Vadász- és Versenylap 13. évfolyam, 1869
1869-01-10 / 1. szám
2 LORD DUDLEY vp. angol fv. ap. Tome-Stecle a. Hercules után 30 fit. apjok Hadschi- , Derwisch ero- ' 40 frt deti arabs vér, l n eredeti után. ' VAUDA-KALIF barnapej arabs vér 10 frt. A vanczáknak tulajdonosaik költségén leendő elhelyezéséről és ellátásáról a ménesmesteri hivatal gondoskodik. Bejelentéseket elfogad a Ménesmesteri hivatal Keszthelyen. Gyepérdekű A pesti lovaregylet f. hó 3-kán gyűlést tartott, hogy a földmiv. ministeriumnak több, a lótenyésztést illető intézkedéseire kikért véleményezését adhassa. Jelen voltak az ülésen : b. Wenckheim Béla mint elnök, gr. Károlyi György, Károlyi Gyula, Batthyány László, Almásy György, Szapáry Antal és Wenckheim Rudolf grófok az egylet , valamint Kozma Ferencz oszt. tanácsos úr a nevezett ministerium részéről mint előadó. Első kérdés volt: mi történjék az eddig „állam-ménesek dija" czim alatt saját nevelésű csikók számára adott 500 frtos versenydijakkal, melyek közönségesen a bécsi tavaszi és pesti őszi versenyek alkalmával adattak ki, — miután a ménesek megosztása s a magy. földmiv. minist. abbeli intézkedése folytán, hogy jövőre az egy éves csikók eladassanak — a Magyarországra eső 500 frt dijnak eredeti rendeltetésére fordíttatnia nem lehet; megszüntettessék-e e dij, vagy valamelly más jellegű dij képében adassék ki . A lovaregylet a lótenyésztés előmozdítása érdekében az 500 írtnak versenydijra fordítását szükségesnek tartja, s a magy. kir. földmiv. ministert e dijnak további meghagyásán kéri, kijelentvén, hogy a f. hó 20-kán tartandó nagygyűlésből a nevezett dijösszeg felhasználásának módjáról véleményes jelentést teend a m. ministeriumnak. Ez után Kozma oszt. tan. úr előadja, hogy a ministérium , tekintve a hazai tenyészanyagnak számosságát, kénytelen felismerni az álladalmi méntelepek szaporításának szükségét, s e tekintetben felszállítandóknak véli a ménes birtokosokat eladandó méneiknek bejelentésére, s ezen felül az ország különböző vidékein egyes helyeket kíván kijelölni, hol egy megbizott választmány mének beszerzésére volna utasítva. A minister ezen foganatosítandó intézkedések iránt azonban mindenek előtt a lovaregylet nézeteit kívánná ismerni. A lovaregylet teljesen osztja a ministernek ezen nézeteit, s midőn részéről a szándékolt intézkedést czélszerűnek, sőt az országos tenyésztésre nézve kedvezőnek és lendületet adónak véleményezi, egyszersmind hálás köszönetét fejezi ki a minister intenziója iránt. Kozma úr előadja továbbá, miszerint a minisztérium, a szaporítás eszközölhetése végett a ménesekben álló 4 éves méneket megvizsgáltatván , az erőteljesebbeket atelepek számára akarja besoroztatni. A lovaregylet helyesli a miniszer ez irányú szándékát, arról lévén meggyőződve, hogy ezen fiatal mének aggály nélkül alkalmazhatók a tenyésztésre. A ministérium előadója is arról értesíti a lovaregyletet, hogy a ministerium mindazon fedeztetési állomásokat, mellyekben az idegbénaság ismételten jelentkezett, egészen megszüntető, azon állomásokon pedig, hol az említett baj csak egy évben tűnt fel, s a kanczákat vizsgálat alá rendelte vétetni, s ezen állomásokra csak az esetre engedélyezméneket osztatni, ha az egészségi állapot kielégítőnek mutatkozana. Egy órai házasságom Mexikóban. (Mary Frigyestől.) Átborongoltuk már lassan kint egész Mexicót, széltében, hosszában ; olykor-olykor hajba is kaptunk az ellenséggel, azokkal a veszekedett guerilla-csapatokkal, s e közben a nap szépen czigányokká barnított mindnyájunkat, s lesoványkodtunk, mint Pharao hét tehene. Volt közöttünk aztán hejje-hujja, midőn megérkezett a napi-parancs, hogy további rendeletig a H haeziendában állapodhatunk meg, kipihentethetjük fáradt tagjainkat, testünket, lelkünket, hogy majdan újjabb fáradalmakra erőt gyűjtsünk. A napi-parancs természetesen általános tetszést gerjesztett mindnyájunknál, H egy közönséges indus falu. A kunyhók bambusnádak és maquey-virágkocsányokból építvek, pálma-levelek képezik fedeleiket, s szobáiknak minden bútorzata néhány pálma-gyékényből (petates) áll, miket a törpe legyező-pálma leveleiből fonnak össze. Minden kunyhónak sűrü kerítése van kaktuszokból, egy kis tért foglalván be a kunyhó körül, hol a benlakók idegenek szemei elől magukat elrejthetik, házi teendőiket csöndben folytathatják, s a hűvös estéken fáradt tagjaikat kipihentethetik a szabad ég alatt. Csupán a templom és az iskolaház, melyet vajmi kevesen látogatnak, épültek itt még kőből, együgyű fölrakással. A vendéglő (tienda) emelkedettebb bambuszház , a szokásos , fából rakott verandaszerű előépítménynyel. A templom előtti térséget négy magas karcsú pálmafa ékesíti, miknek óriási leveleiken 6 sőt 8 lábnyi hoszszú óriás-gyíkok — a reguanók — sütkéreznek. Itt foly egy kis csevegő patak, a meleg éghajlat illatos és pompás növényeitől örökösen beárnyékozva, a barkóczák, bog-tárfák és rozus virágok sárga, piros és fehér virágkelykei az óriási nedvdús levelek sötét zöldjén, mellyek alul madarak csevegése, éneklése és turbékolása hallatszik hozzánk, molly bámulatra gerjesztő szép képet tárnak a szemlélő elé, minőt egyedül csak a forró égöv napja teremthet. Édes nyugalmunknak legelső napjait valamennyien kizárólag fáradt tagjaink ápolásására fordítottuk ; milly jól esett ez a pihenés, gondtalan hentergődzésünk a puha, buja fűben ; anélkül hogy másnapi elindulásra, előőrsi csatangolásra, felkészülésre kellene gondolnunk ; avagy épenséggel hogy a betegek, sebesültek, a tartalék hadiszerek és más terhek tovább szállítása miatt kellene agódnunk, mik közül maga az utóbbi untig is elegendő arra, hogy magának egy Catónak türelmét is végkép kimerítse, elrabolván tőlünk a masírozási napnak egész szabad idejét gyakran, miután mindenütt a legnyakasabb, nagy mértékben alattomos és ellenszegülő öszvérhajtókkal — alteros — találkoztunk. Izgalmakhoz és erőfeszítéshez szokott testünket azonban csakhamar lankadtság fogta el a túlságos pihenés mellett; unatkozni kezdünk, s szórakozást óhajtunk keresni; — bármit, de tennünk kelle. Az ám, de hire sincs ez indusfészekben napilapnak, kölcsön könyvtárnak, hangversenynek, színháznak, sem bálok, sem estélyek, de még csak társalgási körök sem fedezhetők föl, s így képzelhető mennyire tűrhetetlenné válhatik ez az állapot annak az elátkozott ember fiának, kit a sors ide dobott; kivált ha még szerencsétlenségére a műveltségnek ama fokára emelkedett, hogy az olvasás életszükség, lelkének szellemi tápláléka, és igy bármi eszközt is megragad aztán arra nézve, hogy az időnek lomha fordulását sebesebb mozgásra ösztönözze. A szükség találékonynyá tesz ; korántsem akarom ezzel bár azt mondani, hogy minden felfedezőnek szükséget kellett szenvednie. Volt benne módunk, hogy amaz állítás valóságáról meggyőződjünk. Hányan nem lettek közülünk más egyéb időtöltés hiányában természetbúvárokká, s az a kéz, melly a kardot emberül és szerencsével Va^dász- és Verseny lap. A lovaregylet ez eljárást is teljesen helyesnek véleményezvén, — köszönetet mond a ministeriumnak gondosságáért, s egyéb előadandók hiányában az ülést berekeszti. m m. auwum^ » Az ujabbkori hadi- és vadászfegyverek. IV.*) A Lancaster mint vadászfegyver és töltényei. Mint már e lapokban említik, némelye még 1861/2-ben törekedtek Lancaster puskákat a vadászatra is átalakítani, de melyek sok oknál fogva mindeddig népszerűségre nem jöhettek. Azonban rövid idő óta ezen rendszer ismét előtérbe lép, és terjedni kezd, minthogy azon helyes nézet terjedt el , miszerint ezen lőfegyverek sokkal erősebben és élesebben hordnak, mint minden eddig használt hátultöltő rendszernek. Még 1862-ben volt alkalmunk a londoni kiállításon ilynemű fegyvereket látni, azonban nem határozhattuk el magunkat azoknak hazánkban forgalomba hozására, minthogy — őszintén mondva — ismeretes volt előttünk azon előítélet, melylyel hazánk vadászai az ilyújítások ellen szokásosan viseltetnek. Az előretörekvő kor szelleme azonban hatalmasabb, mintsem ilyenek által magát feltartóztatná, s így mi is, a haladásnak hódolva, kénytelenek valánk ezen rendszert közelebbi vizsgálat tárgyává tenni. Az eddigi Lancaster fegyverek szerkezete nem elégített ki bennünket, részint ízlés és forma hiányuk, részint nehézkes és alkalmatlan kezelésük végett; nem sajnáltunk ugyani Lapunk múlt évi 263, 295 és 321. lapjain.