Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885
1885-03-26 / 13. szám
Cusztai scrt'ttajora.uit. MEGJELENIK E LAP MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. Jó a «MAGY. LOVAREGYLET», A VIDÉKI VERSENYEGYLETEK, S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYÉSZBIZOTTMÁNYOK) HIVATALOS KÖZLÖNYE. ELŐFIZETÉS: EGÉSZ ÉVRE 12 FORINT, FÉLÉVRE 6 forint A SZERKESZTŐSÉGBE (BUDAPEST, HATVANI-UTCA NEMZETI CASINO II. EMELET). KÜLDENDŐ. 13. sz. Budapest, 1885- márczius 26. XXIX. évfolyam. VADÁSZ- és VERSEHT-LAP hivatalos. Nevezési zárnapok. Márczius hóban. 31. Budapest Báró Wenckheim Béla Magy. lovar- emlékversenye 1886. 2000 frt. Táv 1600 m. St. Leger 1885. 5000 frt. Import-dij 1885. 1000 frt. egylet versenytitkára, Bpest Hatvani utcza, Budapest, 1885. márczius 16-án. A „Magyar Lovaregylet" verseny titkársága. Masson. Értesítés. A Magyar Lovaregylet „ Verseny-igazgatósága " elrendelte, hogy az 1885. évben tartandó budapesti lóversenyekre saison-kártyák is adassanak ki, és pedig külön a 7 napig tartó májusi, és külön a 7 napi őszi versenyekre. Ugy ezek, valamint a napijegyek árai, és elárusítási helyük a következők : a) Tavaszi versenyek 7 napon át, azaz : május : 3, 5, 7, 10, 12, 14 és 17-én. — Helyárak : I. hely uraknak naponkint a 5 frt ; mind a 7 napra 30 frt. Ugyanaz hölgyeknek naponkint h 3 frt; mind a 7 napra 18 frt. Ugyanaz katonatiszteknek naponkint á 3 frt; mind a 7 napra 18 frt. II. hely nemi különbség nélkül naponkint 1 frt. III. hely „ „ „ • „ 30 kr. Ugyanaz katonaság és honvédségnek 20 kr. b) Augusztus 20-ikán egynapi versenyekre ugyanazok a napi helyárak mint fent. c) Az októberi 7 napra (köztük 4 nap kiállítási versenyek nagy dijakkal.) Ugyanazok a helyárak, mint a tavaszi versenyekre. — A versenyek tartatnak október 4, 6, 8, 11, 13, 15 és 18-án. * * * * Ezenkívül az összes versenyek mindegyik napjára lovasjegyek is adatnak ki a pálya belsejébe, egy napra 2 frtjával. — Hintók is mehetnek be a pálya belsejére, napi 10 frtos jegy váltása mellett. * * * A 7 napra szóló belépti jegyek ápril 20-tól kezdve válthatók a „Magyar Lovaregylet" főpénztárnokánál Nemzeti Casino (Budapest), II. emelet. A napi jegyek pedig a versenyek előtti napon több fővárosi kereskedő-boltokban és a verseny napján a helyszínen. Lóvonatú vasutak és omnibuszok egész a versenyhely kapujáig, a főváros minden részéből közlekednek. Sárkány János Ferencz, a „Magyar Lovaregylet" egyleti titkára és főpénztárnoka. A budapesti 1885. évi lóversenyek teljes programmja lapunk 5-dik számában. A soproni 1885. évi lóversenyek teljes programmja lapunk 11-dik számában. A bécsi 1885. évi lóversenyek tavaszi programmja lapunk 12-dik számában. A pozsonyi 1885. évi lóversenyek teljes programmja lapunk 13-dik számában. Nevezés. Kisbánati. TENYÉREK és VERSENYEK, Lóverseny-napok 1885-ben. Budapest. május 3, 5, 7, 10, 12, 14, 17. „ augusztus 20. „ október 4, 6, 8, 11, 13, 15, 18 Pozsony : ápril 28. Bécs: ápril 6, 12, 16, 19, 23, 26. „ május 1, 17, 19, 21, 25, 28, 31. „ junius 2, 7. szeptember 6, 8, 10, 13, 15, 17, 20. Sopron április 26. „ szeptember 26, 27, 28. Nevezési zárlatok. Márczius havában. 31 Bécs: Przedswit-Hand. 1500 frt. Teherközlés Jockey-Club Gátverseny. 800 frt az főtitkársága elsőnek 100 frt a ma-Bécs I. Aásodik lónak „ „ gustinerstr.8. II. oszt. államdij 3000 frt Kisbánati. Jockey-Club dija 20000 frt és 2000 frt értékű tiszteletdíj. „ „ Néhány szó az akadályversenyek kérdéséhez. Úgy a „Vadász- és Verseny-Lap" mint a bécsi sportlapok többször foglalkoztak az utolsó időben az akadályversenyek és az űrlovas-sport kérdésével, mely utóbbi amazzal szoros összefüggésben áll. A nyilvánított vélemények nagyobbrészt oda irányultak, hogy külön választandók volnának a rendes eddigi akadályversenyek, melyekben jobb classisú lovak volnának hivatva egymással küzdeni, és külön meetingek lennének szervezendők az űrlovasok részére, mely utóbbi versenykategóriában (különösen a kezdet időszakában) külföldi lovak is részt vehetnének. Az elérni ólhajtott czél, nézetem szerint kétféle, és pedig elsősorban az, hogy oly qualitású lovak vontassanak az akadályverseny-pályára, illetőleg esetleg külön neveltessenek e czélnak, melyek legalább megközelítsék ama színvonalat, melyen, (hála a minden oldalról kifejtett sok évi okszerű tenyésztésnek) sík versenylovaink ma állnak. Második czél volna az űrlovas-sport emelése; be kell vallanunk, hogy e tekintetben bizony nagyon szomorúan állunk ; ha végig tekintünk a legutóbbi évek statisztikai kimutatásain, találunk ugyan a listán elegendő nevet, de 9 tizedrészben olyanokét, kik egyszer ültek nyilvánosan nyeregbe, egy-egy lovasezred magán meetingje alkalmából, és legfeljebb három vagy négy olyan lovasunk van, kiket eme név tényleg megillet. * * * Az első sorban érintett czél elérésére mindenek előtt oly értékű akadályversenyek létesítése volna szükséges, melyek arányban állnak a kockáztatott ló valódi értékével, mert tiszta dolog, hogy a gát-, de különösen az akadályversenyeknél a kockázat aránytalanul nagyobb, mint a síkversenyeknél, habár elismereui, hogy az absolut erőmegfeszítés nem is oly nagy, mint az utóbbiakban. Nem tartom valószínűnek, hogy valaki egy lovat, mely felül áll a selling-plater classison és alkatánál fogva akadályversenylónak alkalmas, így tehát a mi viszonyaink közt kb. 4— 5000 frtnyi értéket képvisel, kockáztasson egy versenyben azért, hogy 800 forintot (lásd a bécsi tavaszi propositiókat) vagy helyesebben (lovaregyleti és trainer-percentek és lovardij levonásával) nem egészen 600 forintot nyerjen a legjobb esetben, ha a ló t. i. elsőnek érkezik be. Nem alkalmazható itt amaz ellenvetés, hogy sikversenylovak is sokszor futnak oly díjakért, melyek nem állnak arányban tényleges értékükkel, mert egy sikverseny a lónak (ha valamivel jobb classis, mint ellenfelei) néha csak egy gyakorlati galop fáradságával jár és riskával alig van egybekötve, mig akadályokon át minden egyes ugrás veszélyt hozhat; továbbá: egy síkversenyló egy saisonban indulhat 18—20 versenyben, mig ellenben akadályversenyh) ritka esetben fog egy évben 6—8 versenynél többet futhatni, eltekintve természetesen walk-overektől. A fennérintett áramlattal homlokegyenest ellenkezésben állnak a legközelebb megjelent bécsi tavaszi propositiók, melyek 1000 írtról 800-ra reducált két díjat és az összes meetingre 1100 forinttal kevesebbet tűznek ki akadályversenyekben nyertes lovak részére, mint a múlt évben; a díjak megnyirbálásával pedig egy oly ügynek (melynek fontossága elismert tény) lendületet adni nem igen lehetséges. Utalva Angliára és Francziaországra, ama megjegyzést is hallottam erre vonatkozólag, hogy a díjak magassága mellékes dolog, mert a versenylótulajdonos fogadások útján is találhat fedezetet az istálló-fenntartás költségeire ; nem célom ez alkalomból eme thema fejtegetésébe bocsátkozni, csak ama kívánságomnak legyen szabad kifejezést adni, hogy versenyeink lehetőleg eme kétélű eszköz használata nélkül emelkedjenek oly mérvben tovább, mint ez az utolsó évtized alatt történt. Általánosan elismert tény az, hogy a nézőközönség érdeklődésére az akadályversenyek nagy befolyással vannak, az összes versenydíjak pedig nagyobbrészt eme nézőközönség zsebeiből kerülnek ki; már eme szempontból is méltányosnak tűnik fel oly díjakkal dotált akadályversenyek létesítése, melyek érdekes küzdelmekre engednek következtetni, és reményt nyújtanának arra, hogy eltűnnének a napirendről a svask-overek és a kéthárom ló közötti, a közönség érdeklődését ki nem elégítő versenyek. A főkérdés tehát az : honnan vonassanak meg az összegek az akadályverseny-díjak gyarapítására? Elfogulatlanul ítélve: e kérdésre sem oly nehéz a válasz, mint az első pillanatra képzeljük. A bécsi májusi versenyek propositióit áttekintve: kétéves versenyekre 15 díjban 19200 forintot látunk kiírva, és ezek közt (még az eladóversenyeket is beleértve) nincs 1000 forinton aluli díj egy