalkoztatásá­ra tett javaslatok azok, me­lyeknek megvalósítása indo­koltnak látszik. A hozzászólá­sok után került sor az új ve­zetőség megválasztására. Is­mét Szilágyi Lajos kapott bi­zalmat a titkári teendők ellá­tására. A pártvezetőség tag­jai: Szekup Károly, Fingerhut István, Szaveljev­­ Sándor és Gembiczki Gyula. Megválasztásra kerültek a küldöttek is, akik a Parádi Üveggyár kommunistáit kép­viselik a felsőbb pártszerve­zeti választáson. A tagság Varga Sándornak, Szilágyi La­josnak és ifj. Boldizsár Jó­zsefnek szavazott bizalmat. Gembiczki Béla

Next