Vállalkozók Lapja, 1941. január-június (62. évfolyam, 1-26. szám)
1941-04-03 / 14. szám
Székely stílust a Székelyföldre... Gróf Toldalagi Mihály főispán és Marton Zsigmond alispán nagy buzgalommal szorgoskodik, hogy a románok által, az ő stílusukban elkezdett vármegyeházat az őszön rendeltetésének átadják. Most a külső átöltöztetésen gondolkoznak, hogy mily európai köntöst kapjon a balkáni jellegű külső és belső helyett. A fővárosban egyesek klasszikus történelmi stílust ajánlanak. Barokkot vagy renaissanceot. Ez ugyanis európai. Nekünk „székely-fővárosiaknak“ azonban más kell. Mi hazait, székelyt kívánunk, olyan stílust, amelyik a mienk. Nyelvünkben, dalainkban, zenénkben, varrottasainkban, nemzeti ruhánkban, a székely faragó-mester barkácsoló vésőjének munkatermékében él másfél évezred óta itt e földön fajunk lelke. Ez a lélek székely jelleget kiván a székely főváros vármegyéjének székházán is. Másként gondolkozhatnak, akik nem érezték a székely rabiga 22 éves nemzetienítő terhét. De akik a komiszságok orgiáit kellett eltűrjük, mi kiszabadult rabmadár módjára áhítjuk, hogySzabadságunk visszanyertében élvezhessük is a boldog föld isteni, szabad levegőjét. Meggyalázott kultúránk és mindazok a szentségek, melyek által mi a székely nemzethez tartozónak nevezhetjük magunkat — érvényesüljenek. A székely faragó-mester metszett virágai, építészeti motívumai művészi alakításban úgy alakuljanak kővé, hogy fejezzék ki vágyainkat, kultúránkat, műveltségünket. Legyen minden eleme ez épületnek a székely nép kővé vált történelmévé. A megyeház stílusa alkalmazkodjék a székelyfőváros nemzeti jellegéhez és ne a város a nemzetközi stílushoz. A székely népművészet kincstárában oly gazdag anyag áll rendelkezésre, hogy ha tehetséges építőművész van hozzá, oly alkotás jöhet létre, mely népünkben az utánzás vágyát felébresztve, generációkra kihat. Nekünk székely város kell! Ezt mondtuk ki annak idején a székely főváros törvényhatóságában, Bernády polgármesterrel. A városháza barokktílusú, pályanyertes tervét ezért változtattuk meg — székely népiest keresve. A kulturház tervét — a régi magyar felvidéki renaissance és erdélyi népies elemekből összeállítva is ezért határoztuk el. Abban az időben ez volt a divatos architektúra. Ilyen volt az ízlés. Agyongörbítették a régi sélkörnyezeteket annyira, hogy például a helyi közműhely modorát — ily téglabordázatai miatt — „giliszta stílus“-nak nevezték el. Ma természetesen másként látunk mindent és ezért kívánunk teljesen igaz, népies, művészi székely megoldást. A meglevő kőkeretek jól megbírják a székely faragta pitykézést, rárovást, csipkézetet. Példánk is van itt helyben, elég bőven. Igaz, hogy a 33 éves városháza építési modora minden stílustól használt fel elemeket, így például a székely tulipánok szárait sáslevélszerűleg seccessionizálta, de bármennyire vegyes keverékű stílus részletekből áll is, azért tömegelosztása, színezése miatt a magunkénak érezzük. Valami eredeti van benne, ötletes, újszerű, úgy hogy mindnyájunknak és az idejövőknek is tetszik. A tetszés pedig fontos. A lelkünkhöz nőve érezzük. A kő, a malter az ember kezében lelket kap. Beszél. Az egyik szépen, mint a muzsika, másik unalmasan. Ez a mi zenénkből való. Minden idegen megáll előtte, élvezettel nézi. Boldogan fedezi fel mint eredeti „látni valót.“ A turista lefényképezi. Marosvásárhelyen székely és erdélyi jellegben, népies részletek felhasználásával több más kellemes megjelenésű épület, is látható: a gázgyár lakóépülete, az agrárpalota, a gyermekmenhely, a székelykioszk, a Baross utcában a Múzeum melletti családi ház, a petroleumgyárral szemben levő lakóház, a Sándor János utcai iskola körül több lakóház, mely köröndi gyártmányú, székely flórával készült majolika-disszel. Ezek mindenikében van ötlet, a székely nemzetinek keresése. Ezekhez igazodjunk! Építsünk európai várost, mely azonban legyen igazi Székely főváros! A Székely vármegyeház ékeskedjék székely nemzeti köntössel. Görgényszentimrei Csiszár Lajos építőmester. "MEGJELENT " az "eRDÉLY Г és keletmagyarországi Építőipari és műszaki CÍMTÁR, mely a visszatért terület építőipari és műszaki címanyagát és az uj műszaki közigazgatást tartalmazza. Ára 4. O P: Beszerezhető kiadóhivatalunkban. Megalakították a Közmunka Tanács szakbizottságait A Fővárosi Közmunkák Tanácsa legutóbbi ülésén a tanács szakbizottságait és állandó albizottságait következőképen alakította meg: Városrendészeti szakbizottság: dr Álgyay Pál, dr Bárczy István, dr Gerevich Tibor, dr Hültl Dezső, dr Kotsis Iván, Münnich Aladár, Wälder Gyula, K. Császár Ferenc, dr Morvay Endre, ifj. Paulheim Ferenc, Petrovácz Gyula, dr Zsitvay Tibor, v. dr Endre László, Fehér János, dr Noszlopy Kálmán, dr Pálházy Endre, Szigethy Gyula, dr Zsidy Béla, meghívottak: dr Sass Elemér, Fidy Béla, Dörre Endre. Közlekedési bizottság: dr Álgyay Pál, dr Lamotte Károly, Münnich Aladár, K. Császár Ferenc, dr Morvay Endre,, ifj. Paulheim Ferenc, dr Noszlopy Kálmán, dr Pálházy Endre, v. dr Endre László, meghívottak: Tajitó Pál, dr Rajczy Géza, Gadits Béla, dr dr. Babarczy István. Fellebbviteli bizottság: dr Hültl Dezső, dr Jamotte Károly, dr Vladár Gábor, Wälder Gyula, dr Bocsáry Kálmán, K. Császár Ferenc, Petrovácz Gyula, Peyer Károly, v. dr Endre László, dr Mészáros Gyula, Szigethy Gyula, Zsidy Béla, meghívottak: dr Morvay Endre, Dörre Endre. Jegyügyi bizottság: dr Bárczy István,, dr Lamotte Károly, dr Vladár Gábor, dr Bocsáry Kálmán, dr Kozma Jenő, dr Zsitvay Tibor, dr Hankovszky Zoltán, dr Weiss István, dr Mészáros Gyula. Pénzügyi bizottságba: dr Bárczy István, dr Lamotte Károly, Münnich Aladár, dr Bocsáry Kálmán, Nagy Andor, Peyer Károly, dr Hankovszky Zoltán, dr Pálházy Endre, dr Weiss István. Uccaelnevezési bizottság: dr Bárczy István, dr Gerevich Tibor, dr Lamotte Károly, dr Bocsáry Kálmán, dr Morvay Endre, Petrovácz Gyula, Peyer Károly, dr Zsitvay Tibor. Kisajátítási bizottság: dr Álgyay Pál, dr Hültl Dezső, Münnich Aladár, Wälder Gyula, dr Kozma Jenő.. Nagy Andor, ifj. Paulheim Ferenc, Peyer Károly. Margitszigeti bizottság: dr. Bárczy István, dr Gerevich Tibor, dr Kotsis Iván, dr Vladár Gábor, Wälder Gyula, dr Bocsáry Kálmán, K. Császár Ferenc, dr Zsitvay Tibor. Környékfejlesztési albizottság: v. Irsy László elnök, Paulheim Ferenc, Münnich Aladár, dr Hültl Dezső, Fehér János, v. Endre László, Szigethy Gyula. Parcellázási albizottságba: • Münnich Aladár, dr Pálházy Endre, dr Kovácsy Dénes. A Mérnökpolitikai Társaság legutolsó ülésén Kolbányi Géza megnyitó szavai után Kováts Andor gépészmérnök tartotta meg előadását „A tervgazdálkodás feltételei“ címmel.• A tervgazdálkodás célja, — mondotta — hogy a nemzet minden gazdasági egyede a legelőnyösebben és a legjobb kihasználás mellett a legtöbbet nyújtsa. A termelésben előnyt biztosít a nyersanyag birtoklása, a jó felszerelés, de épp olyan előnyt jelent a szaktudás és a jó organizáció is. Sőt gyakran a jó organizáció több előnyt biztosít, mint a legmodernebb berendezés. Sajnos ez a kérdés Magyarországon eléggé elhanyagolt és nemcsak a gazdasági élet, hanem az egész államberendezésünk legfőbb baja. Irányított gazdálkodás tervgazdálkodás nélkül lehetséges, de tervgazdálkodást állami irányítás nélkül végrehajtani nem lehet. Az irányítás azonban ha nem kellő tervszerűséggel történik, súlyos zavarokat is okoz. Az első feltétel tehát, hogy ha szabályozóig belenyúl az állam a gazdasági életbe, akkor a szabályozás az illető termelési ág egész folyamatára, a nyersanyagtól az áruelosztásig kell terjedjen. 2 . A második ,hogy a szabályozás terheit nem szabad egyes foglalkozási ágakra, vagy fogyasztókra hárítani, hanem az egyenlő teherviselés elvének kell érvényesülni. Míg a liberális gazdasági rendben a magángazdaság szabályozó tevékenysége a kartelek, egyes tőkecsoport vagy foglalkozási ág érdekében történt, a tervgazdálkodásban a köz érdekében történik. A kényszerkartel is csak egyes ágazatokra és csak negatív irányban érvényesülő beavatkozást jelent. A tervgazdálkodás előnye a termelésben, hogy csökkenti a kockázatot, az amortizációs költségeket, a rezsit és közvetve a kamatterhet is, tehát olcsóbbá teszi a termelést. Míg a szabadverseny lényegileg mindig egy konjunkturális vállalkozás alapja és a konjunktúra hullámzása sok tőkepusztulással jár, a tervgazdálkodás állandó alapra fekteti a termelést. A tervgazdálkodás követelménye a megfelelő érdekképviseleti rendszer is, amely tehermentesíti úgy a termelőt, mint a közhivatalokat az azonos ügyek tömegének intézésétől, egyúttal azonban a tervgazdálkodás végrehajtó szerve is. A tervgazdálkodás harmadik feltétele, hogy nemcsak a termelést, hanem az áruelosztást is szabályoznia kell. Versenytárgyalások helyett munkafelosztás és rajonírozott kereskedelem. A túlméretezett kereskedelmünk, egyik legnagyobb árdrágító. A tervgazdálkodás ellen felhozott érvekkel foglalkozva kimutatta, hogy bizonyos fokú standardírozás nem jelenti az élet uniformizálását, ellenben olcsóbbodást és a fogyasztóra minőségi előnyt is jelent. A foglalkoztatásra nézve épp úgy nem hátrányos, mint ahogy a gépek bevezetése is végeredményben nagyobb tömegek munkához juttatását eredményezte. Az emberiség életében a tervgazdálkodás épp olyan átalakulást okoz, mint a gépek elterjedése, sőt az a fejlődés, amit a gépek feltalálása hozott, a gazdasági élet tervszerű megszervezésével válik teljessé. Az előadást követő vitában Eőri Fintor Zoltán, Jób Imre, Krompecher László szólaltak fel, majd Szitz János országgyűlési képviselő felszólalása zárta be a vitát. A tervgazdálkodás feltételei A Mérnökpolitikusok ankétjének folytatása A főváros főórházépítkezései A főváros rövidesen több nagy kórházépítkezést, illetve modernizálást hajt végre. Elsősorban teljesen átépítik és korszerűsítik a Rókuskórház szülő- és nőbeteg osztályát, amelyhez a szükséges anyagokat már beszerezte a város. Erre a munkálatra 50 ezer pengőt irányoztak elő. Átalakítják, illetve átépítik a Szent István-kórház pavilionját. Ennek a munkálatnak költségeire 100 ezer pengőt irányoztak elő. Még az elmúlt évben megkezdték a Szent László-kórház elavult csatornahálózatának teljes kicserélését, amelyre ebben az évben is 65 ezer pengőt fordítanak. Folytatják az átalakítási munkálatokat a Szent János-kórházban is, ahol még az elmúlt esztendőben megkezdték az elme- és idegosztálygyökeres átalakítását. A kórház urológiai osztályát a betegszállítás céljaira konstruált betegfelvonóval látják el. Ebben a kórházban egyébként korszerű személyzeti pavillont is építtet a főváros. Ezt a 240 ezer pengős építkezést még ebben az évben befejezik. Magyar gyártmányú eredeti gyorsbetonkeverő-170—375 liter doboztartalommal Új cikkünk: „Fregoli“ gyorsfelvonó berendezése,«*,, 0НТШ1 , KOPPEL MAGYAR ÚT. BUDAPEST, VI., VILMOS CSÁSZÁR ÚT 31. Tel. 127-354* ШяШ '| VÁLLALKOZÓK LAPJA. 3. oldal. A budapesti Vízművek racionalizálása A Magyar Racionalizálási Bizottság előadássorozatában Pap Ferenc, a budapesti Vízművek vezérigazgatója tartott előadást a vezetése alatt álló mű racionalizálási munkálatairólés azok eredményeiről. Az előadás felölelte az üzemnek úgy műszaki, mint irodaüzemi racionalizálását. Évekre terjedő, céltudatos munkával készítették előaz üzem műszaki természetű racionalizálását, amelynek során a régi, elavult gőzgépeket közel 15 millió pengő költséggel kicserélték az Elektromos Művektől vásárolt villamosárammal hajtott, korszerű gépekre, tartalékul pedig Diesel-motorokat állítottak fel. Ezzel az eljárással évenként pusztán a gépüzemnél két millió pengő üzemköltséget takarítottak meg. Növelte ezt a megtakarítást azután az is, hogy megfelelő víztároló berendezések alkalmazásával a gépek üzemben tartásának idejét az éjjeli órákra terelték át és így az elektromos hajtás következtében a Főváros eme két nagy üzeme között létrejött kooperációval az Elektromos Művek számára nappal mintegy 1500 kilowattnyi villamos energiatöbbletet biztosítottak. Részletesen ismertette ezután a Vízműveknél folyamatban levő üzembővítés és a vízelosztás rendszerének fejlesztésére tíz évre előre kidolgozott programot, amelynek során 35 millió pengőt ruháznak be. Beszámolt ezután a kőbányai telep műszaki racionalizálásáról is, amelynek következtében észszerű eljárással a teljesítményt messzemenőleg növelték és így minden költségesebb beruházás feleslegessé vált. Az ismertetett műszaki racionalizálással sikerült Budapest kifogástalan vízellátását legalább 20—25 évre előre biztosítani, mégpedig a korszerű technikai fejlődés színvonalán. Ezzel párhuzamosan teljesen átszervezték a Vízmű összes irodai munkálatait. Figyelemmel vannak azonban arra, hogy az üzem élő organizmus, ami állandó vizsgálatra és az egészséges munkateljesítmény folytonos fokozása céljából időnként revízióra szorul. Az előadást, amelyet nagyszámú grafikon és táblázat bemutatása kísért, a Magyar Racionalizálási Bizottság igazgatója, Kelemen Móric köszönte meg, rámutatván arra, hogy a Vízművek racionalizálása az ilyen természetű munkáknál valóban példaadó. Az előadást igen nagyszámú közönség hallgatta végig, amelynek soraiban helyet foglalt Bornemisza Géza m. kir. titkos tanácsos, ny. iparügyi miniszter, Morvay Endre dr. alpolgármester, a fővárosi és az állami üzemek vezetői, egyes minisztériumok képviselői, iparvállalatok, közüzemek mérnökei és kereskedelmi tisztviselői. A Baross Szövetség a magyaros jellegű építkezésekért A Baross Szövetség mérnöki osztálya emlékiratot juttatott el a Közmunkatanácshoz a magyaros stílusú építkezések érdekében. A beadvány a cél érdekében a Közmunkatanácsot a következőkre kéri: 1. Rendeljék el kötelező erővel, hogy a Horthy Miklós híd budai oldalán lévő nagyszabású téren és az odavezető utcákon csakis magyaros jellegű építmények emelhetők. 2. Határozza el a Közmunkatanács, hogy úgy Budapesten, mint a hatáskörébe tartozó városokban és községekben kijelöli azokat a helyeket, ahol ezentúl csakis magyaros jellegű építkezésre adnak engedélyt. Árvízvédelmi beruházásokra 6,7 millió pengőt fordít a főváros A főváros illetékes szakközegei most összeállították azoknak az árvízvédelmi munkálatoknak a jegyzékét, amelyeket feltétlenül el kell végezni. A felsorolt munkálatok költségei 6.743.000 pengőt tesznek ki, amelyeknek egy része még ebben az évben kerülne felhasználásra, a többit a jövő éviben és az azt követő egy-két esztendőben kell beruházni. A hat és háromnegyed millió árvízvédelmi munkálatok költségének közel a felét, kereken hárommillió pengőt igényel a Rákospatak szabályozása mintegy 6,4 kilométer hosszúságban. Az Ördögárok boltozása és rendezése 680.000 pengő költséggel jár. Az Aranyhegyi patak áthelyezése 400.000, a Határárok áthelyezése 800.000, a pesti alsó partfal burkolatának a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakaszon való átépítése 320.000, a tűzoltóság felszerelése 155.000, a zsilipek, szivattyúházak átalakítása és új szivattyúk beszerzése 717.000 pengő költséget jelent. Modern egészségházat épít Orosháza Orosháza az állami csemetekert területén és az ottlévő lakóépület átalakításával modern, a közegészség igényeinek megfelelő Zöldkeresztes Egészségházat épít. Az építkezés és korszerű berendezés fedezetére 42.000 pengő áll rendelkezésre.